Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-31 / 178. szám
rtw. jmius si. KELET-MAOYARORSZAG 3. ©Ida! • • Ünnepség Fehérgyarmaton a kubai for 15., évfordulója BÉRHÁZGONDOK MOST e fakók oldaláré! A közelmúltban állati műnk volt bepillantani néhány nyíregyházi bérház életébe, megismerhettük a lakóközösségek problémáit. Akkor az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával és a házkezelőkkel beszélgettünk. Ám a bérházgondok nem csupán az egymás mellett élés súrlódásaiból, személyi nézeteltérésekből, vitákból adódnak. Meg kell hallgatni a lakókat is. Nem különcködő, teljesíthetetlen kívánságokat, panaszokat jegyeztünk jel, hanem ismétlődőket. A kubai nemzeti felkelés 15. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei bizottsága rendezésében — mint arról már hírt adtunk — szolidaritási nagygyűlést tartottak hétfőn este Fehérgyarmaton, a járási művelődési házban. Megjelent az ünnepségen Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Marko- vics Miklós, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára, Májer István az MSZBT megyei titkára. A kubai és a magyar himnuszok elhangzása után Széles Lajos, a járási tanács vb elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, a vendégeket, közöttük Domingo Alonso Nunezt, Kuba budapesti nagykövetségének külkereskedelmi tanácsosát és kíséretét. Ezt követően Lengvári Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte a tőlünk tízezer kilométerre fekvő ország természeti szépségeit, több évszázados harcának fontosabb eseményeit ez erősödő népi felszabadító mozgalmakat. Méltatta 1953 július 26-ának történelmi jelentőségét a kubai nép életében: ekkor egy maroknyi csoport Fidel Castro vezetésével felkelt a Batista diktatúra ellen. A támadás nem sikerült — mondotta — de ez a nap lett a kubai tudatos forradalom kiinduló pontja, az alapvető változás kezdete. Meggyorsította a forradalmi mozgalom fejlődését a zsarnokság, megbuktatására, leleplezte a fasiszta diktatúra Igazi arcát, az embertelenséget. Majd arról beszélt az előadó, hogy a nép küzdelme 1959 január elsején győzelemmel ért véget az elnyomók ellen. Azóta Kuba népe szám- ta'an sikert aratott az új államszervezet létrehozásában, a politikai, gazdasági életben. Ezt mutatják a fokozódó terméseredmények, a mai fel- fegyverzett nép egysége. Kuba fejlődéséhez, megszilárdításához nagymértékben hozzájárult a baráti szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítsége — folytatta a szónok. Ezután azánk és a Kubai Köztársag fejlődő kapcsolatáról ‘t képet. — A magyar nagy elismeréssel adózik A nagygyűlés elnöksége. a hős kubai népnek, amely elszánt harccal győzelemre vitte a forradalom ügyét és szilárdan védelmezi hazáját az amerikai imperializmus aknamunkájával szemben. Kívánjuk, hogy a kubai nép új sikereket érjen el a szocializmus építésében — fejezte be beszédét Lengvári Józsefné. Domingo Alonso Nunez emelkedett ezután szólásra. Megköszönte a meleg, baráti fogadtatást, majd beszéde elején hangoztatta: — 1968 július 26-a százéves harcot foglal magába. Száz harcban töltött évet, azért, hogy elszakadjunk a gyarmatosító Spanyolországtól, majd hogy felszabaduljunk az imperializmus alóL Részletesen vázolta a jelenlévőknek a tizenöt év előtti történelmi napokat, amikor diákok és munkások elszánt támadást indítottak a nép jogán a hatalom megszerzéséért. Éles szavakkal pecsételte meg az amerikai imperializmus törekvését, amellyel az egész Latin-Amerikát igyekszik leigázni. — Erőszakos cselekmények láncolata ez, melynek legarcátlanabb és legkegyetlenebb megnyilvánulása a Dominikai Köztársaságban történt jenki intervenció volt 1965 májusában. — Beszámolt arról, hogy Kuba példáját követve Latin- Amerika sok népe száll harcba az imperializmus ellen. Rájár a rúd mostanában a vendéglátóiparra. Nem akarom védeni azokat, akik tudatosan és szándékosan megkárosítják a közönséget, de azért ne általánosítsunk. Valijuk be, sok szép és kellemes órát töltöttünk már a vendéglők, cukrászdák asztalainál. Találkoztunk figyelmes pincérekkel, kedves kiszolgálónőkkel is, akik tényleg a szívükön viselik, hogy jól érezzük magunkat. Van azután olyan is, mint az a tőpincér, akivel a nyáron az egyik balatoni vendéglőben találkoztam. Mikor végeztem az ebéddel, hívom a fizető' és kérem, hogy számoljon — Igenis, kérem — hadarj;: készségesen — egy máj galuska leves: hat forint, egy rántott szelet, tizenhat forint, Nincs messze az idő — mondotta — amikor elérik végleges felszabadulásukat. Elítélte az amerikaiak vietnami agresszióját, majd hangoztatta: Kuba sajátjának érzi a vietnami nép harcát és elégedett az agresszorok felett aratott győzelmekkel. A továbbiakban Kuba gazdaságának gyors ütemű fejlődéséről számolt be. Elmondta, miként emelkedett a villamos energia, a cement és a nikkeltermelés, hogyan gyarapodott az állatállomány, mely jelenleg eléri a hétmillió darabot. Beszélt arról, hogy az utóbbi hét évben a szocialista országokból 35 ezer traktort, közel 30 ezer teherautót, 4600 buldózert importáltak, elsőként a mező- gazdasági termelés fellendítése érdekében. Ugyancsak szocialista országokból származó több mint 3500 autóbusz rója jelenleg a kubai utakat. A haza védelmén túl jelenleg a munka termelékenységének növelése az egyik nagy feladat Kubában. Beszéde végén éltette a magyar népet, a magyar—kubai barátságot, majd az ismert forradalmi jelszóval zárta felszólalását: „Haza, vagy halál, győzni fogunk. A végső győzelemért.” Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a helybeli irodalmi színpad kubai emlékműsort adott elő. egy fröccs: négy hatvan, meggy: öt negyven... — De hiszen meggyet nem is ettem — mondom szédülten a gyors beszédtől. — Ja kérem, ha nem megy, akkor kihúzom — válaszolta főúri nyugalommal. APRÓHIRDETÉS Kollégáim, barátaim között már jócskán akad autótulajdonos. Persze köztük a kocsi a legfőbb beszédtéma: milyen állapotban van, menynyit futott és abban mind megegyeznek, hogy előbb- utóbb jó lenne újra kicserélni. Nekem nincs autóm és előreláthatólag nem is lesz, de azért érdeklődéssel böngészem az autóhírde'.éseket. mert nem szeretnék a nagy csereberéből kimaradni. Mivel másom nincs, csak a saját járművet ajánlhatom fel Ki és mikor köteles? „Megcsinálják, csak a nyakukra kell járni.’’ Ezt a jó tanácsot a Petőfi utca 4. számú házban az egyik lakó adta a szomszédjának, akinek hónapok óta gyakorlatilag használhatatlan a fürdőszobája. A vita hoSvSzú ideje folyik a vállalat és a bérlő között, ki köteles megcsináltatni. Elrepedt és csepeg a vízmelegítő henger. Nem javítják meg, ki sem cserélik. Csak akkor, ha teljesen használhatatlanná válik. Ha teljesen szétmegy — esetleg olyankor, amikor éppen nincsenek otthon, s a kiömlő víz átáztatja a födémet. Eltörött az a bizonyos porcelán alkalmatosság is. Ez sem tartozik állítólag az ingatlankezelőre. 200 forinton aluli munkákat nem végeznek el. Ez esetben egy sima csere is többe kerül, s itt nem is erről van szó. Import kagylókat szereltek be ebben a bérházban, amilyen ma már sehol sem kapható. Ha magyar gyártmányúval pótolják födémet kell véspi és át kell szerelni a lefolyót. E konkrét esettől eltekintve is, miért ne csinálhatna meg bármilyen más, kis költséggel járó javítást a saját kezelésében lévő házakban az IKV? Elvégre szolgáltató vállalat. A lakók szívesen kifizetnék a munkadíjat. Mert most még az a helyzet, ha elromlik egy zár, leválik a csempe, vagy csepeg a vízcsap — s nincs a családban egy ezermesterkedő — bizony, szaladgálhatnak kisiparos, vagy valami mesterember féle után, aki hajlandó a húszforintos munkáért házhoz jönni. Sokat segítene a lakók és a vállalat kapcsolatán, ha lehetővé tennék az ilyen kisebb javítások megrendelését, — persze minden különösebb ceremónia nélkül! A „kérelmezésekM Mert egyelőre ez is van; minden kívánságot írásban kell kérelmezni. Mint valami felsőbb hatóságtól. (Egy aprócska liftkulcsot is, amit pedig pénzért vesznek meg a lakók.) Beadják tehát a papírt, s ha jogos a kérelem sem jutnak el a végére hamar. A Beloiannisz tér 8. és az alábbi apróhirdetést szándékozom feladni: „Megkímélt, 1967-es barna félcipő, 43-as, 600 km-rel, első kézből eladó; esetleg balatoni villa-telket beszámítok.” PALLOS JOG Béla bácsi, az irattáros, aranyos ember. Mindent tud, mindenre emlékszik, készséges és pillanatok alatt előadja a kért akta'. Változhatnak az igazgatók, áthelyezhetnek osztályvezetőket. lehetnek nyugdíjazások, de Béla bácsi marad. Persze r.z öregnek is van hobbyja: szeret dicsekedni őseivel és azt állítja, hogy igen régi családból származik. — Valamelyik ősömnek még pallos joga is volt — mesélte nemrég, — a pallos még most is ott függ a falon, az ágyam felett. Ugye te is láttad, Lajoskám? — fordult az egyik kollégához — Ne haragudj, drága Béla bácsi — felelte a kérdezett — de amikor én nálad 'ártam. csak egy „palloskát” láttam... E. R. számú ház egyik második emeleti lakásában hetekig ázott a fal (a felette lévőben csőrepedés, vagy vala- mj hasonló történt), míg végre megcsinálták. Ugyanebben a házban és a mellette lévő Kossuth utca 1-ben lassan már években számolják, hogy mióta kérik a kisgyerekes családok: kerítsenek el játszóudvart a kicsinyeknek az Irodaház gépjárművektől forgalmas udvaráról. Ha nem jogos a kérés, akkor kap a bérlő egy rideg, hivatalos hangú levelet. (Más esetben hasonló hangú felszólítást.) Mosolyogtalak ezek az apró-cseprő ügyekből kerekedett személytelen levélváltások. Van erre szükség egy szolgáltató vállalat és ügyfelei között? A mindkét fél részéről kívánt kulturált, ember; kapcsolat kialakítása így alig lehetséges. Mert bizony sokszor annyira nyilvánvaló, észrevehető dolgok miatt kell vagy kellene kérvényt benyújtani a lakóknak. Például a szakadt, törött rollók miatt. A Bethlen Gábor utca 2-ben siralmas látványt nyújtanak a törött lécű leszakadt redőnyök. Több figyelmet! Vagy: piszkosak, elhanyagoltak a lépcsőházak, a bérházak udvarai. (Tisztelet a kivételnek!) Az Árpád utca 34—40 és az Arany János Építkezéseinknek egyik sarkalatos problémája az építőanyagellátás. Főleg tégla az, ami kevés. Ezért is hasznos, jó, ha mint a tisza- szalöki Petőfi Tsz és több más Tisza menti szövetkezet építőanyag termelésre létesít melléküzemágat. Téglát égetnek, kavicsot termelnek. Az építőanyag — mert bizonyos értelemben szükiberi vagyunk — kurens áru, más szóval keresett cikk, jó üzlet. A „jó üzlet” szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy történetesen téglagyártásra az egyik kereskedelmi szerv felajánlotta társulási szándékát. A társulás — sok példa bizonyítja — hasznos dolog, főleg akkor, ha egy igényelt, a társadalmi szükségletet kielégítő cikk gyártásáról van szó, s a tevékenység anyagi-technikai alapjait csak több gazdaság, vállalat, kereskedelmi szerv együttesem tudja megteremteni. A téglaégetés kooperációjában nem erről van szó. A téglautca hasonló számú hazainak udvarán a hosszú hetekkel ezelőtt befejezett gáz- szerelési munkák minden törmeléke, hulladéka az udvart díszíti. Az ilyen jellegű bérházgondok megszüntetése igazán figyelem, és ellenőrzés dolga. Zsebbevágóbb már — de, ha itt tartunk, szólnunk kel! róla — ugyancsak e bérházak lakóinak panasza — gázboyler ügyben. Az előbb említett, tömbben fürdőfülkével építették a lakásokat. Az Árpád utcaiakban még ülőkád sincs, csak zuhanyozó, örültek a lakók a gáz bevezetésének. Gondolták, ha egy évtizeden át nem, ezután legalább használn; tudják rendeltetésének megfelelően a fürdőfülkéket. Ám kiderült végül, hogy csak a fürdőszobákba szereltet a vállalat saját költségén boylert, a fiirrtőfülkés lakások bérlői legfeljebb saját költségükön iutba'^ak hozzá. Tehát fizethetik ezután is a bérleti díjat a fürdőfülkének kinevezett. semmire se használható helyiségért, és tisztálkodhatnak továbbra is lavórban a komfortosnak mondott lakásokban. Ami pénzbe sem kerülne És... talán ne is folytassuk. A vállalat vezetői előtt ismertek ezek a problémák, és számukra sem közömbös, hogy mi a vélemény az IKV tevékenységéről. Van törekvésük a munka, a bérlőkkel való kapcsolat javítására. Nem könnyű a feladatuk, 4000 lakás gazdái, s anyagi erőik végesek. De az adott lehetőségeken belül a rugalmas, gyors és kulturált ügyintézéssel a bérházgondok enyhíthetők. S ez utóbbi még csak pénzbe sem kerül Kádár Edit gyártás már megy — "védelmező is — a kereskedelmi szerv csak az értékesítésbe kíván bekapcsolódni. Kereken: csak a ..jó üzlet” a döntő. Kinek jó az ilyen üzlet? Olcsóbb lesz-e a tégla, ha az említett kereskedelmi szerv részt vesz az értékesítésben? Mint már említettük a téglá kurens, a tsz-től is viszik, a forgalmazás tehát nem igényli egy második szerv „besegítését”. A jó üzlet tehát az ajánlkozónak lenne jó és a tégla ára nemigen csökkenne, sőt... Azonkívül, miért kellene bonyolulttá tenni a jelenlegi egyszerű értékesítési ügyvitelt, gyarapítani a bizonylatolást, növelni a papírmunkát, a bürokráciát. Ki fizetné ezt meg? Ismételten azt mondjuk, a társulás, több gazdasági szerv kooperációja szükséges és hasznos. A jelen esetben azonban a téglavásárlók szempontjából ez ráfizetést jelentene. Seres Ernő Vidám napló MEGGY MEGJEGYZÉSEK: „Jó üzlet" Zár-e a zár ? Két „apró” adalék egy újfajta ajtózár történetéhez. Egy nemrég épült hatlakásos társasházban nem egészen egy év alatt öt családnál kellett egy vagy több alkalommal feltörni az ajtót, s kicserélni a zárat. Legutóbb a lakatos, akit kihívtak, csak legyintett. Naponta csinál ilyet. Az új zár nyilván újítás eredménye. Nem gyártanak már kétfélét, a jobbos és a balos ajtókra ugyanazt a zá rat teszik, mert egy apró csavar segítségével a zár nyel ve megfordíha'ó. Jó ez, mer a gyártó cég nagyobb szé riában gazdaságosabban dolgozhat, a kereskedelemnek és részben az építőiparnak nem szükséges kétféle zárral foglalkoznia Csak éppen az a baj, hogy van az újításnak egy rossz következménye: ha becsapják az ajtót (ez elég gyakran előfordulhat), vagy valamelyik rugó kilazul, kiugrik helyéről a nyelv. S mivel csukott ajtónál vissza sem lehet tenni, marad két lehetőség: feltörni az ajtót és kicserélni a zárat, vagy mint újabban néhányan teszik: beköltözés ’lőtt cserélik ki mindet. Az egyszerű ajtózár hibáiét már lassan mindenki udja: építők, építtetők, lakatosok — és főleg a lakók. Csak éppen az „EDZETT* gyár nem? Marik Sándor
