Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

iMR. yatfw* « tPfrfT sraTíffíiMAS ' ft Tudomány — technika Labdarúgó- ba/noksägok Risvárdai járás: Mándok együt­tese szerezte meg a tavaszi el­sőséget a járási I. osztályú baj­nokságban. Első helyét jobb gól- arányának köszönheti, hiszen Pap együttese ugyancsak any- nyi pontot gyűjtött, sőt a har­madik helyen álló Tomyospálca is csak egy ponttal van lesza­kadva A bajnokság tavaszi vég­eredménye a következő: Úszás: Debreceni sikerek A sóstói uszodában ren­dezték meg a gyermek úszók területi seregszemlé­jét. A versenyen az 1952- ben, 58-ban, 59-ben és 1960- ban született fiúk és leányok indulhattak. Az egyes szá­mokban Debrecen, Miskolc, Ózd és Kazincbarcika össze­sen 156 versenyzőt indított. Kellemetlen érdekessége volt az eseménynek, hogy a Nyír­egyházán rendezett versenyen nem indult szabolcsi, mert megyénkben ilyen fiatal kö­rű úszók nincsenek (?!). A versenyzők négy kor­osztálya számára összesen 32 számban bonyolították le a versenyt. A résztvevők kö­zül Debrecen szerepelt leg­jobban, hiszen úszói 19 számban szerezték meg a győzelmet, 2. Miskolc 11, 3. Ózd 2 győzelemmel, a ka­zincbarcikaiaknak csak he­lyezéseket sikerült élérniük. Sportlövészet: Nyíregyházi győzelem az MNK harmadik fordulójában Szombaton és vasárnap rendezték meg Nyíregyházán a sportlövő Népköztársasági Kupa harmadik fordulóját, melyben a nyíregyházi vá­rosi lövészklub versenyzői a Miskolci Bányász legjobbjai­val mérték össze tudásukat. Eredmények: Sportpisztoly, 60 lövéses: 1. Iván Imre 529, 2. Fekete Miklós 524 (mindkettő Nyír­egyháza), 3. Krucsai György (Miskolc) 514. Sportpisztoly, ifjúsági 60 lövéses: 1. Pellik Géza (Miskolc) 435, 2. Ku- rucz József 425, 3. Nagy Ár­pád 421 (mindkettő Nyíregy­háza). Női, 60 lövéses fekvő standard puska: 1. Sepsi Er­zsébet (Miskolc) 507, 2. Szau- der Márta 507. 3. Mlinárcsik Magdolna 428 (mindkettő Nyíregyháza). Női 60 lövéses standard puska, összetett: 1. Sepsi Erzsébet 479, 2. Szau- der Márta 429, 3. Mlinárcsik Magdolna 408. Standard pus­ka, 60 lövéses összetett: 1. Iván Imre (Nyíregyháza) 549, 2. Királybíró György (Mis­kolc) 515, 3. Icsó Ottó (Nyír­egyháza) 511. Standard pus­ka, 60 lövéses ifjúsági ösz- szetett: 1. Nagy Árpád 517, 2. Beleznay Tamás 509, 3. Leviczky Zoltán 495 (mind­három Nyíregyháza). Kisöbű sportpuska, 60 lövéses ifjú­sági összetett: 1. Nagy Ár­pád 505, 2. Leviczky Zoltán 499, 3. Beleznai Tamás 479 köregységgel. Az összetett pontverseny végeredményei: 1. Nyíregy­házi Városi Lövészklub 15155, 2. Miskolci Bányász 11 364 ponttal. Kézilabda MNK: Selejtező mérkőzések Az elmúlt vasárnap ren­dezték meg a kézilabda Ma­gyar Népköztársasági Kupa megyei selejtező mérkőzéseit. Nem vet jó fényt megyénk együtteseire, hogy az MNK vasárnapi mérkőzéseire ösz- szesen öt csapat nem állt ki, s így jócskán akadtak elma­radt mérkőzések. A férficsapatok MNK selej­tezőjét három négyes cso­portban bonyolították le. Kisvárdán, az A csoport résztvevői közül Nagyhalász nem jelent meg. Eredmé­nyek: Nyíregyházi Kinizsi— Nyírbogdány 23:14, Kigvárdai Vasas—Nyíregyházi Kinizsi 9:23. Továbbjutott a Nyíregy­házi Kinizsi. A férfi B csoportban Nyír­bátorban az Ujfehértói Vörös Meteor együttese nem jelent meg. Eredmények: Nyírbá­tori Vasas—Hodászi Tsz 35:4, Nyírbátori Vasas—Asztalos SE 22:9, Hodászi Tsz—Aszta­los SE 21:6. A férfi C csoport mérkőzé­seinek színhelyére, Nagykál- lóba két együttes nem utazott el: a Tiszavasvári Gimnázium és a Tiszavasvári MEDOSZ. így csak egy mérkőzés zaj ■ lőtt le, s ezen a Nagy kallói MEDOSZ 8:6-ra győzte le a Nyíregyházi Dózsát, s így a nagykállói együttes jutott to­vább. A női csapatok megyei se­lejtezőjét sorsolás szerint rendezték meg, s a mérkőzé­seken a győztes csapatok ju­tottak tovább, illetve jutnak tovább, mert ma délután ke­rül sor Tiszavasváriban a Tiszavasvári Lombik—Nyír­egyházi Kinizsi találkozóra. De ugyancsak a döntőbe jut játék nélkül a kiemelt Tanár­képző Főiskola is. A vasár­napi női mérkőzések eredmé­nyei: Rakamaz—Nyírbogdány 2:38, Vásárosnamény—Máté­szalkai MEDOSZ 4:12, Hodá­szi Tsz—Nyíregyházi Sparta­cus 17:7, az Ujfehértói Vörös Meteor—Nagykállói MEDOSZ találkozó szintén elmaradt, mert az újfehértóiak hazai pályán nem álltak ki, s így a nagykállói együttes játék nél­kül jutott tovább. Toto­tcznácsadó 30. játékhét 1. Bp. Spartacus—Ganz-MA­VAG. A szövetkezeti együttes látszik esélyesebbnek. Tipp: 1, x. 2. Pécsi Bányász—Szolnoki MTE. A szolnokiak nem re­ménykedhetnek pontszerzésben. Tipp: 1. 3. Kecskeméti Dózsa—Budafok. A Budafok idegenben teljesen esélytelen a Kecskemét ellen. Tipp: 1. 4. Esztergom—KISTEXT. Jobb­nak látszik a vendég csapat, de a hazai környezet is sokat je­lent. Tipp: x, 1. 5. m. kér. TTVE—Veszprém. Nagyjából kiegyenlítettek az esé­lyek. Tipp: x, 1. 6. K. Goldberger—Almásfüzitő. Valamivel jobb a hazai gárda, s a pályaelőny is mellettük szól. Tipp: 1. 7. Fővárosi Autóbusz—Volán SC. Jobb a vendégcsapat, s idegen pályán is esélyesebb. Tipp: 2 x. 8. Kiskunfélegyháza—Kecske­méti TE. Biztos kiskunfélegyházi győzelmet Ígér a mérkőzés. Tipp: 1. 9. Szegedi Dózsa—Jászberény. A vendégcsapat pontszerzése is meglepetés lenne. Tipp: i. 10. Zalka FSE—Tűzoltó Dózsa. Jobb erőkből áll a hazai csapat. Tipp: 1. 11. Máza-Szászvár—Zalaeger­szegi TE. A vendégek nem esélytelenek. Tipp: x, 2. 12. Debreceni VSC—Székesfehér- vári MÁV. Bár jó a vendégcsa­pat, mégis a DVSC fog győzni. Tipp: 1. 13. Dombóvári VSE—Pécsi VSK. Az NB III-as dombóvári csapat legyőzheti NB Il-es ellenfelét. Tipp: 1, x. PÖTMÉRKÖZÉSEK: 14. EVTK—Gázművek. Rutino­sabb, jobb csapat az EVTlt, s biztos esélyese a mérkőzésnek. Tipp: 1. 15. Pápa—Zalaegerszegi Dózsa. Biztos hazai győzelem várható. Tipp: 1. 16. Szegedi VSE—Nagykanizsai VTE. A vendégek még pontot sem szereznek. Tipp: 1. Atlétika: Szép eredmények a BaSalen-kainokságon Az elmúlt hét végén a Nyíregyházi VSC tíz atlétá­ja Veszprémben, a tizedik Balaton-bajnokságon szere­pelt. Eredményeik szépnek mondhatók, hiszen Papp György két számban is első lett, de ugyancsak győzött a férfi, női vágtató váltó is, s mellettük többen értékes he­lyezést értek el. Eredmények: Férfiak, 100 m: 1. Papp György 11,0 mp. 5. Szabó Já­nos 11,5 mp. 200 m: 1. Papp György 22,7 mp. 400 m gát: 3. Lentvorszki János 63,6 mp. Diszkosz: 5. Moravecz Ferenc 39,60 m. 4x100 m-es váltó: 1. NYVSC (Szabó, Papp, Mora­vecz, Tasi) 44,8 mp. Nők, 100 m: 3. Miskolczi Zsuzsa 12,6, 6. Fábián Kata­lin 13,3 mp. 200 m: 4. Mis­kolczi Zsuzsa 27,5 mp. 80 m gát: 4. Pógyor Katalin 12,8 mp. Súly: 4. Pógyor Klára 10.76 m. 4x100 m-es váltó: 1. NYVSC (Pógyor Klára, Mis­kolczi, Fábián, Pógyor Kata­lin) 52,8 mp. Az NYVSC atlétái közül Kosa László a BEAC ifjúsági versenyén vett részt Budapes­ten, s diszkoszvetésben (1,5 kg-os) 48,24 méteres dobásá­val első lett Főkönyvelés — saját zsebre ítélet a rakamazi sikkasztok, csalók ügyében Vajón helyesen tették-e, hogy alacsonyabb munkakör­be helyezték Bodnár Andrást, a rakamazi fmsz főkönyvelő­jét 1963 májusában? Vagy talán el kellett volna bocsá­tani? Jó keresetű ember létére a most 43 éves vencsellői lakos falújában, az egyik kocsmá­ban ki akarta használni, hogy őrizetlenül hagyták a pénztárt — és lopni akart. Rajtakapták. Most utólag nyilvánvaló: ezért egy főkönyvelőt el kell bocsátani, Bodnárt is el kellett vo Ja, — s nem há­rom év múlva. * Egy timári boltos, Juhász Ferenc 29 éves helybeli la- ■wos, 1964 őszén meglepődött, amikor Bodnár András meg­járta, mig távozik a boltból tz utolsó vevő is. A főköny- relő összeszedett mintegy légyszáz forint értékű ka­kaót, cukrot, csokoládét, s »éti nem pénzzel, hanem hamis utalvánnyal „fizetett”. Eszerint az üzletből az fmsz részére padlóolajat, kalapcso­magoló papírt és más, ehhez hasonló árucikkeket vásárolt. Még abban a hónapban vett egy tűzhelyet, igaz, ebbe fi­zetett is, mert az ilyesmi ké­sőbb nem vált szokásává. Egyszerűen csak hordta az árut — és Juhász odaadta ne­ki, — élelmiszert, italt, kü­lönböző használati tárgya­kat... Aztán kölcsönöket kért, s nagyon megfelelt az is, ha Juhász a bolti bevételből emelte ki. Kölcsön? Bodnár valóban ezen a címen kérte, de a köl­csönt meg szokták adni, s ezt a főkönyvelő már nem tartotta magára nézve kötele­zőnek. És később az árucik­kekért is csupán hamis utal­ványokkal fizetett, ha nem felejtette el. Néha pedig kül­földi borotvapengéket és ce­ruzákat vitt Juhásznak, hogy adja el. Ez így ment több mint egy éven keresztül, 1965 no­vemberéig. Akkor leltárt tartottak, s Juhász észrevet­te, hogy több mint 30 ezer forint hiánya van! Nem, hogy jelentette volna a történte­ket, hanem maga is igyeke­zett eltussolni a főkönyvelő visszaéléseit, s „kijavította” saját leltáríveit, valótlan mennyiségű árucikkek létét hamisította rá. Később ki­használta a központi dolgo­zók figyelmetlenségét, s a központ példányain is „egyez­tette” a hamisításokat. A csalásra rájöttek és megmutatták az íveket Bod­nárnak. Épp neki! A főkönyvelő nagy hangon kezdte a Juhásszal való tár­gyalást, de hamarosan rá kellett jönnie, hogy alább kell azt adni, s aztán már ő is jobbnak látta volna, ha „elsimul” az ügy. Juhász mondta hogy nem csinálja tovább, de aztán mégis hagyta, hogy a főköny­velő beírasson a leltárívekre néhány hamis tételt. Ezt az­tán Tóth Lajos 37 éves tisza- eszlári lakos, a leltárellenőr vette pártfogásba. (De meg­jegyezte, hogy nem ingyen, hanem ellenszolgáltatásért csinálja. Be is hajtott Juhá­szon 1620 forintot.) Aláírta, s aláíratta másokkal is, akik az eredeti leltárt készítették, azzal, hogy tévedés történt. A hamis leltár szerint Ju­hásznak mindössze kétszáz forint lett a hiánya. Ezután folyt minden to­vább, Bodnár vitte az árut, s nem fizetett. A hamis leltár árát azonban megkérte: hiába tiltakozott Juhász, ki kellett vennie háromezer forintot a kasszából, hogy kielégíthesse a főkönyvelőt. Bodnár az árváltozások előtt megfenyegette a timári boltvezetőt: fizesse be a hiányt! Juhász minden lehet­séges pénzt összeszedett, sze­mélyi kölcsönt vett fel, s így sikerült 15 ezret befizet­nie. De a hamisítások csak el­odázták a lebukást: 1966 márciusában 7 ezer forint hiányt mutatott a leltár. Ju­hász újból befizetett 6 ezret. Bodnár helyett! És a főkönyvelő továbbra is rendszeresen hordta az árut, egészen 1966 októberéig. Ekkor Juhász megelégelte az ügyet, beutazott Nyíregyházá­Vizeínk védelmére Ha egy marslakó felénk száguldó rakétájából megpil­lantaná földünket, elsőként a mérhetetlen vízgazdagság tűnne szemébe: a felszínnek több, mint a felét 7:3 arány­ban víz borítja. Ha aztán le- szállva tudományos méré­sekkel próbálná földünk víz­készletét megbecsülni, való­színűleg arra az eredmény­re jutna, mint mi: „Az a Naptól számított harmadik bolygó, amelyet furcsa két­lábú lakói Földnek nevez­nek, 1,4 milliárd köbméter­nyi vízkészlettel rendelkezik. Erről a csillagászati számról azonban nekem épp úgy nincs szemléletes képem, mint őnekik.” Ebben a kérdésben a fenti marslakóval egyetérthetünk. Csak az az érthetetlen, hogy az egész világ vízhiányról panaszkodik És nem csak a sivatagi vidékek, hanem a tengerpartiak is. Ivóvíznek, öntözési és ipari célra ugyanis nem akármilyen viz alkalmas. Képzeljük el, hogy Föl­dünk egész vízkészlete egy százköbméteres víztartályba — két jó közepes hidrogló- busz — van elhelyezve. Eb­ből a víztartályból azonban 97 köbméter sós tengervíz, bő 2 köbméter pedig jég. Ez a vízkészlet egyelőre hasz- nosíthatatlan. Marad kb. 630 liter (0,63 köbméter), amit használhatnánk, megihat­nánk. Igen ám, de ebből is 310 liter nyolcszáz méternél mélyebben van. Az ilyen kút pedig sokszor jó hó és gyógyforrásnak, de elég rit­kán használható egyébre. Az e fölött lévő talajvízréteg már könnyebben elérhető, a Nyírségben sokszor csak né­hány méternyire, ez a víz­készlet is 310 litert jelent. Nagy gazdagság, csak az a baj, hogy a kút vízhozama erősen függ a víz áramlási sebességétől. Vagy egyre több kutat telepítünk, mint Nyíregyháza is (a Nyírség­ben kétezernél több mély fú- rású kút van), vagy a fel­színi vízkészlethez nyúlunk. S a föld feletti készletek igen szegényesek: százezer literes tartályunkban mindössze 10,1 liter az édes víz. Ebből 1 liter a légkörre jut, 9 liter a tavakra, s most tessék vi­gyázni, nem sajtóhiba: 0,1 liter, azaz 1 deci jelenti a világ összes folyóiban talál­ható vizet. A felhőkkel egyelőre még nem rendelke­zünk, a tavakat odébb nem vihetjük, egyre jobban rá vagyunk utalva a folyókra Hát igen, már kezd érthe­tőbbé válni a vízhiány. Az ipar és mezőgazdaság fejlődésével, a civilizációval együtt nő a vízfogyasztás is. A századforduló táján ha­ra és mindent elmondott a MÉSZÖV illetékeseinek. * A sikkasztás és csalás miatt Bodnárt három évi szabadságvesztésre büntette a megyei bíróság, Juhászt egy évre, Tóthot (csalás, vesz­tegetés és hamis vád miatt) egy év és két hónapra. Ju­hászt egy, Tóthot kettő, Bod­nárt pedig öt évre tiltotta el a bíróság a közügyektől. Három boltvezetőt — akik hasonló módon nem tudták megtagadni Bodnár fizetés nélküli vásárlásait — javító- nevelő munkára büntette a bíróság. Bodnár és Juhász csaknem 40 ezer forint kárt okoztak, s a még hiányzó összegeket meg kell téríteniük. * A jogerős ítélet lezárta a Bodnár-ügyet. Sokan tudtak róla, mégsem szóltak, nem tettek semmit. Hogy miért nem, ők tudják. S azt is, miért nem bocsátották el nagy felelősséggel járó állá­sából a főkönyvelőt, amikor először lopáson csípték. (Kon) zánkban a nyári frissvíz- igény maximuma kb. 15 köb­méter volt másodpercen­ként, 1962-ben már 180 köb­méter, 1980-ban pedig a vár­ható érték 900 köbméter kö­rül lesz. De miből? Nézzük meg egy hozzánk közelebb eső példán. A Tisza haszno­sítható vízkészletét másod­percenként 144 köbméterre becsülik. 1960-ban az ipari vízhasználat 26, az öntözési 98 köbméter volt másodper­cenként. 1980-ban a Tiszá­ból a lakosságra 1, az ipar­ra 123, öntözésre 285 köb­méter fog jutni másodper­cenként, a hasznosítható víz­készletnek majdnem három­szorosa ! No persze, a Tisza azért nem fog kiszáradni. Megfe­lelő tárolók, duzzasztók lé­tesítésével lehetővé válik az egyenletes vízkivétel. Az ön­tözésre használt víz hiány- zani fog belőle, a városi vi­zek azonban visszajutnak. De milyen állapotban! Ha egy pillantást vetünk a vá­ros északi oldalán az Ér vi­zére: borsószemek és alma­hulladékok (évszaktól ífggő- en), zsír- és húscafatok, vas­tag rétegben olaj (évszaktól függetlenül). Eszünkbe sem jut, hogy 1 tonna alma konzervipari feldolgozása 100 —150 tonna vizet kíván. í liter tej vízszükséglete 6 li­ter víz, sőt még az oly ..szá­raz” malomipar is 1 kg ga­bonához 1 liter vizet fo­gyaszt. A városi szennyvizek a derítőkön keresztül végül i* a nagy gyűj tőf oly ókba jut­nak, ahol keresztülmennek az öntisztuláson, ...ha tud­nak. Vannak ui. olyan anya­gok, amelyek ezt a biológiai folyamatot meggátolják, s kiszűrésük nagyon nehéz, sót sokszor lehetetlen. A felüle­ten úszó olaj pl. elzárja a vi­zet a levegőtől, és lassú ful­ladásra kényszeríti a vizek élőlényeit. Könnyen átszök­nek a derítőkön a mosósze­rek is Némelyikből 1—2 de­ka már elég 10 hektoliteren­ként, hogy a halak táplálé­kául szolgáló apró növényi és állati szervezetek elpusz­tuljanak. Megyénk felszíni vizeire fokozódó veszélyt rejt ma­gában a mezőgazdaság ke- mizálása. A repülőgépes szolgáltatások terjedésével nem kívánatos vízvirágzások léphetnek fel, különösen a nitrogén- és foszforműtrá­gyák használatánál. A nyír­ségi kb. 3,5 ezer km-es csa­tornahálózat óriási felülete, de igen kis vízhozama nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a növényvédőszerek — álta­lános néven peszticidek —- élő vizeinket szennyezzék. A statisztika szerint as USA-ban 1960-ban a hal- pusztulás 32 százaléka, 1962- ben 18 százaléka a pesztici­dek rovására írható. A ha­zai példák közül kiemelkedő volt az 1965-ös balatoni és a tavalyi Hortobágy-Berettyón bekövetkezett halpusztulás. Sokan vannak a megyében, akik fájó szívvel búcsúznak a klórtartalmú peszticidek- től (DDT, HCH, Aldrin, stb.) s görbén néznek a Para- thion-típusúakra. A halak véleménye épp az ellenkező, s csak helyeselni tudják, hogy a klórtartalmú szereket 1970-re teljesen kivonják a forgalomból. Képzeljünk el száz 100 hl-es hordó vizet, és oldjunk fel benne két-há- rom deka Aldrint (a Dield- rinnel együtt kb 2 éve szűnt meg a használata.) Ebben a végtelenül híg oldatban a halak harmada már két nap alatt, a többi pedig 3—4 hét múlva elpusztul. A DDT-nek és klórtartalmú társainak hatása különösen nagy a ragadozó halakra, a piszt­rángra, a csukára. Élő vizeink „egészségi ál­lapotát” legjobban a bennük élő szervezetek tükrözik. Ha ők nemet mondanak a klór- tartalmú peszticidekre, frigy- gyük el nekik. A DDT-t po- dig ne sajnáljuk. Maács Járva# 1. Mándok 15 12 1 2 49 :11 25 2. Pap 15 11 3 1 40:21 25 3. T.-pálca 15 10 4 1 56:10 24 4. Anarcs 15 9 4 2 45:19 22 5. Ajak 15 10 — 5 37:28 20 6. Dögé 15 7 3 5 20:40 17 7. Pátroha 15 7 2 6 36:25 16 8. Jéke 15 5 6 4 23:24 16 9. Gégény 15 6 3 6 36:26 15 10. Ny.-kárász 15 6 3 6 25:25 15 11. M.-ladány 15 6 2 7 23:23 14 1?. Eperjeske 15 5 1 9 25:27 11 13. T.-szentm. 15 3 3 9 23:43 9 14. Nyírlövő 15 3 — 12 20:40 6 15. T.-kanyár 13 2 1 12 12:32 5 16. Fenyeilitke 15 — — 15 9:85 — Horváth Emil Kisvárda Nagykállói járás: Nagykállóban idén is komoly érdeklődés mellett rendezik meg a járási székhely üzemi labdarúgó-bajnokságát. A csapatok még a negyedik for­dulónál tartanak, s izgalmas küzdelmeket hoznak az egyes mérkőzések. Hogy mennyire szo­ros a küzdelem, ezt jól bizo­nyítja, hogy az első és az utol­só helyen álló együttest mind­össze négy pont választja el egy­mástól. A bajnokság állása a negyedik forduló után a követ­kező 1. Gépjavító 4 2 2 — 13: 6 6 2. C. Ktsz II. 4 2 1 1 22: 7 5 Z. V. Ktsz 4 2 1 19:95 4. Műv. Ház 4 1 2 1 16:10 4 S. Fémipari Ktsz 3 2 — 1 11: 7 4 6. Zöld Mező Tsz 4 — 3 1 11:13 3 7. Járási Tanács 4 1 1 2 8:17 3 8. Fmsz 3 1 — 2 12:10 2 9. Virággá Ts* 4 1 — 3 9:11 2 t*. C. Ktsz L 4 1 3 6:22 2 Kammacher Jenő Nagykálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom