Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
mÄG PROLETÁRJAI, EtíYESÖU ETEK! A LAP TARTALMIRÓL XXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. július 13, SZOMBAT Borbély Jánosné Szabolcs mfiR gyei képviseld felszólalása ■<• Par-» iamentben. 3. oldal. Közös múlt a Fekete-tenger partján. 2. oldal. A rádió és a televízió heti műsora. 4. oldal. Tapasztalatcsere fórum. 5. oldal. A labdarúgó NB III. a számok tükrében. 5. oldal. A lottó e heti nyerőszámai. 3* oldal. Az oi*§zággyulés pénteki illése Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szoló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi’ munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A vitában többek között felszólalt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár. DR CSIKÓS NAGY BÉLA: Á? élet igazolta az új mechanizmust Dr. Csikós Nagy Béla állami) lkát-, az Országos Anyag és Árhivatal elnöke a pénzügyminiszteri expozénak az új gazdaságirányítási rendszer első tapasztalatait értékelő részével foglalkozott. Megállapította: a fél év tapasztalatai természetesen ne n elegendőek egyértelmű és minden részletre kiterjedő következtetések levonására. De az bizonyos, hogy az elet már alapjaiban igazolta a nagyszabású párt- és kormányelhatározást. Az első eredmények már mutatkoznak : ésszerűbben, kevesebb bürokratikus megköléssel fejlődik a népgazdaság, erősödnek a termelés és a fogyasztás kölcsönhat: sai és mindez fokozatosan a jobb gazdasági hatékonyság útján megy végbe. Hozzáfűzte: a vállalati önállóság további növelésére, legalábbis az állami irányítás néhány- területén, esetleg hamarabb sor kerülhet, mint ahogyan azt taválv elképzelték, gondolva itt elsősorban az árs-nb-' - lyozásra és a termékforgalmazás rendje e sí »• szó arról, hogy a vállalati önállóság nem ve'ett volna fel problémákat, ezek azonban részben függetlenek az alkalmazott gazdasági mechanizmustól, részben leküzdésük is könnyebb, ha a vállalati gazdálkodás még meglévő kötöttségeit tovább cső' kentjük. A továbbiakban az áralakulás és az áruforgalom néhány időszerű kérdéséi érintette. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban kétütemű intézkedéssel 17 százalékkal emelték a fel- vásárlási árszínvonalat. Az első intézkedésre 1966 elején, a másodikra 1967 őszén, illeve 1968. elején került sor. Az új árakat azonban már múlt év közepén meghirdették, így a termelő- szövetkezetek már ezek ismeretében készülhettek fel az 1967/68-as gazdasági évre. A jelek azt mutatják, hogy az úi árak kedvező-n ha*- r.ai á mezőgazdaság belterjes fejlesztésére. Az agrar- te1- -ékek túlnyomó részénél a mai árak előreláthatóan az 1968/69-es gazdasási évben is alkalmazhatók lesznek. — Az iparban az új termelői árrendszert 1968-ban vezettük be — mondta. Uj- ezerű problémát kellett megoldanunk. Némileg ugyanazt, mint a mezőgazdaságban 1957-ben, amikor megszüntettük a termékbeadási kötelezettséget. Most az iparban a tervutasításra történő termelés szűnt meg. tehát itt is az anyagi érdekeltség rendszerében kellett a társadalmi és vállalati érdekeket egyeztetni. Ehhez egyebek mellett nemcsak az ipari termelői árak, de az áralakulás egész mechanizmusát is meg kellett változtatni. Az ipar egészét nézve úgy vünik, nincs túlságosan nagy eltérés a vállalatoknál realizálódó és a pénzügyi sza- pályozók kialakításánál fel- lételézett nyereség között. Viszont iparági, vállalati és termékvonatkozásban az eltérése« jelentősek. A kormány még 1967-ben úgy döntött: korrigálni kell a rögzített és a maximált termelői árakat, valamint a !ermeiői árakra ható tényezőket, ha a vizsgálatok kiderítenék, hogy a termelési költség és a világpiaci ár lényegesen eltér attól, amivel az árrendezésnél számoltunk. Ezért sor kerülhet — bár nem túl széles körben — a termelői árak, illetve az árakra ható vállalati jellegű szabályozók módosítására. Ezeket a módosításokat úgy kívánjuk végrehajtani. hogy ne gyöngítse a vállalatoknak az irányítási rendszer stabilitásába vetett bizalmát.-— Az új ipari árrendszer működésének első félévi tapasztalatai általában megfelelnek a várakozásnak. Az import és exportárak szabaddá tétele megszüntette az ipar elkülönítését a nemzetközi piacoktól. Termelő vállalataink piackutatást végeznek, kalkulálnak. Persze sok még a megoldatlan kérdés, de a folyamat kedvezőnek ítélhető. — Az ipari kooperációban a legtöbb termék termelői ára szabad: az árat a vállalatok árukapcsolatban alakítják, vagyis — bizonyos kivételektől eltekintve — az ipari félkész termékek és a beruházási javak árai a ke- leslet-kínálat viszonyaitól függően alakulnak. Az árak e területeken lényegében már jelzik az egyensúlyzavarokat. Ezzel kapcsolatban ez idő szerint a beruházási javak piacán észlelhető feszültség okoz problémát. Egyes munkaeszközök iránti kereslet, különösen azonban az építési megbízások, olyan színvonalon alakuí'yk ki, ami meghaladja lehetőségeinket. —, Az ipari termelés anyagellátása általában kedvező. Ez mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre anyagkészletek gyűjtésével is felkészültünk. Ennek ellenére anyagellátási gondjaink bőven vannak. Átalakulóban van az ipari termelés anyagszerkezete. Ezután arról beszélt, hogy az új ármechanizmusnak az áruforgalomra gyakorolt hatása kibontakozóban van a fogyasztási cikkek piacán is. Uj kezdeményezésekkel találkozunk a kereskedelem területén. Kialakulóban van a mezőgazdasági üzemek és a kiskereskedelem kapcsolata. Az országgyűlés ülésterme a tanácskozás alatt. Kádár János elvtárs a Parlament üléstermében, képviselőtársaival beszélget. Ez mind mennyiségileg, mind minőségben és választékban javítja az élelmiszer- ellátást. Viszonylag lassan fejlődik a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kapcsolata. Mégis, a kiskereskedelem áprilisiján már 50 százalékkal több árut szerzett be közvetlenül az ipartól, mint tavaly. A kereskedelem és az ipar közös boltokat is létrehozott. Ezek egy-egy iparvállalat termékeinek kizárólagos árusításával foglalkoznak. A kereskedelmi üzletpolitika kibontakoztatásának legjelentősebb területe a fogyasztói árak szabályozása, amire persze csak bizonyos korlátok között nyílik lehetőség. A közszükségleti cikkek és az alapvető szolgáltatások ára rögzítve van és lesz a következő években is. Széles körben működik" ugyanakkor a hatósági ár maximális árként, 2 lehetőség nyílik tehát a fogyasztói árak csökkentésére. — A fogyasztott élelmiszer-mennyiség 11 százalékkal emelkedett a vaj, a tejtermékek, a kakaó. egyes édesipari termékek árleszállítása következtében. A ruházati cikkek fogyasztói árszintje az új árrendszerben mintegy 2,5 százalékkal emelkedett, de ebben is szerepet játszott, hogy a lakosság a korábbinál több jó minőségű árut vásárolt. A vegyes iparcikkek eladása 9 százalékkal nőtt, főként annak eredményeként, hogy .együttes árszintjük a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 2 százalékkal csökkent. Építési, szerelési cikkekből, építőanyagokból, bútorokból az árukínálat nem tette lehetővé az igények maradéktalan kielégítését. — Az állami és a társadalmi szervek rendszeresebben ellenőrzik a termelőknél és a kereskedelemben az árak alakulását. A kereskedelem szigorúbb ellenőrzést vezetett be az áruk átvételénél. Az ipari üzemek új termékei pedig már általában jobbak és korszerűbbel; a korábbi gyártmányoknál. Végül az építési tevékenység drágulása. Ez utóbbi nem érinti a vállalatok és szövetkezetek által kivitelezett társasházakat és a családi házakat, mert ezeket a kormány szubvencionálja. — Ma már világosabb képünk van a fogyasztói álaknak az év második felében várható alakulásáról -* mondta. Azzal számolunk* hogy a 2. fél évben a fogyasztói árszínvonal némileg emelkedik. Ebben szerepet játszik a rendkívül kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés is. Várhatóan azonban a fogyasztói ármozgás még így is az 1968-ra elképzelt keretek között marad. Vagyis a jövedelmek és reálbérek tervszerű alakulását az ármozgás nem befolyásolja. Befejezésül az államtitkár hangoztatta, hogy a felvetődő problémákat az illetékesek nem a vállalati hatáskörök megnyirbálásával, ha. nem az önálló vállalati döntések tiszteletben tartása mellett igyekeznek megoldani, mert ez a gazdasági hatékonyság biztosításának egyik fontos feltétele. Az új ármechanizmus és termékforgalmazási rend tehát bevált, kielégítően működik. Most azon dolgozunk. hogy még jobb és megfelelőbb feltételeket teremtsünk a társadalmi kezdeményezés kibontakoztatására. DR. DIMÉNY IMRE: Jó munkával csökkentették az aszály kártételét Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszédének első részében tájékoztatást adott a tárca elmúlt évi eredményeiről: — Az 1967-es év eredmé nyes volt az élelmiszergazda ság egészében és az egyes- ágazatok területén is — mondotta. — A mezőgazdaság termelése egy százalékkal, az élelmiszeriparé 9-cel, az elsődleges faiparé pedig 4 szá Zalákkal haladta meg az 1966. évit. Még gyorsabb ütemben nőtt az árutermelés. Az 1966. évhez mérten tavaly egy százalékkal volt nagyobb a hús, illetve az állati termékek, 13 százalékkal pedig a növényi termékek felvásárlása. Ennek eredményeképpen az élelmiszerek központi készlete az 1966. évit tavaly 6,6 százalékkal haladta meg. A nagyobb készlet és az ennek nyomán jelentősen felfelé ívelő élelmiszeripari termelés biztonságosabbá é- kulturáltabbá tette a lakosság ellátását, javította az élelmiszerek választékát, segítette az exportlehetőségek kihasználását. A miniszter ezután rámutatott: — a mezőgazdasági termelésben az elmúlt esztendőben már érvényesültek az új ínechanizmus első intézkedései, éreztették hatásukat az irányítás közgazdasági módszerei. A termelői árak növelése és a termelés más közgazdasági feltételeinek javulása megteremtette a népgazdasági tervek és az üzemek termelése között kívánatos összhangot. Erinek eredményeképpen nagyüzemein'« a népgazdasági tervekben szereplő mezőgazda- sági előirányzatokat tervlebontás nélkül mintegy 93 százalékos tervszerűséggel valósították meg. (Folytatás a 3. oldalon)
