Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-27 / 175. szám
im ma* •* t aMsff HOZZÁSZÓLÁS EGY FELSZÓLALÁSHOZ Alibi-státuszok TAKARÉKBETÉTKÖNYV és Jókai Este egy munkásszálláson önkénytelenül is folytatni kell Hajdú Sándor dohánygyári igazgató gondolatsorát, melynek a megyei tanács legutóbbi ülésén lehettünk fültanúi. Mint az ipari és kom munális állandó bizottság elnöke, azt vetette fel és feszegette, miért alacsonyabbak általában az ipari átlagkeresetek megyénkben, mint az ország más tájain. Saját portájáról példálózva elújságolta hogy Debrecen alig 50 kilométerre esik Nyíregyházától, de ott a hasonló beosztásban lévő, ugyanolyan munkál végző műszakiak magasabb díjazásban részesülnek, mint a nyírségi kollegáik. Miért? A felelet egyik része ilyesféleképpen hangzott: mert Szabolcsban több a munkaerő, nagyobb a választási lehetőség s itt kevesebbért is lehet megfelelő munkáskézt találni. Tény, hogy a sürgős fejlesztések ellenére megyénk meg sok vonatkozásban — így a bérszínvonalban is — az országos szint alatt marad, jóllehet, ez a távolság örvendetesen csökken. Az is való. hogy itt kevesebbet kell költeniük a vállalatoknak hirdetésekre, ha a nagyobb feladatokhoz létszámnövelést akarnak végrehajtani. Szemben az ország iparral jól elláA legújabb felmérések szerint Szabolcsban 1922 kilométer kiépített közút van, de ennek közel 60 százaléka nem felel meg a közlekedés alapvető követelményeinek. Igaz persze, hogy az elmúlt években is sokat költöttek az utak állapotának megjavításara, új utak, útszakaszok építésére, hiszen az erre fordított összeg évenkénti átlaga mindig 100 millió forint körül mozgott. Vasút — közút kooperáció A fejlesztés üteme még így is lassúnak bizonyul. Nem követi kellően a forgalom növekedését, a gépjárművek gyarapodását. Mindehhez hozzájön, hogy vasútjainkról egyre inkább a közutakra terelődik át úgy a személy, mint az árufuvarozás is. Igaz, a szakemberek véleménye szerint, a vasút eddig is a kisebbik részt vállalta ebben, s csupán személyfuvarozásban előzte meg a megyében a közutat. Ráadásul az összehasonlításhoz tudnunk kell azt is, hogy a közel 2 ezer kilométeres közút mellett a vasút csupán 600 kilométer hosszú pályával rendelkezik Szabolcs-Szatmárban. Korszerűbb, gazdaságosabb árufuvarozást! Ez volt a jelAz idei Növi Sad-i kiállítás és a Budapesti Nemzetközi Vásár után harmadik alkalommal mutatja be termékeit a Szabolcs-Szatmár me gyei Mezőgazdasági Gépjavító Vallalat. Ezúttal az országos kertészeti termék- é> gépbemutatón vesz részt, amelyet Nagykőrösön, a város (100 éves évfordulója tisztele téré tartanak július 20-tól jú lius 28-ig. A bemutató keretében . részt vevő vállalatok újítási és találmányi kiállításon is tott területeivel, nálunk a munkaerő vonatkozásában a kínálat előtte jár a keresletnek. Azt is látnunk kell, hogj Szabolcsban szinte most „születik” az ipar, sok helyütt a kis volumenű termeléshez is supán most szerzik meg a fogásokat, napjainkban honosítják meg a tisztes bevételt hozó technológiát. Találóan fogalmazott a megye: tanács ülésén Szilágyi Imre közgazdász, a KSH megyei igazgatóságának vezetője: a szabolcsi vállalatok jelentős része most éli a „kamasz korát”, rohamosan fejlődik, lépései olykor esetlenek, de egyre magabiztosabban haladnak előre. Most már leírhatjuk, hogy a sajátos körülmények némi leg magyarázzák a keresetek ..országos szint alatti” létét. Felfigyelhetünk viszont arra is, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban a gazdasági vezetők egy része sietve kreál amolyan „alibi-státuszokat”, alacsonyabb díjazásért. Ezzel lehetőséget teremt viszont arra, hogy az átlagbérszínt megsértése nélkül emelhesse mások keresetét. Bűn ez? Aligha lehet ráfogni. Nem egy igazgató csak ilyen úton tudott visszatartani a távozástól mérnököt, művezetőt, remek szakmunkást, akiknek a jelenléte olyszó, amikor a vasút és a közút kooperált. Létrehozták az egységes, közös darabárufuvarozási rendszert, amely bevált, sőt, hozzáláttak ennek továbbfejlesztéséhez is. Ezért körzetesítik a közeljövőben a fuvarozást, s a kijelölt körzetekben helyezik el, építik fel a központi raktárakat. A vasút idáig szállít. Az áru innen már közúton megy tovább, megtakarítva ezzel időt, pénzt és kilométereket. Modern jármű, régi út Vajon meddig bírják majd időben az állandóan növekvő terhelést megyénk útjai? Ez a kérdés egyre inkább foglalkoztatja á közúti igazgatóságot is. Bay István, a műszaki osztály vezetője szerint ilyen ütemű forgalomnövekedés mellett útjaink körülbelül 1975-ig bírják majd a megterhelést tonnában, forgalomsűrűségben egyaránt. Külön gond Szabolcsban a személyszállítás. Sokáig arra volt panasz, hogy nincs elegendő busza az 5-ös AKOV- nek. Aztán lett. Csakhogy útjaink nagy részén ezek a járművek nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak közlekedni. Mert előbb utak kellenek. Korszerű, a követelményeknek megfelelő és aztán sokkal könnyebben meg szerepelnek. A szabolcsi gépjavító vállalat három termékével vesz részt ezen a kiállításon, amelyek közül az Unifruet Super gyümölcsosztályozó már aranyérmet nyert. Ezenkívül bemutatják még a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat újítását, az ezüstérmet nyert kerti permetezőgépet. Az újítási és találmányi kiállítás egyik érdekessége az, hogy magát a bemutatót a nyíregyházi gépjavító egyik termékében, az újdonságnak számító vasvázas színben tartják meg. kor létkérdése a gyárnak, az üzemnek. Több esetben tehát indokolt az ilyenfajta megoldás. Kimondani utasításban ennek az ellenkezőjét, sértené a gazdasági vezetőknek juttatott önállóságot. Milyen gondot vet hát fel mégis ez a megoldás? Mindenekelőtt azt, hogy az ilyen fikciós intézkedés aligha használ a munkafegyelemnek. Másfelől az átlagbér tetszetőssé tételéért felvettek aligha ragadnak meg munkahelyükön, amint lehet, odébb állnak. Van más lehetőség? — kérdezhetik e sorok olvasása közben. Nemcsak mód, de példa is akad már jócskán arra, hogy célravezetőbb a termelés, a piacszerzés, a jó munkaszervezés terén „ügyeskedni,” így megteremteni a magasabb díjazás feltételeit. A nyereség a béralakulás mérvadója, tehát azt célszerű növelni állandóan. Bár igaz, hogy a szabolcsi üzemekben objektív okok miatt is az országos alatt vannak a kereseti átlagok, — s ezen indokolt napirendre térni! — az is való: az átlagkereseteken az említett szubjektív intézkedések eleg sokat rontanak. Megfontolandó tehát a módszer mértéktelen alkalmazása. (as) lehet majd oldani a minden igényt kielégítő személyszállítást is. Megbecsülni, védeni Igen, út kell. Persze nem olyan egyszerű, ha nincs elég anyagi fedezet. És a másik leglényegesebb hozzávaló, ami lehetne, az utakkal való törődés, az utak megbecsülése szintén nem kielégítő nálunk. Ez egyformán értendő a gépkocsivezetőkre, a gépkocsitulajdonosokra és a tanácsokra. Hiszen melyik gépjárművezető tartja meg a KRESZ-nek azt az előírását, amelyik kimondja: „..mielőtt a földútról közútra hajt, a kerekeket meg kell tisztítani a sártól.” Nem valószínű, hogy ez bármikor is megtörténik.. És a tanácsok is nagyobb gondot fordíthatnának a hatáskörükbe tartozó közutakra. Mielőtt akármit is építenek méri.Leljenek: fontosabb-e, mint a közút, amelyen szinte valamennyi árut, terményt szállítanak! (hsj) Százhúsz éve, 1848 július 27-én született Eötvös Ló- ránd, a nagy magyar fizikus, akiről Einstein úgy nyilatkozott, hogy a fizika fejedelme volt. Élete, mégpedig nem csupán képletesen, egy történelmi korszakot fogot át, hiszen a magyar szabadságharc alatt született, s r Tanácsköztársaság megalakulásának évében halt meg Ez a hetven esztendő, ame! a nacionalizmustól a kulturá lis gőgig, a polgári nemzett, válás összes ellentmondásai és korlátáit magában hordta igazán próbára tette őt mini tudóst, kultúrpolitikust érembert. S e próba fényesen sikerült. A tudományban az Eötvös törvénnyel, a gravitációs tor ziós ingával és az Eötvös effektussal vált halhatatlanná a neve, de foglalkozott nöA Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat 4796 dolgozója közül 1700 lakik munkásszállásokon. Ezek közül három Nyíregyházán van. 450 lakóval. A legújabbat az. Újtelepen most avatják első lakói. A legszebb ott áll, ahol a villamos bekanyarodik a városba. Széchenyi utca 37. Lakój majd kivétel nélkül szabolcsiak mégis távol élnek a családtól. Nézzük meg otthonukat belülről. Ki hol udvarol ? Csinos épület, 250 lakóval. Egv szobában hárman alszanak. Minden szobában három ágy, s elől kis előtér, három szekrénnyel és egy mosdóval. Az előcsarnok hosszúkás terem. Egyik végén a televízió, másikon a büfé. Tizenkét asztal, hatvan kényelmes fotel. Itt üldögélnek már kora délután az idősebbek. A fiatalabbja a Sóstón. Tévére hazajön a zöme. A lakók javarésze 20 és 40 év közötti. Fele nős, ők húsz forinttal kevesebbet, 105 forintot fizetnek havonta a szállásért. A legényekről sorban kiderül, hogy vőlegények. (A szabolcsi lányok jó partinak tekintik az építőipari munkást.) Épp a tévéműsor előtt vonul be a fésíőbrigád, háromezer körül keresnek, igaz, szinte állandó túlórával. Megkérdem egyiküket, Papp István 22 éves teremi fiatalembert, mire takarékoskodik? Motorkerékpárra! Mennyi van már? Hétezer, de abból négyet odaad az otthoniaknak házépítésre. Aki itt udvarol, Nyíregyházán, azt keveset látják itthon. Tizenegyre haza kell érnie, mert akkor kapuzárás van. Az elkésőket felírják és „nevelő beszélgetést” kapnak. Aki otthon elkötelezett a falujában, minden lehető alkalommal rohan haza. Még szerda este is, azzal az ürüggyel, hogy kell egy kis „pótlás”, elemózsia, tiszta fehérnemű. Mindenkire otthon mosvény- és állattannal, fénytannal és kőzettannal, sőt meteorológiával is. A nagy tudományos összefüggések fáradhatatlan kutatója volt, olyan ember, aki a tudományi sem önmagába zárva, hanem a technikával és a társada Lommal szoros összefüggésben művelte. Élete végéig hű ma radt ahhoz, amit mint pálya választó ifjú írt édesapjához Eötvös Józsefhez, az íróhoz: ,Nem látok magam előtt fontosabb, sőt mondhatnám, nem látok más feladatot, mint az n'szág művelődésében közre- nűködni.” Szinte megszállottja volt a fiatalabb generáció tanításának, nevelésének. Ezért ostorozta annyira a korabeli egyetemi állapotokat, ezer: kérdi vádlóan szinte mindig, ha e témával foglalkozik: „vajon tudósok, vagy tudatnak. Élelmet is mind hoz a falujából. Pénzbeosztásukra az a tipikus, hogy az asz- szony vagy a mama az útiköltségen és élelmen kívül heti zsebpénznek száz forintot ad. De ebből kel! megvenni a 22 forintos ebédjegyet is. így hát Ko- róczi Gáborné gondnok, aki ide helyezése előtt félt, hogy i'alozó emberek közé kerüi kellemesen meglepődött B kell osztani a heti szá zást. Egy kis vacsorapótlék egy-két sör esténként a bü fében. erre jut belőle. Aki hétfőn elkölti, aztán már csak néz; a többit. Elég sokan nem isznak, nem dohányoznak. (Rendszerint a többgyermekesek.) A korszerű lakás nevel. Legtöbbje itt vett pizsamát először. Sok szappant és fogkrémet használnak. (Meleg víz kedden és pénteken.) A tanuló fiatalokat közös szobába teszik. A horkolósokat is. O ithonülő férfiak A tisztaság és a rend nemcsak a lakókat, hanem a gondnokot és helyettesét, valamint a régi lakókból álló fegyelmi bizottságot is dicséri. Ritkán van dolguk. Részegség miatt csak egyszer kellett komolyan eljárni. Az építőipar — elsőnek a megyében — teljesen kimentette embereit az albérlet: uzsorások karmaiból. így lett ez a szálló is a takarékos férfiak világa. Csak a nagyon sok gyermekesek és az egészen kis keresetűek (például egy segédmunkás, havi 150o forinttal és négy gyermekkel) nem gyűjtenek. Ok „felélik” a fizetést. De nem ez a jellemző. A túlnyomó többségnek takarékbetétkönyve van. A fiatalok motorkerékpárra, a férjek házépítésre gyűjtenek. Keresztesi Jánosnak például — egy gyerek, havi 2200 — már húszezer forintja van az OTP-ben, ezt ebben a szállóban rakta félre négy év alatt. Ehhez hozzátartozik, hogy nemigen vesznek részt a város életében. Otthonülők. A klubterem televízióját szenvedélyesen nézik. Pár fiatal moziba is jár. Színtanok tanítanak az egyetemen?” S amikor miniszter lett — sajnos, nem sokáig volt az — ezért tartotta fontosnak az oktatás javítását. A minisztérium munkatársai alőtt tartott programbeszédében így fogalmazta meg a feladatokat: „Nekünk azon kell fáradoznunk, hogy a közművelődés tere virágoskert egyen... minden növénynek megadjuk a maga helyét, de szükséges azután az is, hogy minden növénynek megadjuk a maga táplálékát..." Gondja volt a jó „talaj” megteremtése is. Rövid minisztersége alatt megvetette az alapját az Eötvös JózseJ kollégiumnak. Életbe léptette a kisdedóvó törvényű, több mint 400 új népiskolát létesített. lerakta az Iparművészeti Múzeum alapjait, lehetőséget teremtett a Műcsarházban csak egy-kettő volt, az is tánczenekari műsoron. Olvasmányaik a rendszeres olvasást most kezdőkről árulkodnak — (Jókai, Mikszáth és kalandos könyvek.) Közeli Amerika — Apám még Amerikába nent. hogy háza: építsen. NTekem mái elég volt Nvir- <gyházára jönni' — is- íz syik fiatal. Bölcs mondás De a> s lenne van. hogy soka- neneti megoldásnak ártják ezt az életet. Megoldatlannak látszik a vacsora A szálló szép étkezőhelyiségében hat forin'ert kapnának. Nem igénylik. Inkább jóval 'óbbért hideget vesznek a büfében. A televízió és a rádió között csendes harc folyik A fiatalok tánczenét szeretnének hallgatni a rádióbar Az idősebbek erre búzgón kinyitják a televíziót már ötkor. Senki sem nézi — csendesen ultiznak, — de a tévé ürügy arra. hogy ne lehessen rádiózni. Senkinek nem jutott még eszébe, hogy a rádiót átvigyék az üres ebédlőbe (Szeretnek együtt lenni.) Senki sem ballag át nyolcvan méterre, az épí'ők klubjába zenét hallgatni. (Szeretnek itthon lenni.) A klubszobában kezdődik a televízió „esti mozija.” Abbamarad az ultiparti. a székeket erre fordítják. A büfénél még halkan kinyitnak egy-két sörösüveget. Asztalomnál a fiatalok már ásítanak. Alighanem a portás fogja felrázni őket reggel ötkor. Fél hatkor indulnak az orosi út végére. Gyalog, mert nincs itt a kerékpárjuk. Reggeli nélkül, mert a tej- bolt csak hatkor nyit. Kialvatlanul, mert a kisvasút vezetője őket is felriasztja egy éjjel többször is álmukból fülrepesztő dudálásával. Van köztük egy, aki hetenként többször is „hazaszökik” fiatal feleségéhez. Hét kilométert kell gyalogolnia az állomástól. Geszlelyi Nagy Zoltán nők építéséhez. S egész életében féltő gonddal törődött a pedagógusokkal. (Kevesen tudják: a múlt század utolsó évében apja valamennyi irodalmi művének kiadói jogát átengedte a Tanítók Háza javára.) Eötvös haláláig tanított, mégpedig nem csak katedráján, hanem egész élete példájával. Érthető hát, ha a Magyar Tanácsköztársaság saját halottjának tekintette, s „meghajtotta előtte a világ proletariátusának vörös zászlaját.” S népköztársaságunk indokoltan nevezte el róla azt az egyetemet, amelyen élete végéig oly nagy odaadással nevelt tudós generációkat. Pályája bizonyítja, hogy nagyon komolyan vette, amit apja írt hozzá: „...midőn egy bizonyos körben — melyet hazánknak nevezünk — embertársaink anyagi és szellemi fejlődésén dolgozunk, tulajdonképpen az egész emberi nem haladásának munkásai vagyunk...” <*» Evenként 100 millió utakra — és ez is kevés... Nagyobb figyelmei érdemel a darabáru és a smnélyszálfilás Aranyérmes szabolcsi gyümölcsosztályozó Eötvös Lóránd emlékére
