Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-01 / 127. szám
MEGJEGYZÉSEK: Korszerű népművelést Fiatalok a tanyán T$z*iiépiiiííve!ési ügyvezetők — A pedagógusok szerepe Tanyai fiatalok megyei találkozója Beszámoltunk róla, hogy megyei ankéton vitatták meg a művelődési élet irányítói, meghívott gazdasági vezetők, népművelési dolgozók az időszerű kulturális feladatokat. Az ankét néhány kiemelt problémára irányította a közfigyelmet. Érdemes szót ejteni ezekről, hiszen yaz ankét nem fejeződött be. pontosabban az volt a célja, hogy tovább gyűrűzzön. Termékenyítse meg a megye kulturális életét. Megfogalmazták a felszólalók, hogy ma már a régi népművelési módszerekkel, sablonokkal nem lehet eredményesen dolgozni. Keresni, kutatni kell a korszerű tartalomhoz a korszerű formákat, megkedvelteivé a kiscsoportos foglalkozásokat, kísérletező szakköri tevékenységet. Nem lehet globálisan, mindenkire érvényes sablonokat erőszakolni, hisz az érdeklődés, az ízlés, differenciált, ehhez kell igazodni a népművelésnek is. A korszerű népművelés lényege az ideológiai, politikai és szakmai igényesség, közéleti érzékenység, reagálni tudás. Magas fokú szervezőképesség, a művelődési rendezvények koordinálása, egymásra építése. Hatni csak a legváltozatosabb módon és eszközökkel lehetséges, a komplex szemléleté, a sokoldalú differenciált népművelésé a jövő, sőt a jelen. Nem az elaprózott, kis hatásfokkal rendelkező kulturális programok halmozása. Nem a mennyiség, a részvevők létszáma mondja meg, milyen a kulturális nevelő munka egy-egy területen. A látszateredmények nem eredmények, elfedik a tennivalókat Szívós meggyőző immkáIsmét egy olyan új „szocialista részvénytársaságról” adhatunk hírt, amely megfelel az új gazdasági mechanizmus szellemének, a termelőszövetkezetek önállóságát jól használja ki, a nagyobb tömörülésben rejlő hatékonyabb gazdaságosság kihasználására irányul: mindenképpen követendő példa. Arról van szó, hogy a vá- sárosnaményi járásban egy új mezőgazdasági üzem létesül: zöldség és gyümölcsaszalással foglalkozik majd. Igaz, csak negyvenkét embert foglalkoztat, de ez az aránylag kis létszámú munkásgárda évi tízmillió forintos értéket fog létrehozni és negyven vagon árut termel egy esztendő alatt a részt veban változik meg egyes gazdasági, vagy tanácsi vezetőink „alapállása” a kulturális feladatokkal kapcsolatban. S ebben a pártszervezetek, pártbizottságok minden kommunistájának szükséges részt vállalni, mint az ideológiai, kulturális élet egyik gátló tényezőjének felszámolásában. S még valamit leszögeztek a megyei népművelési ankéton: a valóban korszerű népművelés érdekében megengedhetetlen az egyes intézmények munkájának elaprózása, meg kell tenni a lépéseket azok egyesítésére, melyeknél a feltételek már megérettek. Nem kevésbé kapott hangsúlyt a népművelők nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. Mindezek érdekében az intézkedések kidolgozását megyei szinten megkezdték. De a községekben is kívánatos lépéseket tenni, ösztöndíjakat alapítani, lakásokat vásárolni a letelepítendő népművelőknek, hogy együtt éljenek a faluval, ne tartsák átmeneti helynek, valóban meggyökerezzenek. Számos művelődési probléma került még napirendre. A vitát nem zárták le, csupán elindítottak egy egészséges folyamatot, melyről lapunk is beszámol. Szívesen adunk helyet közérdekű kulturális problémákat fejtegető írásoknak, véleményeknek, amelyek segíthetnek a megye égetően fontos művelődési gondjainak megoldásában, a nézőpontok tisztázásában. Várjuk a gazdasági vezetők véleményét is, hogyan segítik területükön a művelődés és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtését. Páll Géza vő beregi termelőszövetkezetek termékeiből. A közös vállalkozás „részvényesei” tíz beregi tsz, melyek egyenként 50 000 forintot, összesen 500 000-et adtak össze az induláshoz. A hasonlatnál maradva, a részvénytársaság alaptőkéjéhez szükséges másik félmilliót a MÉK vállalta magára. Csak gratulálni lehet az ilyen okos, ügyes, élelmes kezdeményezéshez, melyből a résztvevők kétszeres hasznot is húznak. Egyszer úgy, hogy árujukat helybeli feldolgozásra értékesíthetik, egyszer pedig úgy, hogy az üzem jövedelme is a tsz-tagok zsebébe vándorol. Gratulálunk. Ezt így kell csinálni! <— gcsztelyi —) Ha egy tanyán élő fiataltól megkérdezik, miért akar elmenni onnan, a válasz: mozi, könyvtár, eszpresszó, szórakozási lehetőségek. A szép ruhára, a nehezebb munkára alig-alig hivatkoznak. Elegáns ruhája sok tanyán élő embernek van, a gépesített munka pedig mind könnyebb lesz. Két éve csökken is az elvándorlás, de az először munkába lépők közül még mindig kevesen választják szüleik foglalkozását, lakóhelyét. Amikor a fiatalok a választás elé kerülnek, legtöbbjük még nincs húszéves. Végleges helye sincs még a mezőgazdaságban: tanulók, bedolgozók, besegítő családtagok. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy legyen aki a mezőgazdaság jövőjét, benne az ifjúság helyzetét megmutassa. A fiatalok már csak a jelenlegi munkakörülményeket ismerik, amelyek gyakran ellentmondásosak. A tanyai viszonyok fejődésére, a lehetőségek állandó javulására fel kell hívni a figyelmüket. De nem akár hogyan. MÉG MINDIG KEVÉS Sajnos a mezőgazdasági üzemek, és számos község vezetői nem használják fel mindenütt céltudatosan azokat az összegeket, amelyek a tanyán élő fiatalok életének, munkakörülményeinek javítására hivatottak. Ha a gépesítés, a vegyszerek, a korszerű termelési eljárások meg is könnyítik a munkát, és van is pénzük a tanyai fiataloknak, még mindig hátrányban érzik magukat, A hétvégi szórakozás, a hosszú téli esték mind-mind megoldatlan gondokat jelentenek. Ezek csökkentése a népművelés feladata. Nagyra kell becsülni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a népművelési autó munkatársai tesznek. De még mindig kevés helyre és kevés alkalommal jutnak el. Éppen a leghosszabb téli estéken nehezítik munkájukat a rossz utak, a közlekedési gondok. Mindezekhez ráadásként jön: a megyei népművelési intézmények — a megyei könyvtár, a megyei művelődési ház — korszerűtlenek. így kisugárzó hatásuk sem lehet kielégítő. A helyi művelődési otthonok bővítésére kevés a beszerzési és fejlesztési lehetőség. A párt megyei végrehajtó bizottsága négy évvel ezelőtt foglalkozott a külterületi települések lehetőségeivel. A határozat nyomán javult a tanyai fiatalok helyzete is, de ez a javulás még mindig csak viszonylagos. MIT AD A KISZ? Mindezek miatt rengeteg tennivaló vár az ifjúsági szövetség helyi szervezeteire. Jelenleg ötven tanyai alapszervezetben, több mint ezer fiatal tömörül. Arról, hogy kik vesznek részt ezek munkájában, az egyszerű statisztika is sokat mond. A tanyai KISZ-tagok átlag életkora 17—18 év. Éppen azok a tapasztalt fiatalok hiányoznak több helyen, akik a legeredményesebben segíthetnék a KISZ-t. Alig van leszerelt katona, aki újra részt venne az alapszervezet munkájában, A házasságot kötött fiatalok is hamar elmaradnak a KISZ-rendezvényekről. Ez nagyon sok gondot jelent az ifjúsági szövetség vezetőinek. Igyekeznek a pedagógusokat megnyerni a mozgalom számára. A fiatal tanárok, tanítók többsége önzetlenül részt is vesz a KISZ-munkában. Táncokat, színdarabokat tanítaA kisvárdai Rákóczi Tsz- ben az érdeklődő kérdésére az elért eredményekkel kapcsolatban a válasz sorrendje így alakul: első a tagság szorgalma, második, hogy a szövetkezet vezetősége — a brigádvezetők is — kezdettől fogva ugyanazok, nagy az egyöntetűség. Ezután a válasz azzal folytatódik, hogy mindig minden tervet, elképzelést a helyi lehetőségekből kiindulva dolgoznak ki. A megvalósítást pedig nem bízzák a véletlenre, rendszeresen ellenőrzik azokat Mint Juhász István elnök elmondja, ők már nem az új gazdasági rendszerben tanulják a közgazdasági számítások hasznosságát. Ezt tették, amikor 1962-ben hozzáláttak olyan magas színvonalú sertés törzstenyészet kialakításhoz, melynek utódait minden kritikát kibíró tenyészegyedek- ként értékesíthetik. Az első ilyen értékesítések 1964- ben kezdődtek. Azóta több ezer tenyészsüldőt adtak el a megye sok tsz-ének, sőt az ország más vidékeire is. nak, KISZ-oktatást vezetnek, klubdélutánokat szerveznek. A mozgalmas ifjúsági életnek a legtöbb helyen a terem, helyiség hiánya szab gátat. Szaporodnak az ifjúsági brigádok. A tanyai fiatalok is egyre inkább felismerik, hogy kisebb-nagyobb kollektívákban sokkal eredményesebb a munka. Vezetőik is csaknem kivétel nélkül elégedettek munkájukkal. ALAKULÓ BRIGÁDÉLET Az útkeresésben támogatást kérő fiatalok rövidesen újabb segítséget kapnak. A KISZ szorgalmazza a tsz népművelési ügyvezetők beállítását. A tanyai klubvezetők részére az ifjúsági szövetség télen kulturális tanfolyamokat szervez, sok ötlettel, tanáccsal segíti őket. Jelentős változások vannak a tanyai KISZ-szer vezetek, valamint a párt- és tanácsi szervek közötti kapcsolatban. Egyre több pártszervezet vonja be az átfogó feladatok végzésébe a KISZ-t. Uj fórumot is kainak: két évenként megrendezik a tanyai fiatalok megyei találkozóját. M. S. Tavaly például félezer darabot értékesítettek, 547 mázsa súlyban. De az is igaz, hogy aligha van még szerte a megyében olyan tsz, ahol akkora gondot és elővigyázatosságot adnának az ilyen telepnek mint a kisvárdai Rákóczi ad. A körül kerített telepre mindenkor fertőtle- nítési előírás betartásával lépnek be a gondozók (ami minden vendég részére ugyancsak kötelező) és a szinte kórháziasan tiszta öltözőben ruhaváltással láthatnak munkához. Távozáskor zuhanyozó fürdőt vesznek. Ez a tervszerű rend és céltudatos gazdasági szemlélet vált gyakorlattá a szövetkezeti gazdaság minden egyéb tevékenységében. Tavaly 380 holdon termeltek a kísérleti intézet álltai ellenőrzött minőségi vetőburgonyát. Érdemes idézni néhány fontos növény termésátlagát. Búza 22,9, rozs 13,3, őszi árpa 19,3, cukorrépa 300, kukorica (májusi morzsolt) 19, dohány (szabolcsi) 9,5 mázsa átlag holdanként. 92 hold termőgyümölcsös után, 3,3 millió forint terven felüli bevétel került a közös kasszájába. Egy év alatt — 1966-ról 1967-re — az egy tagra jutó részesedés a közös munkában való részvételért 27 136 forintról 30 486 forintra növekedett. Ez évi biztonsági tartalékra 5,2 milliót hagyott a tsz. Három év óta üzemviteli bankhitelt nem vesz igénybe. Jelenleg a 2789 összes közös területű gazdaság teljes vagyona 29 millió 786 ezer forint; a tiszta vagyon 24 millió 265 ezer forint. Az utóbbi egy esztendő alatt a tiszta vagyon 7 millió 713 ezer forinttal növekedett. Nem véletlen „kiugrás”, hogy az 1966. évi gazdálkodása eredményeként kormánykitüntetésben részesült a tsz. Újra ismétlődött: az 1967-es gazdálkodásukkal a harmadik kategóriában megszerezték az „Elismerő I oklevelet” kormánykitüntetést. Asztalos Bálint (fT: Kié a felelőssé"? kapunkban bíráltuk a nyíregyházi Vasvári Pál utca északi alközpontbeli szakaszának építőit. írásunkra másnap válaszolt a KPM Közúti Igazgatósága. Többek között a következőket írják: „Az igazgatóság a Kótaji útszakasz korszerűsítését a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalattól még 1966. évben megrendelte. A kérdéses szakaszon az építés azért maradt el, mert az ÉVM Sza- bolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat a három toronyház építéséhez szükséges anyagot engedély nélkül ott tárolta. A Közúti Építő Vállalat ezen szakasz kivételével az utat megépítette. A három toronyház építésének befejezése után csak a következő hónapokban kerülhet sor az út teljes helyreállítására.” Az igazgatóság válasza tiszta és világos. A felelősséget elhárítják maguktól. Ennek ellenére nem tarjuk megnyugtatónak az állás- foglalást. A toronyhazak építkezése a múlt évben befejeződött, sőt a lakók is beköltöztek. Az említett útszakaszon egy éve autóbuszok járnak. Ha ezek a járművek — balesetveszélyesen ugyan, de — tudnak közlekedni, feltételezzük, hogy a Közúti Építő Vállalat gépkocsijai és útépítő hengerei is be tudnának menni. A hivatkozott indokok miatt nem késhet ennyit az útépítés. Változatlanul fenntartjuk: kár, hogy az ilyen ütemű munka nem érezteti hatását az illetékes vállalatok kasz- szájában. Marik' Sándor sí? Ráz a Tál Baleset ugyan még nem történt a gázbevezetésekkel kapcsolatban, de már tapasztalták a szerelők, hogy egyik helyen rázott a fal, áram volt benne. Mivel a közeljövőben egyre több nyíregyházi lakásba kerül sor a gáz bevezetésére, s a vele járó, a szobákat és fürdőszobákat megfúró munkákra, szükséges felhívni a figyelmet. A szerelést, a falakon elhelyezendő csövek vezetését a lakásokról készült tervrajzok alapján végzik. Ezeken fel van tüntetve sokminden. Az. hogy hol vannak a kémények nyílásai, hogyan és merre kell vezetni a gázcsöveket. Egy nagyon lényeges dolog azonban hiányzik: hol húzódnak a fürdőszobák falaiban a vízvezetékcsövek, s a nagyobb veszélyt jelentő villanyvezetékek. így könnyen megtörténhet, hogy a falak átvágásánál vezetéket vágnak át, s bekövetkezhet a baleset. Vízvezetéket már vágtak át emiatt. Elöntötte a fürdőszobát a víz. Ez lenne e kisebbik baj. Villanyvezeté két még nem vágtak. D' ne is kerüljön erre sor. Ez. kellene megelőzni. Ugj hogy mielőtt a gázszerelő! munkához látnak, vízvezeté és villanyszerelő is vizsgálj meg a lakásokat, jelöljél meg a veszélyt rejtő ponto kát is. Ezek talán lényege sebbek, mint a kéménynyi lások, hiszen ezek még a laikusoknak is megmutatják, hol húzódnak. így nemcsak a kár kerülhető el, de főleg az élete! veszélyeztető balesetek is. Farkas Kálmán 1968. juntos 1. A győztes Egy kislány Debrecenbe megy. Onnan is tovább, két hétre valamelyik külföldi üdülőhelyre. Tizenhét éves. Egy hete még csak annyit mondhatott magáról: gyümölcstermesztő és faiskolakezelő tanuló a tiszaberceli mező- gazdasági szakmunkásképző iskolában. Szakmunkás jelölt. Ma már nem az. Pár napja piros diplomát nyert és rengeteg ajándékot, jókívánságot kapott. A jókívánságok pergőtüzében csak állt, szerényen mosolygott és pirult. Egy verseny győztesének lenni nem kis dolog Főleg akkor, ha az országos vetélkedőn az iskolák legjobbjai, a jeles tanulók rajtolnak. Németh Margit győzött. Debrecenben a mezőgazda- sági és élelmezésipari szakmunkástanulók országos találkozóján átveszi majd a piros diplomát, az üdülő jegyet, s talán újra arra gondot majd, hogy jól választott. Nem csupán arról a három napról volt szó. A verseny talán nem is ott, akkor dőlt el, amikor írásban, gyakorlati munkában szóban bizonyította, hogy mit tud a szakmáról, amelyet szeret, amelyet hivatásának érez. Németh Margitnak már jóval korábban akadt egy sorsdöntő pillanata. Első gyerekként született és nem fiúnak, ahogy várták. Fiúnak nevelték. Ott volt állandóan apja mellett a gyümölcsös kertben. Apja hívta: „Gyere kislányom a kertbe.” Együtt dolgoztak. Gyümölcsfákat ültettek, metszettek, permeteztek, és bő termést szüreteltek. Így lett a gyümölcskertek szerelmese, vált a természet rajongójává. így érlelődött benne a vágy: mindent megtudni a fákról, a kertészkedésről. Többet, sokkal többet akart tudni, mint amit otthon a kis háztáji kertben tanulhatott. Pályát választott. Szülei válaszút elé állították. Vagy ők, vagy Tiszabercel. Ha elmegy Tiszabercelre szakmunkástanulónak, kitagadják. Margitka szerette szüleit, tiszteli őket, mégis Tiszabercelre ment. Tartott a harag egy darabig. És tart az előítélet most is: „Nem lánynak való munka.” Nem csupán győzni kellett, Sok mindent bizonyí- lani. Cáfolni az előítéletet, bizonyítani, hogy a gyümölcskertészet is lehet asszonyi munka. Sikerült. Eddig. Ha vége lesz a nyaralásnak az országos verseny győztese Kótajba megy majd dolgozni. A termelő- szövetkezet szerződtette, fizette ösztöndíját. Bizalmat előlegeztek számára, s erre eddig jól szolgált rá. Ott is bizonyítani kell majd. De aki a kertészkedést igazán szereti és érti is a dolgát, annak nem lesz nehéz egy újabb bizonyítás, és még sok bizonyítás. Németh Margitka már menyaszony. Vőlegénye építésztechnikus. Mi lesz akkor, ha férjhez megy? Sokan kérdezték már ezt tőle. Mindig egyértelműen válaszolt, a kertészkedést, a kertet soha nem hagyja el. Vagya — biztosan valóra váltja — lesz majd egy kertes családi háza, s a kertbe minden gyümölcsfából ültet egyet. — Olyan szép, amikor a fák virágzanak, amikor érik a gyümölcs az ágakon. Seres Ernő Ismét egy szép társulás ELSŐ: a tagság szorgalma Kormánykitüntetést kapott a kisvárdai Rákóczi Tsz
