Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

mÄG PROLETÁRJAI, EtíYESÖU ETEK! A LAP TARTALMIRÓL XXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. július 13, SZOMBAT Borbély Jánosné Szabolcs mfiR gyei képviseld felszólalása ■<• Par-» iamentben. 3. oldal. Közös múlt a Fekete-tenger partján. 2. oldal. A rádió és a televízió heti mű­sora. 4. oldal. Tapasztalatcsere fórum. 5. oldal. A labdarúgó NB III. a számok tükrében. 5. oldal. A lottó e heti nyerőszámai. 3* oldal. Az oi*§zággyulés pénteki illése Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szoló törvényjavaslat tárgya­lását. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi’ munkás­paraszt kormány elnöke, Ap­ró Antal, Nyers Rezső, Szir­mai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságinak tagjai, to­vábbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A vitában töb­bek között felszólalt dr. Csi­kós Nagy Béla államtitkár. DR CSIKÓS NAGY BÉLA: Á? élet igazolta az új mechanizmust Dr. Csikós Nagy Béla ál­lami) lkát-, az Országos Anyag és Árhivatal elnöke a pénz­ügyminiszteri expozénak az új gazdaságirányítási rend­szer első tapasztalatait ér­tékelő részével foglalkozott. Megállapította: a fél év tapasztalatai természetesen ne n elegendőek egyértelmű és minden részletre kiterje­dő következtetések levoná­sára. De az bizonyos, hogy az elet már alapjaiban iga­zolta a nagyszabású párt- és kormányelhatározást. Az el­ső eredmények már mutat­koznak : ésszerűbben, keve­sebb bürokratikus megkölés­sel fejlődik a népgazdaság, erősödnek a termelés és a fogyasztás kölcsönhat: sai és mindez fokozatosan a jobb gazdasági hatékonyság útján megy végbe. Hozzáfűzte: a vállalati önállóság további növelésére, legalábbis az ál­lami irányítás néhány- terü­letén, esetleg hamarabb sor kerülhet, mint ahogyan azt taválv elképzelték, gondolva itt elsősorban az árs-nb-' - lyozásra és a termékfor­galmazás rendje e sí »• szó arról, hogy a vállalati önállóság nem ve'ett volna fel problémákat, ezek azon­ban részben függetlenek az alkalmazott gazdasági me­chanizmustól, részben leküz­désük is könnyebb, ha a vál­lalati gazdálkodás még meg­lévő kötöttségeit tovább cső' kentjük. A továbbiakban az árala­kulás és az áruforgalom né­hány időszerű kérdéséi érin­tette. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban kétütemű intézkedéssel 17 százalékkal emelték a fel- vásárlási árszínvonalat. Az első intézkedésre 1966 ele­jén, a másodikra 1967 őszén, illeve 1968. elején került sor. Az új árakat azonban már múlt év közepén meg­hirdették, így a termelő- szövetkezetek már ezek is­meretében készülhettek fel az 1967/68-as gazdasági év­re. A jelek azt mutatják, hogy az úi árak kedvező-n ha*- r.ai á mezőgazdaság belter­jes fejlesztésére. Az agrar- te1- -ékek túlnyomó részé­nél a mai árak előrelátha­tóan az 1968/69-es gazdasási évben is alkalmazhatók lesz­nek. — Az iparban az új ter­melői árrendszert 1968-ban vezettük be — mondta. Uj- ezerű problémát kellett meg­oldanunk. Némileg ugyan­azt, mint a mezőgazdaság­ban 1957-ben, amikor meg­szüntettük a termékbeadási kötelezettséget. Most az iparban a tervutasításra történő termelés szűnt meg. tehát itt is az anyagi érde­keltség rendszerében kel­lett a társadalmi és vállala­ti érdekeket egyeztetni. Eh­hez egyebek mellett nemcsak az ipari termelői árak, de az áralakulás egész mecha­nizmusát is meg kellett vál­toztatni. Az ipar egészét nézve úgy vünik, nincs túlságosan nagy eltérés a vállalatoknál rea­lizálódó és a pénzügyi sza- pályozók kialakításánál fel- lételézett nyereség között. Viszont iparági, vállalati és termékvonatkozásban az el­térése« jelentősek. A kor­mány még 1967-ben úgy döntött: korrigálni kell a rögzített és a maximált ter­melői árakat, valamint a !ermeiői árakra ható ténye­zőket, ha a vizsgálatok ki­derítenék, hogy a termelé­si költség és a világpiaci ár lényegesen eltér attól, amivel az árrendezésnél számol­tunk. Ezért sor kerülhet — bár nem túl széles körben — a termelői árak, illetve az árakra ható vállalati jel­legű szabályozók módosítá­sára. Ezeket a módosításo­kat úgy kívánjuk végrehaj­tani. hogy ne gyöngítse a vállalatoknak az irányítási rendszer stabilitásába vetett bizalmát.-— Az új ipari árrendszer működésének első félévi ta­pasztalatai általában megfe­lelnek a várakozásnak. Az import és exportárak sza­baddá tétele megszüntette az ipar elkülönítését a nem­zetközi piacoktól. Termelő vállalataink piackutatást vé­geznek, kalkulálnak. Persze sok még a megoldatlan kér­dés, de a folyamat kedvező­nek ítélhető. — Az ipari kooperációban a legtöbb termék termelői ára szabad: az árat a válla­latok árukapcsolatban ala­kítják, vagyis — bizonyos kivételektől eltekintve — az ipari félkész termékek és a beruházási javak árai a ke- leslet-kínálat viszonyaitól függően alakulnak. Az árak e területeken lényegében már jelzik az egyensúlyzavaro­kat. Ezzel kapcsolatban ez idő szerint a beruházási ja­vak piacán észlelhető fe­szültség okoz problémát. Egyes munkaeszközök iránti kereslet, különösen azonban az építési megbízások, olyan színvonalon alakuí'yk ki, ami meghaladja lehetőségeinket. —, Az ipari termelés anyagellátása általában ked­vező. Ez mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy az új gazdaságirányítási rendszer­re anyagkészletek gyűjtésé­vel is felkészültünk. Ennek ellenére anyagellátási gond­jaink bőven vannak. Átala­kulóban van az ipari terme­lés anyagszerkezete. Ezután arról beszélt, hogy az új ármechanizmusnak az áruforgalomra gyakorolt ha­tása kibontakozóban van a fogyasztási cikkek piacán is. Uj kezdeményezésekkel talál­kozunk a kereskedelem te­rületén. Kialakulóban van a mezőgazdasági üzemek és a kiskereskedelem kapcsolata. Az országgyűlés ülésterme a tanácskozás alatt. Kádár János elvtárs a Parlament üléstermében, képviselőtársaival beszélget. Ez mind mennyiségileg, mind minőségben és válasz­tékban javítja az élelmiszer- ellátást. Viszonylag lassan fejlődik a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kap­csolata. Mégis, a kiskereske­delem áprilisiján már 50 százalékkal több árut szer­zett be közvetlenül az ipar­tól, mint tavaly. A kereske­delem és az ipar közös bol­tokat is létrehozott. Ezek egy-egy iparvállalat termé­keinek kizárólagos árusítá­sával foglalkoznak. A kereskedelmi üzletpoli­tika kibontakoztatásának leg­jelentősebb területe a fo­gyasztói árak szabályozása, amire persze csak bizonyos korlátok között nyílik lehe­tőség. A közszükségleti cikkek és az alapvető szolgáltatások ára rögzítve van és lesz a követ­kező években is. Széles kör­ben működik" ugyanakkor a hatósági ár maximális ár­ként, 2 lehetőség nyílik te­hát a fogyasztói árak csök­kentésére. — A fogyasztott élelmi­szer-mennyiség 11 százalék­kal emelkedett a vaj, a tej­termékek, a kakaó. egyes édesipari termékek árleszál­lítása következtében. A ruházati cikkek fogyasz­tói árszintje az új árrend­szerben mintegy 2,5 száza­lékkal emelkedett, de ebben is szerepet játszott, hogy a lakosság a korábbinál több jó minőségű árut vásárolt. A vegyes iparcikkek eladása 9 százalékkal nőtt, főként an­nak eredményeként, hogy .együttes árszintjük a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva több mint 2 száza­lékkal csökkent. Építési, sze­relési cikkekből, építőanya­gokból, bútorokból az áru­kínálat nem tette lehetővé az igények maradéktalan ki­elégítését. — Az állami és a társa­dalmi szervek rendszereseb­ben ellenőrzik a termelők­nél és a kereskedelemben az árak alakulását. A kereske­delem szigorúbb ellenőrzést vezetett be az áruk átvéte­lénél. Az ipari üzemek új termékei pedig már általá­ban jobbak és korszerűbbel; a korábbi gyártmányoknál. Végül az építési tevékeny­ség drágulása. Ez utóbbi nem érinti a vállalatok és szövetkezetek által kivitele­zett társasházakat és a csa­ládi házakat, mert ezeket a kormány szubvencionálja. — Ma már világosabb ké­pünk van a fogyasztói álak­nak az év második felében várható alakulásáról -* mondta. Azzal számolunk* hogy a 2. fél évben a fo­gyasztói árszínvonal némi­leg emelkedik. Ebben szere­pet játszik a rendkívül ked­vezőtlen időjárás okozta ter­méskiesés is. Várhatóan azonban a fogyasztói ármoz­gás még így is az 1968-ra elképzelt keretek között ma­rad. Vagyis a jövedelmek és reálbérek tervszerű alaku­lását az ármozgás nem be­folyásolja. Befejezésül az államtitkár hangoztatta, hogy a felvető­dő problémákat az illetéke­sek nem a vállalati hatás­körök megnyirbálásával, ha. nem az önálló vállalati dön­tések tiszteletben tartása mellett igyekeznek megolda­ni, mert ez a gazdasági ha­tékonyság biztosításának egyik fontos feltétele. Az új ármechanizmus és termék­forgalmazási rend tehát be­vált, kielégítően működik. Most azon dolgozunk. hogy még jobb és megfelelőbb feltételeket teremtsünk a társadalmi kezdeményezés kibontakoztatására. DR. DIMÉNY IMRE: Jó munkával csökkentették az aszály kártételét Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter beszédének első ré­szében tájékoztatást adott a tárca elmúlt évi eredményei­ről: — Az 1967-es év eredmé nyes volt az élelmiszergazda ság egészében és az egyes- ágazatok területén is — mondotta. — A mezőgazdaság termelése egy százalékkal, az élelmiszeriparé 9-cel, az el­sődleges faiparé pedig 4 szá Zalákkal haladta meg az 1966. évit. Még gyorsabb ütemben nőtt az árutermelés. Az 1966. évhez mérten ta­valy egy százalékkal volt na­gyobb a hús, illetve az állati termékek, 13 százalékkal pe­dig a növényi termékek fel­vásárlása. Ennek eredménye­képpen az élelmiszerek köz­ponti készlete az 1966. évit tavaly 6,6 százalékkal haladta meg. A nagyobb készlet és az ennek nyomán jelentősen felfelé ívelő élelmiszeripari termelés biztonságosabbá é- kulturáltabbá tette a lakos­ság ellátását, javította az élel­miszerek választékát, segítet­te az exportlehetőségek ki­használását. A miniszter ezután rámu­tatott: — a mezőgazdasági termelésben az elmúlt esz­tendőben már érvényesültek az új ínechanizmus első in­tézkedései, éreztették hatásu­kat az irányítás közgazdasá­gi módszerei. A termelői árak növelése és a termelés más közgazdasági feltételeinek javulása megteremtette a népgazdasági tervek és az üzemek termelése között kí­vánatos összhangot. Erinek eredményeképpen nagyüze­mein'« a népgazdasági ter­vekben szereplő mezőgazda- sági előirányzatokat tervle­bontás nélkül mintegy 93 százalékos tervszerűséggel valósították meg. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom