Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

1958. aiiguszíus 16. KmiT-MAGYAROKSZA« # old«! 3a Ötéves tervünk félidején Könnyű-e igent, vagy nemet mondani AZ IGAZGATÓNAK? Július 1-től harmadik öt­éves tervünk második fél- ideji feladatainak végrehaj­tásán munkálkodunk. Nem teljesen ismeretlen az előt­tünk álló újabb két és fél esztendős időszak, hiszen még soha ilyen távlata nem volt a napi munkának. A válla­latoknál már az 1969. évi programok összeállításán dől. goznak és latolgatják az 1970- es kilátásokat, lehetőségeket. Mivel jobban látjuk a jövőt, ha értjük, ismerjük a múl­tat. ezért hasznos a megtett két és fél év vázlatos átte­kintése. a harmadik ötéves terv félideji mérlegének el­készítésé. A legátfogóbb mutató, a nemzeti jövedelem alakulá­sát vizsgálva különösen a tavaly; 8 százalékos növeke­déssel lehetünk elégedettek. A fogyasztásra és felhalmo­zásra új nemzeti értékek előállí'asában az utóbbi esz­tendők rekorderedményét ér­tük el 19G7-ben. Az első, az 1968. év, az előző esztendők átlagos fejlődését tükrözte: a nemzeti jövedelem 5 száza­lékkal nőtt. Az 1968. első fél évének gazdasági eredmé- nyei megfelelnek a várako­zásnak. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett. A tnezőgazdaság terméskilátá­sairól ma még kevés bizo­nyosat állíthatunk. Tény az, hogy az aszály ellenére meg­termett, betakarításra és fel­vásárlásra került az ország kenyere, nem szorulunk te­hát behozatalra. íme, mire használtuk a két és fél év nemzeti jöve­delmét. Beruházásokra 1966-ban 47 milliárd forintot, 1967-ben 56 milliárdot fordítottunk. A beruházások az Idén tovább növekednek; az építőipar termelése mintegy 12 száza­lékkal nőtt az első fél évben, a tavalyi hasonló időszak­hoz kénest. Kedvező jelen­ség: kevesebb építkezést kezdtünk meg, az átadott építmények száma pedig va_ lameiyest nőtt 1968 első fe­lében. A harmadik ötéves ter­vünk első felében mintegy 20o ezerrel nőtt az iparban, az építőiparban, a kereske­delemben és a közlekedés­ben foglalkoztatottak száma. Az élet, az új mechanizmus első félévi gyakorlata rácá­folt a munkanélküliséggel kapcsolatos jóslatokra. Nem a munkaképes dolgozók fog­lalkoztatása, hanem a mun­kaerő iránti teljesíthetetlenül nagy igény okoz szinte min­denütt gondot. Egyelőre még a gazdasági szabályozás esz­közeivel sem sikerült a vál­lalatokat az ésszerű és taka­rékos létszámgazdálkodásra serkenteni. Ily módon a mun­ka termelékenysége nem növekedett a kívánt ütem­ben. A lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt, az elmúlt két és fél esztendő során. így a havi átlagbérek az iparban 128, az építő­iparban 216, a közlekedésben 123, a kereskedelemben 180 forinttal növekedtek, 1966— 1967-ben az azt megelőző időszakhoz képest. Az idei első félévi munkabérbevéte­lek 4,5 százalékkal nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A lakosság kis­kereskedelmi vásárlásai gyorsan gyarapodnak, tavaly már meghaiad'ák az évi 100 milliárd forintot. A két és fél esztendő alatt félreérthe­tetlenül javult az iparcikk- és az élelmiszerellátás. Az idei szárazság miatt azonban jogos a panasz a zöldség- és gyümölcsellátásra. E ter­mékcsoportban az árszínvo­nal is lényegesen magasabb a tavalyinál. A zöldség- és gyümölcsdrágaság jórészt felemésztette vagy felemészti a központi intézkedések ré­vén elért év eleji, mintegy másfél százalékos árszínvo­nal-csökkenést. Az év végéig a terveknek megfelelően összesen 1—2 százalékos ár­színvonal-növekedéssel szá­molhatunk. (Az év közi bér­emelések természetesen így is lehetővé teszik nemcsak az áremelkedések ellensúlyo­zását. hanem az életszfnvo- nal további emelését is.) Nem kell hozzá közgaz­dásznak lenni, bárki kellő tárgyilagossággal megállapít­hatja, hogyan gyarapodott családja, szűkebb pátriája és az ország anyagi és szellemi javakban két és fél év alatt. Uj üzemek, iskolák, rendelők, lakóházak, kiképzett új szak. emberek jelzik a fejlődést, s egyben azt, hogy az előttünk álló két és fél esztendő fel­adatai szilárd alapokra épül­hetnek. Eredményeink nem megnyugvásra bátorítanak — köteleznek. Az élet, a fejlődés természetes menetiránya: a holnap igényeihez hasonlóan a jövő követelményeinek szintje is magasabb. A fel­adatok és a lehetőségek egy­aránt nagyok. Az elérendő célokat a harmadik ötéves terv. a módszereket, az esz­közöket, a gazdaságirányítás félesztendős reformja fog­lalja egységbe. A harmadik ötéves terv második felét a reform mind erőteljesebb ki­bontakozása jellemzi majd. így joggal várhatjuk az 1970- ig előirónvzott műszaki-gaz. dasági célkitűzések eddiginél is hatékonyabb megvalósulá­sát Vagyis azt. hogy a ter­melés összetétele és színvo­nala méginkább alkalmazko. dik hazai adottságainkhoz és a niací igényekhez. A július 1-én megkezdett úiabb két és fél esztend's munkaprogram szerves foly­tatása a harmadik ötéves terv első felének. Azt várjuk — és joggal várjuk — az 1970-ig terjedő időszak'ól, hogy népgazdaságunk fejlő­dési üteme tovább gyorsul, s egyben a felfokozott gazda­sági folyamatok ritmusa is kiegyenlítettebbé válik. Más szavakkal: arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés eddigi negatív kísérő jelen­ségei mérséklődnek, Illetve fokozatosan megszűnnek. Egyebek közt például a na­gyobb termeléssel arányosan, nem növekszik majd, hanem csökken dollártartozásunk a fejlett tőkés. országokban, idehaza viszont mind a be­ruházási, mind a fogyasztási javak piacán, mind pedig a munkaerőgazdálkodásban ki­egyensúlyozottabbá. biztonsá. gosabbá válik a helyzet. Ha portré fim készülne Ha portréfilm készülne Be­linszki János kékesei pa­rasztemberről a kezdő kép­sorok vállára vetett tarisz- j nyával, 16-os vadászpuskával j ábrázolnák. A Mándi uraság egykori vadőre, a parádés­kocsis fia háromezer holdon vigyázta a határt. A puska és a véget nem érő gyalog­lás szinte jelképszerűen Visz- szatérne a filmben. Megérdemelne néhány filmkockát — a ma már va­lójában megörökíthetetlen — kommencióosztás: a cselédek, kepések, summások kö2ött Belinszki János is ott szoron­gott. — Két öl tűzifa, hat­van kiló só, évi 60 pengő... Felvillanna egy kép a gaz­dasági cselédek lakzijából, ahol a finom falatokat a jókedv, a hangos nótaszó pó_ tolta. Huszonkét éves korá­ban nősült, néhány év múl­tán hat gyereket szült Be- linszkiné. Egy gyerek kisebb korában halt meg, egy lá­nya pedig gyermekszülés után. a k'sunokát, Erzsikét a nagyszülők, Belinszki Jáno- sék nevelték. Képsorok: küzdelem a be- tévő falatért, háború, a ese- tédvilág alkonya... Földosz­tás, felegyenesedő cselédek, a viskók szétverése, az ura­dalmi épületek „halálra íté. lése”. És Belinszki Jánost az uraság egykori vadőrét min­denesét a kepések, summá­sok, a „népek” közös érde­keik szószólójának választot­ták. „Majd Belinszki János szól... — az ő szava, a mi Könnyű-e igent, vagy ne­met mondani, dönteni az igazgatónak? ítéljék :neg önöl;. ÉLETRAJZTÖREDÉK. Nagy Sándor a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat igazgatója 37 éves. Szülei gazdasági cselédek voltak Tisza István berettyóújfalui birtokán. Gimnáziumban érettségizett. Szovjetunióban tanult. Szverdlovszkban a műegyetemen szerzett kohó­gépészmérnöki oklevelet. Hazajövet Dunaújvárosban tervezőmérnök, a párt ha­tározatára Kölesére kerül, a gépállomás főmérnöke lesz, utána Tiszavasváriban igaz­gató, s innen kerül Nyú egy­házára. Tizenegy egység tartozik hozzá. Ebből tíz gépjavító ál­lomás és a központi gépjaví­tó. Csaknem négyezer dolgozót irányit. Ez évben 454 millió a vállalat terme­lési értéke. Reggel hat-nyolc órakor kezd. Az Északi Alközpont­ban lakik. Gyalog jár hivata­lába és haza. „Eleget ülök az irodában, kocsiban, s jól­esik a gyaloglás”. Vele tar­tok egész nap. Végig kísé­rem, mit csinál. KELLEMES DÖNTÉS. Reggel 8 óra 10 perc. Referál a jogtanácsos dr. Papp Lász- lóné dr. Emeletes munkás­üdülőt terveznek Sóstóra. Szép a terület, ahol épülne, csak kicsi. Fenyvesek övezik. Hatszáz ölet biztosít a ta­nács. a többit meg kell ven­ni. Érdemes-e? „Meg kell kötni az adás-vételi szerző­dést. Munkásaink megérde­melt pihenéséről van szó.” Jövőre felépül az üdülő­jük. Bosszantó ügy következik. V. S.-t társadalmi bíróság elé utalta a rendőrség, de kilé­pett. Mi a teendő? „Meg kell tudni hová távozott, s értesítést küldeni. Az oko­zott kórnak meg kell térül­nie. Kérte a Virágzó Tsz az en- csencsi telephelyüket. Oda­adták. Az adás-vételt elő kell készíteni. Sürgős, pén­szavunk is”. így iktatták be őt tisztségébe, lassan húsz évvel ezelőtt. Nem járta hét községre szóló kortesün- nepély, vigalom. Belinszki János megmaradt a kapa, a kasza mellett. Legfeljebb annyit változott külsőleg, hogy a ma is szívesen vi­selt „lajbi” zsebébe zsebórát akasztott. Minden percét be kellett osztani. S ezek a percek évekké, évtizedekké nőttek. A népek jöttek, hogy „ve­res, posványos” a kút. Sok a beteg. Belinszki János meg­ízlelte, milyen hatalom a közös ügyek megbízottjának lenni, érezni, hogy mögötte ott vannak százak, az egész falu. És a .veres” vizű ku­tak sorsát megpecsételte a maga sorsát intéző emberi akarat: egészséges, mély fú- rású kutaka: „ragasztottak” az utcák ele. Ki érezte ezt akkor történelmi pillanat­nak?! Pedig a Belinszki Já­nosok ilyen egyszerű, prakti­kus lépésekkel kezdték el formálni, alakítani a törté­nelmet. És jöttek sorba: is­kolaépítés. boltok, buszjárat. Úgy mondja most: . némelyik nagy rimánkodásra” De volt kinek „rimánkodni”. volt ér­telme is. És a közös örömök, gon­dok mellett a Belinszki csa­lád egyéni élete is hozott sok-sok változást. Az -gvik fiúból naráregyetemp' vég. zétt fŐSgfönómm lett Imi­ről az apa csak álmodozott. Két lány választotta a pe­dagógus pályát. Egy fiú ta­teken aláírják. Boldoguljon a gazdaság. Kényes problé­ma következik. Az ÉM. Cső­szerelő Vállalat kártérítés­sel élt a baktalórántházi ál­lomás egyik dolgozójával szemben. A fiktív szállítások­ból eredő kár több, mint százezer forint. „Alaposan tanulmányozni kell a bírósá­gi iratokat, csak aztán le­het dönteni.” ZSEBBE V ÁGÖ ÜGY. A jogtanácsos szerint a vállalat­nak több. mint 130 ezer fo­rint követelése van a Mező- gazdasági Gépkísérleti In­tézettel szemben. Tíz darab burgonyaszártépő gépet készí­tettek megrendelésükre. Két évig használták, s nem fi­zettek semmit. Szerintük mű­szaki fejlesztési alapra utal­ták át. Ekkor nincs követe­lés. Ellenben Igen. De nincs meg a szerződés. „Ez ügyben meg kell keresni a trösztöt.” A nagykállói gépjavító az IKARUSZ gyárnak autóbusz al- és oldalvázakat gyárt, s más alkatrészeket. Ez évben 8 millió forint értékben. A jogtanácsos vizsgálta, hogyan teljesítik a szállítási határ­időket. Erről referál. „Jó az együttműködés, zavartalan a szállítás, jogilag rendben van minden.” Utána az AG- ROTRÖSZT minőségi kötbé­réről esik szó. Ez 40 ezer fo­rint. „Sajnos, igazuk van, a 36 motoros daráló hibásan készült. Ki keü fizetnünk, de kérem a felelősök megke­resését, s a felelősségre vo­nást eszközölni kell.” Pél­dásnak mondja a referálást, s megköszöni. HASZNOS A MEGYÉ­NEK. Tíz óra. Nincs pihenés. Már megbeszélésre vár Kézi Zoltán, a Nyírbátori Gépjavító Állomás igazgatója. A Vörös Csillag Gyár által készített gépek garanciális ellátásá­ban országos elsők lettek a bátoriak. Ez növelte a bizal­mat. Most azzal keresték meg a bátoriakat, hogy 1969- től a megyében található összes UE—50-es és D4—K/B traktorok garanciális szol­gáltatását vállalják el. Eb­ben kéri Nagy eivtárs segít­nácsi előadó. Az apa, Be­linszki János pedig megma­radt, mint rég is, a kapa, a kasza, a föld mellett. Kétkezi munkás és egyúttal brigád­vezető. Fél négykor kel, este 10—11 órakor fekszik. Hat­vannégy éves, de a kerék­pározás szinte szenvedélye. Ha odatámasztja a bolt elé, vagy a szomszéd községek­ben feltűnik a kétkerekű jármű, az ismerősök rögtön jönnek. Nemcsak panasz, közérdekű javaslat kerül szó­ba, hanem személyes problé­mák, kérdések is. Hogy van az egészség? Mi újság a kék­esei tsz-ben? Hogy fizetik a prémiumot? És így tovább. Ünnepélyes jelenetek is kerülnének Belinszki János filmjébe, amikor átveszi a kormánvk'tüntetést a szor­galmas tanácstagi munkáért. Mióta megalakultak a nép­hatalom helyi szervei azóta községi és járási tanácstag. A nép alkotmányának egyik megvat^síWa. névtelen műn. kása Ö tudja, hogv az írott törvények, a mesadoH Te­hetőségek nem maguktól öl­töttek testet, kemény mun­kát. kitartást, olykor harcot is követeltek Ezt a küzdel­mes élotutat örökíthetnék meg a kamerák a felvevő- gZnok lencez; Ea1inezkj Já­nosról a kékesei narpezfem- be—ől aki solchen hasonlít Móricz tZsigmeeó . píotdoP erokiora-éhoz Móeís p Re­b'nszki János boldogsága más egészen más. mint a Jo<5 Györgyé volt a múltban r. a ségét, s a döntést. Az igazga­tó: „Eddig a gyár végezte. Hosszadalmas volt, az utaz­gatás nehezítette a javítást. Uj piaci lehetőség, hasznos a megye mezőgazdaságánaK, korszerűbb lesz a gépellátás és főleg a pótalkatrészellátás. Közvetlen kapcsolatba ke­rülünk így is a gyárral. Vál­lalni kell.” Öröm és gond is. Uj munkalehetőség, de e tsz-ek ellátása jobb lesz. SZERZŐDÉS NEGYVEN- MILLIÓS TERMELÉSRŐL. Tíz óra harminc perckor fo­gadja Karádi Gyulának, a vállalat főmérnökének kísé­retében Kádas Gézát, a Vö­rös Csillag Traktorgyár koo­perátorát, aki a jövő évre szóló szerződést hozta. Feketével kínálja, s meg­kezdődik a megbeszélés. Ez évben 1778 darab dömper­puttonyt gyártottak a gyár részére, amelyet exportálnak a Szovjetunióba. Kádas: „Meg vagyunk elégedve, hoz­zájárultak tervünk teljesíté­séhez is. s ezért köszönet. Ez az újabb megrendelés.” Jö­vőre 2309 darab billenötar- tályt készítenek és több mást. Ez 40 milliós termelést jelent a vállalatnak. Gondolkozik az igazgató, be tudják e programozni. Szakmai be­szélgetés. Döntés, s aláírásra kerül az egyik legnagyobb megrendelés. Cseng a telefon. Nemes Mihály, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigaz­gatója kér tájékoztatást Nagy Sándortól az anyagellátás­ról és a hitelgazdálkodásról. Nagy Sándor referál Rend­ben minden. Az utolsó turnussal ebéde­lünk az üzemi étkezdében. Almaleves, t.arhonyáshús. Hozatják az MTH iskolából. Újságolja, hogy jövőre salát konyha lesz. Többet fordíta­nak az új székház megépü’é- vel a munkások szociális ég egészségügyi ellátásának a javítására, MIT HOZOTT A POSTA? Derűs az arca. A Csepeli Vas- és Acélöntődé küldött megrendelést. Újabb munka. Újabb levél. Az AGR0- TRÖSZT nem fogadta el a mindent felhordóról az ár­ajánlatunkat. Drágának tart­ja. „Meg kell újra vizsgálni, csak aztán dönthetünk." Gvártási jelentések Bakta- lórántházáról, Nyírbátorból, Nagvkállóból, amelyek ké­sőbbi elemzésre várnak. EGY GRATULÁCIÓ. Dél­után fél három. Visszaér­kezett a tárgyalásról Vidá Károly, az anvagáru forgal­mi osztály vezetője, aki a Cse­peli Esvedi Gépgyár képvi­selőiével beszélt egy száz­milliós munka vállalásáról. Erről referál. Jövőre 15 mil­lióért technológiai szerelése­ket. 85 millióért pedig vas- szerkezeti elemeket és beren­dezéseket gyártanak Újsá­golja az osztályvezető, hogy szeptember 30-ig megkapják a részletes megrendelést. s lehet kezdeni a programo­zást.” Gratulálok a sikeres tárgyalásért, elfogadtuk.” PARTTAGGYÜLÉS. Jön a oárttit.kár Hekman László. Szabadságon van, csak erre az egv nanra ..ugrott” ha \ Hajtóműgyár. a VAGÉP, a Mezőgazdasági Technikum és a Városgazdálkodási Vál­lalat kommunistáinak együttesen tartja meg a tá­jékoztatót. a nárt kb au­gusztus 7 -i ülésének határo­zatáról. Egvtitt veszünk részt. Itt kapja meg a párt- vönwét Tóth Frnőné és Angván Káról” villanvszere- ’ő. Az igazgató is felszólal.' Szó van két alapszervezet alakításáról, de nem dönte­nek Alaposabban megvizs­gálják hel”es lenne e? GYALOG HAZA. Fél öt Csengetnek, vége a munká­nak. Együtt Indulunk gyalo­gosan. ö még iratokat folyó­iratot tesz táskájába. „Nem volt zsúfolt nap a mai." Egyenesen haza siet. Várja felesége, 11 éves fia és 12 éves lánya. Ki mit tudót játsszunk otthon, zenélünk, s ez nekem jó kikapcsolódás. Farkas Kálmán RÉGI SZABOLCSI HISTÓRIÁK A KAMAT Búj Község Tanácsa 1896-ban a milléneum ünnepségeitől elragadtatva egyrészről, a falu poros sáros — este sötét — utcáin, a bukdácsolások közben szerzett tapasztalatokon elke­seredve másrészről, egy akarattal fogadást tett: járdát épít és közvilágítást létesít. Bátran és kényelmesen közlekedhes­sen minden emberfia, a hon területén való munkálkodását ne akadályozza a lisztszerű por nyáron, a feneketlen latyak ősszel és az éjszakai sötétség új évtől szilveszterig. Ezen túlmenően ne n közömbös az sem — latolgatták — hogy a község szebb, mutatúsabb és ami fő nagyobb rangja lesz a többi között. Az erre vetődő más falubeli meresztgethetné a szemét a csodál­kozástól és az irigységtől. A tanács tagjai a szándék szépsé­gén elmélázva, a költségekre is gondoltak: fedezetül egy ala pítványt szövegeztek, 5 forint, azaz öt forint tőkével, kikötve és szigorúan meghagyva az utódoknak, hogy ezt az összegei, kamataival megnövelve 400 év múltán kell a kívánt célra fel­használni, amikor is feltehetően kitelik belőle a járdaépítés és a közoiláiMts és talán még a szegényebbeknek is jut az évszázadok érlelte forintokból. E fölöttébb praktikus egyessé get a korabeli Nyírvidék is közzé tette, bizonyára a többi sza­bolcsi polgár és falu üdvös okulására, megtoldva azzal a szá­mítással, hogy 2235-ben — amikor a kikötött 400 év lejár — a rendelkezésre álló pénz már 1 496 110 000 Ft lesz. Csak tü­relmesen ki kell várni azt a nihány emberöltőt. ÜNNEPSÉG 1. Ferenc József császár és király (az apostoli) nevenap­j&t kötelező volt ünnepelni minden honpolgárnak és kérni az *g áldását minden relyerulyájára. A szabolcsi Nyírvidék egyik századvégi száma beszámol a megyei ünnepségekről, — a kö­vetkezőképpen: „A nagykállói örüllek házában őfelsége a király születés­napján ünnepség volt, mulattak a szegény őrültek, éltették a királyt. Este 7 órakor vacsorához üllek és egy a szerencsét­lenek közül, a többi, nevében felállt hosszú életet kívánt az uralkodónak, megható együgyüséggel.” IÁ VSRA T Szinten 1896-ban történt, de távolabb Szatmárban. Egy atyafi tehenet óhajtott venni és ehhez utaznia kelleti Mány ra. Rcszeg község állomásán azonban elszámította a menet rendet és a vor m ól lemaradt. A családot egy táviratban nyugtatta meg a tervezettnél hosszabb távolmaradása miatt. „Részegén lekéstem a vonatot, itt hálok meg, reggel Má nyon leszek Gábor." Az üzenet a családhoz így érkezett meg: „Részegen lekéstem a vonatot, itt halók meg, reggel a mennyben leszek, Gábor.” Elképzelhető mennyire megnyugodtak az otthoniak. Összegyűjtötte: Sinltovics Gyula K. J BELINSZKI JÁNOS kékesei parasztemberről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom