Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

2. oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1968. Jűnlvf*:#. .a#1 Egy hét a világpolitikában Gyilkos lövések Los Angelesben liilli A tábornok-elnök antikommunizmusa jiiiji Nincs még kormány Itáliában Hüll Föderációs törvénytervezet Csehszlovákiában Az 19‘6’8-as; esztendő hú­szon harmadik .hetének ese­ményei-, közül külön lapot kap a történelemben a Los Ange- les-i politikai gyilkosság. Ro­bert Kennedy . szenátor éle­tével fizetett, azért, mert r— ha késve, tétován is, de — szembefordult . az Egyesült Államok, inai politikájának néhány, „vezérlő eszméjével". Robert Kennedy utolsó sza­vaival azt ígérte, hogy ha be­jut a Fehér Házba, változtat az Egyesült Államokat egyre mélyebb katonai zsákutcába és egyre reménytelenebb nemzetközi elszigeteltségbe taszító eszkalaciós politiká­ján. Azt is kilátásba helyez­te, hogy megkísérli megolda­ni a színes bőrű amerikaiak jcgfosztottsága miatt fellán­golt faji háborút, s volt sza­va, terve a gazdag Amerika nyomortelepeinek felszámolá­sára is. Változást ígért és akart — s még ott feküdt holtteteme a New York-i templomhajó félhomályában, amikor az amerikai törvény- hozás. alig ocsúdva a meg­rí zkódtatás pillanataiból, máris megmutatta: Kennedy terveit amúgy is elgáncsolták volna. A temetés előtti napon újabb több mint ötmilliárd dollárt szavaztak meg a viet­nami háború költségeire. Érthető,, tehát, hogy amikor szombaton az arlingtoni kato­nai temetőben, meggyilkolt bátyja sirhantja mellett le­eresztették a sírba a fiatal szenátor koporsóját, az em­beri tragédia fölött érzett megrendülés mellett jogos po­litikai aggodalmak is élnek világszerte a gondolkodó em­berekben. Hiszen a kalifor­niai politikai gyilkosság — mintegy folytatva a dallasi. elnökgyilkossággal és ő. memphisi gaztettel;- Martin Luther King . megölésével je­lölt utat — megmutatta, mi­lyen politikai erkölcs él ab­ban az országban, amely oly hivalkodva emlegeti hol az „amerikai évszázadot”, hol meg az USA „elhivatottságát a világ vezetésére”. Abban az országban, amely r hek elnöke. a gyilkosság után arról beszélt, hogy az erő­szak és a félelem lett úrrá- a társadalmon, az erőszak és a hatalomvágy szellemében esztendők óta milliárdokat költenek a vietnami háborúra és százezerszámra küldik a katonát a népirtó agresszió harctereire. Abban az or­szágban, amelynek elnöke szinte megtörtén hívta meg. értésre és megbékélésre a milliókat, a lakosság tíz szá­zaléka másodrendű, jogfosz­tott polgár. Az aggodalom ezért jogos: a Los Angeles-i lövések tüzében meglátta a világ, milyen szálak kötik össze a gengszter) zmus go­nosztetteit a világ békéjét veszélyeztető, s Amerikában irányító hatalommal rendel­kező politikai csoportok te­vékenységével. A június ötödikéi lövések megváltoztatták a novemberi elnökválasztás esélyeit. Ro­bert Kennedy kilépett a sor­ból — a demokrata párt el­nökjelöltjét most már való­színűleg Humphrey és Mc- Charthy közül választják ki augusztusban. Ha csak nem bukkan fel egy újabb jelölt; esetleg éppen Johnson elnök... A három hete tartó francia válság menetében a hét vége bizonyos változást hozott: jó néhány iparágban befejező­dött a sztrájk, mivel a dol­gozók egy részének már tel­jesítették követeléseit. A hó­nap végére kiírt választások politikai előkészítése is megkezdődött; hétfőn hivata­losan is megindul a kampány, a képviselőjelöltek neveit is nyilvánosságra hozzák.- A’kor­mány Mi*;* azaz a guuüeisfa politika' — lénYegébéh már pénteken kilőtte az első nagy­ágyút: a tájaorriók-elnök tele­víziós nyilatkozatában élesen kommunistaellenes hangvé­tellel igyekezett híveket to­borozni és lekicsinyelni a bploldali szövetség és a kom­munisták választási szövetsé­gét. Olaszországban a baloldali erők választási előretörése után lemondott középbal kor­mány helyére mégnem lép­hetett új kormány, a köztár­sasági elnök sorra fogadja a pártok megbízottait. Pénte­ken, miután a kommunisták tárgyaltak Saragat elnökkel, szóvivőjük határozottan le­szögezte: a középbal konst­rukció megbukott, csak új, a választás realitásait tisztelet­ben tartó elképzelés alapján megalakuló, a keresztényde­mokrata hatalmi monopóli­ummal szembenálló kormány képes megoldani Olaszország problémáit. A szocialista világ esemé­nyei közül változatlanul nagy figyelemmel fordult a közvé­lemény a csehszlovákiai fej­lődés felé; a szomszéd or­szágban a CSKP múlt héten zárult plénumának a kétfron- tos harcot hangsúlyozó, a szo- cializmusellenes erők és a múltat visszavágyó szektás törekvések elleni küzdelem egyidejűségét leszögező hatá­rozata után, a miniszterta­nács a bírósági munka egyes kérdéseinek megtárgyalása mellett, megkezdte az előké­születeket az ország födera­tív rendszerű felépítését ki­mondó törvénytervezet elő­készítésére is. A magyar külpolitika a megértés és barátság tetteivel kíván hozzájárulni a béke ügyéhez: a hét kiemelkedő eseménye volt dr. Zakar Husz- szein indiai köztársasági el­nök érkezésé. A »■ Indiai •'■Köz*- társaság államfőjének első magyarországi ■ szavai. a: mar gyár politika békés egymás mellett élésről vallott kon­cepcióját ismerték el. Gárdos Miklós Vádat emeltek Sirhan Bishara Sírhan ellen Los Angeles (MTI) Egy 21 tagú vádtanács pén­teken este gyilkosság és többszörös gyilkossógi kísér­let vádját emelte Sirhan Bis­hara Sirhan 24 éves jordániai nemzetiségű fiatalember el­len. A 13 nőből és 8 férfiból álló és a társadalom különbö­ző rétegeit képviselő testület 8 órán át tanácskozott, ösz- szesen 22 tanút hallgattak ki a Robert Kennedy elleni me­rénylettel kapcsolatban. A tanuk elmondták, hogy Sir­han már egy fél órával a me­rénylet elkövetése előtt ott várakozott a szálloda kony­hájában és több ízben is ér­deklődött az iránt, hogy va-' lóbán a konyha felé halad-e a szenátor, hogy lakosztályá­ba juthasson. Több olyan tanú is jelentkezett, aki rö­viddel a merénylet előtt be­szélt a fiatalemberrel. Arthur Alarcon bíró, miu­tán vádat emelt, közölte, hogy elfogadja Sirhan Bisha­ra védőjének Wilbur Little- fieldnek azt a kérését, hogy a vádlottat vessék elmeorvo­si vizsgálat alá. A vádlottat egyébként pénteken már ki­hallgatták. Minthogy bal lá­bán a merényletet követően megsebesült, tolókocsin szál­lították az erősen őrzött bí­rósági terembe. A bíró közöl­te, hogy a vádlott első tár­gyalása június 28-án kezdő­dik. Pénteken jelentkezett a Los Angeles-i rendőrségen az a zöldborsó színű ruhás lány, akiről szerdán azt írták,- hogy a merénylet után az ut­cára szaladt és azt kiabálta: „Lelőttük, lelőttük.” Több órás kihallgatás után bebizonyosodott, hogy a 19 éves Kathy Fulmernak való­ban nincs köze a gyilkosság­hoz és a rendőrség szabadon bocsátotta. Legfrissebb jélentések sze­rint őrizetbe vettek viszont egy 25 év körüli nőt azzal A váddal, hogy egy írógépben három pisztolyt próbált be­csempészni abba a cellába, ahol Robert Kennedy gyilko­sát, Sirhan Bishara Sirhant őrzik. Ezzel a letartóztatással kapcsolatban újabb részleték egyelőre nem ismeretesek, Politikai gyilkosságok Amerikában Amerika a gengszterizmus hazája, ahol hamar dörren a fegyver, szúrásra lendül a kés, gázol az autó, ha valaki túlságosan útjában áll ellen­felének. A múlt század óta az Egyesült Államokban a gengszterizmus szinte nagy­ipari méretűvé és szervezett­ségűvé vált. A gyilkosság, mint a viták elintézésének módja, nemcsak személyi el­lentétekben, gengek versen­gésében, vetélytársak eltűné­sében, hanem a politikában is tipikusan amerikai jelen­ség lett. Alig múlt száz éve, hogy Ábrahám Lincoln (George Washington mellett az Egyesült Államok legne- nevesebb politikai személyi­sége) merénylet áldozata lett. Azóta egész sor amerikai el­nök, államférfi, politikus vesztette életét hasonló mó- ,don, vagy sebesült meg sú­lyosan. '.«í: S ítf álljunk jpgg egy pilla­natra. .Az amérikái ’ politikai gyilkosságok elkövetőinek névsorában nemcsak utcai gengszterek, alvilági brévók szerepelnek, hanem a hivata­los Amerika is. Az Egyesült 20. Három után pár perccel a százados szobájába belépett Górecki őrnagy. A kölcsönös üdvözlés 'Után a „banktiszt­viselő” azonnal a tárgyra tért: — Nagyon fontosnak tar­tottam, hogy a bankba jöve­tele előtt beszéljek magá­val. Úgy érzem, Ligmant be akarják mártani. Szeren­csére tanúja voltam az egész esetnek, ugyanis Lig­man először nekem szólt róla. — Hogyan történt, őrnagy úr? — Említettem, hogy a bankba űj íróasztalokat^ hoztak. Elrendezésük egé­szen a mai napig tartott. A tisztviselők kirakták a pad­lóra a régi asztalfiókok tar­talmát, majd az asztalokat ki vit ték az udvarra, s be­hozták az újakat. Egyszer- csak odajön hozzám Lig- man, kezében egy csomag­gal. Sápadt, mint a halál. „Nézze csak, — mondja — mit találtam a fiókomban” Szétbontja a papírt és mu­tál ja .az ötszáz zlotys bank­jegyekkel teli csomagot. Rózsaszínű papírba csoma­golt új pénz. A fiú keze re- megett.-hogy kis htján ki­ejtette a pénzt, a kezéből. Azt tanácsoltam, hogy szól­jon a. - főkönyvelőnek- Ezután mindketten felmentek a - fő­igazgatóhoz, aki értesítette a rendőrséget. Hosszas hallgatás után így szólt_ a százados: — Két lehetőség van. Vagy Ligman rabolta el a pénzt és megfeledkezett az egyik kötegről, az asztalrendezés­kor, most pedig megrémült attól, hogy valaki észrevette a bankjegyeket. Ezért akarta úgy feltüntetni, mintha oda­csempészték volna. A másik feltevés: Valaki odatette a pénzt a fiúnak, hogy a gya­nút őrá terelje. — Talán ez a második va­lószínűbb. Ligman nagyon ideges volt. — Ez semmit sem bizo­nyít. Ugyanolyan ideges le­hetett volna, ha felmerül a gyanúja, hogy maga már korábban meglátta a pénzt. Az a tény, hogy 50 000 zlotyt ottfelejtett a fiókban, feliz­gathatta őt annyira, hogy a keze is beleremegett és elsá­padt az arca. — Persze, hogy így is lehe­tett, de én meg vagyok győ­ződve Ligman ártatlanságá­ról. — Ezúttal rosszul tette, hogy a főnökéhez küldte őt — Miért? — Azt kellett volna taná­csolnia, hogy vegye el a pénzt, vagy tartsa továbbra is az asztalában, mintha mit- sem vett volna észre- Érdekes lenne így az esetek további menete. Lehetséges, hogy a valódi rabló feljelentette vol- pa Ligmant és felhívta volna a figyelmünket az asztalban lévő pénzre. Ez fontos nyom lehetett volna. — Bevallom, — mondta az őrnagy — hogy ilyen kombi­náció nem jutott eszembe. Nem volt időm akkor az összes hipotézis felállítására, Ha így alkudozkodtam volna, mint most maga, százados, akkor féltem volna a pénzt a fiókban hagyni minden bizto­sítás nélkül. Ugyanis az a bank pénze! A százados akarata ellenére is elmosolyodott: — El is felejtettem, hogy őr­nagy úr könyvelési szakem­ber és mindenekelőtt a bank­jegyek biztonságával törődik. De lehetett volna ezt másképp is rendezni. Például odatenni a helyére egy megfelelően vágott papírköteget, a tetején egyetlen ötszázassal. Tud­nak-e a bankban erről a ta­lált összegről? — Természetesen, Az első pillanattól fogva. Ugyanis ,amikor Ligman odajött hoz­zám, nem voltunk egyedül a szobában. — Ki volt még ott? — Legközelebb állt Rze- szewska. Rajta kívül ott volt Jaworek. Klecki és Napiór- kowski épp kimentek az ud­varra egy asztalért. — És hogy viselkedtek ők ketten? — Jaworek megnémult a csodálkozástól. Rzeszewska sokkal nyugodtabban fogadta ezt a leletet. Sőt hangjában enyhe csalódással azt mond­ta, hogy neki senki sem akar odacsempészni semmit, pe­dig egy kis pénz jól jönne, s egyáltalán nem igyekezne el­mondani az ilyen véletlen le­letet­— Érdekes. Vele közelebbről meg kell ismerkednem. — Szóval tíz perc múlva az egész bank hangos volt az ügytől. A munkaidő végéig szó sem lehetett a munká­ról. Az ügyfelek 15 percet is várakoztak a sorukra. Lisak igazgatónak, a nagyterem fő­nökének kellett közbelépnie. Csak azután sikerült úgy- ahogy helyreállítani a rendet. Ligmanra mindenki úgy né­zett, mint egy hősre. A százados hirtelen fel­pattant az íróasztal mellől, mintha tűszúrás érte volna. — Őrnagy úr, emlékszik mi­lyen volt ezeknek a bankje­gyeknek a sorozatszáma? — Nem. De az tudom, hogy tárgyi bizonyíték gyanánt le­tétben vannak a rendőrség kiérkezéséig. — Hol? A kincstárban? — Nem. A főigazgató szo­bájának falában van egy tűz­biztos kis kassza. Marian Chudzinskinek van hozzá kulcsa. Oda zárta be a pénzt. — Jól van. Nagyon jól. Azonnal el kell mennem a Krucza utcába­— Hová? —/csodálkozott, az őrnagy. — A motot'szakuzletbe. Lig­man tegnap ott vásárolt egy „Osa” robogót. Uj bankje­gyekkel, ötszázasokkal fize­tett. Talán még mégvan ott az a pénz. Ellenőrzőm a so­rozatszámot. — Nem értem. (Folytatjuk) Államok kormánya, igazság­szolgáltatása is több alka­lommal „törvényesített” po­litikai gyilkossággal szennyez­te be Amerika történetét, amikor a monopoltőke érdeke ezt kívánta. Alábbi időrendi, korántsem teljes felsorolásunkban nem­csak nevezetesebb merényle­tekről számolunk be, hanem két olyan esetről is, amikora gyilkosok az Egyesült Álla­mok bírói' talárját viselték... 1865 ÁPRILIS 14: Az Észak—Dél közti háború a végéhez közeledett, a rabszol­gatartók reményei már össze­omlottak. Ábraham Lincoln, akit ez idő tájt másodszor választottak az Államok , el­nökévé, színházba készült. Hadügyminisztere figyelmez­tette, hogy egy merénylet tervét fedték fel, az elnök azonban nem módosított^ programját. - Negyed : -11-kor, amikor ftiár javában ‘ folyt ai. előadás, egy Botth Wilkes ne­vű színész belopakodott az elnök páholyába és oldalról halántékon lőtte. Lincoln másnap reggel meghalt. A merénylő elmenekült. Hosz- szas nyomozás és üldözés után találtak rá, elfogatása előtt azonban öngyilkos lett 1881 JÚLIUS 2: James Ab­raham Garfield, az Államok republikánus párti elnöke meghirdette, hogy tisztoga­tásba kezd a pártjában elbur­jánzott korrupt, megveszte­gethető elemek ellen. Várha­tóan eltávolították volna Charles Guiteau lezüllött re­publikánus politikust is. Gui­teau bosszúra készült. Az al­kalom a washintoni pályaud­varon érkezett el, ahol a me­rénylő meggyilkolta az elnö­köt. Gulteaut a bíróság négy hónappal később halálra ítél­te, s az ítéletet 1882 június 30-án végrehajtották. 1901 SZEPTEMBER 8: E napon is elnökgyilkosság történt az Egyesült Államok­ban. William MacKinley ugyancsak már másodszor vi­selte az elnöki tisztséget. Te­vékenysége egybeesik az Egyesült Államok hódító kül­politikájának kialakulásával, agresszív imperialista színre­lépésével. MacKinley gyilko­sa, egy Czolgosz nevű anar­chista a buffalói pánameri­kai kiállítás területén férkő­zött a közelébe és két revol­verlövéssel ölte meg. Czol- goszt elfogták, halálra ítélték és kivégezték. 1927 AUGUSZTUS 23: A gyilkosság áldozata Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti, a gyilkos az Egyesült Államok bírósága. Az amerikai osztály- biróság akkor zárta börtön­be a két bevándorolt olasz munkást, amikor az első ’ vi­lágháború utáni időkben a munkásmozgalom fellendülő­ben volt az Egyesült Álla­mokban. Formálisan közönsé­ges bűncselekmény vádjával tartották őket hét évig (!) börtönben, a burzsoá propa­gandagépezet azonban a munkásmozgalom elleni ter­, rorhadjáratra használta fel- perüket. A vádat soha nem tudták rájuk bizonyítani, .mégis kivégezték őket, mert az osztálybíróság célja nem az igazságszolgáltatás, hanem a munkásság megfélemlítése volt. 1950 NOVEMBER 1: Fegy­verropogás verte fel a Feliér Ház csendjét. A lövöldözés végén holtan maradt a hely­színen Truman elnök testőr­ségének egyik tagja és egy Torresol nevű portorieói fér­fi. Társát, Oscar Collásot el­fogták és az elnök elleni me­rénylet kísérletének vádjá­val bíróság elé állították... 1953 JÜNIÜS 20: A villa­mosszékben mártírhalált hál a Rosenberg-házaspár, Ethel és Julius, akik a hideghábo­rú legkeményebb időszaká­ban kiállták az emberi jogok, yaz igazság, a béke szent ügyé ^mellett.. Az antikommunista hisztériától elöntött uralkodó- osztályt Vért* akar látni S hiá­ba az egész haladó világ til­takozása, a bátor békeharcos házaspárt megölik. Az utolsó pillanatig előttük a távbeszé­lő külön vonal: egyetlen szóval — elveik és eszméik megtagadásával —, megment­hetik életüket. A Rosenberg- házaspár azonban inkább « halált választotta. 1963 NOVEMBER 22: A dallasi gyilkosság. John Ken-, nedy elnök halálának napja. Ez a merénylet a politikái gyilkosságok egész sorozatát indította el, s legalább húsz olyan személy vesztette éle­tét, akinek valamilyen kap­csolata volt a vizsgálattal. A Kennedy-gyilkosság valódi hátterének és lefolyásának felderítése a közvélemény és igen sok szaktekintély sze­rint még hátra van. A to­vábbi áldozatok közt' szere­pel Oswald, a hivatalos variá­ció szerinti „gyilkos”, és Jack Ruby, aki Oswaldot lelőtte. 1967 AUGUSZTUS 25: Egyik párthíve lelőtte a vi­haros múltú George Lincol ’ Rockwellt, az amerikai fa­siszta párt vezérét. A gyil­kosság az amerikai fasiszták belső rivalizálásának követ­kezménye. 1968 ÁPRILIS 5: Martin Luther King, a Nobel-béke- díjas világhírű négyer egyen* jogúsági harcost az amerikai Memphis város egyik hoteljé« nek erkélyén gyilkos merényi let érte. King nem sokká később belehalt nyaksebéba A helyszínről egy fehér fia­talember menekült el, akit a rendőrség azóta sem tudott' elfogni. Személyazonosságai megállapították: James Earf Raynak hívják, közismert bűnöző, s. valószínűleg kül­földre szökött. 1968 JÚNIUS 5: Merénylet Robert Kennedy ellen... Felsorolásunk korántsem teljes, mégis, megpróbál vala­mit érzékeltetni az Egyesüli Államok történetéből és s politikai banditizmus mai állapotából. 3 Jerzy Edigey biínügyi regénye í&Mtö ÍcíA&CS " Fordította: Szilágyi Szabolcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom