Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
íö®8. augusztus 19. KELET-MA GYARORSZAO i Matt Milliárdokkal gazdagodtunk a harmadik 5 éves terv első felében iüus Az állam támogatása Egy új Mátészalka? Helyi ipar «nk 1970-eí ír Túl vagyunk a harmadik ötéves terv első félidején. Mit sikerült elérni a kitűzött célokból; a kívánt mértékben gazdagodik-e szűkebb hazánk? Kérdéseinkre a megyei tanács vb. tervosztályán Kocsis Lászlótól és Zilahi Józseftől kértünk választ. Általában kielégítően halad a tervek valóra váltása. Mutatja ezt, hogy az utóbbi két évben például csak a tanácsi ágazati és lakásberu- h zásokra több, mint 336 milliós állami támogatást kr.pott megyénk. Meghaladta a húszmilliót az ipartelepítőre juttatott központi segítség, tetemes összeget jelentettek a vállalatok saját forrásai, a községek fejlesztési alapjai. Mindent egybevetve — a minisztériumi vállalatok, az országos szervek fejlesztései nélkül is —> két év alatt 504 millióval gyarapodott a megye vagyona, amit csak tovább növel a mezőgazdasági üzemeknél mutatkozó intenzívebb be-. ruházás, fejlesztés. Építésre, gépi és egyéb beruházásokra Szabolcs mezőgazdaságában 760 millió forintot költöttek az utóbbi két esztendőben. A korszerű, új istállókban juh- hodályokban 16 200 férőhelyet alakítottak ki, hét és fél ezer vagon termés befogadására elegendő gyümölcstárolót, osztályozót, húsz fúrott kutat, valamint 32 kilométer hosz- szúségú tsz bekötő utat építettek. Szövetkezeteink közös vagyona 1.2 milüárddal növekedett ez idő alatt. Több is lehetett volna 100 millióval a már említett fél- milliárdos tanácsi jellegű gazdagodás, de anyag- és kivitelezői kapacitáshiány gátolta a létesítmények megvalósítását. örvendetes megyénk tanácsi könnyűiparának előrelépése. Teljes termelési értékük —éppen a fejlesztések nyomán — 26,1 százalékkal növekedett, ami forintban 330,8 milliót jelent. Valójában tehát máris teljesítettük az egész harmadik ötéves terv előirányzatát. Eközben egész sor új termék gyártása kezdődött és 8,5 százalékkal nőtt az export Gyarapodott a foglalkoztatottak száma a tanácsi iparban, bővült a lakosságnak végzett közvetlen javító-szolgáltató tevékenység. Erre az időszakra esik a szabolcsi vasútvillamosítás, a minisztériumi üzemek — mint például az Alkaloida, a kisvárdai öntöde, stb — fejlesztése, rekonstrukciója. Mindezek újabb százmilliós befektetéseket jelentenek, érezhetően kihatnak a megye gazdasági helyzetének kedvezőbb alakulására. Megyénk kisipari szövetkezetei másfél ezer emberrel foglalkoztatnak többet, s az évi termelésük felülmúlja a félmilliárdos értéket. Fejlődött megyénk kiskereskedelmi hálózata is. ÁBC- áruházak, a szövetkezeti kereskedelem új szaküzletei, az eladótér bővülése jelzi: elmozdultunk a holtpontról. Az országos átlagnál gyorsabban emelkedik a kiskereskedelmi forgalmunk, amely 1967-ben már elérte a 4 milliárd forintot. Terveztük, hogy a harmadik ötéves terv végére 1270 új állami és szövetkezeti lakást építünk Szabolcs-Szat- márban. Ebből az eltelt időben máris 930 lakás készült el! Hozzászámítva ehhez a magánerős családi-, társasház építést, a vállalatok lakásfejlesztését, két év alatt 5754 új lakást építettünk, korszerűsítettünk megyénkben. Ha levonjuk ebből a szanálásokat, a korszerűsítéseket, még akkor is 3124 család költözhetett vadonatúj otthonába, ami egy újabb Mátészalkának felel meg. Tíz új óvoda épült, valamennyi vidéken, de még így is a leggyengébben ellátott megyék közé tartozunk. Jaí! ÍV í'gy mill iái* (I a rásárlé kosárban Hill Bölcsőde, óvoda, kórházi ágy jjjjjj Előzetes a „második félidőre“ vít a helyzeten, hogy Nyíregyházán az idén és jövőre új óvodákat építenek, de a gondok ezzel sem szűnnek meg. Hasonlóan égető a bölcsődei helyzet, annak ellenére, hogy 180 fős fejlesztésre került sor. Építettünk viszont két év alatt 57 új általános iskolai tantermet, de fel is számoltunk 34 elavultat. Most további öt településen 8—8 tantermes iskola építésén dolgoznak, készítését kezdik. Nyíregyházán, Vaján diákotthon nyílt a tanyasi gyermekeknek, 47 újabb napközis tanulócsoportban gondoskodnak az iskolások ellátásáról. Megnyugtatóan alakul a szakmu nkósképzés feltétele: 1970. végéig 40 új tanterem készül erre a célra megyénkben. Jól halad a 170 milliós értékű tanárképző főiskola építése: már a harmadik ütemnél tartanak. A megye- székhely ékessége lesz a város nyugati kapujában a felsőfokú mezőgazdaság technikum épületsora. Átadtuk a Krúdy filmszínházat. Kórházainkban 253 ágy- gyal van több, mint két éve. Ez viszont nem jelzi a befektetett milliókat, hiszen nagyarányú korszerűsítést is el kellett végeznünk. A járóbeteg ellátásra új rendelőintézetek épülnek. Mind több törpe vízmű lesz a megyében, erőteljesebb a csatornázás, az urbanizálódás. Nyíregyházán sokat lendített a lakáskultúrán, hogy meghonosodott a táv- és a gázfűtés: mindez a kommunális fejlesztés tízmillióiból. A „második félidő” is több jelentős létesítményt ígér. Megépül a nyíregyházi közfürdő, kenyérgyár a megye- székhelyen és Kisvárdán, kórházi épület, új szálloda Mátészalkán, rendelőintézet Nyírbátorban, Tiszalökön. Termelőszövetkezeteink jobbára saját erőből 1988-ban épületekre, gépekre 520 milliót ruháznak be. Folytatják a hűtőtároló építési programot: az idén 11 tsz- ben látnak ehhez a munkához, melyből év végéig ézer- negyven vagon befogadó képességű hűtőház átadására kerül sor. A jelentősebb munkák közé kívánkozik a tuzséri tranzitraktár, a nyíregyházi és mátészalkai almatároló, a megyeszékhely új szállodájának építése. Állami támogatás — 120 millió — segíti az ipartelepítést 1970 végéig, melynek nyomán újabb négyezer ember elhelyezkedésére nyílik alkalom. Folytatódik az Alkaloida lenyűgöző méretű fejlesztése, cipőgyárat kap Nyírbátor, fafeldolgozó üzemet Mátészalka. Folytathatjuk a sort a megyei KÖJÁL székházzal, a Nyíregyházára kerülő új középületekkel, a Sóstóra vivő erdei úttal, az üdülőhelyen felépülő továbbképző központtal, stb. Sok tehát a h-fr-v>vA fel. adat a harmadik ötéves terv sikeres megvalósításáért, de máris megkezdődött a megye távlati és negyedik ötéves tervének előkészítése. Augusztusban sorra létrehozzák az elemzéseket, az ezeken alapuló javaslatokat kidolgozó munkabizottságokat. A párt- az állami, a társadalmi szervek képviselői éppúgy ott vannak e kollektívában, mint a tudományos egyesületek vezetői, a vállalatok ismert szakemberei. Az a cél, hogy minden eddiginél reálisabb terv készüljön, mely messze figyelembe veszi Szabolcs-Szatmár legfontosabb társadalmi, termelésisi gondjait, a helyi lehetőségekét. Kitűnik az elmondottakból, hogy a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésével kellően alapozzuk meg megyénk további gazdagodását. A. S. CSÁSZÁRSZÁLLÁSI EMLÉKEZÉS Tizenegyen voltak Van egy tantárgy az általános iskolákban. Környezetismeret a neve. Már a második osztályban kezdik tanítani. Én nem is nevezném ennek, mert több tőle, lokálpatriotizmusra, a föld, a szülőhely ismeretére, sze- retetére, a veritékkel alkotott szocialista vívmányaink megbecsülésére nevel. Ennek az eszköze. Termékeny magja lehet a nyiladozó értelmek hazafiságra, nemzetköziségre való nevelésének. Plántálni lehet vele nemes eszméltet, gondolatokat, ha kellő ismerettel, szellem; lo_ bogi sál és elvi elkötelezettséggel tanítják pedagógusaink. Elsősorban nekik ajánlom • sorokat. Császárszálláson a tsz kultúrtermének bejárata fölött a domborműben ez olvasható: „Ujalkotmány Termelőszövetkezet, alakult 1949.” Tizenkilenc esztendővel ezelőtt új alkotmányt fogadott el az országgyűlés, s ez évben új élet útját kezdték kövezn,- az emberek Császárszálláson, mely szocializmushoz vezet. Tizenegy gazdasági cseléd, SBéÜíér k' ’te a töri' eiem- «siritóst, közöttük nyolc kommunista. Kor szerint Illik Ide jegyezni a nevüket: idős Hidasi Mihály, idős Császári János, idős Koós Pál, Szürke János, Jónai József, Hidasi István, idős Répánszki János, Sztányi Sándorné, Virágh János, Koós György és Tóth Imre. Néhányan kidőltek a sorból. Koós György és Tóth Imre meghalt Virágh János a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben dolgozik. De a többiek, nyolcán, ha el is szállt felettük az évek sora, többségben kétkezi munkásai az Ujalkotmány- nak. Itt vannak körülöttünk, Molnár Imre párttitkárral együtt Emlékeznek. Idős Hidasi Mihály 78 éves, tsz-nyugdí- jas: „Úgy kezdtük, mint a tenyerem, juttatott földön, tíz-tizenegy parcellán. Ez volt a nehéz. Nekem volt két lovam, senki másnak. Ezzel szántottuk a 140 holdat A takarmányt úgy adtuk össze tizenegyen." Idős Császári János 73 éves éjjeliőr most is. Dohánypalántákat is nevel: „Mindenki maga vetett, de a közösnek. Ami termett összeadtuk. Nem csaltuk volna meg egy. mást egy kilóval sem.” Jóna; József 63 éves. ö volt Liszkai Dezső földbirtokos gépész-kovácsa: „Nem volt szerszám, felszerelés. Úgy vettem Bökönyben. Ezzel léptem be, így kezdtük. Anya nélkül neveltem hat gyerekemet. 1950-ben kaptuk a „Zsuzsi”-traktort. Ezzel szántottam, vetettem. Én voltam a közös első traktorosa.” Sztányi Sándorné 45 éves. Könyvelő lett belőle: „Itt szereztem képesítést. Negyvenötben mint özvegy kaptam földet. Férj nélkül gazdálkodtam, apósom segített. Apám, apósom, haragudtak, mikor beléptem, ők jöttek utánam. (Császár; bácsi: „Egy hétig nem szóltam hozzá.”) Történelem sorokban. Az Ujalkotmány még nem volt mérleghiányos.. Minden évben jól zártak. A 49-ben elültetett mag kisarjadt, s terebélyes fává növekedett. Ma 3500 holdon gazdálkodnak, a nagykállói járás második legnagyobb tsz-e. Akkor 11 tag volt, mos-t 328, s 1100 léleknek ad biztos megélhetést. Egy pár ló volt. Most 32 lófogatuk van, 16 erőgép. 3 kombájn, sok munkagép. Tizenkét szarvasmarhával kezdték. Most 380 van. Nyolcszáz sertés, 1200 juh és 10 ezer baromfi, Tizenöt- milliót fordítottak beruházásokra, gazdasági épületekre, 3 milliót gépekre, felszerelésekre. A közös vagyonuk értéke meghaladja a 25 milliót Az egy tagra eső jövedelem 18 ezer forint fölött van. Ez a tsz állta az 1956-os ellenforradalom viharát is. Százharminc holdas gyümölcsöst telepítettek. A hozzá szükséges alanyokat maguk nevelték, melynek egyik mestere a párttitkár, Molnár Imre volt. Ennek már négyöt éve élvezi gyümölcseit a közösség. Cseléd emberek gyerekeit küldték iskolákra. Maguk is padba ültek, tanultak. Az utóbbi években harminc, negyven parasztember végezte el a nyolc általánost. Gyerekeik ülnek az irodában. Tizenegyen voltak. Bátrak, merészek, akik előre látták a jövőt, ma is itt vannak, ha fáradtan, öregen is. Együtt formálják a jövőt a fiatalokkal. S ez már több mint tantárgy abban a négy iskolában, ahová az egykori cselédek gyerekei, 400 kisiskolás jár évente. Patriotizmus és honszeretet, a szocialista haza építésének becsülése. Farkas Kálmán NAPLÓ Szaboksország varázsa Műszaki beosztású vállalati emberrel beszélgettem. Morcosán, nagyon morcosán mesélte, hogy el kell mennie és kegyetlenül faj a szíve Szabolcs megye után, Nyíregyháza után. Azután kiderült, hogy még itt van, hogy nem is kell iithagynia, hanem ő megy el ősszel, visszatelepedik Budapestre. Bizalmáért cserébe elmeséltem egy régi anekdotát. Tengerpart, hajók. Tömeg, kiabálás, rakodás. Egy ember fekszik a parton, két keze a feje alatt és így jajgat: „Elviselhetetlen ez a munka! Reggel G-tól, este 8-ig 60 kilogrammos bálákkal a háton, szünet nélkül jönni-menni a pallókon. Borzalmas, iszonyatos!” Hallgatósága közül valaki részvéttel megkérdezi: „Szegény ember, és mióta csinálja ezt?” Mire a válasz: „Holnaptól kezdem.” A tréfán kínosan mosolygott és elmondta, hogy nem találó. Tizenegy éve dolgozik Nyíregyházán, eredetileg 5 éves megállapodással jött, de azután is maradt szívesen, örömmel. Most azonban már haza kell mennie. Nem tud tovább élni Kispest nélkül, a Vasasotthon nélkül, a régi barátai nélkül. A Gellért uszoda, a Hungária kávéház, a Westend söntése, a füst szagú külvárosi utcák .nélkül. Szeretne itt is maradni, nagyon, és szeretne szülőföldjén is élni, legalább olyan nagyon. Persze ez a két dolog egyidőben megoldhatatlan... És megint mondja, hogy fáj a szíve már előre. Hogy miért? Nem tudja szavakba foglalni. Valami furcsa varázsa van ennek a városnak. Tényleg, mi is ez a varázs? Vagy talán varázslat, amely csaknem mindenkit hatalmába kerít, aki erre jár, aki rövidebb-hosszabb ideig itt él. Különös ötvözete ez a város a múltnak, a jelennek és az izgalmas jövőnek. Talán nincs is párja Magyar- országon. A Móricz és Krúdy megfestette tájak még élnek a Sóstón, a Kossuth téren, ahol egykor a Koronába néha a nagyablakokon lóháton mentek be a huszártisztek. Itt élt a legtöbb földbirtokos és itt volt a legelesettebb szegénység. Itt született, s ment messzire Mosolygó Antal, Zalka Máté. És Szamuely Tibor, aki eljutott a legmaradandóbb történelembe. Váci Mihály itt tanulta, majd tanította a magyar nyelvet, s innét kellett elmennie, hogy azután gondolatban végleg és mindig itthon legyen. Mező Imre itt ült vonatra, hogy Spanyolországon át eljusson a Köztársaság térre és a Pártház kilőtt ablakszemű, tankágyúval meggyalázott épülete előtt meghaljon a magyar emberek jobb sorsáért. Nagyon-nagyon vonzóak a girbe-gurba tirpák utcácskák, a klasszikus megyeháza és ismét a Kossuth tér, amely öreg fáinak díszében minden kisvárosi terek legszebbike. ' És felépültek és épülnek az új városrészek északon és délen. Ez már a mai Nyíregyháza, kandelláberes esti lámpásokkal és az új házak, új lakásainak minden más városnál boldogabb új lakóival. És az emberek, akik nem rosszabbak, mint a másutt élők, de mindenképpen egy kicsit jobbak. Vagy talán nyíltabbak. Esetleg őszintébbek. Nem mérhető ez. nem igazolható semmivel, de a varázslathoz hozzátartozik, sőt talán ez alapozza. Na meg kényelmesebbek Kényelmesebbek? Nem biztos, bár mindig ezért szidjuk egymást, s észre se vesszük a zűrös hétköznapokban, hogy a jó vágányra tett vonat mind gyorsabban szagul előre, pedig az útja még ma is mélyből visz felfelé. Minden pezseg és forr ebben a városban, ebben a megyében, minden átmeneti. Átmeneti a jövőhöz, amelynek vázlatát határozott kézzel rajzolják a zászlóvivők, de aki lát és gondolkozik, megnyugodott. Értékes része ez a hazának. Gazdag lesz, nagyon gozdag és lakói talán boldogok. Mindezt érzi aki ide jön, aki pedig elmegy az tudja is. Nem csodálkozom ismerősömön, hogy ugyan még itt van, de máris fáj a szive utána™ Ordas Nándor Jelentős villamosítási program A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat ebben az évben a megyében 45 millió forint értékű munkát végez el, közte 8,5 milliós rekonstrukciót. Folytatják azoknak a településeknek a bekapcsolását az áramszolgáltatásba, melyek a faluvillamosítás során a közutaktól, főútvonalaktól távolabb estek. A feladatok még nagyok, a megyében a lakások 60—61 százaléka rendelkezik villanyárammal, s még a jelenlegi hálózat mintegy egyharmadá- nak megépítésére lenne szükség a lakások teljes villamosításához. A vállalat a községfejlesztési tervekkel összhangban elkészülő villamosítási programokat igyekszik határidőre megvalósítani. A következőkben a tanvavilág villamosítása kiemelten szerepel munkájukban. Az áramszolgáltató vállalat ebben az évben elkészíti a szatmári részen, Mátészalkán új 120 kilowattos alállo- mását, amely biztosítani fogja a környező községek megnövekedett áramellátását Ugyancsak 120 kilowattos al- állomás épül, az 1969-es <*•» ben Kisvárdáí^
