Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

i KT^ET-MSÍFfABORSZA« fÓ68 szépfemk«' 9#.' Egy hét a világpolitikában ff Foki-Hold—Io I«l 08 Új feflfSfc «lé«»K»k ^ \ 0c Gaulle elutasítja a hidegháborút as Saí»*ar utóda Ssí Fesí pUség a* olimpia városkái Bár elsősorban a'í tudo­mány és a technika .jdiadala, mégis a hét külpolitikai eseményeinek élére kívánko­zik a Szonda—5 szovjet auto­matikus űrállomás eddig pá­ratlan teljesítménye. A bo-, nyoialt út megvalósításának szenzációja részleteiben is foglalkoztatja a világ tudó­sait. Találgatják a különleges ÖhÓaetet amely sért étiéhül bírta a Föld légkörébe való visszatérésekor keletkezett ÍZ—1$ ezer fokos hőt. továb­bá a számítástechnika bra­vúrjának tartják a visszaté­rés helyének és idejének pontos meghatározását. IWyMg-aton. mindenekelőtt az Egyesült Államokban — an­nak kapcsán, hogy Amerika lemaradása ezúttal ismét bi- mnyitást nyert — alig titkolt sopánkodással. ismét az űr­versenyt emlegetik. Célzáso­két tesznek arra, hogy a Sww.teUinió akár már ebben m évben képes ezt az űrre- rwbeet emberrel is végreha.i- mH. A szovjet tudósok azon­ban ezúttal is megfontoltan ék Wtdományos mértéktartás- msi vélekednek. Semmiféle versenytől nem engedik ma- asukal befolyásolni és semmi­lyen látványosságra nem tö­rekednek. Őket egyedül a tu­dományos haladás, a békés űrkutatás szempontjai veze­tik. Bonyolult nemzetközi kö- rittmények között kezdődött meg áz élmúlt héten az ÉNSZ-közgyűles 23 üléssza­ka. Az. érdemi vitát-a csak a Utóé héten kerül sor, akkorra várják a világszervezet .«éichélyére a tagállamok tel­jés küldöttségeit, amelyeket éráétól az illető ország kül­ügyminisztere vezet. B Thant a közgyűlés elé terjesztett főtitkári jelenté­sién azt állapította meg, hogy egy év óta rosszabbo­dott a nemzetközi helyzet A tényék között, amit megálla­pítása. indokául felsorolt, el­ső helyen a változatlan ke­gyetlenséggel folyó vietnami háborúi említette. Sajnálat­tal állapította meg. hogy el- idnőber. van az a remény, ami tavasszal a Párizsban megkezdődött vietnami— amerikai tárgyalások idején megcsillant Második okként a közel-keleti válságot ne­vezte meg. Itt egy év óta ^nemhogy nem szűnt meg, ha­nem rnég fokozódott a fe­szültség. I« keil megemlítenünk a szovjet külügyminisztérium nyilatkozatát. Ebben figyel­mezteti az izraeli kormányt arra - a súlyos felelősségre, amely az EAK, Szíria és Jor­dánia ellen az utóbbi időben különösen megszaporodott fegyveres provokációk követ­kezményei miatt terheli. Is­mételten hangsúlyozza e nyi­latkozat is, hogy Izraelnek végre kell hajtania a Bizton­sági Tanácsnak a közel-keleti rendezésre váló határozatait. Mahmud Iliad gyiptomi kül­ügyminiszter, aki útban New Yorkba megszakította útját Ixjndonban, hogy Wil­son miniszterelnökkel tár­gyaljon, a helyzetet „komoly­nak és veszélyesnek” minő­sítette. A hét ENSZ-krónikájához tartozik még. hogy George Bail, az Egyesült Államok ENSZ főmegbizottja, aki csak öt hónapja vette át e munka­kört Arthur Göldbergtől, lemondott tisztségéről, Hí­rek szerint Humphrey olda­lán az amerikai elnökvá­lasztási küzdelembe kapcso­lódik bele. Pénteken Bonnba. érkezett De Gaulle francia köztársasá­gi elnök, hogy az öt eszten­dővel ezelőtt aláirt együtt­működési egyezmény értei-. ' meben lefolytassa az NSZK vezetőivel az időszakonkénti sorra kerülő megbeszéléseit, a mostani francia—nyugatné­met tárgyalásokra különös­képpen árnyékot vet a NATO kérdésében megmutat­kozó nézetkülönbség. Franciaország álláspontja a NATO kérdésében ismert, és nem változott. Nvugat-Né- melország viszont a legutób­bi hetekben, a csehszlovákiai eseményeket, egyre nyíltab­ban. a hidegháború feleleve­nítésére, a NATO fegyveres erőinek gyors és nagymére­tű fokozására igyekszik fel­használni. Bonn szerette vol­na elérni, hogy Franciaor­szág is hasonló álláspontot képviseljen. Csábító módon „gaulleista” érvet Hangozta­tott: az NSZK és Frantiaor- szág összefogása megszilár­díthatja e két ország helyze­tét az Egyesült Államokkal szemben és harmadik szuper- hatalmat jelenthetne a Szov­jetunió és Amerika között. • De Gaulle azonban a jelek szerint nem hajlik erre. Ezért is utazott Bonnba had­ügyminisztere nélkül, noha az NSZK annak érkezését is várta. Brandt az NSZK csa­lódott külügyminisztere ezért a Bundestagban — nyilván Franciaországnak cimézve szavalt — azt hangsúlyozta, hogy az NSZK szövetségese mindenekelőtt az Egyesült Államok. Értésére kívánta adni De Gaullenak, hogy Franciaország nélkül is kész folytatni fegyverkezési poli­tikáját. Jelentős személyi változás történt a hét végén Portugá­liában. Az agyvérzés követ­keztében már második hete eszméletlenül fekvő Salazar diktátor helyébe — aki az or­vosi vélemény szerint élet­ben maradása esetén sem nyerheti vissza munkaképes­ségét ■— Marcelo Caetano professzort nevezték ki mi­niszterelnöknek. A változás azonban való­ban csak személyi. Caetano professzor politikai karrier­je szervesen kapcsolódik Sa­lazar fasiszta rezsimjéhez, többször volt tagja a diktá­tor kormányának és ,-nár évek óta 3alazar esetleg«^, utódja­ként könyvelték ef: ^Bár az új miniszterelnök szeretne úgy tetszelegni, mint aki li­berális irányba történő vál­tozásokat tervez, egyáltaán nem valószínű, hogy az t) kormány . ■ a négy' évtizedéé diktatúrán csak ‘valamennyi­re is. lényeges változásokat hajtana végre. Nagy figyelem kísérte az elmúlt héten az egyre heve­sebbé váló mexikói diáki un-. ( tetést. Az országot feszítő szociális e’lentétekre visszave­zethető megmozdulásoknak és a brutális rendőri beavatko­zásnak már több hatotta, sok sebesültje és majdnem essen, letartóztatottja van. Az olim­piai falu biztonságát te nagy, rendőri készüHaéggei kellett megvédeni. Fáidén Perene L Sotunovszkij: fKémrcgény) Koreai—magyar nagygyűlés Phenjanban Kállai Gyula és Li Bong G/on mondott busxédat Phenjan, (MTI): A magyar parlamenti kül­döttség, amely Kállai Gyula vezetésével a KNDK-ban tar­tózkodik, Kang Rjang Ük, a legfelsőbb népi gyűlés el­nöksége alelnöke kíséretében szeptember 27-én Hamhüng- be látogatott. Szeptember 28-án Phen­janban folytatódott a ma­gyar parlamenti küldöttség és a KNDK vezetői között a baráti eszmecsere. Coj Jen Gén. a Koreai Munkapárt PB elnökségének tagja, a KB titkára, a legfelsőbb népi gyűlés elnökségének elnöke fogadta a magyar küldöttsé­get. Ezután Coj Jen Gén ebe­det adott küldöttségünk tisz­teletére. 28-án este a pheti- jani Moranbon színházban nagygyűlést tartottak a ma­gyar parlamenti küldöttség tiszteletére. A gyűlésen felszólalt Kál­lai Gyula, az országgyűlés elnöke, küldöttségünk veze­tője. Bevezetőben üdvözölte a megjelenteket, köszönetét mondott a baráti fogadta­táséi s majd többek között a következőket mondotta: — Népünk őszinte elisme­réssel tekint arra az áldoza­tos és sikeres harcra, ame­lyet a koreai nép a KNDK , megteremtéséért folytatott, s önökkel együtt örül a szo­cialista fejlődésben eléri nagyszerű eredményeinek. A továbbiakban megemlékezett? arról a heroikus küzdelem­ről. amelyet a koreai nép három éven át az ENSZ lo­bogója mögé bújt amerikai imperialisták és szövetséges déí-koreai lakájaik ellen folytatott hazája szabadságá­nak és függetlenségének megvédéséért, majd így foly­tatta : ' • ?: .••• — önök az amerikai im- . periaiizmus ellen vívott harc közvei cn 'frontvonalában vannak Az amerikai impe­rialisták és a déli országrész bábrezsimje szakadatlanul fenvege ik és katonailag pro­vokálják a köztársaság északi részét, Meggyőződésünk, hogy egy egyívé tartozó népet nem lehet mesterségesen kettésza­kítani. A 40 milliós koreai népnek egy hazában kell él­nie. — A Magyar Népköztársa­ság teormánv* a béke meg­őrzése és a történelmi igaz­ság érdekében érzett felelős­ségtudatától átlátva, mindig támogatta és na is teljes mértékben támogatja a ko­reai Munkapárt k, a KNDK Fordította: Szántó András 13 Élég, ha azi mondják . .. — „Bob. Michel. John, Aléxis’ és más amerikai tiszték oktattak bennünket. Ezek azonban mindnyájan a)é voltak rendelve a vezető­tanárnak, Andinák. Andi ál­lította össze tanrendünket, 6 felügyelt az órákon, ő uta­sította az instruktorokat, és néhány tárgyat 6 maga adott elő, Andi lett. származású volt. és feltehetőleg a hábo­rú előtt ő is Lettországban élt. Az amerikaiak nagyra tartották Andit,, akinek vi­szont az volt a véleménye, hogy az amerikai'kémiskolák tananyaga és a'felderítőköz­pont instrukciói hem veszik eléggé figyelembe a szovjet sajátságokat, s ezért ő inasa merészén eltért a megadott sablontól, a saját módszerei­vé! dolgozott. — A gyakorlati kiképzés amerikai repülőtereken és az amerikai egységek gya­korlóterein folyt instrukto­raink és az amerikai tisztek vezetésével. A végén úgy bántunk a rádióval, mint az elsöosztályú rádiósok; meg­tanultuk a térkép alapján való tájékozódást, a fényké­pezést, a bélyegző- és 'ok­irathamisítást — Andi szerint már alkal­masak voltunk bevetésre, ezért hozzáfogott feladataink és „életrajzunk” kidolgozá­sához. — Ekkor érkezett, meg a washingtoni kémközpont kép­viseletében Cull ezredes. Már az első napon kitört a há­borúskodás Cull és Andi kö­zött. Úgy látszott, Andit sér­ti az a körülmény, hogy Szovjet-Lettországba. terve­zett bevetésünket nem ő, hanem Cüll fogja irányítani. De az ezredes keménv dió vb.U, Kiváló összeköttetései voltak Washingtonban, s azon kívül tapasztalt felderítő volt — Hosszú éveken nulmánvozta Lett • rosait, 'jp. ország terviét ZéritT' lésnél, C.^ri-fa; . ezzel. íppen / ü.Si:íáöa„ derj- .< lelte i Is tőle Meg "kezese után az ez­redes ügtön lefújta az Andi által idolgozott részfelada­tokat. Andival együtt beül­tetett linket a Chevroletjé­be éí szórakoztató körútra vitt 1 ugat-Németország vá­rosait Éjszakai mulatókba és bi ikba j áriunk, része­geske ink. Cull szemmel láthatajg rokohszenvünk megnyrésére törekedett, s nseg saria szerezni támoga- tástípiít Ahdi-ellenes intri­kái ho ‘Mindenhol ő fizetett. Melldeg a pénz az ameri­kai ^derítésé volt. A ren- dclketsére bocsátott össze­gek agyrészét Cull megta­karította, s v .1 mindig zsebrevágta. ilyen meg­takarításokból moly tőkét gyűjtött, s a rrvezte, hogy valami üzlet ézd. — Nemsc visszatéré­sünk után lit szépen hangzó ür eltávolítot­ták a ' kólából, s **“ tűk. A hát­s .11 vezette az '■votkT -ta ki rész­ralévA- is'-; 6 maga is iskolái a határig. ,feiacJaL® ác'" ,fe]e ío!t kísért uf <at a fel­— ,ú^yHeményem 'óaíba ® ezert Zerint’ n,|> 11 ^várjuk e^béae * ._ ..fi _ nyugtalan ’olt a felkészd!esi dó elhúzódása miatt, nem tűrt ellentmondást: — „Ha megtagadnék a ha­tárátlépést, ez kedvezőtlenül befolyásolná a karrierjüket. Mit érnek önök nélkülem? Kezeskedem ’biztonságos visszatérésükért! ÍEhhez csak a norvég vagy finn. határt kell átlépniük, vagy tengeren Svédországba jüiniók A ha­táron már várni fogják önö­ket embereim, de elég be- menniök bármelyik ameri­kai követségre és azt mon­dani: Paul Dexier embere vagyok, s a többi már nem a maguk dolga, {Folytatjuk) kormányának az egyesítésért folytatott harcát, s a két or­szági-ész egyesítésére vonat­kozó reális javaslatait. Kállai Gyula ezután szólt az amerikaiak vezette nem­zetközi imperializmusnak a hős Vietnami nép ellen folyta­tott rabló háborújáról. Majd a magyar parlamenti küldött­ség mostani látogatásának céljáról szólt. Kállai Gyula végezetül röviden beszámolt a Magyarországon folyó szo­cialista épitőrhuríka eredmé- . nyeiről és feladatairól, majd beszédét a magyar—koreai barátság, a szocialista brszó- gok egységének, a proletár internacionalizmusnak élte­tésével fejezte be. A magyar és a koréái him­nusz elhangzása után Li Bong Gjon, a főváros népi bizottságának elnökhelyettese mondott beszédet. A legforróbb baráti üdvöz­letét tolmácsolta Budapest lakosainak és az egész ma­gyar népnek. Aláhúzta, hogy mind a koreai, mind a ma­gyar nép közös célok eléré­séért küzd-, — küzd az im­perializmus és a kolonializ- mus , ellen, a szabad és bol­dog szocialista és kommunis­ta társadalom felépítéséért Nemzetközi kérdésekről szólva rámutatott, hogy a japán és a nyugatnémet mi- litarizmust újjáélesztő ameri­kai imperialisták Ázsiában és Európában új háborús tűz­fészkeket Hoznak létre és a világ minden pontján veszé­lyeztetik a békét és a riépék biztonságát. — A kialakult helyzet meg­követeli, hogy a szocialista országok egyesült erővel hiú­sítsák meg az imperialisták, mindenekelőtt az amerikai ifhpeHalisták agresszióját, és diverzáns tevékenységét, . s együttesen védelmezzék a szocialista tábort. Li Bong Gjon megállapí­tottá, hogy a Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldöttség fnostani látogatása hozzájárult a két ország kö­zötti már meglévő barátság és együttműködés további előmozdításához, majd kö­vetkező szavakkal fejezte be beszédét: — Meggyőződésű nie. hogy a koreai és a magyar nép ba-' rátséga a jövőben is tovább fog erősödni a marxizmus— leninizmus. a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján a két ország népeinek és a szo­cialista tábor egysége és ösz- szefoi-röttsága érdekének meg­felelően. Apró Antal interjúja a TASZSZ-nak (Folytatás *z L oldalról) — Az élelmiszerek igen jelentős helyet foglalnak él a tagállamok külkereskedel­mében. Az összexportban való részesedés Bulgáriában 34 százalék, Magyarországon 16 százalék, Romániában 17,5 százalék, Mongóliában 38 százalék, más tagállamok­ban viszont az import kép­visel jelentős arányt, az NDK-ban tH ‘ .«zúzalékot, Cseh Szlovákiában 14,5 szá­zalékét; aÉsísfáo ss vaori Kedvezően fejlődött az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása is, bár a magas fehérjetartalmú és vitamin- dús élelmiszerek fogyasztása tekintetében még számottevő elmaradás mutatkozik a fej­lett tőkés országokhoz ké­pest. A következő időszakban a fő figyelmet az 1980-ig ter­jedő időszak élelmiszerkeres, létének felmérésére fordít­juk. Megvizsgáljuk a kölcsö­nös élelmiszerszállítások nö­velésének és a választék bő­vítésének lehetőségeit. KÉRDÉS: A szabányosi­tássa! is foglalkozott a vb. Mit lehet erről hallani? VÁLASZ: A tanács tervei eddig mintegy 500 gépipari, 350 kohászati, 320 vegyipari és szénbányászati, 320 rádiótech­nikái és műszeripari, . 120 építőipari szabványajónlást fogadtak eh A KGST szab­ványügyi intézete 1Í0 szab­ványosítási elemzést és több- alapvető szabványajánlást dolgozott ki. — A KGST-országok eze­ket a szabványajánlásokat egyre fokozódó ütemben ve­zetik be nemzeti szabványo­sítási rendszerükbe. KÉRDÉS: A vb napirend­jén szerepelt az önök ja­vaslata a belkereskedelmi és munkaügyi egylittmükö- dés szélesítésére. Mit lehet értől megtudni? VÁLASZ: A belkereskede­lem és munkaügy terén ed­dig is folyt együttműködés országaink között. A vb. olyan határozatokat hozott, melyek lehetővé teszik, hogy szervezettebbé, rendszere­sebbé váljék e területeken is az együttműködés. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a KGST eddigi szerepét a testvéri országok szocialista gazdasági fejlesztésében és milyen elgondolások van­nak az együttműködés to­vábbfejlesztésére? VÁLASZ: A KGST tagálla­mok népgazdasága rendkívül cüaamjtasan fejlődik. — A termelőerők gyors fejlődése az iparban és a mezőgazdaságban jelentő^ változásokat, életszínvonal- emelkedést és nagy társadal­mi átalakulást eredményezett. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy gazdasági kapcsolatain­kat ez ésszerű munkameg­osztás alapján tovább fej­lesszük — ügy vélem, hogy a kö­vetkező. időszakban előrelátó, összehangoltabb aazdaságpo­_ ütik át kell folytatnunk. A fejlődés a KGST tagállamok­ban a szükségletek olyan kielégítését tűzi napirendre, alnelyet külön-külön a nem­zeti határokon bélül megol­dani nem tüduhk. — Törekednünk kell a gyártásszakosítás továbbfej­lesztésére, az indokolatlan párhuzamosságok megszünte­tésére. Fejlesztenünk kéll a KGST tagállamok közötti valutéris és pénzügyi kap­csolatokat és ösztönzőbb hi­telrendszert kell kialakíta­nunk. — A műszaki tudományos kutatások jobb koncentrálá­sával, helyes gazdasági ösz­tönzésével meg kell gyorsí­tani országainkban a mű­szaki fejlődést. — Ennek kapcsán szeret­ném megemlíteni, hogy pár­tunk Központi Bizottsága és a magyar kormány ügy lát­ja, hogy a következő évek­ben az említett kérdések megoldására konkrét lépése­két kell tenni. — Az a meggyőződésünk, hogy a KGST keretében kelj megvalósítani a szorosabb gazdasági együttműködést. De törekszünk arra is, hogy a kétoldalú együttmü­• ködés tovább is fejlőd­jék. Olyan együttmű­ködési módszereket és szervezeti formákat kell al­kalmazni, amelyek a nem­zetközi .munkamegosztás leg­hatékonyabb növelésére ve­zetnek a különböző kor­mányzati, ágazati irányító szervek, valamint a termelő és felhasználó vállalatok kö­zött. A KGST-n belül kap­csolatok elmélyítésével egy­idejűleg arra i8 törekszünk, hogy ez a szorosabb integ­ráló ne vezessen a világgaz­daság egészétől való elszige- telődésre. Közös érdekünk továbbfejleszteni kapcsola­tainkat a nem Szocialista országokkal is. — Ezekben kívántam 8sí- szefoglalni a mostani ülés­szakunk tanácskozásait és együttműködésünk tovább­fejlesztésére vonatkozó el- képzeteseket. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom