Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-06 / 131. szám
Ellenőrzés és információ Mi jelent ma nagyobb veszélyt: az-e, hogy a gazdasági vezetők, élve a nagyobb hatáskörrel, önállósággal mintegy „kicsúsznak” a párt és társadalmi szervek ellenőrzése alól, avagy az, hogy tartva az esetleges, összeütközésektől továbbra sem mernek önállóan dönteni, felelősséget vállalni. Nyilván ez utóbbi veszély a nagyobb. Azért is, mert a gazdasági vezetők a múltban hozzászoktak a gyámkodáshoz, és azért is, mert a nagyobb önállóság és döntési jog magától értetődően kockázatot jelent. Már maga ez a tény is mutatja: a pártszervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége akkor helyes az új gazdasági irányítási rendszerben, ha nem gyámkodás feliegű, ha önálló, a felelősséggel számoló és azzal szembenéző cselekvésre, a maximális eredményeket ígérő feladatok vállalására ösztönöz. Magától értetődően következik ebből, hogy a pártszervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége nem jelenthet beavatkozást a termelő munka mindennapos részlet-problémáiba. Ez ugyanis eleve korlátozná az önállóságot és a gyors, felelős döntéseket, amelyek olyannyira fontos jellemzői a gazdaságirányítás új rendszerének. De milyen legyen akkor az ellenőrzés? A termelő munka, a gazdasági tevékenység alapvető kérdéseire, lényeges összefüggéseire kell irányulnia és nem a részletekre. Azt jelenti ez, hogy a párt- szervezet ne figyeljen fel a mindennapos munka során felmerülő jelenségekre? Korántsem. Ez változatlanul fontos eleme az ellenőrző munkának. De ennél fontosabb azt vizsgálni: milyen lényeges problémák húzódnak meg az egyes „köznapi” jelenségek mögött, milyen nagyobb összefüggéseket jeleznek azok. Ha ugyanis a pártszervezetek a naponta százszámra felmerülő problémák vizsgálatára, ellenőrzésére összpontosítanák erejüket, idejük, lehetőségük sem lenne arra, hogy áttekinthessék a lényeges folyamatokat Nem a gyakoriság, a „mennyiség” fémjelzi tehát a hozzáértő, alapos ellenőrző munkát, hanem sokkal inkább az: mire és milyen mélységre terjed az ellenőrzés? A lényeges, a termelés sorsát döntően befolyásoló kérdésekre-e, avagy a kevésbé fontos, az üzem életét, a termelés sorsát csak má- sod-hormadlagosan meghatározó problémákra. Ahhoz azonban, hogy lényeges dolgokba beleszóljon a párt- szervezet, hogy ellenőrizni tudja: mennyiben állnak összhangban a gazdasági vezetés tervei, céljai a párt politikájával, a népgazdasági érdekkel, az üzemi kollektíva érdekével, s milyen határig merítik ki a tervek a rendelkezésre álló lehetőségeket — mindehhez arra van szükség, hogy a várt- szervezetek hozzáértő, kíméletlenül őszinte, alapos elemzésre támaszkodjanak, mert csakis egy ilyen elemzés lehet a hatékony ellenőrzés alapja. Az ellenőrzés egyik lényeges formája a beszámoltatás. Előzetes elemzés, tájékozottság híján azonban a beszámoltatás legfeljebb rögtönzött információt nyújt a pártszervezeteknek. S ez még nem ellenőrzés. A beszámoltatás akkor válik ellenőrzéssé, ha nemcsak regisztrálja a tényeket, hanem elemezve az eredmények összetevőit, a hibák okait, feladatokat ad, lehetőségeket mutat meg. Csak rögtönözni tud az a pártszervezet, amely a beszámoltatáskor értesül arról, amit tulajdonképpen már ismernie kell. Az ellenőrző munka a gazdaságirányítás új rendszerében nem problémamentes, egy ideig még konfliktusokat is okozhat. A gazdasági vezetők közül egyesek a nagyobb önállóság, cselekvési szabadság birtokában az ellenőrzést úgy tekintik, mint az önállóság, a felelős döntési jogkör megnyirbálását. S hogy helyenként jelentkeznek ennek a tünetei, példaként idézzük egyik vállalat műhelyének esetét. Arról panaszkodtak itt a dolgozók, hogy a munkaversenyben szépen elindított új brigádokat az üzemvezető úgymond „szétszórta”. Tudomására jutott a panasz a pártbizottság titkárának s beszélt az üzemvezetővel. Az pedig elmondta: kénytelen volt így cselekedni, mert új feladatot kaptak, szigorú határidővel, s ahhoz, hogy azt eredményesen végrehajtsák, neki össze kellett gyűjtenie a legjobb munkásokat, kiemelve őket a nem kis fáradtsággal megszervezett brigádokból. „Ha nem hagyják jóvá a döntésemet, adja írásban nekem a pártbizottság, hogy magára vállalja a felelősséget a gyártmány sorsáértV, Igaza volt a gazdasági vezetőnek? Feltétlenül. Csakhogy — és itt történt mulasztás a gazdasági vezető részéről — a végrehajtás közben már egyáltalán nem kívánatos vitát simán elkerülhette volna, ha döntéséről, annak okairól kellő időben tájékoztatja a pártszervezetet. Valószínű, hogy ezzel nemcsak az egyetértést kaphatta volna meg, hanem azt az erkölcsi támogatást is, amely lényegesen megkönnyítheti egy ilyen kényes intézkedés végrehajtását. Az ellenőrzés nem egyszerűen számonkérés, hanem közvetlen és közvetett segítés is. Nyilvánvaló ez. ha arra gondolunk, mi mindennel kell párosulnia egy- egy beszámoltatásnak. Egy sor gazdasági feladat kerülhet tervbe ilyenkor, amtlvek végrehajtásában, az emberi vonatkozásokat illetően, a pártszervezet is részt vállal. Az ellenőrző és a mindennapos politikai munka tehát egymástól elválaszthatatlan feladatok. A pártszervezetnek akkor van igazában politikai és erkölcsi alapja a beszámoltatásra, a számonkérésre, ha a gazdasági vezetők mindennapos erőfeszítéseihez hozzáadta a magáét, ha a pártmunka eszközeivel valóban segített az eredményes végrehajtásban. Szóljon néhány A hivatal dolgozói nagyon szerették Esztit, az igazgató titkárnőjét. Nem csoda, Eszti mindenkinek igyekezett apró-cseprő dolgait elintézni. A telefonüzeneteket lelkiismeretesen továbbította, privát leveleket is legépelt, és mindig közölte a beosztottakkal az igazgató kedélyállapotát. Ami gyakran nagyon hasznosnak bizonyult, mert az álmoskönyv szerint sem jó dühös igazgatót kéréssel háborgatni. Esztit az igazgató is nagyra becsülte, kitűnő, szinte pótolhatatlan munkaerőnek tartotta. Voltak azután a hivatalban olyanok is, akik a jó szívű Esztit kérték fel, hogy közvetítse kérésüket az igazgatónál. Különösen Sashegyi igyekezett kihasználni • titkárnőt. Megtörtént, hogy a könyvelő nem mert bemenni kérésével az igazgatói szobába, Eszti tolmácsolta az ügyet és az eredmény kedvező volt. Sashegyi vérszemet kapott és legközelebb megint Esztit igyekezett felhasználni. Az igazgató dühös lett: — Nézze Eszti, ez nem mehet tovább. Tegnap Zalai ügyében jött, ma megint a Sashegyit képviseli. A kérések indokolatlanok, ők jól tudták, hogy ilyesmivel nem jöhetnek elém, erre magát kérték fel, hogy „szóljon néhány szót’. Én ennek véget akarok vetni. Kijelentem, hogy pont az ellenkezőjét érik el az illetők annak, amit akarnak. Megtörténhetne, hogy valamire igent mondok, — ha ők jönnek. De ha a maga jó szívét akarják kihasználni és azt hiszik, „FŐPRÓBA“ JŰMIUS 10-ÉN Nyitás előtt a Kossuth téri SIC Nyitás előtt a legújabb típusú ABC-áruház Nyíregyházán. Lázas munka közepette találtuk a Csemege Kereskedelmi Vállalat budapesti központjának egyik itt-tartózkodó vezetőjét, Borhegyi Györgyöt. Tájékoztatást kértünk Nyíregyháza város új kereskedelmi egységéről. NAGY ÉLELMISZER. VÁLASZTÉK — Június 10-én délben 12 órakor tartjuk a szakmai bemutatót, és 11-én reggel 7 órakor pedig az áruházat megnyitjuk a nagyközönség előtt. — Milyen összegű beruházással készült az új ABC- áruház? Az építési beruházás 3 millió, a berendezés, egymillió forint. — Mit vásárolhatunk az új ABC-áruházban? — Az élelmiszer árucikkek valamennyi fajtája kapható lesz. Kibővítve a legfontosabb iparcikkek árusításával. Beleértve vegyi és pipere, műanyag és a vasműszak bizonyos cikkeinek árusítását. Az árusítás maga két irányú. Az egyik önkiszolgálás alapján történik, a másik még hagyományos módon. TŐKEHÚST IS ÁRUSÍTANAK Bevezetik az úgynevezett nyers, tőkehús árusítását is. A legmodernebb hűtőszekrényben tárolják majd a színhúst. A másik újítása az áruháznak, a presszórészleg. Ez inkább bisztrónak mondható, mert nem csak feketekávét főznek, hanem hűtő üvegpultok alatt a legkülönbözőbb hidegkonyhai készít- hnények vásárolhatók és foszói hogy a személyi titkárnő protekciójára van szükségük, nagyon tévednek. Eszti megkörnyékezéte azonban nem maradt abba. Hiába szabadkozott, hiába mondta, hogy direkt rossz, ha hozzá fordulnak, a beosztottak csak mosolyogtak ezen és továbbra is fel hangzott a kérés: „Szóljon néhány szót.” Egyszer a ravasz Sashegyi valóban méltányos kéréssel állt elő. Eszti tanácsa ez volt: — Menjen be. Ezt biztosan teljesíteni fogja. — Nem, Eszti, inkább maga. Az biztosabb! Nagyon kérem... A titkárnő egy pillanatig gondolkozott. Jó ötlete támadt. — Hát jó, — mondta megpróbálom. gyaszthatók. Ugyancsak itt árusítják a sütményfélesé- geket. A kis bisztróhelyiségben álló és ülőhely is van. — 58 fős személyzettel dolgozunk váltott műszakban. A dolgozóink részére rendelkezésre álló mellék- helyiségek is a legkorszerűbbek. öltöző, mosdó, zuhanyozó úgy a férfi, mint a női dolgozók részére külön- külön. Közös ebédlő, illetve étkezőhelyiség is van, amely dolgozóink kényelmét szolgálja majd. A felső és alsó raktárakban bőséges árutér van biztosítva. A dolgozók munkája megkönnyítésére teherlift áll az új áruház rendelkezésére. — Kik vezetik az új áruházát? — A nyíregyházi közönség előtt nem ismeretlen jó szakemberek irányítása alá kerül az ABC. A vezető Szűcs György, a régi Csemege boltban vezetőhelyettes volt. Helyettesei Hegedűs Lászlóné, Lippa István és László József. Az új ABC-áruház központi fűtéssel, saját kazánházzal van ellátva. Az udvari rész épületeiben vannak a raktárak és az iroda- helyiségek. MI LESZ A RÉGI CSEMEGÉVEL? A következő kérdésünk Borhegyi Györgyhöz az volt, hogy milyen szerepet szántak a Dózsa György utca sarkán lévő régi Csemegének? — A nyíregyházi közönség kedvenc bevásárlóhelye, a Csemege megmarad a régi hagyományos kereskedelmi egységnek azzal a módosítással, hogy kimondottan fűszer és csemegefélék árusításával foglalkozik. A régi Csemege boltban is lesz átalakítás. Megállapodtunk az Állami GazdaMeg is próbálta. — Ez a Sashegyi félfüllel hallotta, hogy öt küldik há rom napra Szegedre. Kétségbe van esve. Ugyanis rengeteg privát dolga van Pesten, nem szeretne elutazni. — Úgy? Es ezért megint magát macerdlta? Szóval nem akar menni? Megy! Közben odakint Blazsek kíváncsian kérdezte Sashe gyit: — És ha mégis kiküldetlek? Akkor nem intézheted el azt a fontos privátot, — Ravasz voltam. Nem azt mondtam Esztinek, hogy nem akarok menni, hanem azt, hogy nagyon szeretnék. Az öreg erre nem fog engem kiküldeni. Ebben a pillanatban Eszti sugárzó arccal jött ki a diritől: — Elintéztem! — Azt hazudtam, hogy nem akar menni. Erre persze maga kapta meg a kiküldetést! Palásti László Ságok Igazgatóságával, hogy az átalakított Csemege bolt áruellátásában komoly részt vállalnak. Valamennyi álla' mi gazdaság bor és szesz különlegességeit árusítani fogja a Csemege bolt. Felvágott és húskülönlegességeit pedig az állami gazdaságok szolgáltatják. Az emeleti rész is átalakításra kerül. Itt egy modem ülőpresszót terveznek. A Csemege bolt átalakítási munkálatait ez év második felére tervezik, több mint félmillió forint beruházással. Farkas Pál Új üzemrész a gumigyárban Szemre is szép, tágas és világos a csarnok, ahol a Nyíregyházi Gumigyár legújabb üzemrésze, a lemez- spricc üzem dolgozik. A beüzemelés május elején kezdődött, s a héten fejeződik be. Az új üzemrészben igen sokféle árucikket készítenek, elsősorban orvosi műszerekhez, felszerelésekbe? valókat. A csőáruk közöli szerepel a vékony szonda- cső, de szinte minden méretben állítanak elő különböző rendeltetésű csöveket. A lemezáruk között ugyancsak orvosi cikkek, a vérnyomás- mérő gumirészei, ülő- és hengerpárnák és oxigénzsákok készülnek. Itt készülnek a fürdőcikkek is, a fürdőcipő és sapka, s vietnami mintára s fürdőpapucs. Kísérleteznek vele, hogy a mostanában sokat bírált, külföldi virágos fürdősapkákkal is felvegyék a versenyt. A fürdöci- pők közül a legjobb termékeket exportra szállítják. A cső- és lemezárukat már üzemszerűen gyártják, utolsónak a napokban indul meg a fürdőcipő gyártása. A gépeket a Nagytétényi Hungária Gumigyárból hozták (Nagytétény teljesen átállt a műanyagra), a nyíregyházi tmk-ban felújították, s így szerelték be. A Nyíregyházi Gumigyárból szeptemberben tizennyolc dolgozó kezdte meg a tanulást Nagytétényben, s ott voltak decemberig, — hogy a tanultakat a ^telepítés után itthon hasznosítsák. Rajtuk kívül 76 új dolgozót foglalkoztat majd a la- mez-spricc üzem. Az új dolgozók kétharmada nő, s igen sok közöttük az érettségizett betanított munkás. A KISZ képviselőit is bevonják a lakáselosztásba A Minisztertanács tanácsszervek osztálya és a KISZ Központi Bizottsága közös irányelvekbe foglalta a tanácsok és az ifjúsági szövetség területi együttműködésének legfontosabb feladatait. A dokumentum, amelyet dr. E*allos Ferenc a tanácsszervek osztályának vezetője és Méhes Lajos a KISZ KB első titkára írt alá, szorgalmazza, hogy együttes erővel vonják be a fiatalokat a tanácsok munkájába, határozzák meg tennivalóikat a község- és városfejlesztési tervek végrehajtásában, a különböző társadalmi munkaakciókban. Tegyék még sokoldalúbbá együttműködésüket. Továbbra is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az elkészült lakásokból megfelelő arányban részesedjenek a 30 éven aluliak. A KISZ képviselőit vonják be a lakáselosztó bizottságokba. A tanácsok lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget az ifjúság önálló lakás- építési akcióinak sikeres lebonyolításához. Területük negyedik ötéves tervének összeállításánál az illetékes KISZ-bizottságok javaslatainak figyelembe vételével határozzák meg az ifjúság nevelését, szórakozását elősegítő intézmények, objektumok fejlesztését. Törekedjenek arra, hogy az új lakótelepeken, valamint a községekben a fiatalok igényeinek is megfelelő művelődési otthonok, könyvtárak^ klubok, szakköri helyiségek, sporttelepek, valamint játszótelepek épüljenek. A tanácsok vegyék fel terveikbe az országjáró fiatalok mozgalmának pártolását, bővítse az ifjúsági turistaszállások hálózatát. Ahol lehetőség van rá, engedélyezzék, hogy a vakáció időszakában az iskolákban, kollégiumokban lakjanak a kiránduló diákok, ifjúmunkások. Ezzel egyidejűleg anyagi eszközökkel is járuljanak hozzá az ezermester és úttörőboltok korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez és az új üzletek megnyitásához. Helyes lenne — indítványozzák az irányelvekben —, ha a különböző szintű tanácsok és KlSZ-szerveze- tek közvetlenül Is megállapodnának az ifjúsági lakásr építkezések támogatásában. Százhuszonöt holdról 1,7 millió bevétel Százhuszonöt hold területet állított be kertészeti termékek termelésére idén a nyírmeggyesi Petőfi Tsz. Legnagyobb területet paradicsom, szamóca, uborka és paprika képvisel, de termel a tsz káposztát, dinnyét, zöldbabot is. Termékei jelentős részét a Nyíregyházi Konzervgyárral szerződte le biztos értékesítésre. Már második hete a szamócát szüretelik, ami huszonhat holdat tesz ki. A száraz időjárás ellenére is gyönyörű és bő termést ad a földieper, mert a tsz teljes kapacitással kihasználja két mély fúrású kút vlzhoza-. mát öntözésre. Az eper szüretelését heti három napon át végzik, s ilyenkor oda összpontosítják a növény- termelésből különösen a női dolgozókat. Szüretelési napokon százan is szedik a földiepret, ami az eddigi átvételeken a lehető legjobb osztályozást kapták. A százhuszonöt hold konyhakertészet után 1,7 milíiő forint bevételt tervezett a tsz. Ez azt jelenti, hogy holdanként átlag 13 640 forint bevételhez jut a közös gazdaság. S ez a terv a növények beállottsága, várható terméshozama alapján valóra is válik. Jó ütemben épül az almatároló második szekciója. Képünkön az alapozás, a betonozás munkálatai láthatók. Hammel Józsei ielv.
