Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

Közös terveink megvalósulása Í9Í58. Jflnfus 39. fTELEf-MAGYAftÓftSZAö S. eláaf A bolti mérleg és a morál Két hónappal ezelőtt zaj­lott le a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Mi történt a népfrontmozgalomban ez idő alatt? Hogyan láttak hoz­zá a népfrontbizottságok a kongresszuson meghatározott feladatok megvalósításához és milyen tervek foglalkoz­tatják a népfront vezető tes­tületéit? Ezekről a kérdések­ről kértünk és kaptunk tájé­koztatást a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságán. A közvélemény előtt isme­retes, a népfront IV. kong- szusa a szocialista nemzeti egység erősítésének jegyében tárgyalta társadalmunk idő­szerű politikai és gazdasági kérdéseit. Egyes témák fon­tosságuk miatt kiemelten ke­rültek a kongresszus elé. Kü­lön bizottságok tárgyalták a társadalmi struktúra és a szo­cialista hazafiság, valamint az új gazdálkodási rendszerrel összefüggő társadalmi és po­litikai, továbbá az ifjúság kérdéseit, illetve azokat a feladatokat, amelyek ilyen értelemben a népfrontmozga­lomra hárulnak. A kongresz- szus a három témabizottság előterjesztését bizonyos mó­dosításokkal fogadta el. Ezért az egyes bizottságok most a kongresszus óta azon munkálkodnak, hogy az ész­revételeknek megfelelően átfogalmazzák az állásfogla­lásokat és azok végleges szö­vege az ősszel eljusson min­den népfrontbizottsághoz. A kongresszus óta ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Sorra vette a kongresszus tanulsá­gait és meghatározta a moz­galom további tevékenységé­nek főbb vonásait. Az elnök­ség megállapította hogy, a népfront akkor töltheti be jól hivatását, ha állandóan és hatékonyan foglalkozik a tár­sadalmat érintő politikai, gazdasági és művelődési kér­désekkel. A kongresszus ta­pasztalataira építve az elnök­ség azt is megállapította, hogy helyesnek bizonyult az egyes témákat részletesen elemző és feldolgozó társadalmi bi­zottságok tevékenysége. Ezért égy határozott, hogy az or­szágos elnökség mellett há­rom ilyen társadalmi bizott­ság kezdje meg már most a tevékenységét. Az egyik a mezőgazdasági bizottság, amely általában foglalkoz­zék a mezőgazdaság gazdasá­gi, politikai kérdéseivel, va­lamint a mezőgazdasági la­kosság, illetve a falvak társa­dalmi problémáival. Ennek megfelelően feladatkörébe tartozik a mezőgazdasági Az anyakönyvvezető olyan férfi, aki sötét, ünnepi ruhá­ban és nemzeti színű szalag­ban áll az emberek elé. Szép szavakkal indítja út­jára — nevet adván — a ki­csinyeket, azután megható beszédet mond, ha a kicsi megnő és házasságra lép. Az anyakönyvvezető ünnepé­lyes, komoly, megha+ó, — mint az életnek ama ese­ményei, amik előtte játszód­nak le. Hogy az anyakönyvvezető a kétszeresen meleg június­ban rövidujjú nyári inget vesz föl? Akkor előttem — s annyi sok más társam előtt — már nem is anya­könyvvezető. S ha ráadásul nem is férfi az illető... Pedig a női nem is szép számmal képviseli magát e szép pályán, amint azt a já­rási tanácson minap lezaj­lott vizsga is bizonyítja. Bar nem számoltuk, de a jelöltek legalább fele nő volt. És láthatóan jobban elviselték a drukkot, mint férfi kollégáik, — míg a szakismeretek megszerzésé­nek és fejlesztésének támoga­tása, a termelőszövetkezeti klubmozgalom erősítése, a mezőgazdaság és az ipar ösz- szefüggéseinek elemzése, a termelőszövetkezeti vezetés és demokrácia több kérdéseinek vizsgálata, a termelőszövetke­zeti tagok háztáji tevékenysé­gének elemzése, a mezőgazda­ság fejlesztésének gazdaság- politikai támogatása, a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek helyzetének fi­gyelemmel kísérése és a falu­si kereskedelmi szolgáltatási ellátás javításának segítése. Egy másik társadalmi tes­tület a város- és községpoli­tikai kérdésekkel foglalkozva a többi között napirendre tűzi a városrendezési tervek társadalmi alátámasztását és kritikáját, szervezi egyes nagyobb jelentőségű város- rendezési kérdések társadal­mi megvitatását, foglalkozik a közműellátás országos ér­dekű problémáival, a tanyai települések helyzetével, vizs­gálja a város-vidék forgalmi kérdéseit, valamint a városia­sodás hazai sajátosságait. A harmadik bizottság a honismeret társadalmi erősí­tésének érdekében olyan té­mákkal foglalkozik, amelyek alkalmasak arra, hogy erő­södjön az egészséges lokál­patriotizmus és minél na­gyobb néprétegek ismerjék és értékeljék helyesen a törté­nelmi múltunkat, forradalmi hagyományainkat. Ezért ez a bizottság foglalkozik a nem­zeti évfordulók méltó megün­neplésével, a történeti emlé­kek feltárásával, ismerteté­sével, a műemlékek gondozá­sának, valamint a természet- védelemnek társadalmi szer­vezésével. Mind a három bizottság a népfrontmozgalomban már meghonosodott változatos formákban és módszerekkel tevékenykedik; ajánlásokat, javaslatokat terjeszt az or­szágos elnökség elé, amely elfogadás esetén egy vagy több témát az egész mozga­lom figyelmébe ajánl. A kongresszus és az országos el­nökség állásfoglalásának megfelelően számítani lehet arra, hogy több megyében, esetleg járásban, vagy na­gyobb városban hasonló tár­sadalmi bizottságok alakul­nak a közeljövőben a nép­front választott testületéi mellett. Ezek a bizottságok egy-egy közigazgatási terület társadalmi problémáihoz, igényeihez igazodva határoz­zák meg programjukat és fejtik ki tevékenységüket. férfiak idegesen járkáltak, ők békés nyugalommal köl­tötték tízóraijukat a folyo­só padján. Az első szóbeliző. a felső­simái Gégény Miklós után a nyírpazonyi vb-elnök, Nagy László következett. Ö tulajdonképpen nem is anyakönyvvezető, a tavalyi választás után lett vb-elnök is. Azelőtt, éppen tizennégy évig pedagógus volt a köz­ségben. Jól illik a két pálya. Igaz, hogy most felnőttekkel kell Nagy Lászlónak foglalkoz­nia, — de hát nevelés ez is egy bizonyos szinten. S hogy a két pálya hogy megfér egymással, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Nagy László a történelem és földrajz szigorlat között tet­te le az anyakönyvi vizsgát. Hogy melyik nehezebb? Me­leg ez a június, gyakran akadtak forró pillanatai itt is. ott is. Ö volt sorrendben a 354. szabolcsi anyakönywezető, aki az új rendelkezéseknek Fekete és piros számok jel­zik az idő múlását a naptár­ban. Ünnepek és szürke hét­köznapok váltják egymást, s alig vesszük észre, hogy las­san az új mechanizmus első évének feléhez érünk. E szür­ke, de küzdelmes hétlcözna pok rengetegéből ragadtunk ki egyet, hogy továbbadja a krónikás; mi történt csütör­tökön, mi foglalkoztatja a ve­zetőket, beosztottakat az üze­mekben ? Hajdú Sándor — Most értesültünk arról — mondja Hajdú Sándor — hogy a nyíregyházi beváltó és fermentáló üzem nagy re­konstrukciós munkáinál egy­hetes lemaradás van. Érthető az izgalom, hiszen ezt a munkát úgy kell a kivitelező­nek végezni, hogy ne akadá­lyozza a termelést. A „csú­szást'' feltétlenül be kell hoz­ni, mert az idén a szokottnál két héttel korábban kezdődik a dohány beváltása. Súlyos károkat okozna, ha a lesze­dett dohányt nem tudnánk beváltani. — A karbantartási munkák a rövidített határidőnek meg­felelően, napra készen foly­nak. Hogy mennyire indokolt á rekonstrukciós munkák las­sú üteme miatti aggodal­munk, arra csupán egy pél­da; Polgár körzetében a fej­lettebb ültetvényeken már megkezdték a nagy levelű do­hányfajták aljleveleinek töré­sét... Pivarnyik András — Éppen ma tárgyalnak Budapesten a vezérigazgató és az üzletigazgatóság szak­értője az érdekelt felügyeleti szervvel a nyíregyházi hőerő­mű további fejlesztéséről — újságolja Pivarnyik András. Épül ugyan három, óránként tíz tonna kapacitású kazán, de ez az eddigiekkel együtt csak pár évig fedezi a város hőenergiaellátását. — Közben szereztem tudo­mást arról is, hogy a gumi­gyár — hivatalosan még nem jelzett — igénye újabb húsz tonna. Ha az igények így nö­vekednek, nagyon sürgősen szükség van újabb beruházá­sokra, mert pár év múlva a három új kazán pótlása sem elegendő. Hát ezért várom olyan türelmetlenül a buda­pesti tárgyalások eredmé­nyét... megfelelően szakvizsgát tett. Hogy mit kell itt tudni ? Hát az biztos, hogy nem kell elmondani egy házas­ságkötési beszédet. De hi­szen ez a munka vége az életben is. Addig sokat kell dolgozni, előkészíteni, ira­tokat, okmányokat beszerez­ni (s mi mindent! — s fej­ben tartani!), míg elérkezhet az ünnepélyes pillanat. És hogy ki tekintheti meg az anyakönyvet? És mit je­lent az anyakönyv hitelesí­tése? Mikor selejtezhetők az anyakönyvi iratok, — és melyek? És hogy mikor il­letékmentes egy anyakönyvi kivonat? És mikor kell ki­adni egy ilyen kivonatot? A kérdések nemcsak jogi jellegűek, bár a rendezés az ma is hagyományosan bo­nyolult, — ezekre a kérdé­sekre választ adni tudni annyit jelent, hogy az ál­lampolgárok mindennapos ügyeit biztonsággal intézni. Ez itt a vizsga célja. S hogy mennyire tudni kell, azt hadd bizonyítsa egy szám; Orosz Miklós — Nálunk a legidőszerűbb téma most a 44 órás munka­hét bevezetése — feleli ér­deklődésünkre Orosz Miklós — melyre július elsején ke­rül sor. Alapanyagunk bőven van, a kapacitással is jól állunk. Az olajos magvak feldolgozását befejeztük, jó eredménnyel. Most négy hé­tig karbantartást végzünk, várjuk az új termést, s ku­tatjuk a piacot. — Mert az alapanyag és kapacitás még nem minden. Az embereket foglalkoztatni kell, s az árut el kell adni, olyan cikkeket kell gyártani, amit szívesen megvesznek. Uj termék például a textil­gyárak részére készülő para- fingyűrű. Trópusi gyertyák készítéséről tárgyalunk az NSZK-val. S hogy kelendőbb legyen az áru, újabb típusú díszgyertyákat is készítünk, s mécsest húsz grammos kivi­telben. Gergely Ferenc — Július 10-re üzembe kell helyezni a szövetkenőt — vá­laszol röviden Gergely Fe­renc. — Erre összpontosítunk most minden munkát, hiszen a gumiszövetgyártásra .már az első hónapban terv van. S ami még lényeges: mintegy 70—80 új dolgozó munkába állítását teszi lehetővé az új üzem. Jelenleg a gépek sze­relése folyik, s mindent elkö­vetünk, hogy a meghatározott időben a próbaüzemelés meg­kezdődjön. Balogh Gábor — Az új mechanizmus ná­lunk jól bevált — közli meg­elégedéssel Balogh Gábor. — Amilyen nehezen kezdtük ta­valy, olyan jó vágányon ha­ladunk most. Alapanyagellá­tásunk százszázalékos, kapa­citásunk öt évre le van köt­ve. — Legégetőbb problémánk ezekben a napokban az, hogy mielőbb megkapjuk a Beru­házási Banktól a három évre kért egymillió 400 ezer forin­tos hitelt. Ezen a pénzen Ti- szavasváriban vásárolunk egy üzem létesítésére alkalmas telepet. Ha ezt megkapjuk, a jelenlegi havi 600 ajtó és ab­lak helyett annak dupláját tudnánk előállítani. Ez a ter­mék most nagyon keresett és továbbra is az lesz, mert az építkezések üteme fokozódik. T. A. eddig százat utasítottak vissza, ök fél év után újból nekirugaszkodhatnak. Miért kell megismételni? Valamit nem tudtak, s itt mindent tudni kell. Ez a minden pedig annak is sok, aki immár tíz éve anyakönyvvezető községé­ben. Ül a folyosón, forgatja a könyvet, nézegeti ezt is, azt is... Azután arról próbál meggyőzni az orosi Jakab Károlyné, milyen szép hi­vatás az anyakönyvvezetés. Szép, mert elkíséri az em­bert a bölcsőtől a sírig. S ha így végigkíséri az embert, örömöt. bánatot egyaránt hoz. Mondja, hogy mennyire bántotta a lelki­ismeret nemrég, amikor vá­lásról kapott hivatalos érte­sítést a bíróságtól. Azt a párt ő adta össze. Pedig ha egy házasság rosszul sikerül, az nem az anvakönyvvezető hibája. öröm? Az orosi vb-titkár- nő boldog mosollyal újsá­golta neki — meséli Jakab Károlyné, — hogy egy ifjú pár bejelentette házasságkö­tési szándékát. A mosoly­ban bujkáló örömnek kü­lönös magyarázata van: a kislányt születésekor a tit­kárnő anyakönyvezte, ti- zenyolc évvel ezelőtt. (kun) „Szinte valamennyi bolt­egységnél talált a vizsgálat olyan mérőeszközt, ameiyeí érvényes hitelesítés nélkül használnak. A nyírmeggyes’ önkiszolgáló vegyesboltban egyetlen mérleg van, de az h alkalmatlan... Próbavásárlá­sok alkalmával kiderült, hogy a fábiánházi 8-as vegyesbolt vezetője egy kilogramm cukor helyett 97 dekát mért és 1 kilónak megfelelő összeget számlázott. Több helyen 0,20 —1 forint közötti összegben számláztak többet a tényle­ges áru értékénél... Ezek a jelenségek a vásárlók károsí­tásának félreérthetetlen bizo- nyitékai, a haszonszerzés megengedhetetlen formája. A vásárlók érdeke megkívánja, hogy ezek a visszaélések kel­lő felelősségre vonás útján megszűnjenek...” A szó szerinti idézet ke­mény bírálat és á lehető leg­kézenfekvőbb következtetés­re utal. Szinte azonnal lát­szik: NEB-vizsgálat anyagá­ból való. Az is. A Mátészal­kai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság fmsz-i boltokat vizsgáló „eredménye” alapján készült, s tájékoztató jelentés a járási tanácsülés részére. A megye egye'tlen járásá­nak esete lenne? A megálla­pítások tényei — ha változó formákban — másutt is meg­találhatók. Gondolkodásra késztetnek az idézett és hasonló jelen­ségek. Történelemnek mond­ható ma már az az időszak, amikor a felszabadulás után megjelentek a dolgozó pa­rasztság összefogásának első demokratikus bázisai: a föld­művesszövetkezetek. Gyakor­lati jelenlétük óriási politi­kai-gazdasági eredménynek számított. Ma már az emberi életidő felső határához tar­toznak vagy ahhoz közeled­nek azok a volt kisparasztok. pár holdas gazdálkodók, akik a reménykedés mellett alig valami anyagi bázissal is in­díthatták kereskedő-értéke­sítő szövetkezésüket. Nagy­A megyei Autóközlekedési Vállalat — régi ostromnak engedve —, kirándulójárato­kat kívánt indítani a múlt héten szórakozásra vágyó szabolcsiaknak. Egyet szom­baton délután a tokaji nagy halászcsárdába, egyet vasár­nap reggel a gergelyiugor- nyai Tisza-strandra. Amikor már csak egy nap választott el az első járatoktól, me­lyet minden hétvégen meg szerettek volna ismételni — megkérdeztük: elindítják-e a A debreceni pályaudvar egyik bazárjában rábukkan­tunk arra, amit régen igény­lünk: egy kis megyei vasúti menetrendkönyvre. Amit elektronikus számítógéppel is csak három órai munkával lehetne „kitermelni” a fél kilós, több száz oldalas, húsz forintos áru és egyébként már seholsem kapható nagy MÁV-menetrendkönyvből, az egy kicsi, zsebre vágható fü­zetben lesokszorosítva két forintért talán bárkinek, rendelkezésére áli. (Félve írjuk le, hogy bárkinek, hátha az történik, ami leg­utóbbi a MÁVAUT helyi járat kis menetrendfüzetével. Az­nap, hogy megírtuk: megje­lent, szétkapkodták, ingyen, azóta sincs utánpótlás.) A kis menetrendkönyv egyébként csak felig érőm. ecseden kosaranként adták össze az első vagon napi elfor­gót, hogy a nekik szükséges viszonáruk cseréjeként segít­sék az éhező fővárost. Sza- mosszegen fillérenként gyűj­tötték össze a szövetkezes vezetői az első hordó petró­leumra való pénzt, hogy a gyilkos háború utáni kezdődő új élet estéin lámpát gyújt­hassanak. De nagyon sok ha­sonló példa van még az első nehéz lépések idejéből. A reménykedés valóra vált, a kevés anyagi tőke megerő­södött. Cseppet sem volt könnyű idáig, de érdemes út. S ma már alig van egy-egy községben, faluban olyan család, amelynek ne lenne társulása, részvénye az fmsz- nél. És újabb programokat,. előrébb vivő célokat jelölnek meg a szövetség, a falu érde­kében. (Mert bizony komoly igény van ma már a legki­sebb falvakban is az új dol­gokra: divatra, gépekre, bő­séges áruválasztékra.) Aztán itt van az idézett előterjesztés és a nem idézett hasonló esetek. A boltosok nagy többsége a fiatalabb korosztályokból kerül ki, akiknek már' ez a rendszer adott segéd, vagy szakmun­kás oklevelet. Az fmsz-i moz­galom indulási küzdelmeiről mit sem tudnak, esetleg va­lami különös „érdekességet” sejtetőn figyelnek oda régi események idézésére. Tiszte- let a kivételüknek, valahogv olyasformán gondolják. az egész azért van. hogy nekik „kereső helyük legyen.” A tagság, a részvényesek is azért vannak, hogy „náluk” vásároljanak. Aztán, ugyan miért dőlne össze a világ, ha a mérleg nem éppen olyan, amilyennek lennie kell. Ha húsz vagy akár egy forint „lecseppen pluszként ." Hát nem így van. Inkább úgy, amit az idézett előter­jesztés befejező részében ja­vasol... (asztalos) járatot, ha kevés utas lesz, akkor is. A forgalmi osztály válasza: ha két utas lesz, elindul. Nos, nem indult el. Nem volt két utas. Egy utas sem jelentkezett. Hihetetlennek tűnik, de amit azelőtt szá­zak kértek, igényeltek, sen­kinek sem volt kedves nyár­estén Tokajban halászlét en­ni, és senki sem akart busz- szal a legszebb megyei für­dőhelyre, az ugornyai strand­ra menni. Kár, mert jó kez­deményezés volt. Benne van valamennyi vo­nat, amelyik Nyíregyházára érkezik és ugyaninnen in­dul. Jó lenne egy olyan is, amelyikben mondjuk a Má­tészalkáról induló és oda ér­kező vonatok is benne lenné­nek, esetleg — nagy kérés? — ugyanez Vásárosnaményt illetően. Ha nem lehet két forintért, háromért. Nyugodt lenne az utas, mert végre tudhatná, amit most alig, vagy rosszul tud. Keveseb­ben molesztálnák a forgal­mistákat, állomásfőnököket, kalauzokat, vonatvezetőket, fékezőket, baktereket. A sok tájékozatlan, vagy félretájé­koztatott utas kevesebbet bosszankodna. És még ki­adásba sem kerülne a MÁV-nak. Amennyibe kerül, annyiért adná, tgeszielyl) Bántotta, hogy elromlott az a házasság... Mit tud az anyakönyvvezető? MEGJEGYZÉSEK : Nem indultak el a fürdőjáratok Itt a kis menetrend! 5 Ü Z E H GONDJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom