Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

im. jtiítu* ti. KELET-MAGY ARORSEÁO S oldal Coubertin: „...hívjanak meg minden nemzetet“ (4) Coubertin azt is megálla­pította, hogy még ugyan­azon sportág hívei is ellen­ségei voltak egymásnak. A német torna képviselői két­ségbevonták a svéd toma- rendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rögbi­ről. Egyre erősödött az üz­leti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sport­élet bajainak megállapításá­val, hanem receptet is aján­lott. Javaslata. így hangzott; — Szabályosan ismétlődő időközökben ismétlődő ver­senyeket kell rendezni, eze­kén jogot kell kapnia min­den jelentős sportágnak és az indulás lehetőségét bizto­sítani kell a részvétel lehe­tőségét minden nemzetnek. lg}' jutott Coubertin ar­ra a gondolatra, hogy fel kell újítani az ókori olim­piai játékokat. Javaslatával 1892-ben lépett a nyílvásos- ság elé, a Sorbonne-on tar­tott előadást ezzel a cím­mel: „Az olimpia újjászüle­tése”. Két esztendővel ké­sőbb elérkezettnek tartotta az időt, hogy nemzetközi ér­tekezletet hívhasson össze. A színhely ismét a híres fran­cia egyetem volt. Az újság­írók, külföldiek, és franciák egyaránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sor- bonne-t választotta a tanács­kozás színhelyéül? A széles látókörű, fáradha­tatlan francia tudós így vá­laszolt: — Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sportta­nácskozásról. •Kétezer hallgató előtt, ti­zenhárom európai nemzet képviselőjének jelenlétében ismertette elképzelését Cou­bertin : — Javaslom, hogy a test­gyakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de külö­nösen a népek közötti ba­rátságos érintkezés megte­remtése céljából, a hellén olimpiának megfelelően, négy évenként nagy verse­nyeket tartsanak és ezekre hívjanak meg minden nem­zetet... Hajós Alfréd, az első ma­gyar olimpiai bajnok, 1896- ban Athénben a 10Ü és az 1200 méteres úszásban győ­zött.. Egyhangú szavazással emelték határozattá 1894-ben Pierre Coubertin javaslatát. A francia tudós először azt tervezte, hogy a XX, század egy párizsi olimpiával kez­dődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzelni. az első versenyeket. Várni sem volt türelmük és már 1896-ra el­vállalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. Már a legelső modern olimpián, mint ahogy később is, az atlétika volt a játékok gerince. Ezt jelképezi, hogy 1896-ban Athénben a prog­ram a százméteres síkfutás­sal kezdődött. Amerikában ebben az idő­ben a sprinterek nagy nép­szerűséget szereztek maguk­nak, mert ők érték el a pá­lyán a legnagyobb gyorsasá­got és ezzel mintegy szimbo­lizálták a modern élet egyre rohanóbb tempóját. A leg­jobb rövidtávfutók nem is utaztak át a tengerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó versenyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az ame­rikaiak még így is megnyer­ték Burke révén a százmé­teres síkfutást, kerek 12 má­sodperces idővel. Az Egye­sült Államok versenyzői egyébként, ellenfeleik cso­dálkozására, szöges cipőben versenyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem volt ilyen jó és hasznos felszere­lése, neki meg kellett elé­gednie a 100 méteres síkfitf- tásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel később, a párizsi olimpián már 10,8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvis- nak száz méteren a győze­lemhez. Ki lehet igazán jő sprin­ter? Mj a nagy gyorsaság titka? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a nagy ver­seny napjaiban a francia la­pok és a Bois de Boulogne- ban. az atlétikai pálya kö­zönsége. Eleinte még az Egyesült Államokban is, ahol pedig hamar kifejlő­dött a rövidtávfutás, hogy különleges alak, bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzie professzor 74 ki­tűnő futó adatait gyűjtötte össze, és eszerint a leggyor­sabb atléták átlagos testma­gassága 174 centiméter, mell­kasuk szélessége az átlagos­nál szélesebb, a lábuk pe­dig viszonylag hosszú. A későbbi vizsgálatok szerint viszont nem az alak a fon­tos, hanem az idegrendszer, mert a gyorsaság idegrend­szerbeli adottság. Egy atlétikai szakember ezt így határozta meg: — Jó sprinter az lehet, akiben a gyors mozgásra va­ló készség, tehát a hirtelen mozdulatokra való beideg- zettség kezdettől fogva meg­van. Ezt legfeljebb fokozni lehet, de azt megszerezni nem. M. R. (A folytatást vasárnapi la púnkban közöljük.) Látványos 5ÖÖ0-es vetélkedő Szerdán este az oslói sta­dionban hosszú ideig úgy lát­szott, hogy a nagy érdeklő­déssel várt 5000 méteres ver­senyen az Egyesült Államok­ban tanuló fiatal norvég re­ménység, Arne Kvalheim meglepetést okoz. Lépést tar­tott Clarkéval s még száz mé­terrel a cél előtt is biztos második volt. Az utolsó mé­terekre azonban elfogyott az ereje. S meg kellett eléged­nie Clarke, tSawaki és Keino mögött a negyedik hellyel. Clarké megpróbálkozik a világesúesjavílással- Az eső­től felózott nehéz pálya azon­ban meghiúsította terveit A női kosárlabda Európa- bajnokság hetes döntőjében szerdán este újabb megle­petés született: az NDK le- győz'.e « második helyre pályázó olasz válogatottat. Ragusában, a 8—13. hely eldöntéséért mérkőző csa­patok versenyében Magyar­A kenyai Keino első euró­pai versenye nem sikerült. Csaknem tíz másodperccel maradt el a győztes Clarké­tól. A beérkezés után nehéz perceket élt át. Teljesen ki­futotta magát, összeesett, öl­ben vitték be az öltözőbe, s orvosi segítségre volt szüksé­ge. Keino túlságosan merész volt — mondották az orvosok — a tengerszínt felett 2001) méter magasban lévő Nairo­biban folytatja edzéseit s szinte minden átmenet nél­kül indult a lényegesen ala­csonyabban fekvő Oslóban, nagy versenyen. ország 6 pont különbséggel nyert Franciaország ellen. Mexico: Mexico labdarú­gó-válogatottja meglepetésre 2:1 (1:1) arányban győzött graziba ellen. Stockholm: Stockholm kombinált csapata meglepe­tésre 1:0-ra győzött a Dina­mo Moszkva ellen. Ne kockáztasson! Idejében cserélje ki autó­ján a kopott gumiabroncsot. A még felújítható állapotban leadott gumiabroncsokért az új árának 20 százalékát fizetjük A felfújható, használt gu­miabroncs leadható: BUDAPESTEN: IX„ Drégely U, 11. sz. alatti telepünkön. VÁCOTT: a jórmüboltban, Fő téren, VIDÉKEN: a földművesszö­vetkezeteknél. ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT HIRDESSEN LAPUNKBAN Sparihírek Újjáépítik a nyíregyházi restit A nyíregyházi állomás utas­ellátójának a bővítési tervei már régen készen állanak. Láttuk a városi tanács hatá­rozatát, amely már az elmúlt év elején kiadta az építési engedélyt a korábban elké­szült tervek alapján. De ad­dig mindig volt valami pénz­ügyi vagy egyéb akadály, hogy hozzákezdjenek a szép terv megvalósításához. Most elhárultak az útból az utolsó nehézségek is. Az Utasellátó Vállalat a jövő évre legna­gyobb beruházásaként kezeli ezt az üzletét. Kiemelt, tehát gyors munkaként fogadja el a megyei építőipari vállalat is. Aránylag gyorsan, az 1970-es év tavaszán átadják rendeltetésének az új, bő és korszerű vendéglátó kombi­nátot. Nézegettük a tervrajzokat. A bővítés egyik lényeges vo­nása, hogy körülbelül 11 mé­A minap, a legnagyobb kánikulai forróságban egy ré­gimódi gőzmozdonyt toltak a budapesti Városliget lombos fái alatt. Csak azért nem volt rengeteg bámulója a nem mindennapos látvány­nak — gőzparipa a ligetben —mert az emberek a me­leg elől a vízpartra, a hűs szobába menekültek. A moz­donyt azonban — amelyet gépek segítségével emeltek sínre, a már korábban elhe­lyezett és eszpresszónak be­rendezett étkezőkocsi mellé — nyilván a következő na­pokban, hetekben még na­gyon sokan meg fogják te­kinteni. Része ugyanis a jú­lius 14-én, vasárnap a 18. vasutasnapon megnyíló „100 éves a MÁV” című kiállítás­nak. A megyei Tervező Iroda a MEZÖBER megrende­lésére a napokban készítet­te él a vitkai Kossuth Tsz- ben feltehetőleg megvalósuló hűtőház tervét. Akár megva­lósul, akár nem, a terv je­lentősége nagyobb, mert esetleg típusként másutt is fölhasználható lesz, ezenkí­vül megoldhatja megyénk mezőgazdaságának egyik szo­rító gondját. Az ötvenvagonos hűtőház terve korszerűbb, mint a forgalomban lévő országos típusok, mutatói jobbak, megoldásai ésszerűbbek azoknál. Nagy előnye, hogy fontosabb építőanyagai mé­terrel megtoldják a debrece­ni oldal felé — a vasutasok páros oldalnak nevezik — az állomás épületét. Mégpedig teljes szélességében. Ez azt jelenti, hogy beépül a terasz­szerű beszögelés is mindkét oldalon, ahová jelenleg sört inni kiszorulnak a söntésből a nyári meleg és szomjúság elől menekülők. így a toldás az egyik oldalon tulajdonkép­pen 22 méteres lesz. Az így kibővült alaprajz szerint az emeleten is terebélyesedik az épület déli szárnya, tehát az újjáépítés magában foglalja a mostani gyermekváróter­met és a kulturvárótermet is. A helyükön lesz a szeszmen­tes bisztró, ahol frissen sülte­ket és egyéb meleg ételeket is fogyaszthat a siető utas. Természetesen az említett különleges várótermek nem szűnnek meg, csak máshol E hónap első napján volt száz esztendeje, hogy az ál­lam megvásárolta a csődbe jutott Magyar Északi Vasút­társaságtól a 126 kilométeres Pest—Hatvan—Salgótarján vonalat, megalakítva ezzel a Magyar Államvasutat. Az idő tájt több magántársaság tartott fenn szárnyvonalakat, természetesen az összekötte­tés, átszállás lehetősége nél­kül. Akkor 390 főnyi sze­mélyzete volt az állami vas­útnak. Ma százhetveneaer. Közben száz esztendő telt el, köztük két világháború pusztító tombolásának viha­ros évei, ám a vasút ma olyan műszaki fejlettségre jutott, amiről, érthetően száz éve nemigen álmodhattak. Ezt a fejlődést mutatja be a kiállítás, rengeteg érdekes látnivalót kínálva. gyénkben gyárthatók, így építésekor a kivitelezők nem lesznek kiszolgáltatva más megyékben lévő vállalatok­nak. A vasvázas szerkezetet, és a körülfalazáshoz szükséges hőszigetelő elemeket is gyár­tani fogják Nyíregyházán, a hűtőgépekre pedig máris szerződéses biztosíték van, beszerzésüknek nincs aka­dálya. A hőtűház tervezett beru­házási összege kevesebb, mint kétmillió, de ha na­gyobb szériában tudnák építeni, a költség még to­vább csökkenne. K. I. kapnak helyet, a bővített rész emeleti helyiségeiben. Sőt, számuk még szaporodni fog egy külön diákváróterem­mel — most a kultúrváró töl­ti be ezt a szerepet is —■ és egy csendes zuggal, amit nem dohányzó váróteremnek jelöl a terv. Es hol eszik, iszik az utas az átépítés alatt? Tóth Zol­tán üzemvezető azt mondja, hogy egy percig sem zárnak be. Mielőtt a bontást megkez­denék, felépül az állomás te­rületén egy barakképület es az építkezés alatt abban fo­lyik majd a kiszolgálás. (Pe­ronon működő pultokhoz a MÁV baleseti okokból nem járul hozzá.) Valamivel több mint más­fél év múlva tehát már kor­szerűbb, kényelmesebb ven­déglátással fogadja Nyíregy­háza az utasokat. (jnz) Rekordtermést adott a mironavszkáfa Kenyérgabonából 886, ösz- szesen pedig 1100 hold várta az idei aratást a Nyírmadai Állami Gazdaság területén. Eddigi eredménysorrend: 53 hold repce, 127 hold őszi ár­pa, 20 hold borsó, 26 hold kétszeres, 40 hold tavaszi ár­pa, 444 hold búza. Ezekkel már végeztek. Ez idő szerint a 390 holdat kitevő rozstáb­lákat „fogyasztja” a gazda­ság öt kombájnja, A terméseredmények a ta­vaszi és nyári szárazság el­lenére is jónak mondhatók, őszi árpából a barabási üzemegységben 21,9, a madai homokos részen 15,5 mázsa a holdankénti átlag. A búza át­laga 18 mázsa; „sztár” a szovjet mironovszkaja, egyik 13 holdas tábláról 29,9 má­zsával fizetett holdanként. A rozs átlaga (még becslés) 12 —13 mázsa körül várható. Az aratás ideje alatt vasár­napokon is dolgoznak a gaz­daságban. A két kombájn­szérűn pedig kétműszakos, éjjel-nappali munkával tisz­títják a terményt, készítik elő a vetőmagot, végzik a fémzárolást. Javul a halellátás Az utóbbi időkben akado­zott a halellátás Nyíregyhá­zán. Nem volt elég és nem volt minőségi hal a halcsar­nokokban. Ezzel kapcsolato­san kértünk tájékoztatást az Alkotmány Halászati Tsz ve­zetőségétől, hogyan biztosít­ják a jövőben a város hal­szükségletét, mik a lehető­ségek és mit várhat a fo­gyasztó közönség? Időszakonként a halhiányt elsősorban az okozta, hogy a tiszai és a tavi halászat nem tudott megfelelő mennyiségű és minőségű halat adni a pi­acra. A halastavak sem tud­ták biztosítani a megfelelő szükségletet. Az elkövetkezendő időkben a halellátásban javulás vár­ható. Említésre méltó ered­mény az is, hogy ezen a hé­ten bőven ellátják a halcsar­nokokat tiszai halakkal, har­csával, süllővel és csukával. Ezekből a halféleségekből mindennap megfelelő meny- nyiség áll rendelkezésre a nyíregyházi, kisvárdai, raka- mazi halcsarnokokban. A szabolcsi haltermelést megjavítja a nagykállój ha­lastó, ami már bőven termel. Ezzel lehetővé válik, hogy a halcsarnokokat ponytfélesé- gekkel bővebben tudják el­látni. Ez adott lehetőséget, az Alkotmány Halászati Tsz- nek arra, hogy üzemekkel, nagyobb vállalatokkal előze­tes szerződést is köt halmeg­rendelésekre. Az üzemi hal­vásárlásoknál pedig az érvé­nyes és kialakult árakból 6 százalékos engedményt ad­nak* F- % A MAGYAR BÚTORIPAR LEGNAGYOBB VAUALATA BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT KIÁLLÍTÁST RENDEZ DEBRECENBEN a Vöröshadsereg útja 68. szám alatti BÚTORBOLTBAN (a toronyház mellett). NYITVA; július 6-tól 15-ig, NAPONTA: 9-től 16 óráig. A kiállítás vasárnap is megtekinthető. Várjuk stives látogatásukat! Kiállítás a 100 éves MA V-róI Készítette a megyei Tervező Iroda Az eddiginél olcsóbb, helyi anyagból építhető hűtőház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom