Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-06 / 183. szám
1W8- augusztus 8. KELET-MAGYARORSZAG S. oldal Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítani, hiszen sok éves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső és középfokú tanintézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplá- •ódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról. hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakembereknek alig több, mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egy- harmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett ■zinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, •z építőipari mérnökök, a tartósító-, Ipari- és növény- védelmi mérnökök és nem utolsó sorban közgazdászokban. A „hiánylista” tehát hosz- •zú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szűk- gége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek a ki- szélesítése, a szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Mindezt követi az információ-áramlás bősége, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek köny- nyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állnak, a szakmai Vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét levesz; a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet, A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bűvülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglévő belső tartalékokat, Illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változa'ok sokaságából kell kiválasztani azt a változatot, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzeti:' a mezőgazdasági termékek iránt; keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb, a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széles körű és mélyreható közgazda- sági elemző munkát ny Jván- valóan nem lehet felelősség- teljesen félkézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a köz- gazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében Dankovits László Antenna Feljött a Balázs, körülnézett a lakásban, aztán felcsillant a szeme. — Mi az, új televíziót vettelek? Na nézzük. Bekapcsolta a készüléket, forgatta a gombokat, majd Szórakozottan végigtapogatta a zsebeit. — Ejnye — jegyezte meg lemondóan. — Nincs nálam a csavarhúzóm. Kicsit igazítani kellene a hangoláson, s Olyan képetek lenne! Egyszer már szétszedte a magnómat egy törött pengéjű bicskával. Nem történt ugyan semmi baj, csak az összerakásnál egy alkatrésznek ném találta a helyét, de szerencsére a GF.LKA egy •»Ázásért megtalálta. — Na nem baj — fűzte tovább Balázs — Felmegyek a tetőre! — Este tízig szerelt. Addig elmulasztottam egy krimit, majd a további műsort is, mert az antennabeállítás eredményeként, valahol eltűnt a kép. Másnap szóvátettem a dolgot egyik bará'ómnak. — Sebaj — vert a vállam- ra. — Majd én beállítom az antennádat. A tetőn tartott helyszíni szemle eredményeként közölte velem, hogy vegyek még harmincöt méter vezetéket, mert szerinte az antenna rossz helyen van, a mellette lévő beárnyékolja az adót Kilenc hónap után újra Győrteleken Fordult a kerék az Hrsnykalászto Legutóbb múlt év decemberében írtunk a győrteleki Aranykalász Tsz-ről. Feszült hangulat idézésével kellett kezdeni. Közeledett karácsony és szilveszter, a tagság pénzt követelt. De, mint az akkori riport is célzott rá: határozott útkeresés is volt a zajongásban. „Mért ne lehetne? — mondta kérdezve az egyik idősebb szövetkezeti gazda. — Csak úgy bátran, ahogy hallom, akarja a vezetőség. Mi mellette állunk. A topogás nem visz sehova.” Éltek az önállósággal Emlékeznek a riportra. Le is intik. Már most. A vezetőség vállalta a bátorságot. — Hogyan tettük ? — kérdezi önmagától Kiss Gáspár főaaronómus. — Abból indultunk ki, mit jelenthet, lehetőséget adhat a mi helyzetünkre az új mechanizmus. A még nagyobb önállóság kihasználásában láttuk ezt. Abban, hogy ne erőltessünk tovább olyan termeléseket, melyek az itteni erősen kötött talajon nem valók gazdaságosan. Szabó László elnökkel sorolják aztán a termelési változtatásokat. Végképp lemondtak a burgonya, dohány. maakender termeléséről. Csökkentették a cukorrépa és kukorica termelését. Növelték a takarmánygabona s a pillangósok területét. Utóbbit 2o holdról kereken 200 holdra. Vöröshagymát duggattak 15 holdon. Mennyit ér az ember becsülete? A Nasy kallói Gépjavító Állomáson 52 esetben vétettek az utóbb; időben a társadalmi tulajdon ellen. Köznyelven, loptak. Az ötvenkét alkalommal eltulajdonított anyagok, szerszámok együttes értéke kétezer forint, tehát átlag egy esetre 38 forint 40 fillér jut. Ennyit érne egy ember becsülete? Úgy néz ki, igen. Legalábbis azok részéről ennyit ér, akik előre megfontolt. szándékkal táskájukba, zsebükbe tesznek egv-egy szerszámot, apróbb alkatrészt, vagy „fusiban” fizetett munkaidőt, vállalat; anyagot, szerszámot nem kímélve személyi tulajdonuk gyarapításán fáradoznak. Nem nagy értékekről van szó. Nem ingatja meg sem az adott vállalat, sem a fejlődő népgazdaság anyagi, pénzügyi alapjait, mert az eltulajdonított 20—30 forintos szerszám a „fusira” elfecsérelt két-három óra munkaidő csepp a tengerben. Érvényes azonban, hogy sok kicsi, sokra megy. Aztán jött Silip és kiröhögött. — Minek neked a tetőantenna, akinek ilyen remek erkélye van? Lehozzuk ide az egészet, s neked lesz messze a környéken a legjobb képed. Amikor Pestet bekapcsoltam, azt hittem, hogy részeg vagyok, mert mindent megkettőzve láttam a képernyőn. Aztán jött a Kovács, visz- szaszerelte az antennát a tetőre, s azt mondta: reflektort kell rá venni, de ha nincs momentán pénzem, ő szívesen meg is bütyköli. Szerencsére jött a Filip, aki a reflektort leszórta az antennáról. — Nem ez kell ide, komám, három elemmel meg- toldjuk, s te azzal büszkélkedhetsz, hogy az egész országban a te tévéd hozza a legszebb képei. — Eddig a sok kapással, munkaigényes termeléssel nem bírt a tagság. Nagy területeket uralt el a gyom, lecsökkentették az átlagterméseket. Most arra mentünk, minél több olyan termelési ágat, melyekben gépekkel boldogulunk. Nincs is most szinte tenyérnyi elhanyagolt terület. Egy példa: tavaly 80 holdon volt 60 vagon cukorrépa, idén 32 holdon meglesz 90 vagonnal. 35 vagonnal több búza Páratlan szorgalommal dolgozik a tagság. A hagymaszedésnél legalább százan serénykednek. Ez pedig nagy szó, hiszen a nyilvántartási könyv 120 munkaképes tagot mutat. De idén ez a helyzet az év elejétől. A bátor vetésszerkezeti változtatás, a folyamatos és jól végzett munka meg is mutatja az eredményt. Az aszályos tavasz-nyár ellenére őszi árpából 21,20, takarmánybúzából 24 mázsára alakult, kenyérgabonából 23—24 mázsa körüli (!) holdankénti átlagot takarít be a tsz. (Ott- jár'amkor — augusztus elsején — még nem végeztek teljesen a búzacsépléssel Terven felül vagy annak megfelelőn alakul a közös szántóföldi termés. S az már fix szám, hogy az előirányzott 45 vagon búzával szemben 80 vagonnal adnak át állami felvásárlásra. A hagyma holdanként húszezer forint tiszta hasznot hoz. De beszéljünk inkább továbbra is arról, megéri-e? Bárkit kérdeznénk azt mondaná, nem éri meg. Pirulni, szégyenkezni egy vacak kalapácsért, csavarhúzóért, vagy acéldarabért Mert szégyenkezni kell. Szégyenkezni a portás, a szak társak, a szomszédok és az egész társadalom előtt. És ez a szégyenérzet a legborzasztóbb egy különben becsületesen dolgozó ember életében. A társadalmi tulajdon elleni vétségre nincs indok. Nincs és nem is lehet felmentő kifogás vagy magyarázat. Hiszen az eltulajdonított szerszám, anyag, bármely szaküzletben megkapható, és mindenki keres any- nyit, hogy tisztességes úton és módon tulajdonába jusson a pár forint értékű szükséges eszköz. Az ilyen kiadásokat, vásárlásokat nem érzi és nem is érezheti meg a család, de a törvénybe ütköző cselekedetet, a lopást, talán igen. Nem érdemes kockáztatni, a becsülettel hazárdirozni. Nagy baj nem történőmért beállított a nénikém, akinek ugyan nincs tévéje, de azt mondta, ő majd megmutatja, hogyan kell beállítani egy nyamvadt antennát. Ekkor már mindennapos voltam az ideggyógyászati szakrendelésen. Jöt* a Sala- kovics, akire szereié« közben rádőlt az antennarúd Ennek nagyon örült, mert így kiírathatta magát egy hétre. ...és végül iött két mentő, akikről az* hittem, szintén az antennámat akarják beállítani. de kiderült. hogy egészen más okból tették tiszteletüket A főorvos szerint viszont már szépen javul az ál'apo- tom. csak akkor kezdődik nálam a bezsongás. ha azt a szót hallom, hogy antenna. Balogh? Zoltán — Az idei vetésű lucernát takarmánvborsó-maggal szórtuk felül. Zöldhüvelyes állapotban kaszáltuk Egyik cséplőgép vázára darálót szereltünk, és ledaráltuk a szárított borsőlömeget. Negyven vagon plusz takarmányunk lett. Elsőrendű abrak Tíz vagonnal a tagságnak juttattunk, háztáji jószágtartásra, a többit közösen tároltuk. Idén szálas, abraktakarmány lesz elég. Ilyen még nem volt Győrteleken. Hárommillió plusz A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is. Eredménye máris mutatkozik. A tavalyi 23 fejős tehénnel szemben (ami egyébként az előző évek átlagának felel meg), jelenleg 90 darab áll a közös gazdaság istállóiban. A fejési átlag 6,4 literre] növekedett: 2,4 literről 8.8 literre. Az előző évek 20—25 darab hízó marhája helyett ebben az esztendőben 1.20 kerül értékesítésre. Kövér sertésből 350-nel ad el idén többet a tsz, vagyis 600 darabot. Tejből az előirányzott 170 ezer literrel szemben 200 ezer liter kerül közfogyasztásra, Illetve feldolgozásra. — Negyvenhét létszámos, az itteni viszonyoknak kevésbé megfelelő kocaállományt hatvan fehér hússertés törzsállományúval cseréltük fel. Ezek ellési kicsinyeinek átlagsúlya 1,2 kiló. A szaporulat jelen*ős részét továbbtenyé«ztésre adjuk el, jobb áron. Biztosítottabb hízóutánpótlásunk is. A tsz idei összes bevételi terve 12,3 millió forint, de szerény becslés szerint is meglesz a 15,5 millió. Fordult a kerék tehát Gvőrteleken. Vezetőségcseréről — ami korábban gyakori volt — most szó sincs. Semmi különös nincs, csak mindent a tagsággal együtt csiA Tátrába indult üdülni szombaton a Felső-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság 12 fiatal dolgozója. A szokásos szabadság engedélyezési papírt azonban nem kellett kiállítaniuk: az igazgatóság vezetői — élve a kollektív szerződés adta új lehetőséggel — öt nap jutalomszabadságot adtak. Segítség Nyírbátornak Az előzmény: a KISZ- szervezet éves munkatervében vállalta, hogy segíti a belvíz elleni védekezést, hozzájárul társadalmi munkájával a szennyvíz- és csatornahálózat bővítéséhez, annak műszaki munkáihoz. Márciusban a nyírbátori vízmű társulat kért segítséget a vízügyi igazgatóságtól. Nyírbátor vízmű csőhálózatának bővítését kellett megtervezni, de az illetékes tervezők kellő időre már nem tudták vállalni a munkát. A KISZ-szervezet vállalta a feladatot. Rasztovics Gyula fiatal mérnök vezetésével társadalmi munkacsoportot szerveztek. A komoly szak- képzettséget kívánó munkára az alapszervezet szocialista szerződést kötött. A tervezői kollektíva geodéziailag felmérte Nyírbátor kieső utcáit, majd a munkacsoport hozzálátott a tervezéshez. Egy hónapig szabad ideSzakmuníás* képzés helyben Egyre több szakemberre lesz szüksége Szabolcs-Szat- márnak az elkövetkező időkben. A szakemberképzést pedig csak úgy lehet megoldani, ha a megyében a már meglévő iskolákat bővítik, illetve újakat indítanak. Már ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy az elkövetkezendő tanévben a ti- szadobi gyermekvárosban sütőipari tanulóképzést indítanak, valamint gondoskodnak arról, hogy a képkeret és függönygyártó. valamint a tanszergyártó iparágakhoz szükséges 250 szakembert biztosítani tudják. Tovább bővül a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat kooperációja a Csepeli Autógyárral, ami viszont további 100, főként női szakmunkás kiképzését és alkalmazását teszi szükségessé. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál évente mintegy 40—50 női dolgozó foglalkozására nyílik lehetőség minden évben. Ezzel párhuzamosan természetesen emelni kellett a kereskedelmi iskolákban a beiskolázás arányát. Az új tanévben ez az arány mintegy 10 százalékkal emelkedik, s a tanulók nemek szerinti megoszlásánál is 73 százalék a lány. A mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák hálózatát is fejlesztik ebben az évben. Az új nyíregyházi iskola tervezését is megkezdték ahol főleg kertészképzés folyik majd az iskola átadása után. (hs.3 lükben mindennap este 8—9- ig dolgoztak a terveken; mérnökök, technikusok, rajzolók. gépíró, kalkulátor A 600 ezer forint értékű beruházás tervei határidőre elkészültek, már tart az épí és, A napokban köszönő levelet kézbesített a postás a fiataloknak. A nyírbátori vízmű társulat köszönte meg a KISZ-szervezet munkáját és segítségét. Az általuk elkészítet; tervek hivatalos díja meghaladja a 36 ezer forintot. A gyors és jó munkáért tiszteletdíjat utaltak át a KISZ-szervezetnek. 7 öbbszörös haszon A társadalmi munkacsoport azóta úiabb terveket készít. Többszörös haszonnal olyan tervek készülnek, amelyeket a tervező intézet már nem tud vállalni; hozzájárulnak a községek kommunális fejlesztéséhez: közben a fiatal szakemberek módot kapnak arra. hogy tudásukat a tervezésben kamatoztassák. A most üdülő fiatalok valamennyien részt vettek a KISZ-szervezet társadalmi munkáiban, segítették a megye vízügyi kultúrájának fejlesztésé* Ezért kaptak a KISZ-főI jutalmat, az igazgatóságtól pedig évi szabadságukon felül rendkívüli jutalomszabadságot. lm. tj) Megjegyzés. Tét a becsület Seres Ernő nalnak. Asztalos Bálint TERVEK — INGYEN Egy jutalomüdülés előzményei