Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
4 oldal *. ' . $ KELET-MAGYARORSZA® ’ÍOT. június Í3, A VAJAI RÁKÓCZI VARKASTÉLY. A XVII. században épült várkastély fontos szerepet játszott a magyar szabadságharc történetében. 1703 július 14-én és 1711 január 31-én itt tanácskozott a haza sorsáról II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Ma idegenforgalmi látványos Ság a műemlék. Hammel József felvétele A tsz-családok érdekében Július elsején lépnek életbe a családi pótlékról hozott új rendelkezések Adatok felkiáltójellel I Van-e titka az állattenyésztésnek 1 Útmutatás n meg vének flak amazon Július elsején lép hatályba a kormány 20/1968 (V. 21.) számú rendelete és a SZOT 1 1968 (V. 21.) számú szabályzata a családi pótlékról szóló, jelenleg még érvényes jogszabályok módosításáról Az említett új kormányrendelet és SZOT-szabályzat fontos lépést jelent azon az úton, amelyet az MSZMP IX. kongresszusa jelölt meg annak érdekében, hogy „végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság élet- színvonala, szociális, kulturális ellátottsága között.” Énnek megfelelően hozott határozatot kormányunk a múlt évben arra, hogy 1970-ig fokozatosan el kell érni az említett célt. A mostani rendezéssel a tsz-tagok családi-pótléka eléri a bérből és fizetésből élőkének 1966 februárja előtti színvonalát. A kormányrendelet és a SZOT-szabályzat intézkedései értelmében a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra igényt adó gyermekeire vonatkozó korhatár 16 év lesz július elsejétől, a gyermek tovább tanulása esetén pedig 19 év. Ezzel a tsz-tagok gyermekeire érvényes korhatár azonossá válik a munkaviszonyban lévő dolgozók gyermekeire megállapított korhatárral. A tsz-tagok és nyugdíjasok eddig gyermekenként egységesen havi 70 forint családi pótlékra voltak jogosultak. Július elsejétől kezdve két gyermek után havi 200, három gyermek után 360, s minden további gyermek után gyermekenként 120 forint jár a tsz-tagoknak és nyugdíjasoknak. Családi pótlékra az a tsz- tag jogosult, aki az előző naptári évben 120, ha pedig BŐ, akkor legalább 80 munkanapot teljesített a közös munkában. Aki az előző naptári évben ennél kevesebbet dolgozott, az a teljesített munkanapok arányában a következő naptári év első napjától számítva, annyi hónapra jogosult családi pótlékra, ahányszor tíz (ha nő, akkor 7) munkanapot dolgozott a közösben. A tsz egyedülálló tagjának és annak a vak tsz-tagnak, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermeke után havi 120 forint, kettő után havi 240 forint, ennél több gyermek után pedig gyermekenként további 120 forint családi pótlék jár havonta. A különélő tsz-tag házastársakra is ugyanezek a jogszabályok vonatkoznak, július elsejétől kezdve, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényesek. Igen fontos új intézkedés, hogy az öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékban részesülő tsz-tagok is ugyanolyan összegű családi pótlékra válnak jogosulttá, amilyen a tsz-tagokat, illetőleg nyugdíjasokat megilleti. Jelenleg az egyedülálló dolgozó nők egy gyermek után is jogosultak családi pótlékra. A szóban forgó jogszabályok értelmében ezen túl ugyanez vonatkozik az egyedülálló férfiakra is, akár munkaviszonyban vannak, akár tsz- tagok. Az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, szakcsoportok, hegyközségek) tagjai eddig nem kaptak családi pótlékot. Az új rendelet rájuk is kiterjeszti ezt a jogosultságot. Az ő esetükben a családi pótlék folyósításának feltétele, hogy az ehhez szükséges, közös munkában eltöltött napok alatt a betegségi biztosítási jogszabályok alapján, szövetkezetük és az illetékes társadalombiztosítási szerv között létrejött megállapodás értelmében, betegségi ellátásra jogosultak legyenek. Megszüntették egyebek között azt a korlátozást is, amelynek értelmében jelenleg egy 16 éven aluli beteg gyermek után a dolgozó — az egyedülálló dolgozó nők kivételével — nem jogosult családi pótlékra. Az új rendelkezések kimondják, hogy egy 16 éven aluli beteg gyermek után is jár családi pótlék, ha a gyermek betegsége legalább egy éve tart, vagy egy éven belül nem szűnik meg, s a gyermek állandó ápolásra szorul. Aki munkaviszonyának fennállása alatt katonai szolgálatot teljesít, illetőleg külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, vagy állami, s más szerv által rendezett egésznapos iskolán, tanfolyamon vesz részt, annak távol töltött idejét a családi pótlékra való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni, ha a munkaviszony nem szakadt meg. Mind a kormányrendelet, mind pedig a SZOT-szabályzat tartalmaz a felsoroltakon kívül még jó néhány fontos intézkedést. Az új jogszabályokból az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságon, vagy kirendeltségen kaphatnak részletesebb felvilágosítást a termelőszövetkezeti vezetők és tagok. (g) Felkialtójelt érdemelne minden adat, amely a raka- mazi Győzelem Termelőszövetkezet legelőgazdálkodásával kapcsolatos. A Tisza árterében közel kétezer holdas rétjük, legelőjük van, ebből 400 holdat már évek óta öntöznek. Az öntözött területen 800 szarvasmarhának jut állandóan dús legelő és szénát is bőséggel takarítanak be. Idén száz hold száraz szénatermése eddig 2500 mázsa volt és várhatóan még 1500 mázsát kaszálnak. A jó legelő hatására a tsz fejőstehenei — 230 — napi 2300 liter tejet adnak. A fejés istállóátlaga 10 liter. A tsz-tagok háztáji tehenei szintén napi 10 literen felüli tejet adnak, önmagáért szól az is, hogy a száz növendóküsző napi súlygyarapodása 75— 80 deka. A legelő is fő feltétel Sok helyütt az állattartást, állattenyésztést elsőrendű feladanak tekintik ugyan, de a legelőgazdálkodást már másod, vagy harmadrendű dologként kezelik. A legelő- gadálkodást már mindenütt az első helyre kellene tenni. A rakamazi legelőgazdálkodási tanácskozás és bemutató fényesen bizonyította, hogy ahol jó a legelő, ott nem lehet ráfizetéses a szarvasmarhatenyésztés. Vehetjük bizonyításként a háztáji állományt annál is inkább, mert ritka az olyan község, ahol a tsz-tagok 400 darab fejős tehenet tartanak. Egy-egy tehén legeltetéséért a tsz-tagok évi 500 forintot fizetnek, amely 200 napos legeltetést figyelembe véve napi 2,50-es költség, viszont az átlag 10 literes tejhozam értéke negvven forint. (A dombrádi Szőke Tisza Tsz szakembere mondta, náluk 180 forint a legelőbér és az a drága, mert ha tejet akarnak fejni, akkor a legelő mellett abrakolni kell a teheneket.) A gazdaságosságot azonban más is bizonyítja. A tsz az elmúlt években 500 ezer forint körüli költséggel öntözött. Idén 620 ezer forintra növelték ezt a költséget, de megéri, mert ha csak a várható négyezer mázsa száÉvek során ahány lottómilliomost csak megkérdeztek, mire szándékozik fordítani a pénzt, egyse hagyta ki a felsorolásból az új lakást és azzal járó új berendezést. Ez is csak Igazolja azt a szakemberek által megerősített feltételezést, hogy majd minden embernek vannak lakástervei, akadnak elképzelései otthona új berendezéséről. A gazdasági lehetőségeket tekintve ez természetesen nem csak pénzkérdés, hanem annak kérdése is, hogy az emberek pénzükért megvásárolhatják mindazt, ami a tervük megvalósításához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évihez képest ez év első fél évében a kereskedelem a tavalyinál jobb árukínálattal állt a fogyasztók rendelkezésére, építkezési anyagokból, felszerelésekből, bútorokból és lakástextíliákból. Vegyük elsőnek a lakosság építőanyagellátását. Köztudott, hogy a kislakásépítkezési kedv különösen az utóbbi három évben növekedett, 1965-ben 32 000, 1966ban 35 000 és tavaly több. mint 38 000 lakást építettek. (Az idén már 40 000 magánerőből épülő lakással számolnak.) Egyre több anyag jutott tatarozási, javítási, korszerűsítési célokra, valamint nyaralók, garázsok és mellék- létesítmények építésére. Az idei népgazdasági terv az építőanyagellátás biztosítáraz szénát tekintik, annak a beszerzési ára 600 ezer forint körüli. A költség tehát már ezzel megtérül, s plusz nyereség a magas tejhozambó1 az abrak nélküli súlvgyarapo dásból származó többlet. Ősgyep nem akadály Szabolcs-Szatmár megye rétjeinek, legelőinek nagy része ősgyep. Azt tartják, hogy ezeknek a feljavítása igen nagy pluszköltség. A rakama. zlak öntözött területe is ős. gyep, nem szántották ki, nem vete'ték be nemes fűmagvakkal. Az öntözés és a nagy adagú műtrágyázás hatására azonban a gyomfüve. kát elnyomva a nemes pázsit és herefélék uralják a területet. E természetes folyamatot a termelőszövetkezet azzal segíti, hogy állandó munkában 20—:30 embert foglalkoztat azzal, akik az úgynevezett acatálással irtják a káros gyomokat. (A gyomirtó brigád tagjai nyugdíjasok. hasznos munkájukkal jól keresnek.) A megfelelő gyepkialakítás lényeges része, hogy a terméssel a termelőszövetkezet jól gazdálkodjék. A rakamazi termelőszövetkezetben állandóan keresik és kutatják a legjobb lehetőséget arra. sára a fontosabb anyagokból —- így a falazó anyagokból 20 százalékkal, cementből 40 százalékkal, fenyőfűrészáruból lo százalékkal — nagyobb árualapot biztosított a lakosság számára. Az év első felében a lakosság építőanyagokból — összehasonlítható árakon számítva múlt évinél 2 százalékkal vásárolt többet. Látszólag ellentmond ennek az, hogy szakemberek szerint 1968-ban 4,7 milliárd forintos forgalommal számolnak, 13 százalékkal többel az előző évinél. Az építkezésekkel összefüggő vasárukból évről évre nő a kereskedelmi forgalom, s az idén azokból a termékekből is javult a kínálat, amelyekből korábban a keresletet csak részlegesen lehetett kielégíteni. Jelenleg nem kielégítő a kapuk, ajtók, ablakok javításához szükséges épületvasalás, valamint a lakatok kínálata. Az építkezési vaslemezekből és rúdvasakból .a rendelkezésére állónak mintegy kétszerese kellene. Megfelelő mennyiségben beszerezhetik szükségleteiket az építkezők csatornákból és kerítéslemezekből. Ami a fürdőszoba berendezéseket és felszerelési cikkeket illeti: fürdőkádból 50 százalékkal többet, — mintegy 56 000 darabot — hoznak forgalomba. A második fél évben hazai és import forrásokból várhatóan javul az ellátás, csapokból, hogy a gyep hasznosítása minimális veszteséggel történjék. A legeltetés viliany- pásztoros módszerét : sá'os legeltetéssel és tolókocsis <p- geltetéssp] bővítették. így a ’egelő jószág csak minimális mennyiségű füvet tapos !e. Öntözés... Öntözés,., Az állattenyésztés, s főleg annak gazdaságossá tétele országos program. E program eredményes megvalósítása Rakamazon sokrétűen jó úton halad Példázza ezt az elkövetkező évek terve is. Az öntözött területet úiabb 300 holddal kívánják növelni. Ehhez a tervek már elkészültek, a megvalósításra hamarosan sor kerül. Az öntözött terület növelése lehetővé teszi majd. hogy évi átlagban kétezer szarvasmarhát tartsanak. így a jelenlegi évi átlagban értékesített 300 hízott marhának a dupláját állí+hatják elő. A rakamazi tapasztalatcserén és bemutatón a megye termelőszövetkezeteiből több. mint száz szakember vett részt. Hasznos és jó útmutatást kaptak ahhoz, hogy saját gazdaságukban miként teremtsék meg a jövedelmező állattenyésztést. Seres Ernő csaptelepekből és épületsze-i relvényekből. Víz- és gázvezetéki csövekből 30 százalék, kai jobb a kínálat, ám a kielégítetiség még így is csak mintegy 70 százalékosra tehető. Bútorból a kereskedelem kiegyensúlyozott ellátást irányzott elő, általában több kárpitozott bútort, egy- egy lakó, vagy hálószoba bútortípust pedig többféle furniro- zással, vagy szövettel készit-' let. A hazai bútoripar az év első felében kielégítően, szállított, konyhabútorokból teljes egészében teljesítette az igényeket, s a tavalyinál több és választékosabb káp- pitozott bútor került a kereskedelem hálózatába. Javult a kínálat olyan árukból is, mint a műszál takaró, a bobbyn függöny, a paplan, s összehasonlíthatni, lanul jobb volt az ágyneműellátás is. Nagyon élénk a kereslet a jobb minőségű szőnyegek iránt, bár a kínálat ezt nem tudja követni. A keresettebb velurszőnyeg ára lényegében változatlan maradt, a bükié drágább le t és közelebb került árban az előbbihez. A kereskedelem arra számít, hogy az év második felében a legtöbb lakberendezési cikkből tovább nő a kereslet. A legtöbb árucikkből az ellátás kielégítőnek ígérkezik. M Mindenkinek van Hogyan alakul az építőanyag és lakásfelszerelések forgalma?
