Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
KXV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1988. SZEPTEMBER 21, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁRÓL! „Csoda másodállásban”. (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora. (4. oldal) Hatvan tsz garanciája. (3. oldal) Hét végi sportműsor. (7. oldal) Mexikóból jelentjük. (7. oldal) 3!ép művelési törvény megalkotását javasolja a SZOT pán a munkásfelfogás, a munkáseszmeiség színvonalasabb, művészi megjelenítését. A televízió és a színházak műsoráról Legnagyobb nyilvánosságú kulturális intézményünk, a televízió adásainak jelentős része fejlődést mutat. Dokumentumműsorai, mint például a „Századunk” egyes sorozatai, az Iskolatévé, a Ki minek mestere?, a Delta, és sok televíziójáték méltán arat országos sikert. Nem lehetünk azonban elégedettek a műsorarányokkal. Nem mindig elég színvonalas a televízió szórakoztató műsora, igényeljük a politikai, tájékoztató jellegű adásokat, még pedig a legfontosabb kérdések visszatérő magyarázatával. A A munkás és parasztfiatalokért A dolgozók általános műveltségéről, Iskolázottságáról szólva Virizlay Gyula kitért az iskolareformra, amely — mint mondotta, — nagy jelentőségű művelődéspolitikai intézkedés yolt. Hat esztendővel ezelőtt oldották fel az iskolákban a származás szerinti kategorizálást. A tehetséges munkás—paraszt fiatalok továbbtanulását tehát nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a tanulás társadalmi, anyagi és szociális feltételeinek megteremtésével kell biztosítani. Bár több intézkedés történt, a helyzet ma még nem kielégítő. A munkás—paraszt fiatalok egyenlő tanulási jogaihoz nem mindenütt járulnak az egyenlő feltételek. Különösen a gimnáziumokban és azok szakosított osztályaiban (Folytatás a 2. oldalon) Új kenyérgyárak 240 millióért Fejlesztik, korszerűsítik a szabolcsi sütőipart Fock Jenő beszéde belpolitikai és nemzetközi kérdésekről a MTESZ jubiláns küldöttgyűlésén Pénteken az ÉDOSZ székházban megkezdte kétnapos ülését a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Blaha Bélának, a SZOT elnökének megnyitója után az elnökség írásos előterjesztése és Virizlay Gyula SZOT-titkár szóbeli kiegészítése alapján a szakszervezetek agitációs, propaganda és kultúrnevelési feladatairól tárgyaltak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, ott volt Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is. A SZOT elnökségének beszámolója hangoztatja, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom a bérből és fizetésből élők 91,7 százalékát tömöríti, 336 000 választott tisztségviselőjével és 126 00o aktivistájával alkalmas arra, hogy nevelőmunkáját tömegméretűvé tegye — a dolgozók érdekvédelme egymagában is nevelőtevékenység. A szak- szervezetek akkor szolgálják a dolgozók érdekeit, ha elősegítik, ellenőrzik, hogy aki többet ad a társadalomnak, többet is kapjon munkája, teljesítménye szerint. A jobb életmód társadalmi méretekben, semmiképpen sem vezet a dolgozó rétegek „el- polgáriasodásához”. Ugyanakkor fel kell lépni az anyagi ösztönzés elveinek hibás gyakorlata ellen. A műrészetek öneélusága eíien — A szocialista ember formálásában igen nagy a jelentőségük a művészeteknek és az irodalomnak — folytatódik a beszámoló. — A szakszervezetek elítélik a művészetek úgynevezett semlegességét, az öncélúsá- got. Ugyanakkor a politika és a művészetek szerepének azonosításával sem érte/ i egyet, vagyis azokkal a nézetekkel, amelyek a művészektől csupán a közvetlen politizálást váriák. Mindenekelőtt a nagy tömegekhez szóló értéke, s szocialista- realista alkotásokat támogatják, amelyek hű képet adnak a tényleges erőkről, a fejlődés tendenciáiról, művészileg, világnézetileg helyes ítélettel állást foglalnak a haladó és a haladó bonyolult küzdelmében. A szakszervezetek a munkások, a dolgozók képviseletében a szocialista nlövészetek „mecénásának” erkölcsi és anyagi támogatójának szerepét is vállalják. A mai magyar irodalmat egyre inkább jellemzi a néphez tartozás, a szocialista elkötelezettség. Ugyanakkor szóvá kell tenni, hogy az írók egy része az elmaradottabb ízlésű olvasók kiszolgálójává válik. Egyes életrajzi regényekben, de más műfajokban is terjeszkedik a kispolgári szellemiség. A munkások joggal és ismételten szóvá teszik, hogy a munkásélet ábrázolása még mindig nem vívta ki az őt megillető helyet. Amikor az ■többit sürgetjük, nem csuPénteken délelőtt dr. Bartha Lajos, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat főmérnöke az Élelmezésipari Tudományos Egyesület rendezésében Szabolcs-Szatmár megye sütőiparának távlati fejlesztése címmel tartott előadást. Bevezetőben elmondta, hogy az utóbbi években, a korábbiakhoz képest már jelentősebb összegeket fordítottak az üzemek korszerűsítésére. Ma már tíz üzemben van tésztaosztó és formázó gépsor. A szállítás lebonyolítására a két vállalatnak 48 gépkocsija van. Ez a fejlődés sem felelt meg az egyre növekvő igényeknek. Az ez év augusztusában született kormányhatározat előírja a sütőipar kiemelt fejlesztését. Ennek a határozatnak a szellemében készült el a megye sütőiparának távlati fejlesztési terve. Az új elveknek megfelelően ezentúl ott létesítenek sütőüzemet, ahol ezt a fogyasztók igénye szükségessé teszi; vagyis a tízezer lakoson fetévének fokozott gonddal kell szolgálnia a dolgozók ismereteinek bővítését, segíteni eligazodásukat a politikai és gazdasági élet kérdéseiben. A beszámoló a színházakkal kapcsolatban a kiemelkedő magyar műveket hiányolja, majd felhívja a figyelmet, hogy képzőművészeti életünk még sok tisztázatlan ideológiai és esztétikai problémával küzd. Zenei életünk fejlődésében komoly része van a világhírű magyar zenepedagógiának, a zenekritika és a zeneelmélet azonban még nem eléggé bátorítja és támogatja az új alkotások létrejöttét. Általában a művészeti kritikáktól azt várják a szakszervezetek, hogy hatékonyabb és főleg közérthetőbb segítséget adjanak ahhoz, hogy az emberek jobban eligazodjanak ez irodalomban és a művészetben. csökkent a munkások és parasztok gyermekeinek aránya, s nagy fokú lemorzsolódásuk is. Pedig felelősek vagyunk azért, hogy egyetlen tehetséges munkás és parasztfiatal se kallódjon el. Nem érthetünk egyet azokkal a megjegyzésekkel, amelyek kifogásolják, hogy e fiatalokkal külön foglalkozzanak. Helytelenítjük azt is, hogy a munkás—paraszt szülők gyermekeinek fogalmát más kategóriákkal, így például „fizikai dolgozók”, „kétkezi dolgozók”, „hátrányos helyzetben lévő gyermekek” megnevezéssel helyettesítik. Ezek a fogalmak zavart okoznak, elmossák a valódi osztály tartalmat. lüli települések már számításba jönnek. Ugyancsak elfogadott elv a fejlesztéseknél, hogy a kapacitásproblémákat elsősorban kis és középüzemekkel szükséges megoldani. A távlatokban is hatalmas arányú terv két szakaszban — 1970-ig és 1970-től 1975-ig — valósul meg közel ne- gyedmilliárd forintból. Az első szakasz előkészületei lényegében már megkezdődtek, s ezek közé tartozik az új, 20 tonna kapacitású nyíregyházi, továbbá az ugyancsak hasonló teljesítményű kisvárdai új üzem, melynek tervdokumentációi a jövő hónapban készülnek el. Üj üzem épül még 1970-ig Nyírbátorban, Tarpán és Kölesén is. Tiszadobon új sütőipari tanműhely készül, és korszerűsítik a záhonyi üzemet is. Ezeknek a beruházásoknak együttes összege eléri a 90 millió forintot. A negyedik ötéves terv során a megyeszékhely és környéke ellátásának biztosítására újabb 27 tonna kapacitású üzem készül el Nyí*^ Rendkívüli küldöttközgyűléssel ünnepelte húszéves fennállását pénteken a Technika Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A küldöttközgyűlés elnökségébe^ helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. A küldöttközgyűlést Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a MTESZ elnöke nyitotta meg, majd Valkó Endre, főtitkár vázolta a szövetség húszéves történetét. Ezután Kiss Árpád számolt be a kutatási-fejlesztési tevékenység fejlődéséről az új gazdaságirányítási rendszerben, majd megkezdődött a vita, amelynek során felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Bevezetőben a gazdasági reform megvalósításáról szólva többek között megállapította: hogy a közgondolkodásban a reform elvei meglepően gyorsan, a reméltnél sokkal hamarabb váltak uralkodókká. A továbbiakban elmondotta, hogy nálunk a reform nem egyetlen, megnevezhető személy szellemi terméke volt, nem volt „apja” és nem volt „anyja”. A munkában jelentős és elismerésre méltó szerepük volt a közgazdászoknak, de a reform mégis a párt és a kormány irányításával, az ellentétes nézetek nyiltszini összecsapása útján alakult ki úgy, hogy a felelősség is, de az érdem is közös. A továbbiakban is ilyen módszerekkel kell előrehaladnunk nemcsak a reform továbbfejlesztésében, hanem társadalmunk életéegyházán. Üj üzemek épülnek rnég Nagykálloban, Nagyhalászban, Tiszavasvá- riban, Mándokon, Nagyecse- den, Balkányban, Nyírmadán és Vásárosnaményban. Ugyanakkor korszerűsítik a meglévő demecseri, újfehértói, vencsellői, tiszalöki, dombrádi, mátészalkai, nyír- lugosi, baktalórántházi, fehérgyarmati, csengeri sütőüzemeket. A beruházás méreteire jellemző; megyénkben a sütőipar fejlesztésére, korszerűsítésére az elkövetkező hét évben sokkal többet költünk majd, mint az eltelt húsz esztendő alatt. Az új és korszerűsített üzemekben felszámolják a nehéz fizikai munka jelentős részét, egészségesebb, jobb szociális körülmények között dolgozhatnak az emberek. A jelenleg még három műszakban termelő üzemek egy, másfél, legfeljebb két műszakban is jobb ellátást tudnak majd biztosítani kenyérből és egyéb sütőipari termékekből. > (tóth) nek minden más területén is — Nagyon fontos szerepe van a mi gazdasági reformunknak eddigi sikerében annak a tudatnak, — folytatta Fock Jenő — hogy nem élünk légüres térben. Vigyáztunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény, de elsősorban az a szocialista közösség, amelynek tagjai vagyunk, többé-kevésbé helyesen értse azt, ami nálunk történik, sőt lehetőleg értsen is vele egyet. Ha ezt a követelményt későn vettük volna észre, beláthatatlan károkat okozhattunk volna magunknak is és az egész szocialista közösségnek is. Éppen ezért nagyon sűrűn kifejezésre juttattuk, hogy válApró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken Makóra látogatott. Délelőtt a városi pártbizottságok tagjaival, a pártbizottságok munkatársaival találkozott, s válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ott voltak a találkozón a Csongrád megyei, Makó város, valamint a makói járás párt és állami vezetői. Délután a József Attila művelődési házban a városi, járási párt, tömegszervezetek, tanácsi és gazdasági aktivisták előtt mondott beszédet a Minisztertanács elnökhelyettese. A szocialista fejlődés gyorsulása azt mutatja — hangsúlyozta többek között, — hogy a következőkben a jelenleginél előrelátóbb, összehangoltabb gazdaságpolitikát kell folytatnunk. A fejlődés olyan szükségletek kielégítését tűzi napirendre, amelyet a kisebb szocialista országok nemzeti határaikon belül megoldani nem tudnak. Pártunk kidolgozta és eljuttatta ezzel kapcsolatos álláspontját, javaslatait a testvérpártoknak. Ügy gondoljuk, hogy az alapvető nyersanyagokból — mivel azok termelése a legtőkeigénye- sebb népgazdasági ágazatok közé tartozik — a növekvő igényeket egyre inkább csak közös beruházások szervezésével lehet kielégíteni. Törekednünk kell a gyártásszakosításban még tapasztalható párhuzamosságok megszüntetésére. Fejlesztenünk kell a KGST-országok közötti valutáris és pénzügyi kapcsolatokat, ösztönzőbb hitelrendszert kell kialakítani. El kell mélyíteni a meglévő műszaki-tudományos együttműködést. • Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend megállapítása után előkészítették a legközelebbi tanácsülést. Ezenkívül a vb. foglalkozott a megyei tanács 1969— 1970. évi tervjavaslataival, a lalt kötelezettségeinknek minden körülmények között eleget teszünk. Ehhez az álláspontunkhoz továbbra i* ragaszkodunk. Ezután részletesen ismertette az iparban, a mezőgazdaságban, a külkereskedelemben, a fizetési mérleg és az életszínvonal alakulásában elért idei eredményeinket. A továbbiakban Fock Jenő nemzetközi kérdésekről beszélt. — A nemzetközi helyzet igen bonyolult és súlyos — mondotta. — Az amerikai imperialisták növelik agressziójukat a hősiesen harcoló vietnami nép ellen. FoMi magyarok úgy gondolniuk, hogy ha a KGST-n belül jobban egyeztetnénk gazdaságpolitikánkat, nagyobb mozgási lehetőséget biztosítanánk az országok vállalatainak a termelési, pénzügyi kapcsolatokban és a KGST- országok belső piacát — elsősorban is a fogyasztási cikkek előtt — megnyitnánk, ezzel fokozottabban ki tudnánk elégíteni mindazt a szükségletet, amely országainkban a szocializmus építésének harmadik évtizedében jelentkezik. Mindezzel kapcsolatban felvetődött annak szükségessége is, hogy megteremtsük a szocialista országok közös valutáját. Az erre vonatkozó javaslatok kialakítása most van folyamatban. A magyar közgazdászok is dolgoznak ilyen javaslatokon. Az a véleményünk, hogy alapvetően a KGST keretein belül kell megvalósítani a szorosabb integrációt, de törekszünk arra, hogy kétoldalú formában is — minden érdekelt ország bevonásával — kialakítsunk például közös beruházásokat, közös vállalkozásokat, stb. A KGST-n belüli kapcsolatok elmélyítésével egyidejűleg arra is törekszünk, hogy az ne vezessen a világ- gazdaság egészétől való elszigetelésre — sőt, ellenkezőleg, fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat nem szocialista országokkal is. Arra törekszünk, hogy megálljuk helyünket a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd befejező részében a harmadik ötéves terv soron lévő feladatairól adott tájékoztatást a Minisztertanács elnökhelyettese. középtávú pénzügyi terv költségvetési szabályozóival, a községi tanács vb. szak- igazgatási szervek működésének tapasztalataival, beruházási programmal és ingatlan^ vásárlási kérdésekkel, (Folytatás a 2. oldalon) ü KGST fokozódó szerepéről Apró Antal beszéde Makón Illést tartott a megyei tanács vb Vilié PROLETÁRJAI,EUYESÖ UETEK!
