Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
1. oftSaL t»LBlf-HAG'?Alí6RSZAO Í9Í9 augusztus t. Rokosszovszkij marsall temetése Oldríoh Cornlks fi pozsonyi nyilatkozat jó kiindulási alap A VÖK minisztertanácsa a szocialista országok segítségéről Prága (CTK) A CSKP elnökségi tagjai és póttagjai akik részt vettek az ágcsernyői és a pozsonyi tárgyalásokon, hétfőn a párt mintegy 6000 aktivistájával találkoztak. Oldrich Cernik, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke, beszámolt a CSKP elnöksége és az SZKP KB Politikai Bizottsága ág- csemyői tárgyalásairól, valamint a hat testvérpárt képviselőinek pozsonyi tanácskozásáról. Az ágcsernyői tárgyalásokról szólva, Cernik aláhúzta: a pártvezetőségnek az volt a célja, hogy teljes egészében biztosítsa a feltételeket azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyek az akció- programból fakadnak, hogy biztosítsa a kellően nyugodt helyzetet, s egyidejűleg fenntartsa és megszilárdítsa az együttműködést és az egységet a többi testvérpárttal. Cernik kifejtette: a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon arra a következtetésre jutottak, hogy a CSKP KB elnöksége és az SZKP KB Politikai Bizottsága közösen kezdeményezi a hat testvérpárt tanácskozásának összehívását és a tanácskozás elé olyan okmányt terjesztenek, amely megfogalmazza a fontosabb közös feladatokat és ez az okmány — Csehszlovákia és a CSKP belső helyzetének megvitatása nélkül — leszögezi a szocialista építés, valamint a testvérpártok közötti kapcsolatok alapelveit, s felvázolja a testvérpártok fő feladatait. A miniszterelnök ezután megállapította, hogy az egynapos pozsonyi tanácskozáson kizárólag a hat ország kommunista- és munkáspártja feladatainak szélesebb értelemben vett általános problematikájával foglalkoztak és nem volt szó csehszlovák belii gyekről. A csehszlovák külpolitika koncepcióiról Cernik megjegyezte, hogy az ország lét- fontosságú érdekeinek képviselete mellett a külpolitikának kapcsolódnia kell a szocialista közösség legátfogóbb értelemben vett érdekeihez. Az európai helyzetről szólva Cernik rámutatott: Európában találkozik a két világ- rendszer határa, közös határa van a Varsói Szerződés és a NATO katonai csoportosulásának. A csehszlovákiai helyzet rendkivüllsége abban fogBodrogi Sándor: IS. ismét helyére húzta a függönyt. órájára tekintett, s e pillanatban már kopogtak is az ajtón. Testes férfi lépett be. Papi öltözéket viselt. — Dicsértessék — mondta az újonnan érkezett, — de rég láttam magát, kedves Eber- lingem. — Öregszünk. kinyílunk, mint a rózsabimbó, — nevetett a szolgálat főnöke. — Magából különösen nagy virág nyílott. — Fonnyadozom, az a baj.. Már a konyak sem ízlik, a lányok sem táncolnak velem és akár hiszi, akár nem, tíz köregységet Sztálingrád óta sehol nem lőttem. — Az a baj — váltott Eber Ung komolyra, — hogy mindannyian elpuhultak és ha egy kis komolyabb munka vár valakire, már szűköl és jajlalható össze, hogy Csehszlovákia a szocialista tömb nyugati nyúlványa. Cernik aláhúzta, hogy a párt és az állam vezetői nem kételkednek a csehszlovák hadsereg politikai és szakmai érettségében és hogy a hadsereg teljességgel képes az állam által rárótt feladatok teljesítésére épp úgy, mint a Varsói Szerződés tagságából fakadó feladatok teljesítésére. Készenlétben kell lennünk és nemzetközi síkon támaszt kell keresnünk biztonságunk védelmére — mondotta. Cernik hangsúlyozta, a történelem többször is igazolta, hogy Csehszlovákia nem lehet semleges ország. Hangoztatta, hogy Csehszlovákiának aktívan hozzá kell járulnia a szocialista közösség védelmi potenciáljának szilárdításához. A miniszterelnök megállapította, hogy Csehszlovákia a KGST országaival való együttműködés nélkül nem tudná folyamatosan ellátni magát nyersanyaggal és élelmiszerrel, nem tudná biztosítani termékei, főképp gépei értékesítését. Úgy vélte, hogy a jelenlegi együttműködés nem felel meg az új követel- ményekne, s ezért újabb és sokkal hatásosabb formákat kell keresni, hogy az együttműködés olyan új alapokra kerüljön, amelyek az eddiginél nagyobb hasznot hoznának minden egyes KGST-or- szágnak. Cernik meggyőződését fejezte ki, hogy a pozsonyi nyilatkozat jó kiindulási alap a KGST-n belüli kölcsönös gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy az ágcsernyői és a pozsonyi tárgyalások igen jelentősek a csehszlovák belpolitika szempontjából is. A pozsonyi találkozás eredményeit Cernik így foglalta össze: — Megteremtettük a testvérpártok és országok olyan együttműködésének feltételeit, amelyek lehetővé teszik a szocialista közösség országainak politikai és gazdasági megerősödését, mindegyikét külön és valamennyiüket együtt, hogy minden ember büszke polgára lehessen tulajdon országának s egyúttal érezze belső összetartozandó- ságát a szocialista országok egész közösségével, s hogy ez a közösség biztos támasza a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomnak. gat, mint egy házsártos vén szuka. Nyikorgóit a szék, amikor a „Páter” az asztal mellé ült. Erre, mint jelre felnyílt az ajtó, és a pincér lépett be, Felírta a rendeléseket, azután eltávozott, hogy kisvártatva harmadmagával és seregnyi ezüst tálcával térjen vissza. — Nem kell tálalnia — mondta Eberling, — majd mi ellátjuk magunkat. A pincér azonban nem zavartatta magát, felnyitott egy boros és egy pezsgés palackot, elrendezte a terítékeket, megnézegette a poharakat, majd mély meghajlássá távozott. Jóízűen falatoztak, azután Eberling újra rágyújtott. — A Wocheck ügyben hivattam. — Jó kis móka — nevetet' a „Páter”. — Ráismertem s hadügy kezére. — Most nem az a fontos, hogy ki követte el a hibát. Hanoi, (TASZSZ): A Vietnami Demokratikus Köztársaság hétfői minisztertanácsán Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes beszámolt az általa vezetett kormányküldöttség szocialista országokban tett látogatásának eredményéről. A minisztertanács után kiadott közlemény megállapítja, hogy a küldöttség meleg fogadtatásra talált a szocialista országokban és megállapodásokat kötött, amelyeknek értelmében a szocialista országok további segítséget nyújtanak a vietnami népnek. — A szocialista országok pártjai, kormányai és népei nagy elismeréssel adóznak a vietnami nép győzelmeinek és meggyőződésük, hogy a vietnami nép igazságos ügye diadalmaskodni fog —mondja a kommüniké. — A VDK minisztertanácsa nagyra értékeli a vietnami népnek nyújtott segítséget és támogatást abban az időpontban, amikor az amerikai imperialisták makacsul folytatják agresszív háborújukat. A minisztertanács az ország népe nevében hálás köszönetét mond a szocialista testvérországoknak. Hirosima, (MTI): Hirosimában kedden reggel megszólaltak a harangok, majd negyed kilenckor a város lakossága egyperces csenddel emlékezett meg azokról, akik 23 éve pontosan ebben az időpontban pusztultak el az amerikai atombomba robbanás nyomán. A város polgármestere ezen a napon újabb listát helyezett el az emlékműnél azokról, akik az atomtámadás utóhatásai (fehérvérűség, rák és más betegségek) következtében haltak meg az elmúlt év során. A lista 1101 nevet sorol fel, köztük a legutóbbi polgármesterét is. Az atombomba robbanásának következtében elpusztult emberek hivatalosan nyilvántartott száma így 62 524- re emelkedett, de a becslések Wochecket haza kell hozni és semmiféle hivatalos akcióról nem lehet szó. Ez most már az Odessza feladata. Eléggé régóta jelentkeznek a pénztárunknál. Illenék már valamit tenniök is, hogy megszolgálják a bérüket. — Ugyan főnök... Bormann, Eichmann, Mengele talán az angyalok szárnyán jutott Dél- Amerikába? Ezt a hangot mi nem érdemeljük meg. — Ne érzékenykedjünk, így semmire sem megyünk — mondta Eberling. Nyájasra változott a hangja. Most éppen olyan volt, mint egy túlhízott, mosolygós szemű oroszlán, amikor éppen sakált készül megharapni. — Magának „Páter” mindig vannak készenlétben em oerei. Most egy olyan figu rára lenne szükség, aki tud magyarul, s akit odaát nem ismernek, aki a háború óta dunsztban volt, s olyan jól Dél-Vietnamban a legutóbbi 24 óra alatt a szabadságharcosok katonai tevékenységének fő színhelye Saigon környéke volt, hétfőn este és kedd reggel aknavetőkkel intéztek támadást a dél-vietnami főváros egyes katona; célpontjai ellen, amelynek központját 15 kilométernyire közelítették meg. Az amerikai légierő B—52-es bombázói hétfőn folytatták támadásaikat a hazafias erők feltételezett állásai ellen, három bevetést hajtottak végre Saigontól 30 kilométernyire északra és másik hármat Chu Lai közelében. A UPI ismerteti azt az interjút, amelyet Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke június 5-én adott a Weekly Graphic című fü- löp-szigeti folyóiratnak, s amelyet az most közölt le. A miniszterelnök a többi kö zött kifejezte azt a véleményét, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvert használni a vietnami háborúban. Ha atombombát dobna le bármely ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai országra, ez az öngyilkosságot jelentené számára —, mondotta Pham Van Dong. magasabbak: 78 ezer és 240 ezer között váltakoznak. Az emlékünnepélyre mintegy 40 ezer főnyi tömeg gyűlt össze a városi parkban, ahol az atomrobbantást megörökítő emlékmű áll. Szecuo Jamada polgármester beszédében kijelentette, hogy Hirosima polgárai az atom- és hidrogénbombák betiltását, a háborúról való teljes lemondást sürgetik. A világ még nem ébredt, teljesen tudatára annak, hogy az atomfegyverek elterjedése azt a napot készítené elő, amelyben az ember többé nem lenne képes a földön élni — mondotta. Hirosima teljesen újjáépült, csupán a kereskedelmi központ kiégett váza emlékeztet rnementóként a 23 évvel ezelőtti szörnyű reggelre. konzerválódott, hogy még most is fel lehet bontani. A „Páter” cigarettát vett elő, rágyújtott és békésen pöfékelt. — A konzervhús mindig drágább a frissnél — mondotta. Eberling a zsebébe nyúlt és tízezer márkát számolt az asztalra. — Ez csak az első futam. A bemelegítési költség. Olyan, mint ebéd előtt az aperitif. — Mindig szerettem a nehéz ételek előtt a könnyű pálinkát — nevetett a „Páter”, így mindjárt jobban tudok gondolkodni. Látja... már eszembe is jutott valami. Illetve: valaki. Egy ember, egy textilkiskereskedő. Bugyo- gót árul, melltartót, nyakkendőt és cérnagombot. Mi a véleménye róla? — Térjen a tárgyra! Társalkodónőnek maga túl kövér és durva lelkületű. A „Páter” kuncogva nevetett. — Efaerlingem... maga soha nem fog megváltozni. De hát térjünk a tárgyra. Ez a kiskereskedő valaha a mi dicsőséges táborőrségünk katonája volt. Bécsben szedtük fel, nyitottunk neki egy üzletet, azóta elpohosodott. Minden tevékenysége arra irányul, hogy az ötvenmárkásokat jó helyre juttassa. Ezenkívül fél. Talán hallott a grichenaui táMoszkva, (TASZSZ): A Konsztantyin Rokosz- szovjszkij marsall hamvait tartalmazó urnát kedden a Kreml falába helyezték. A gyászszertartást Pavel Batyickij marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszter- helyettese nyitotta meg. A miami konvenció Miami Beach (MTI) Nixon kedden sajtókonferencián jelentette ki, foglalkozik azzal a tervvel, hogy elnök jelölését követően a Szovjetunióba utazik és megismerkedik a szovjet vezetők véleményével a legfőbb nem zetközi kérdéseket illetően Bar az utazás terve egyelőn csak nagy körvonalakban alakult ki, a republikánus pári legesélyesebbnek tekintett elnökjelöltje azt mondotta hogy arra közvetlenül a párt- konvenció befejezése után kerülhet sor. Nixon közölte, hogy megítélése szerint „új korszak alakult ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve a kelet-európai országok viszonyában, a nyílt konfrontáció helyett a tárgyalások korszaka.” A szocialista közösség „fellazítására” irányuló erőteljesebb politikát sürgetve megjegyezte, hogy „a szovjet blokk ma nem monolitikus egység, új tendenciák jelentkeznek, különösen Kelet-Európábán.” Nixon, aki hétfőn délután érkezett Miami Beachbe, a republikánus párt jelölő konvenciójának színhelyére, sajtókonferenciáján azt mutatta, hogy biztos nyertesnek tekinti magát. Azt is kifejtette, hogy szükségesnek tartja a nyugat-európai egység „helyreállítását” Anglia bevonásával, s megválasztása esetén a jövő évben Párizsban kíván erről a kérdésről tanácskozni De Gaulle elnökkel. Politikai megfigyelők véleménye szerint egyébként Nixon változatlanul a fő esélyes a republikánus párt elborról? ö is ott volt. 1944 április végén. A műtétet géppuskával hajtották végre. Azután híre jött, hogy néhány fogoly túlélte a tábor likvidálását, azóta vacog a foga, ha egy lengyel, vagy egy francia téved az üzletébe. Még 1945-ben ki is végzett egy gyanakvó francia foglyot. — Nem szeretem, ha az embereink a határátlépés után betojnak, — mondta Eberling. — Ettől nem kell tartanunk. Ha a feladatát jól ellátja, kutya baja sem történik. De ha lebukik, kötél várja. Ilyen körülményék között mindenki igyekszik hősiesen viselkedni. Tehát igyekszik ellátni a feladatát. — Megbízható? Tűzbe teszi érte a kezét? — Hát maga főnököm, ériem tűzbe teszi? Eberling elmosolyodott. — Látja főnököm! — mondta a „Páter”. — Én is éppen ennyire kezeskedem azért a bécsi kiskereskedőért. Eberling előhúzta a note szát. — Az ürge neve? — Rudolf Schirmbaum. — Családi állapota? — Egyelőre nőtlen, de mielőtt elindul, a nyakába ültetek egy feleséget. — Akkor gyermekei sincsenek? Méltatta Rokosszovszkij marsall kiváló katonai képessé«; geit és hangoztatta, a szov-' jet nép örökre megőrzi katonai hőstetteinek emlékét. A gyászszertartáson jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alekszei Koszigin és Nvikn- laj Podgornij is. nökjelöltségének elnyerésére, még akkor is, ha két ellenfele, Nelson Rockefeller New York-i és Ronald Reagan kaliforniai kormányzó meg is tudja akadályozni, hogy már a szerda éjjeli szavazás első fordulójában megkapja a szükséges 667 szavazatot. Becslések szerint Ni- xonnak csak mintegy 90—100 küldött támogatását kell elnyernie a győzelemhez. Nixon sajtókonferenciáján épp úgy, mint eddigi kampányában igyekezett elkerülni, hogy érdemben foglalkozzék a vietnami problémával. Azt mondotta, hogy a tárgyalások útján történő rendezés híve, de a tárgyalások szavai szerint csak akkor lehetnek eredményesek, ha az USA „megfelelő katonai, gazdasági és diplomáciai erővel” támasztja alá. Ezúttal sem volt hajlandó szólni a VDK elleni légiháború kérdésérőL Nixon egyébként azt mon-' dotta „nem azért keresi az elnökjelöltséget, hogy 6 legyen az elnök, aki szétrombolja a világban az Egyesült Államok szavahihetőségébe vetett hitet” és „nem az a véleménye, hogy a háborút nem lehet megnyerni”, azonban „a tárgyalások útján történő rendezés híve”. A különböző elnökjelöltek és megbízottaik kedden is folytatták tárgyalásaikat az egyes államok delegátusaival, hogy megnyerjék támogatásukat. Nixon sajtókonferenciáján azt mondotta, hogy még nem döntött az alelnök személyéről, s arról tanácskozni kíván a republikánus párt vezetőivel. — Megtagadta anyját, apját is. — Ez jó — mondta Eberling. És mit csinál Magyar- országon ? — Van ott egy emberünk..! orvos volt, ma az egyik kórházban dolgozik. Kezdetben azt terveztük, 6 lesz a magyarországi sejtek vezetője. Azután az ottani embereink mind lebuktak, de ő kibújt a hurokból. Azóta nem háborgatjuk. Megbízható körülmények között él, másfél-két- évenként tudakozódunk telőle, számíthatunk a segítségére. — Maga üres óráiban jóslással foglalkozik? — Ismét tiltakozom a hang ellen. Nekem ez az üzlet nem fontos. Ez az emberünk meglehetősen jó pozíciót tölt be, az ország területén zavartalanul mozog és helyzetéből adódóan magasabb körökkel is kapcsolatba tud kerülni. Tía Wocheckért sem áldozom ieL De a segítségét igénybe veszem. — Ki ez az ismeretlen? Csak nem Gömöry doktor? A „Páter” most először kiesett szerepéből. Bámulva nézte főnökét és úgy érezte, ez az ember még a gondolatokba is belát, nincs titok előtte. (Folytatjuk) Hirosima emlékezik Nixon már biztos győztesnek tekinti magát Jelölése után a Szovjetunióba akar utazni J Kémtörténet
