Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM. 128. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. JÜNIUS 2. VASÁRNAP A LAP TARTALMÁBÓL: \apirenden a csenden járás _ (3. oldal) A vásárló és a kereskedelem _________ (5. oldal) Jelentések labdarúgó- mérkőzésekről (11. oldal) Öt hónap öt hónap telt el az év­ből. Tények bizonyítják, az új mechanizmus bevezetése zökkenőmentesen történt nem szenvedett törést sem a termelés, sem az áruellátás. Megyénk mezőgazdasági üze­mei például az év első öt hónapjában az elmúlt esz­tendő hasonló időszakához viszonyítva sokkal több hí­zott marhát, sertést és állati termékeket értékesítettek. Esetenként inkább a fel­vásárlás ütemével volt baj, mint az árukínálattal. Az is biztató, hogy a szárazság el­lenére a tavaszi prímőrellá- tás, — s itt az árak alaku­lása is mérvadó — kielégítő volt. Mindez persze csak azt jelenti, hogy az első aka­dályokat jót vettük, a ne­heze még hátra van. A tekintetek napjainkban kettőzött figyelemmel for­dulnak a mezőgazdaság fe­lé. Ennek oka részben az időjárás. Akadt már né­hány ilyen év is. de nagy­üzemi mezőgazdasági ter­melésünk mindannyiszor si­kerrel vizsgázott. Minden bizonnyal idén is így lesz.de a bizonyítás most más. ne­hezebb. önállóbban kell a népgazdaság, a termelők. és a fogyasztók számára hasz­nos gyümölcsöt érlelni. En­nek mutatkoznak jó jelei. Például a nagyfokú értékesí­tés mellett a megye törzsállat- allománva fejlődött és fej­lődik. Különösen a kocalét­szám növekedése biztató. Mezőgazdasági üzemeink, s főleg termelőszövetkeze­teink vezetőinek arra kell törekedni, hogv gondos, kö­rültekintő irányítással a gazdálkodás kedvezően ala­kuló részeit erősítsék, szilár­dítsák, Lehetőség lesz pél­dául másodvetésekre. Ez nem csupán takarmánypót- lásra. de értékesítésre szánt árutermelésre is alkalmat kínál. A többlettakarmány a fejlődő állatállomány részé­re. a többletáru a fogyasz­tók számára fontos. Mond­hatjuk. mindkettőre égetően szükség van. Egyes keres­kedelmi szervek, a terme­lőszövetkezetek ilyen irá­nyú törekvését hasznosan segítik. Már most felkínál­ták eladásra tarlóburgonyá­jukat és egyéb rövid te­nyészidejű vetőmagjukat. Másodvetésre mindenütt van terület, akad kapacitás is, csak akarat szükséges. Ogv tűnik, talán túlzó a figyelmeztetés. Olyan dol­gokról beszélünk, amit min­den szakember tud. Nem fe­lesleges szószaporítás ez, mert ha nem is általános érvénnyel akad­nak gazdasági ve­zetők, akik: „majd csak lesz valahogy” mondással intézik el a gondjaikra bízott szö­vetkezet, vagy terület ter­melési problémáit. Ilyen esetekben az önállóságot, ami nemcsak termelési, de pénzügyi önállóságot je­lent. nem is egyszer ismé­telni kell. Nem csupán az új gazdaságirányítási rendszer első öt hónapjának a si­kere értékes és fon­tos mindenki számára, in­kább az, hogy az év befeje­zése is hasonlóan sikeres le-, gyen, (Sere*) Tsz-lársuíásokról tárgyalt a Tiszalöki Járási Tanács VB 1980-ig újabb 18 törpe vízmű épül megyénkben Tanácsi tervek a jó ivóvízellátáséit Szaboles-Szatmár megyé­ben a lakosság ivóvízellátá­sát hosszú időn át a talaj­vízre telepített ásott kutak biztosították. A század ele­jén kezdődött meg a mé­lyebben fekvő rétegvizek feltárása a fúrott kutak épí­tésével. Jelenleg 1200 mély íúrású kút — egyrésze mindig javítás alatt áll — 322 000 embert, a lakosság kb. 60 Százalékát látja el ivóvízzel. 1960-ban épült meg az első törpe vízmű Azóta tizenkét vízmüvet építettek 80 millió forintos költséggel közte a nyíregy­házit, amely egyedül 40 millió forintba került. De még ezzel együtt is — az egyedi vízellátókat beleszá­mítva — a lakosságnak csak 16 százaléka részesül köz­műves vízben. Az ország la­kosságának közműves víz- ellátottsága már 1965-ben 44 százalékos volt Megyénk lakosságának pontosan egy­negyede még most is a gyakran szennyeződő, fertő­ző. egészsegtelen ásott ku­tak vizét kénytelen hasz­nálni. Különösen a tanyai településeken gyenge az el­látás, ahol még fúrott kút sincs mindenütt A megye székhelyén és a nagyobb községekben még az is indokolja a közműve­sítés meggyorsítását, hogy a vízhiány lassan az iparte­lepítés gátjává válik. Köz­ismert, hogy az ipari üze­mek, nagy vizfogyasztók is. Nyíregyházán a város ivó­vízmüvének napi 8000 köb­méteres kapacitásából 5600 köbmétert ipari üzemek használnak fel. A lakosság ivóvízigényét, különösen a csúcsidőkben, már így is csak nehezen tudják kielé­gíteni. Az ipari vízigény a jövőben tovább nő. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága által minap jóváhagyott és egy későbbi időben a megyei tanács elé terjesztendő fejlesztési prog­ram szerint 1970-ig négy, 1980-ig újabb 14 községben épül törpe vízmű, és duplá­jára bővítik a' nyíregyházi kapacitását. Ennek együttes költsége 240 millió forint körül van. Megvalósítása esetén újabb 160 000 ember jut közműves ivóvízhez. A vízművek elsősorban azok­ban a községekben épülnék. ahol a társulások szervezé­sét már korábban megkezd­ték, az előfeltételek többé- kevésbé biztosítottak. Előre­láthatólag 1970-ig elsősor­ban a városiasodé jellegű járási székhelyek közműves vízellátása oldódik meg, vagy veszi kezdetét. Biztatóak ezek a tervek, a fejlődés azonban megvaló­sulásuk esetén is csak igen viszonylagosnak mondható. E fejlesztés következtében is 198ü-ra a megye jelenle­gi lakosságának csak mint­egy 40 százaléka részesül közműves ivóvízben. Vagyis nem éri el a mai országos szintet. Az országos ellátott­ság 1980-ban várhatóan 75 —80 százalékos lesz. A vég­rehajtó bizottság szerint minden lehetőséget, adottsá­got fel kell használni a fej­lesztés ütemének meggyor­sítására. hogy a tervezettnél több vízmű épüljön. Na­gyobb erőfeszítéseket kell ezért tenni a helyi és a megyei tanácsnak, de az országos szervektől is na­gyobb támogatást várnak e probléma megoldásához. H L Termelőszövetkezeti tár­sulások működéséről és a termelőszövetkezetek mel­léküzemágainak tevékenysé­géről tárgyalt a Tiszalöki Já­rási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A járás hat szövetkezete közös építőipari vállalko­zást hozott létre, amelynek nyereséges működtetéséhez azonban még legalább újabb negyven munkás be­állítása lenne szükséges. A tiszavasvári Munka Terme­lőszövetkezet ez év áprilisá­ban a helyi földművesszö­vetkezettel közös üzemelt*- tésben birka- és halászcsáiv dát nyitott. A melléküzemágak közül legjelentősebb a tiszalöki Petőfi Tsz téglaégető üze­me, amely az elmúlt évben hatszázezer téglát gyártott, ezzel helyben fedezte a szükséges építőanyag egyró- szét. A járás hét termelő- szövetkezete tart fenn ön­álló zöldség- és gyümölcs­árusító hely-eket, az elmúlt évi forgalmuk kilencszáz- harmincezer forint volt. Kitüntetések, jutalmazások a pedagógusnap alkalmából Már a nyárra készülődnek a tiszalöki Kossuth Tsz-ben. Csizmánk Mihály, Róka László és Révész István az ál kombájnt próbaüzemelésre készíti elő. Az idei pedagógus-nap al­kalmából június 1-én dél­előtt a megyei tanácson fo­gadást rendeztek. Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke adta át a kitüntetése­ket és dicsérő okleveleket az oktatásügy kiváló dolgo­zóinak, az oktató-nevelő munka támogatásában ki­emelkedő munkát végzők­nek. Megjelent az ünnepi eseményen Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gombás Sándor a megyei pártbizottság tit­kára. Budapesten vette át a Ki­váló tanár kitüntetést Érfal­vi Ferencné a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola gya­korló iskolájának tanára, a Kiváló. tanító kitüntetést Forró József, az Oros-Kőla posi tagiskola vezetője és a Kiváló óvónő kitüntetést Komáromi Istvánná fehér- gyarmati vezető óvónő. A megyei tanács vb-ter- mében adták át az Oktatás­ügy kiváló dolgozó kitünte­tést Taíos Istvánnak, a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépis­kola tanárának. Szűcs Im- rénének a Csengerújfalui Ál­talános Iskola tanítójának. Kéry Józsefnénak a Nyír­egyházi 2. sz. Általános Is­kola tanárának. Pádár Zol­tánnak, a Fülesdi Általános Iskola tanárának, Rácz Jó­zsef apagyi tanárnak és szakfelügyelőnek, Longera Jánosnak, a Nagyecsedi Ál­talános Iskola igazgatójá­nak, Bálint Mihálynénak. a Nyíregyházi Gyógypedagó giai Nevelő és Foglalkoztató Intézet tanárának* K. Szűcs Józsefnek, a Gyürei Általá­nos Iskola igazgatójának. Csermely Tibornak, a Me­gyei tanács» vb művelődési osztálya felügyelőjének, Ár­vái Istvánnak, a Porcsalmai Általános Iskola igazgatójá­nak, dr. Borivó Lászlóné- nak, a Tiszalöki Általános Iskola tanárának, Szilágyi Jánosnénak, a Balkányi 1. sz. Általános Iskola tanárá­nak, Lippai Margitnak, a Fényeslitkei Általános Isko­la tanítójának, Papp Gyulá­nak, a Nyírvasvári Általános Iskola igazgatójának és Oláh Gyulának, a Tiszaesz- lári Általános Iskola tanító­jának, járási alsótagozati szakfelügyelőnek. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Skalszky Edéné, ófehértói iskolai gondnok. özv. Fábián Ferencné nyir- tassi iskolai hivatalsegéd. Ezekben a napokban ün­nepli fennállásának 50. év­fordulóját a Nyíregyházi Köz- gazdasági Technikum és Szakközépiskola. Az ünnep, ségsorozat már pénteken megkezdődött, Szombaton délelőtt a technikum épületében em­lékkiállítás nyílt. A kiállí­tást Borka Sándor igazgató- helyeles nyitotta meg. Ere­deti dokumentumok, okmá­nyok, adatok számolnak be a nagy múltú iskola 5 évtize­des fejlődésének történeté­ről. A kiállított tárgyak kö­zött látható a kereskedők és gazdák körének felajánlásá­ról szóló jegyzőkönyv, mz Tóth Józsefné, a Nyíregyházi 12. sz. Általános Iskola hiva­talsegéde és Szabó Zoltánná kállósemjéni napközi ottho­nos élelmezésvezető. Dicsé­retben részesült az oktató­nevelő munka érdekében ki­fejtett munkásságáért: Molnár István, a Nyírlugösi Általános Iskola igazgatója, Balogh Károlyné, a Megyei Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet gyermekfelügyelője, Szaniszló János, a Magyar Honvédelmi Szövetség me­gyei titkára, Homoki Lász­ló, a Nagyecsedi Községi Tanács elnöke, Pivarnyik András, a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat nyíregy­házi üzletigazgatóságának igazgatója és Várszegi Mi­hály. e* ‘üzletigazgatóság fő­könyvelője. első értesítő, az iskola név­adója, Széchenyi István Vi­lág című műve 1831-es ere­deti kiadásának egy példá­nya. tudományos munkák, pályázatok, szaktárgyak or­szágos versenyén elért kima­gasló eredményeket igazoló okmányok, szemléltetőeszkö­zök, sportvetélkedőkön szer­zett serlegek, oklevelek egész sora. Ott van a jubile­umra létesített Széchenyi Kupa, amelyet vasárnap ítél­nek oda először a városi kö­zépiskolák legjobb női és férfi kosárlabdacsapatának Az ötvenéves emlékün­nepséget a Móricz Zsigmond Színházban rendezték. Az Három hét múlva békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénz­tár három hét múlva, június 24-én és 25-én, Budapesten tartja a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1968. második félévi sorsolását A kétnapos húzáson a három békeköl­csönből összesen 974 000 köt­vényre 151,4 millió forintot sorsolnak ki. elnökségben többek között helyet foglalt Lakos Éva, a Pénzügyminisztérium Sze­mélyzeti és Oktatási Főosz­tályának vezetője, Markovics Miklós, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Fá­bián Lajos, a megyei tanács vb titkára, dr. Margócsy Emil, az iskola első igazga­tója, Marssó József, az első tanárok egyike. Tóth József tanár megnyitója után Gilá- nyi János igazgató mondott ünnepi beszédet. Megemlé­kezett az iskoláról, amely eddig 50 korosztályból foga­dott be tanulókat és 46-ból bocsátott ki falai közül. Ez­után az iskola irodalmi szak­köre adott műsort 20 százalékkal csökkentették egyes ve­tőmagfélék árát aa aszály okozta károk pót» lására. Az idei rendkívül aszályos tavaszon sok helyen pótol­ják a vetést az elpusztult kiszáradt növények helyén. Bár a tavalyihoz képest idén már eleve 60 000 hold­dal nagyobb területre ren­deltek takarmányvelőmagot a gazdaságok, most további tételeket igényelnek a vető­magtermeltető és értékesítő vállalattól. A vállalat központjában az MTI munkatársának el. mondották, hogy a szemes­és tömegtakarmány-termesz- tés céljára kiválóan alkal­mas rövid tenyészidejű hib- x-idkukoricából bőséges kész­leteik vannak, és a tarló­répa iránti igényeket is ki tudják elégíteni. A korábbi években az üzemek elhanya. golták a takarmánykáposzta és a takarmánykel vetését, holott ezek a növények kitű­nő őszi takarmányt adnak Az idei aszályban különös jelentősége van ezeknek s. káposztaféléknek, ezért a vállalat 20 százalékos ár- kedvezményt ad a vásárlók- nak. Az őszi takarmányke­verékek vetésterülete meg­nőtt a legutóbbi időben, nem utolsósorban azért, mert * vállala a bükkönyfélék árai is 20 százalékkal csökken- tette és a felkínált lehető- séggel éltek is az aszály adj- tóttá közös gazdaságok. Ein lék ünnepség a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum- és Szakközépiskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom