Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

19(58. augusztus 30. ITELEi-ÄTÄGY AROBSZA® i oMaf Aliogy a piac diktálja A tanácsi könnyűipar hely­zetét lényegesen megkönnyí­tette, hogy termékeinek zö­mét év elején is a már ko­rábban gyártott cikkek kép­viselték: Ez elsősorban az alapanyagok, a munkaerő, a kapacitás lekötéséhez szüksé­ges megrendelések biztosítá­sa terén volt jelentős, az új mechanizmus bevezetésekor. Az eddig is jellemző év eleji kezdési nehézségek így csak az első negyedévben okoztak számottevő problémákat. A január elsejével történt profilátadás különösen nagy nehézséget okozott a Nyír­egyházi Vasszerkezeti és Gép­ipari Vállalatnál. Ugyanis a megmaradt üzemépületek ka­pacitásának zömét a szolgál­tatói tevékenység kötötte le, S a ké^zárutermelést jórészt szabadban, mostoha körülmé­nyek között oldották meg. En­nek ellenére a féléves prog­ramjukban előirányzott ter­melést túlteljesítették. Anyaghiányok miatt a ter­vezett és a bank által finan­szírozott árbevételének csak 84 százalékát teljesítette a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalat. A hosszan tartó árviták miatt akadozott a ter­melés a Nyíregyházi UNI- VERSIL Szilikátipari Válla­latnál. Az alapvető problé­mák azonban már az első ne­gyedévben rendeződtek. A vállalat gazdasági vezetői — a kályhacsempe termelés ed­digi szintjének biztosítása ér­dekében — intézkedtek, hogy a lakosság OTP-hitelre is igénybe vehesse a kályhasze­relési munkát. Ennek ered­ményeként a megrendelések ugrásszerűen növekedtek és így a kapacitás kitöltése több hőnapra, előre biztosított. Alapos problémát okozott a Talajerőgazdálkodási Vál­lalat motorjavítási tevékeny­ségénél, hogy egyes, tervezett motortípusoknál jelentősen csökkent a felújítási igény. Ugyanakkor más típusoknál — amelyeknek a javítására kevésbé rendezkedett be — növekedett. Hogy a változó igényeknek eleget tegyenek, a VAGÉP-pel kooperálva tesz­nek eleget a megrendelések­nek. Jelentősen megnőtt az igény a Szatmárvidéki Faipari Vállalat által gyártott bútor­féleségek, iránt; az értékesí­tett mennyiségnek többszörö­sét kéri a kereskedelem. Ezt egyrészt az új, Szatmár típu­sú garnitúrának köszönhetik, de jelentős érdeklődésre szá­míthatnak a poliészteres fé­nyezésit eljárással készült ter­mékek is. A Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál év ele­jével jelentősen javultak a termelési adottságok. Megol­dották a függönykarnis gyár­tás letelepítését a fővárosból. Az új termékből úgy meny- nyiségben, mint minőségben eleget tettek a megrendelé­seknek. Minőségi kifogás a fél év során egyetlen bútor­féleségnél nem volt. A piac egyre növekvő igé­nyeivel, a fokozódó lakásépít­kezésekkel számolva intéz­kedtek a nyílászáró szerkeze­tek előállításának fokozására a Tiszalöki Vegyesipari-, és a Kelet-magyarországi Faipa­ri Vállalatnál. Pozitív eredménnyel járt a Nyíregyházi Textilruházati Vállalat modellházának meg­nyitása abból a célból, hogy ellensúlyozzon bizonyos ter­melésgátló problémákat. A modellház eddigi forgalmát tekintve ez a vállalkozás si­MEGJEGYZESEK: Ei Határidő csak papíron? Tehénistálló építésére kötött szerződést 1967 márciusában a kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet. A Nyírbátori Tsz Épí­tőipari önálló Vállalkozás 1968 szeptember 30-i befejezéssel vállalta is a munkát, amellyel még félig sem készültek el. Igaz, egy hónap van még a határidőig, de mivel csak kót-há- rom ember dolgozgat, valószínű, nem készülnek el időben, pedig nagyon fontos lenne már az idén az istálló. A több mint 1 millió 700 ezer forintos létesítmény építése hosszú ideig elhúzódhat, ha a vállalkozók ugyanolyan tempóban dol­goznak, mint ahogy a máriapócsi Zöld Mező Termelőszövet­kezet gépkarbantartó műhelyét építették. Illetve csak építik még mindig, pedig a határidő 1967 november 30. volt. A kislétai termelőszövetkezet több mint 40 ezer forintért víztárolót építtetett az elmúlt évben a Víz- és Csatornamű Vállalattal. Ez év június 24-én bejelentették a kivitelezőnek, hogy elfolyik a víz a tárolóból. Másnap megjelentek az ille­tékesek, megállapították, hogy a hiba valóban fennáll. ígér­ték, két nap múlva kijavítják. Azóta több mint két hónap eltelt s még mindig nem történt intézkedés. Pedig a tároló vize több milliós értéket véd a tűztől. (tomasovszki) ü Balszerencse Boltot mindenkor és mindenütt azért szerveznek, tarta­nak fenn, hogy bizonyos árut meg lehessen vásárolni. Azt a furcsa megdöbbenést is ismerjük, amikor forgalmi idő alatt boltot zárva találunk. Legismertebb ok: leltározás, áruátvé­tel. De az már igazán meghökkentő, amikor azért van zárva a bolt, mert... nincs áru. Annyi sem, mint egy gombostű feje. Márpedig így volt augusztus 27-én Mátészalkán, (cégtábla szerint) a fehérgyarmati Rákóczi Halászati Tsz halboltja. Az ablakon belülre téve a kiírás: „Hal nincs.” Elképzelhető, hogy nem mindig kíséri szerencse a halá­szok igyekezetét, üresen maradnak a merítő hálók, a var­sák. De úgyannyira, hogy áru hiányában be kelljen zárni a boltot, — jobb szó híján — balszerencse. Mert az is elképzelhető, hogy a halászati tsz folyamatos áruellátás céljából kooperálna a megye másik halászati tsz­ével (Nyíregyháza), esetleg halastavat tartó szövetkezeti gaz­daságokkal vagy éppen állami haltenyésztéssel. Van már sok hasonló példa más területeken. Miért ne lehetne ezt a hal­értékesítés vonalán is. Hogy ne forduljanak bosszúsan vissza a zárt boltajtó elől a vásárolni akarók. Hiszen a bolt így nem bolt, csupán szezonárusító lehetőség. Márpedig a cég­táblát aligha ezzel a leegyszerűsített igénnyel tették ld... (asztalos) keres. Az anyaghiányok okoz­ta év eleji problémák ellenére úgy export, mint belföldi vo­natkozásban teljesítette szál­lítási szerződésben vállalt kö­telezettségét a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Nyom­daipari Vállalatnál az első fél évben jelentős gazdasági tényezőként jelentkezett a kliséüzem munkája. A sütőipari vállalatok az igényeknek megfelelően je­lentősen növelték az értéke­sebb finom fehér kenyér ter­melését. Ugyanakkor a gaz­daságosságra való törekvé­sükben — elhanyagolták az egykilós finom fehér kenyér előállítását, amelyből a la­kosság többet is vásárolna. összességében: az évkezdet a tanácsi könnyű- és élelmi- szeripari üzemeiben nem volt problémamentes, de a gazda­sági vezetők az új mechaniz­mus viszonyai között is meg­mutatták: tudnak gyorsan és rugalmasan intézkedni. Ez biztosíték arra, hogy az év hátralévő hónapjaiban sike­rül a még meglévő problémá­kat úgy korrigálni, hogy mindannyian elégedetten te­kinthetünk majd vissza az olykor nehéznek tűnő napok­ra. | (tóth) i Falukutatók figyelmébe LEVELEK, zsellérház nélkül Gyengéből az erősek közé — Mindenből a legkorszerűbbet! Tavasz óta szurkolunk !e- veleki barátaimmal, nehogy még egy ideig odatévedjen egy kevés idejű szociográfus. Mert ha igen, alaposan le­szedné a keresztvizet a tö­rekvő kis faluról, amiért még mindig rossz környezet, ben él Bakró Zoltán és Bakró Pál negyven főnyi mammutcsaládja, a két utolsó cigánycsalád, amely a falu utolsó zsellér­házában lakik. És hátha nem ért volna rá a sietős falu­kutató megnézni azt a két szép épületet, amely az il­lető családok számára már épül. Most már jöhet a faluku­tató. A falu utolsó zsellérhá­zát lebontották, az új házak felépültek, a két család be­költözőben. A most születők nem fogják elhinni, hogy így, ilyen lyukakban is lehetett élni. Pedig a felszabadulás előtt az egész község népe ilyen hat-nyolc lakásos cse­lédlakásokban élt és aki kijöhetett a földbe vájt put­rikból, még örült is neki. Az utolsó zsellérház lebontásá­val a falu történetének egy FŐJAVÍTÁS. MTZ típusú traktor főjavítását végzi Szi­lágyi Sándor és Kanyári András gépszerelő a kislétai Rá kóczi Termelőszövetkezetben. Elek Emil felvétele hosszú szakasza zárult le: az ezeréves per dőlt el. Minden újat kipróbálni Ezzel egyidőben egy má­sik, sokkal rövidebb szakasz is lezárult a falu történeté­ben: az elmúlt öt év küzdel­mei a korszerű mezőgazda­ság megteremtéséért. Eleinte csak apró jelei mutatkoztak annak, hogy itt minden új iránt fogékonyak. Leveleken vegyszereztek elsőnek 1964- ben a megyében, kétszáz holdon burgonyát és kukori­cát. Most — szintén megyei elsőként — ötven hold al­mást és ötven hold dohány­földet fognak új vegyszerrel kezelni. A dohányfűzés mun. káját megkönnyítő; tíz em­ber munkáját megkönnyítő új dohányfűzőgépet e napok, ban a megyében elsőnek itt próbálják ki. A megye első burgonyakombájnja — 120 ember munkáját végzi tízfő­nyi kezelőszemélyzetével, fe­lére rövidíti a burgonyasze­dés idejét — itt áll .munká­ba. A megye második répa­kombájnja — 170 ember he­lyett kettő, egy hónap he­lyett tíz nap — szintén. A legkorszerűbb havi bé­rezési formára is évek óta áttértek. Az a havi közel félmillió, ami a tagok zsebé, be jut, rögzítette a jó mun­kafegyelmet. Százhúsz fiatalt vonzottak haza az iparból általa, két év alatt. Az első negyven már be is lépett tagnak. A többi is készül. Jövedelmező sertéshizlalás Állattenyésztő termelőszö­vetkezetté vált a Dózsa az elmúlt években. Négy éve öt­ven szarvasmarhája sem volt, az is vegyes, törzskönyve- zetlen. Most hatszáznál több van, mind tbc-mentes és száz közte törzskönyvezett. Évi 170 hízott bikát expor­tálnak. Nagyüzemi a borjú­nevelés is. A tejet lefölözik, a tejszint eladják, tejükhöz összevásárolják a környék tejét is ég azzal hizlalják borjaikat. (Azt is összevásá. rolják.) ötnapos borjakat vesznek, tápszerrel gyorshíz- lalják. Kétmázsás hízott bor­jakat érnek el 4—5 hónap alatt. A „baby-beef” nevű gyorshízlalt borjakért kilón, ként 29 forintot érnek el az értékesítésben. Csak szarvas­marhából évi kétmillión fe­lüli a bevételük. Uj, kor­szerű sertéshizlaldái ükből évi 1300 hízott sertés kerül ki, évi három hullámban. Hat hét alatt a malacok át­lagsúlya eléri a 26 kilós át­lagot, hét hónap alatt 110 kilósak sertéseik. Ebből is bevesznek 2 600 000 forintot idén, a haszon kilónként 4—5 forint. Bebizonyították — ismét elsők közt a me­gyében — hogy a sertéste­nyésztés nagyon is jöve­delmező lehet. Az állatte­nyésztés emelte a Dózsát a gyengék közül a legerőseb­bek közé. Pillantás a jövőbe A termelőszövetkezet ve­zető gárdája évek óta jó együttműködésben dolgozik. Lengyel István elnök, Ju­hász József párttitkár és Ne- meskéry Tibor főagronómus, akik egyben az adatokat is elmondták, tréfásan említik, hogy már volt róla szó; le­gyen a Dózsa kísérleti tsz. Afféle bemutatóhely, ahol minden újat kipróbálnak. A tagok is hozzászoktak már. Hiányozna, ha egy évben nem kezdenének valami még újabbhoz. Most például elérték, hegy valamennyi növénytermesz­tési munkát gépesítettek — a dohánytörés kivételével. Mit csinálnak a felszabadult munkaerővel? Van munka! Most fordul termőre a 230 hold gyümölcsös. Készül a 60 holdas víztároló terve, amivel 1000 holdat is Ön­tözhetnek. Ebből annyi lesz zöldségkert, amennyi mun­kaerőnek kell. (Három hol­danként két fő.) Sorolni is hosszú, mi minden épül egyszerre idén: saját építő vállalkozásuk emeli a két új istállót, egy sertéshizlal­dát, egy sertésfiaztatót, két permetlétornyot, 3 vasbeton almaszint, 2 víztároló me. dencét, egy hideglevegős szénaszárítót (ez utóbbi is első a járásban.) Hárommil­lió a betonelemgyártó segéd­üzemük évi terve. Egy szer­fás épületük van még, meg. hagyták műemléknek. Néz­zük a fizetésborítékokat: He­gedűs Sándor 4100 forint, Pásztor János traktoros 4500. Persze, van kevesebb is. Az átlag havi 2000 körül. Háztáji és juttatások nélkül. Az utolsó zsellérház a múltba engedett pillantani. Ezek a szép adatok pedig a szabolcs-szatmári tsz-ek jö­vőjébe. Gesztelyl Nagy Zoltán Nagyné hétköznapjai NYÁR Szárad a homokdombokon a burgonya, zsugorodik a kukorica levele. Szomjaznak a növények, sül minden a határban. Nagy Mihályné, a párttitkárasszony hajnaltól késő estik a forró mezőket járja kerékpárral. Ahol rossz az út, ott tolja, gyalogol. Az­tán újra felül, s kilométe­reket hajt tovább, hogy el­jusson az emberekhez. Vár­ják. Arca gondterhelt, szeme fáradt, látszik rajta az ál­matlanság. — Öt éve van így, amióta párttitkámak választották. Tavasztól őszig, míg a nagy esőzések be nem állnak, ke­rékpárral járom a földeket. Nem lehet mérni, mennyit. Nagy a terü’et. És hol van ide Flóra tanya? Homokúton nyolc kilométer. Rendszere­sen felkeresi az itt élő, dol­gozó embereket is. A dohá­nyosoktól a kertészetbe, on­nan a burgonyaföldre, a központba. És másnap kez­dődik elölről minden. Beszélik, hogy a párttit­kárasszony kerékpárja az egyik legtöbbet javított gép a tsz-ben. Előleget visz ki a földre, hogy kímélje a gyaloglástól az asszonyokat. Feljegyzi panaszaikat, ha valamire szükségük van megvásárolja, intézkedik, ha valahová gépre van szükség. Megbeszéli az elnökkel, ag- ronómussal. ŐSZ A sok-sok szorgalom érleli a gyümölcsét. Nem hiába volt a fáradozásuk. Arca nyugodt, szeme most is fáradt, álmatlan, mégis derű csillog benne. Kétkezi munkásként, kapáló asszony, ként kezdte. És amikor öt évvel ezelőtt szóba került, ki lenne jó párttitkárnak, rá szavaztak a kommunisták. Lelkiismeretes, pontos. Nemcsak a földeken állt helyt. A tanulásban is pél­dát mutatott — Egyik napon az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyából, a másikon pedig az esti egyetem harmadik év­folyamán vizsgáztam. Sike­rült. Négyes. Nagyon boldog vagyok. De már alig vártam, hogy vége legyen, hiszen a tanulás sok időt vett el tő­lem, s ezt pótolni kell. Hajtja a kerékpárt most is. Mindennap. Hajnaltól ké­ső estig talpon van. Szapo­rítja a gondot a betakarítás, s most készülnek a pártve­zetőség újjávélasztására is. Juhász László, a járási pártbizottság titkára mond­ja róla: — Két esztendeje válasz­tották meg a községi párt- bizottság titkárának is Nagy Mihálynét. Nem kis feladat egy asszonynak, aki melles­leg még az Úttörő Tsz-ben is párttitkár, s egy sor funkciója van. A nőtanács­nál, a tanácsnál is helytáll. Kilenc pártalapszervezet tartozik hozzá. Több mint háromszáz kommunista mun. káját irányítja. Ezekben az alapszervezetekben is most készülnek a választásokra. — A tsz-ben, most van­nak a pártcsoport értekezle­tek. Ezeken a két év mun­káját értékelik. Szeptember 2-án kerül sor a jelölő bi­zottságok megválasztására — újságolja. Sokrétű, felelősségteljes munka. Ennek segítése most a legfőbb feladata. — Olyan ez a munka, ami a szívemhez nőtt. Szinte láz­ba hozza az embert. Tudom, hogy minden kommunista véleménye fontos. Ezért va­lamennyivel beszélünk. És a pártonkívüliek sem nézik közömbösen a pártszerveze­tek munkáját. Különösen itt a tsz-ben nem. Az ő véle­ményük is fontos. Kommu­nisták és pártonkívüliek együtt segítenek abban, hogy olyan beszámolók készülje­nek, amelyek híven tükrözik eredményeinket, s hibákat. És ezeket együtt is javítjuk ki — magyarázza. örökké töprengő asszony a párttitkár. Sok olyan „teher” van a vállán, ami igazi férfi­munkát, energiát és nagv- nagy szorgalmat kíván. És ő ezt bírja. Kommunista mó­don. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom