Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÖLJÉTEKI

XXV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM

ARA: 70 FILLÉR

1968. AUGUSZTUS 10, SZOMBAT

Nem a fiatalok a hibásak.

(3. oldal)

Eltartók és eltartottak. (3. oldal)

Heti rádióműsor. (4. oldal)

Kinek jár szülési szabadság?

(5. oldal)

Jelentés a húsboltokból. (7. oldal) Békétlen otthonok. (8. oldal)

Á LAP TARTALMÁBÓL:

Komócsin Zoltán

tv-interjúja

Fontos javaslatok

az HOIC népi

kamarájának ülésén

Otto Winzer jelentése, Walter Ulbricht felszólalása

Ifjúsági versenyek új helyzetben

Tavaly még nyugodtan aláírta legtöbb tsz-vezető az ifjúsági brigádverseny értékelő lapjait. Legfeljebb kapnak a fiatalok valami jutalmat a járástól, vagy a megyétől, s ezzel lezártnak tekintette az ügyet. A többi a KISZ-bizottságok dolga, a pénzt úgyis ők adják.

Újabban másfajta mércével nézik ezeket az értékelő lapokat. A versenyek helyi jellegűek, az illető közös gazdaság szervezi, s jótékony hatása is ott érezhető elsősorban. Ott is értékelik, jutalmazzák. Ezért változott néhány helyen a szemlélet.

Megyénkben a mezőgazdaságban mintegy háromszáz ifjúsági brigád dolgozik. A tsz-alapszabályok jó részéből azonban kimaradt a konkrét intézkedés: hogyan is legyen, miként jutalmazhatják az ifjúsági brigádversenyben részt vevő, esetleg megyeileg is kiváló fiatal kollektíváikat

Ez a kisebb gond lenne. Általában hiányosak a megállapodások, a brigádok és a tsz közötti szerződéseket csak szóban kötötték meg. Ez pedig később nem elegendő. A brigádélet megindult ugyan, de a versenyek tudatos szervezése, állandó napirenden tartása már csak néhány tsz-vezetőt foglal- jkoztat. Az időközi értékelések elhanyagolásával pedig olyan lehetőségeket vesz- , tenek el, amelyek hetekig, hónapokig serkentenék még jobb munkára a fiatalokat.

Mindezek ellenére sem lehet érdemei nélkül szólni az ifjúsági brigádmozgalomról. I Elsősorban azért nem, mert az új helyzet kezdeti hiányosságait már az első hónapok után felismerték, s a tsz-ek, KISZ-bizottságok, tanácsok közös erővel keresik a megoldást. Mire megkezdődnek a végleges értékelések, ezek az akadályok már nem állhatnak fenn.

Segítséget jelentett a termelőszövetkezeti fiatalok »negyei és országos parlamentjének ülése. Ezen több olyan gondokat vetettek fel á fiatalok, amelyek azóta részben már megvalósultak. Továbbra is gond azonban, hogy sok helyen a termelőszövetkezeti fiataloknak a tsz vezetőivel alig van kapcsolata és a fiatalok nem ismerik saját gazdaságuk mindenkori legfontosabb

feladatait sem. így azokat segíteni sem tudják akár soron kívüli munkával, vagy felajánlással.

A brigádok dolgoznak. De sok még a kihasználatlan lehetőség, amelyet a fiatalok alkotókészsége, tettvágya jelenthet. Éppen ezért érdemes és kell gondosan foglalkozni velük. Hogy a tavalyi kérdezés nélküli aláírás után most ne indokolatlan nehézségek, az ifjúsági versenymozgalom aláértékelése jelentse a másik végletet.

Komócsin Zoltán, a

Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken este interjút adott a Magyar Rádió és Televízió munkatársainak, a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről.

A bevezetőben elmondotta, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszült. A kapitalista országokban kiéleződött a harc a monopóliumok érdekeit képviselő kormánykörök és a legszélesebb dolgozó tömegek között. Ennek elsősorban belpolitikai, gazdasági és szociális indokai vannak, de szerepet játszik benne a nemzetközi politika is. Világszerte növekszik a tömegek elégedetlensége az amerikai imperialisták vietnami agressziója miatt; új rétegek vállalnak szolidaritást a vietnami néppel. Mindez arra utal, hogy éleződik a harc a kapitalista országokban és nemzetközileg is. A küzdelem középpontjában természetesen Vietnam áll. Folyik a küzdelem a Közel-Keleten az amerikai és más imperialista körök által támogatott izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért. A nemzetközi problémák között kell említeni az eurppai biztonság megteremtésének ügyét is.

Változatlanul arra kell felkészülnünk, hogy az egyes nemzetközi kérdésekkel bonyolult, éleződő világ- politikai helyzetben kell foglalkoznunk.

Komócsin elvtárs — a riporter kérdésére válaszolva — ezek után arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának korlátozásával voltaképpen különböző előnyökre kíván! szert tenni. Egy szűkebb területet koncentráltan támad, s ezzel a korábbihoz hasonló katonai erőfeszítéseket nagyobb eredménnyel próbálja a maga számára hasznosítani. Ugyanakkor az amerikai uralkodó körök az előzetes tárgyalásokba adott beleegyezésükkel el akarják altatni az emberek éberségét, azt a látszatot akarják kelteni, hogy készek a tárgyalásokra, de eközben tovább folytatják ag- ressziós cselekményeiket Vietnamban.

Aláhúzta, hogy

a párizsi előzetes tárgyalásokhoz fűzött reményeink akkor valósulhatnak meg, a vietnami konfliktusnak a politikai útra terelése csak akkor érhető el, ha az egész világon fokozzák éberségüket cs aktivitásukat a Vietnammal szolidáris erők.

Az Egyesült Államok küldöttsége Párizsban eddig arra szorítkozott, hogy ismertesse a vietnami nép számára elfogadhatatlan álláspontját.

Ezek a szavak a Vietnam: népnek, s barátainak sem elegendők. A szavakat tettekkel kell alátámasztani. Olyan tettekkel, amelyek összhang ban állnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság, DélVietnam népének követelésével, hogy mindenféle előzetes feltétel nélkül szüntessék meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Olyan tettekre van szükség, amelyek bizonyítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya valóban elhatározta magát a komoly tárgyalásra, mert csakis az ilyen tárgyalás vezethet megegyezésre. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány, népünk óhajával összhangban, továbbra is minden tőle telhető segítséget megad a vietnami nép igazságos harcához, egészen a végső és teljes győzelemig.

Az európai biztonságra vonatkozó kérdésre válaszolva Komócsin elvtárs hangsúlyozta, hogy a magyar párt és kormány politikája ezen a téren is összhangban áll a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti nyilatkozatával, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletén elfogadott dokumentummal.

Ezek jegyében fejtették ki kormányunk képviselői álláspontunkat a nyugat-európai országok politikusai előtt, akiknek a tájékoztatójából viszont mi is jobban megismertük a kapitalista államok álláspontját. Kezdeményezések történtek az európai biztonság elősegítésére az országgyűlési képviselők, a parlamentek bevonásával, s arra is, hogy egyes európai szocialista és kapitalista országok tegyenek előzetes lépéseket az európai biztonság ügyében összeülő értekezlet megszervezése érdekében.

Mi ezeket a szerény, kezdeti lépéseket Is értékeljük, de ugyanakkor őszintén megmondjuk, hogy az európai biztonság felé vezető úton komoly előrelépés nem történt.

Az előrehaladás legfőbb akadálya, hogy a nyugatnémet kormány politikájában nem következett be az a változás, amely érdekében állna a Német Szövetségi Köztársaság dolgozóinak, minden németnek, Európa népeinek. Még a tőkés országok hivatalos személyiségei is elismerik, hogy az európai biztonság megvalósításának és az erről szóló szerződés megkötésének jelenlegi legfőbb gátja a Német Szövetségi Köztársaság ismert külpolitikája. Arra lenne szükség, hogy bonni részről tettek kövessék a tárgyalási készségről, a szocialista országokhoz való közeledésről elhangzott kijelentéseket. Olyan tettek, amelyek meggyőznek bennünket róla, hogy a Német Szövetségi Köztársaság valóban új politikát folytat, s annak egyik célja az európai biztonságról szóló értekezlet összehívása és szerződés megkötése.

Mi minden téren és minden eszközzel elő kívánjuk segíteni az európai biztonság megteremtését. Erre törekszünk a kormányok közötti kapcsolatokban, a diplomáciában, a parlamentek vonalán, a társadalmi szervezetek területén és ezt kívánjuk előmozdítani az európai kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcsolataink révén is.

A riporter ezek után — hivatkozva arra, hogy Komócsin elvtárs tagja volt a hat testvérpárt pozsonyi találkozóján részt vett magyar pártküldöttségnek — több kérdést tett fel a pozsonyi tanácskozással kapcsolatban. Ezekre válaszolva Komócsin elvtárs hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi politikájának alapja a proletár internacionalizmus.

Nemzetközi céljaink meghatározásánál eddig is az internacionalizmusból indultunk ki és a jövőben is így cselekszünk.

Minden lépésünket összhangba hozzuk internacionalista elvi meggyőződésünkkel. A nemzetközi tevékenységünket vezérlő elveinkhez tartozik, hogy tiszteletben tartjuk minden testvérpárt önállóságát, függetlenségét, csak úgy, mint az állami kapcsolatokban minden testvéri szocialista ország önállóságát és függetlenségét. Ezek az elvek vezették küldöttségünket Pozsonyban is.

A csehszlovákiai események kapcsán kezdettől fogva világos és egyértelmű elvi álláspontot foglaltunk el. A két és többoldalú találkozókon képviselőink meggyőződéssel hangsúlyozták, hogy a magyar kommunisták, a szocializmus magyar hívei őszintén szolidárisak azokkal a törekvésekkel, amelyeket a csehszlovák kommunisták, a szocializmus csehszlovákiai hívei sikerre akarnak vinni.

Támogatjuk a Csehszlovák Kommunista Párt ez év januári központi bizottsági ülésén elindított folyamatot, amelynek az a célja, hogy az előző időszakban elkövetett hibák felszámolásával még vonzóbbá, eredményesebbé tegyék a szocializmust Csehszlovákiában.

Mi abban a meggyőződésben fejeztük ki szolidaritásunkat, hogy amit a kommunisták, a szocializmus hívei Csehszlovákiában tesznek, az egyaránt jó nekik, nekünk, az összes szocialista országoknak, az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak. Mi igaz, őszinte, a testvériségből és az internacionalizmusból fakadó szolidaritást vállaltuk a csehszlovák kommunistákkal. De megmondtuk azt is, ami megítélésünk szerint nem szolgálja a csehszlovákiai demokratizálódási folyamat javát, ami szocialistaellenes, anarchikus, a kommunista párt és annak vezető szerepe ellen irányul, aminek célja a csehszlovák testvérpárt és a testvéri csehszlovák nép elválasztása a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Ebből következik, hogy testvéri kapcsolatainkat, a köztünk fennálló baráti jó viszonyt kezdettől fogva erre a nyílt, elvtársi, testvéri alapra helyeztük.

Komócsin elvtárs a továbbiakban azt fejtegette, hogy a fenti elvek és álláspont alapján vettek részt képviselőink a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos két- és többoldalú találkozókon,

ahol a kollektiven — a Központi Bizottságban, a Politikai Bizottságban — kidolgozott politikát képviselték. E politika megvalósításán náBerlin (MTI):

A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája pénteken tartotta meg 10. ülésszakát. Napirenden szerepelt Otto Winzer külügyminiszternek az európai biztonságért folyó harcról szóló jelentése.

A külügyminiszter bevezetőjében hangsúlyozta: nemzeti és nemzetközi politikájában az NDK-t ez a történelmi küldetés vezérli: nem

Otto Winzer a továbbiakban elemezte a nemzetközi helyzetet, hangsúlyozva, az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság imperialista erőinek fokozódó tevékenységét. Ismételten leszögezte, hogy az igazi európai rendezés fő akadálya a bonni kormány kilátástalan és veszélyes revan- sista politikája. Utalt a pozsonyi okmányra és idézte a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nyilatkozatának az európai helyzet megítéléséről szóló részeket, kiemelve a Varsói Szerződés jelentőségét

Walter Ulbricht javasolta a népi kamarának: hatalmazza fel a minisztertanácsot, hogy amennyiben a szövetségi kormány lemond az olyan kikötésekről, amilyen a kizárólagos képviseletre irányuló igény és a Hallstein-doktri- na és hajlandónak mutatkoPrága, (MTI):

Pénteken délután repülőgépen Prágába érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke vezeti. A jugoszláv vendégeket Alexanengedhető meg, hogy valaha is újabb háború robbanjon ki német földön. Ezen kötelezettségekkel összhangban az NDK kormánya síkra száll Európa kollektív biztonságának rendszere érdekében.

Otto Winzer aláhúzta, hogy európai biztonságon csakis államközi kapcsolatokon

nyugvó regionális rendszer értendő. „Ez a rendszer — folytatta a külügyminiszter — a következő elemeket tartalmazza:

Foglalkozott a szocialista országok ellen irányuló „új keleti politika” immár lelepleződött törekvéseivel is.

Otto Winzer az NDK kormánya nevében kijelentette: az NDK hajlandó részt venni az európai népek kongresz- szusának előkészítésében és lebonyolításában.

Az ebédszünet után Walter Ulbricht, az államtanács elnöke, a NSZEP KB első titkára emelkedett szólásra. Az európai biztonság helyreállítása és a két német állam kapcsolatainak normalizálása érdekében az államtanács elnöke a következőket terjesztette a népi kamara elé:

1. Javasolják az összes európai államoknak, hogy állítsák helyre a normális diplomáciai kapcsolatokat;

2. Vegyék fel az ENSZ és annak speciális szervezeteibe tagoknak a két német államot;

3. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya írja alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményt;

4. A két német állam kössön nemzetközi jogilag érvényes szerződést, amelyben kötelezik magukat, hogy lemondanak az erőszakos megoldásokról;

5. Állapodjék meg a két német állam kormánya nemzetközi jogilag érvényes szerződésben az európai status quo és a jelenlegi határok elismerésében;

6. Kössenek szerződést az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok normalizásáról.

zik lemondani az erőszakos megoldások alkalmazásáról, továbbá elismeri a jelenlegi határokat, akkor bízzon meg egy államtitkárt a tárgyalások előkészítésére.

Walter Ulbricht felszólalását követően megkezdődött a vita.

der Dubcek, a CSKP KB első titkára, az elnökség tagjai és póttagjai fogadták. Jelen volt Ludvik Svoboda köztársasági elnök.

A jugoszláv pártküldöttség még pénteken este megkezdte és ma folytatja megbeszéléseit a csehszlovák vezetőkkel.

X. A békés együttélés politikája alapján normalizálni a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatait, különös tekintettel ezen államok és az NDK közötti egyenjogú kapcsolatokra;

2. A területi status quo, különösen az Odera—Neisse határ, valamint az NDK és Nyugat-Németország közötti határ elismerése;

3. Az erőszakos megoldások kizárása az államközi kapcsolatokban;

4. Leszerelésre irányuló intézkedések, mindenekelőtt aa atomfegyverekre való tekintettel, beleértve az aurópai atom- f egy vérmentes övezetek alakítását is;

5. Elismerése annak, hogy a müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen;

6. Az önálló politikai egységként tekintendő Nyugat-Ber- lin status quo-jának tiszteletben tartása.”

Prágába érkezett a Tito vezette jugoszláv pártküldöttség

(marik)

(Folytatás a 2. oldalon)