Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

19*8. «raus 2. «Et,«T-MA<STARÖSSZA6 «. Oldal Lány a forgatagban Hasznára lenni a falunak Egy tsz gyümölcsöző kapcsolatai Meg a legmerészebb fan­táziával megáldott nyirbál- tekiek sem gondolták évek­kel ezelőtt, hogy lesz egy­emeletes épület a falu kö­zepén, abban egy diplomás, értelmiségi, aki nem peda­gógus, nem orvos, nem ag- ronómus. Mégis legalább olyan szüksége van rá a falunak, mint rájuk. Uj, napjainkban született pályát választott Bradács Mária. amilyen régebben nem volt, nemcsak falun, még városon is elvétve. Alig túl a húsz éven, s a nyírbélteki emeletes, 3 mil­lió forintos költséggel épült községi művelődési otthon igazgatója. Függetlenített, nem félállásban végzi mun­káját Hivatásos népművelő, a Debreceni1 Tanárképző In­tézet hároméves népműve­lés-könyvtáros szakán ka pott diplomát. Két éve. Azóta igazgatója a bélteki művelődési otthonnak. Ré­gebben „alvó”, hét lakattal lesért épületnek titulálták a helybeliek a művelődési ott­hont. Azért Is, mert gyakran váltogatták egymást a mű­velődési otthon vezetőt. Bradács Mária hazajött, nyírbélteki. Nagy erővel lá­tott munkához, a fiatalok nagyot akarásával, sok el­képzeléssel, sürgető tenniva­lóval a fejében. Nem ki­sebb felelősséget kapott a községtől, mint az áldozatos munkával felépített művelő­dési otthonnak pezsgő életet kölcsönözni, hasznán lenni a, falunak. S szembe találkozott, mint annyi pályakezdő fiatal, a bonyolult valósággal, — rö­viden : az élettel. Elhanya­golt, belül sivár termeket kellett otthonossá tenni. S beszoktatni a falu apraját- nagyját ide, segíteni felfe­dezni ezt a sokak által elke­rült, idegen épületet, melyet csak a fiatalok táncmulat­sága töltött meg az évek so­rán. Jól megtanulta, — hisz jelesen végzett — a népmű­velés lélektanét, az embe­rekkel való bánásmódot, a művelődéspolitikát, az isme­retterjesztést, és egyéb tan­tárgyakat. Az életben másként talál­ta szembe magát az iskolá­ban viszonylag problémátlan tételekkel. Talán az apró dolgok. fűtési problémák, vagy egy hiányzó erősítő be­szerzése. egy-egy színházi est szervezése, — ezek kezdték tompítani a kezdeti lendü­letet kedvet Belül a na­gyobb távlatok is sarkallták, amikről az intézetben tanul­tak, a komplex népművelés, a korszerű falusi népműve­lés — így nagyon is általá­nos, de izgalmas problémái. Uttörőmunkát tartogatott ez a község, amely még egyé­nileg gazdálkodó, változatos, igen sajátos helyzetet terem­tett a népműveidnek. „Elkeseredtem, egyedül éreztem magam"’ — emlé­kezett á fiatal művelődési otthon igazgatónő. Úgy érez­te többet várnak tőle a köz­ség vezetői, sőt néhány esetben komoly viták is el­hangzottak. A két nézőpont és gyakorlat nem mindig ta­lálkozott: a fiatal népműve­lési szakember elméleti tu­dása és a község vezetőinek helyzetismerete, tapasztala­tai. Már-már kenyértörésre is gondolt Bradács Mária, tapasztalta korai vendég még ő, nem becsülik meg a faluban a felsőfokú végzett­ségű szakembert. „Dedós módszerrel akarják irányíta­ni, beszámoltatni, holott 6 a szakember.” Ki tudja ma már mennyi volt ebben a többször ia kísértő konflik­tusban a vélt és a valóságos sérelem, miben ment túl néhány községi vezető, s mi­ben Bradács Mária. De az emeletes művelődési otthon egyre többször adott helyet tartalmas ismeretterjesztő előadásoknak, klubdélutá­noknak, a Déryné Színház produkciójának. Kezdett va­lóban otthonná válni. „összedobtuk a pénzt, fe­jenként 2 forintot, hogy meg tudjuk venni az új le­mezeket” — jegyezte meg A termelőszövetkezetek fontos érdeke, hogy építő­ipari vállalkozásaiknak kifo­gástalan minőségű, határidő­re elkészülő, termelékeny és gazdaságos munkát vé­gezzenek. Feladataik fokozot­tabb megvalósítása érdeké­ben a Magyar Tanácsköztár­saság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának verseny­éi propoganda bizottsága versenyfelhívással fordul az „riporton kívül”. Mert ez nem szabályos, de nem nagy összegből gazdálkodnak, amit kaptak az elmúlt év­ben a községfejlesztési alap­ból kellett függönyre, festés­re. „Hisz még ma Is pirulok ha a művészek megkérdezik van-e zongora”. — Elkomo­rul. Zongora nincs, csővázas iskolaszékek állnak a társal­góban, mindenütt. Nincs itt tsz, gazdaság, akitől kérni lehetne támogatást, az fmsz az egyedüli, évi 2000 forint­tal segíti a művelődési ott­hont. Ez nem sok. Az állami támogatás 40 ezer forint, még kétszer ennyi összeget kell különféle rendezvények- bÓl „bevételezni”, mert az éves költségvetés 115 ezer forint. Ezek a problémák nem szerepelhettek a tankönyvek­ben. De az igazi vizsga még­is itt érik meg. S nem kevés vívódással, sőt konfliktusok­kal is. Bradács Mária is tudja ezt, nem is úgy beszél, mint akit kiábrándítottak a mindennapos gondok. Csak ember, aki nemcsak lelke­sedni tud, beismeri az elke­seredését is, anélkül elveszí­tené lába alól a talajt. Bár néha egyedül érzi magát, ez mégsincs így. Szabó Gyula, a községi tanács elnöke nemcsak a maga, hanem a végrehajtó bizottság nevé­ben is elismerően szólt „Ma­rika” munkájáról. Elégedet­tek, mert évek óta most van tartalmas élet a művelődési otthonban. De azt szeretnék, ha jobban keresné az utat mindenkihez, főleg nem egyedül akarná „megváltani” a világot, hanem másokkal, a falu pedagógusaivá!, a község legaktívabb dolgozói­val Ezt is várják tőle. ország valamennyi tsz-építő- ipari vállalkozásához. A versenyt az egy főre ju­tó termelékenység, a vállal­kozás gazdaságos működése, a munka kifogástalan minő­sége és határidőre történő át­adása alapján értékelik. A TOT kéri az építőipari vállalkozásokat, hogy minél többen csatlakozzanak a tsz- ek építőipari vállalkozásai között indított szocialista munkaversenyhez. Az elnök első szava esőké­résben nyilvánul. Merthogy „még az ég részéről is a leg­mostohábbak” lennének. Nem elég, hogy a megye, a táj egyik legolcsóbb földje az övék, a legalacsonyabb aranykorona-érték kategó­riába tartozó. „Pedig lenni kell, előrejutással kell meg­lenni” — mondja ilyen tömör szavakkal életük követelmé­nyét Mester Ferenc, az en- csencsi Virágzó Tsz elnöke. A triticale bevált Ami azt illeti, eddig is megvoltak az encsencsi szö­vetkezeti gazdák, családok. S a riportot indító kép elle­nére nem is rosszul. A nyírbátori járásban, de a környékben is jó neve van közös gazdaságunknak. Ta­valy is 32 forintot terveztek egy munkaegységre és 46 forinttal zártak. „Hanem bi­zony mindenben a régi gaz­dálkodási módnál maradva, be is tehetnénk az ajtót. Most meg, hogy várható volt az új mechanizmus, mi elé­je mentünk”. Ráterelődik a szó egy ne­hezen kimondható növény- féleségre: triticale. Hogy nincs még magyar hangzású neve, az az oka, újdonságnak, friss kísérleti „példánynak” számit. Búza és rozs keresz­tezése. Hatalmas kalászokkal, szárral. A Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézettől, Kecskemétről kap­ták. Idén tíz holdon próbál­juk ki. Ugylátszik, bevált, takarmányértéke az árpával vetekszik. De értékben ne­A legkiválóbb eredményt elért vállalkozást a TOT ju­talmazza, továbbá két vállal­kozást pedig elismerő okle­vélben részesít. A nevezése­ket 1968. július 6-ig a TOT titkárságának kell megkül­deni. (Budapest, V„ Akadé­mia út 1—S.) Remélhetőleg a verseny- felhívás Szabolcs-Szatmár tsz-építőipari vállalkozásai között is kellő visszhangra talál és csatlakoznak. künk sokkal több. Gyenge ho­mokunkon nem lehet sem ér­tékesebb szálas-, sem szemes takarmányt biztonságosan termelni. A triticale be­vált A kegyetlen, száraz időjárásban is megadja hol­danként a 15—16 mázsát. Nagy kincs ez nekünk.” Eredeti megállapodás sze­rint a termést vissza kellett volna adni a vetőmagot és termelési felügyeletet adó intézetnek. A tsz azonban addig kért, érveit, idézgette tájuk takarmányszorultsá­gát, amíg a termést magáé­nak nem tudhatta. Nem veti ugyan el mindet, az idei tíz holdat jövőre ötvenre növe­li, s a többit átadja hasonló helyzetben lévő tsz-eknek, ve­tés céljára. Az új takarmány termelése egyébként elbírja a legsivárabb futóhomokot is, vetése a búza és rozs vetési ideje között van, aratása pe­dig egybeesik a hagyomá­nyos kalászosokéval. Gombatermesztés — faron lton Dehogy kell bezárni a tsz ajtaját Ugyancsak tágra nyílt az a kapcsolatok, szin­te az egész országban körül­tekintő érdeklődés számára. Ki látott még e tájon, a né­hány szakember kivételével farönkön tervszerűen, tisztá­zott gazdasági számításokra alapuló gombatermesztést? Az encsencsi tsz-ben csinál­ják! „Erdőnk van. Közüle csak a nyárfás rész száz hold. Ke­rül rönkünk bőven. A rend­szeres tájékozódás, a minden érdemesre odafigyelés adta az ötletet a rönkök ilyen ki­használására” így vitt el a kapcsolat a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdasághoz, Sükösd- re. S az eredmény: idén májusban berakták az első gombacsirákat. Laskagombá­ét. Ősz tájban szüretelik. Legalább huszonöt mázsára számítanak. S mi lesz a gombatermő rönkkel? „Háromszor egy­más után „fejjük” így meg — mondja tréfásan az el­nök. — Fontos a munka, a pénz, a tagság megélhetése.” „Adja vissza a dinnye magját!*1 De még tovább van az új dolgok sora. Mert az elnök most igen váratlanul, mo­sollyal kísérve azt kérdezi, és újdonságai szeretem-e a jó dinnyét? Mert ha később arra járnék, szívesen megkínálna. „Aztán adja majd vissza a dinnye magját!” Mert az ugyan nem lesz lehetséges Magnélküli dinnyeújdonságot is terme) a tsz. Mivel kísérleti termelés­ről van szó, érthető. hogy egyelőre csak három holdon. Nemigen lesz vele baj, mert igen szép. rengeteg kötés Ígérkezik a már futásnak iramodott indákon. „Ennek termését nem is szerződtük le. Szabadon értékesítjük. A haszna mellett külön érde­kességnek ígérkezik: mit szólnak e vidék embert i, akik a dinnyénket fogy 84* t- va, nem talál abban ma­got.” Es meg mindig. Szuper elit paradicsom. Négy féle „szá­mok alatt” ültetve Gondo­san, akarják ellenőrizni, me­lyik a legjobb talajukhoz, adottságukhoz. Ebből is há­rom hold van. A vidéken még ismeretlen nevű dohány: burley. (Mes­ter elvtárs le is írja, nehogy rosszul szedve kerüljön az újságba.) „Nekünk adta ki, egy hold kísérleti termelésre a dohánygyár. Tudja rólunk, dohánytermesztési jó hírünk! sem alaptalan. Itt is nagyon ügyelünk a szakszerűségre. » jó munkára.” S nagyon „életképesnek” ígérkezik ez az új dohányfajta is. Hozama az ismerteknél bőségesebb^ értékesítési ára magasabb. Újdonságokból félmillió A hagyományos termelés­ből a nagyüzemileg is a leg­jobban hasznosíthatók van­nak már. Mellettük erősöd­nek az új lehetőségek, amit a gazdaságirányítás új rendszere még inkább igé­nyel sürget. De ebben sinc* lemaradás: mint mondják, ők „eléje mentek”. Értelme? Kis ideig számo) az elnök. Eredmény: a ter­melési újdonságokból közel félmillió forint bevétel vár­ható. Jelentős pótlása ag aszályos időjárás okozta ki­esésnek. Határozott remény® annak, hogy idén is „meg kell lennie” a tervezett mun­kaegység értéknek, valóra válnia a tagok számításának, Asztalos Bálint P. Q. A JUBILEUMI ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Versenyfelhívás a termelőszövetkezetek * építőipari vállalkozásaihoz Újból elmúlt egy iskolai év es megkezdődött a szünidő. Derűs úiravalóul nyújtjuk át a vakáció ezernyi élményt jelentő hétköznapjaira az ok­tatási évadban feljegyzett diáktörténeteket, s ráadá­sul a frissen érkezett szün­idei vidámságainkat. SZEMLÉLTETŐ OKTATÁS Wilfred Riskin sydneyi (Ausztrália) tanító lelkes hí­ve a szemléltető oktatásnak. Gyakorlatban akarta tavasz­ival bebizonyítani kisdiák­jainak, hogy a tíz több az egynél, a száz a tíznél, az ezer a száznál és így tovább Minthogy egymillió almát — anyagiak miatt — nem tudott beszerezni, egymillió gyufa­szálat vitetett a gyerekekkel sz iskolába. Az iskola előtt állandóan őrködött egy tűzoltókocsi... OKOS ORBÁN FELELETEIBŐL Tanár: Mit tudsz fiam, a ti­zenhetedik század nagy ve­gyészeiről mondani? Okos Orbán: Mind meghal­tak, tanár úr kérem— • Tanár: Mondj nekem vala­mit John Miltonról. Okos Orbán: Khm... Meg­házasodott és megírta a El­vesztett paradicsomot. Az­után meghalt a felesége, és megírta a Visszaszerzett pa- ladicsomot. * Tanár: Gondolom, emlék­szel még Julius Cézárra? Okos Orbán: Igen, tanár úr! Tanár: Akkor mondd el, mi történt vele? Okos Orbán: Július Cézárt március idusai ölték meg és utána díszes temetést rendez­tek számára. Octavianus és Antonius elosztották a biro­dalmat, Octavianus kapta nyugatot és Rómát, Antonius pedig keletet és Cleopátrát. Octavianus később Augustus néven császár lett. Halálát érezve visszavonult a mauzó­leumba. ELSŐS ÁGI ARANYMONDASA A kiváló bizonyítványt ka­pott Ágit szünidőre meghívja falun élő nagynénje. A néni első rtap estefelé kiviszi Ágit az istállóba és megmutatja neki a tehénfejést. — Gyere kislányom — in­vitálja —, próbáld meg te is a fejést. Ági húzódozik: — Olyan nagy ez a tehén. Nem lehetne iskább a bo­cit?... FIGYELMES FERDINAND FELJEGYEZTE Figyelmes Ferdinánd a kü­lönös iskolai dolgozatokat bújja és a furcsaságokat fel­jegyzi az utókor számára. íme, ez évi gyűjteményéből a leg­érdekesebbek: New York azért marad el az időszámításban a green­wichitől, mert Amerikát ké­sőbb fedezték feL + Az Északi-sarkon jégsapka van. Körülötte helyezkedik el az Északi-Jeges-tenger. Az élőlények közül csak pingvi­nek és sarkkutatók élnek itt. Az utóbbiak égy fáznak, hogy még mosdáskor te kesztyűt húznak. A pápák mindig Rómában laktak, agglegények voltak, s ez a szokás apáról fiúra szállt... * A kör sarkok nélküli zárt görbe vonal, azért zárt, hogy­ne tudjuk, hol kezdődik. Földünk nappal a Nap kö­rül éjjel a Hold körül ke­ring... BALATONI SELLO Gyöngyike az érettségi után Balatonföldváron nyaral Harmadik nap találkozik két volt osztálytársnőjével s iz­galmas kalandját meséli: — Képzeljétek, amikor ép­pen a mély vízben úsztam, görcsöt kaptam s éreztem már, hogy süllyedni kezdek. Segítségért kiabáltam. Még annyit láttam, hogy hat kéj nyúlik felém... de nem tud­tam, melyiket fogjam meg. Jutka közbevág: — Na és végül, melyikei fogtad meg? — Azt, amelyiken nem voll jegygyűrű! ő CSAK TUDJA A tízéves Andrist szülei szünidőben elengedik a strandra, de a fiú az enge­délyezett időnél két órával később érkezik haza. Eme szülői tiszteletlenségért papá­ja alaposan megleckézteti, magyarán mondva, elveri. Andris zokogva rohan ki a konyhába édesanyjához, ki éppen a lecsófőzéssel van elfoglalva. Andris szemre« hányóan kiáltja: — Anyu! Mondd, ex volt az egyetlen férfi, akit találtál magadnak?» A dolgoknak /i/f „elébe menni!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom