Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
Megfiatalodik a 130 éves Vidám Wem követünk el indiszkréciót, ha eláruljuk, hogy 130. születésnapját ünnepli a Vidám Park. Hogy milyen népszerű? Eire elég egy számot idéznünk: évente átlagosan kétmillió 700 ezren, — közöttük több mint félmillió külföldi — keresnek itt játékot, vidámságot. Csehszlovák vendégek már húsvétkor reklamáltak, miért nem nyitott ki a park? Nem nyithatott, mert még javában folytait a munkálatok, az egyik idei szenzációt szerelték, az új kistroli csarnokot. Az egykori dod- zsen néven ismert kis villanykocsikat is kicserélték fürge olasz kocsikra. A kistrolik rugalmasan ütköznek, minden irányban könnyen mozognak, a közönség örömére jóval gyorsabban szaladnak. Már tíz éves gyermekek Is vezethetik a go-kart- okat. Mozgékonyak, fürgék, bizonyára sok örömet szereznek majd. Az autózás barátainak jó hír, hogy a Műszaki Egyetem tervezésében (és saját kivitelezésében) üzembe állították az új kisautókat, amelyek szabad pályán mozognak, a közönség önmaga kormányozhatja és határozhatja meg a sebességét Hol vannak már a múlt Föl-le, előre-hátra, ráz-ríngat, forog az óriási „Pók”. (Wormser Antal felvétele) idők szenzációi: a bolhacirkusz, a panoptikum, a liliputi falu? „Utolsó mohikán” a körhinta, közismert nevén ringlispil, festett angyalkáival, nyikorgó lovacskáival. (Rövidesen szintén felújítják). A Vidám Park nagy attrakciója az NDK-ból érkezett „Spiné”, magyarul pók; ez az óriás „szörny“ minden irányban forog, hintáztak emelkedik és zuhan, mint a pókok a hálóban. A napokban bemutatkozik 30 új játékautomata is, valamennyi a legújabb gyártmány. Készül az új Elvarázsolt kastély, több varázslattal, amiben már segít a technika is. (Egyébként megnyitásáig a régit lehet látogatni.) A BUVÁTI mérnökei megmondhatói: egy ilyen „vicces” építményt — milyen komoly munka megtervezni. Jön a zuhanó meny- nyezet, olyan tükörútvesztő, hogy ember legyen a talpán, aki kitalál. Rejtett hang- és fényhatások teszik kísértetiessé a kirándulást benne. 16000-ren egy kerékasztalnál Befejezéséhez közeledik lapunk közvéleménykutatása Időjóslás — jóslás nélkül ■— Nem vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. -Tengerparton, sík vidéken szabályos domborzati viszonyok között jóval könnyebb ez a munka. Nálunk a hegyek sok mindent összezavarnak. Vonul a ciklon, mely az időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a francia, vagy olasz Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos, meteorológus, — mondja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteorológiai Intézet igazgatója. Elektronikus számi tógépekkel Nagy erőfeszítések történnek azért, hogy a prognózis mind pontosabb legyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a matematikai módszerek, elektronikus számítógépek alkalmazása. — Ehhez a fontos munkához drága berendezésék, elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző országok gazdasági lehetőségei nem egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez •kell a világszervezet A mílholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy, korszerű segítőtárs, A magasban keringő mesterséges égitestek világméretekben fényképezik a felhőzet alakulását és felvételeiket folyamatosan közük a földi vevőállomásokkal. A mi lőrinci intézetünkben is van egy kitűnő, hazai gyártmányú vevőkészülék, amely állandóan veszi a műholdak által sugárzott felvételeket, s automatikusan dobja ki a kész képeket. A feihőkép jó ismerete, különösen a tornádó, a hurrikán-zónákban felbecsülhetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonulási irányát. De a mi körülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőkének alapján jobban lemérheti a domborzati viszonyok hatását, az időjárás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság A meteorológia, az időjárás tudománya, azon kívül, hogy naponta többször kiadja jelentését a jelenlegi és előrejelzését a közeljövőben várható időjárásról, jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik eélja. hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak, hiszen a mezőgazdasági termelés a népgazdaság ágazatai közül legjobban függ az időjárás alakulásától. Melyek azok a tudományos témák, amelyekkel közvetlenül a mezőgazdaság érdekében foglalkoznak? —■ Iparkodunk a mező- gazdasági szakembereknek is minél több hasznos tanácsot adni — mondja Dési professzor, — Mezőgazda- sági távlati tervek készítéséhez szolgáltatunk különböző éghajlati jellemszámokat, tanácsot adunk, miként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A változásokat közük a mező- gazdasággal. Az úgynevezett fenológiai állomásokon figyelik a növények fejlődé-' sét, számszerű pontossággal megállapítják, milyen hatást gyakorolnak a meteorológiai elemek a növényekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tennivalója az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen kutatás — mondja Dési Frigyes. — Egy grűziai felhőfizikai intézetben, amellyel kitűnő kapcsolatban vagyunk, már sok mindent kutattak, s a gyakorlatban is kipróbáltak. Nekünk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagyarázza, hogy a felhőképződéshez nemcsak vízgőztelítettség szükséges, az is fontos, hogy kicsapódási, úgynevezett kondenzációs magvak keletkezzenek, — Vegyünk egy viharfelhőt. Ebből esik a'jég, — magyarázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag, akkor a kevés magon nagy tömegű jégszemek keletkeznek. Ismerjük pusztításukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhőcellába, ahol a jégeső „szíve” van, olyan anyagot kell belelőni, amely megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkeznek, amelyek elenyésznek esés közben. Ágyúval, vagy rakétával lövik a felhőbe az ezüstjodid, szénsavhó magvakat. Megfelelő méretű, kémiai összetételű anyagokra van szükség. így tehát a régiek kísérlete, hogy kartáccsal lőj j ék szét a felhőt, csak a megsejtése volt valaminek. A kartácsrepesz ugyanis nem megfelelő kondenzációs mag. A felhőképzéssel is folynak kísérletek. Az úgynevezett hidegkodök eloszlatása pedig már megoldott dolog. Különösen repülőtereken van nagy jelentősége. — A jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési professzor — mi is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sorakozik majd fel az „üteg”, hogy megvédje az értékes szőlőket a pusztító jégveréstől. Ké&esdi Gyula Előfizetőinknek, olvasóinknak máris jóval több minta fele jelentkezett a véleményével és ez azt jelenti, hogy érdekli a mi megyei újságunk, annak színvonala, munkája, érdeklődési köre. Hatalmas kerekasztal-konfe- renciára ültünk össze, az asztal körül máris több mint tizenhatezer ember ült le és mondta el a véleményét. A vita: a világ is, a megye is A legnagyobb vita a körül alakult ki, ami nekünk is legnagyobb gondunk volt eddig: milyen mértékben foglalkozzunk a világ és az ország eseményeivel. 1 A vita két oldalán felismerhetően két olvasótípus van. Az egyik, aki más lapokat is olvas. A másik, akinek csak a Kelet-Ma- gyarország a napilapja, innen akar tájékozódni az ország és a külpolitika eseményeiről is. A két olvasó típus körűibe-, lül fele-fele arányban van olvasóink között. Látszólag így tehát döntetlenre végződnék a vita. Van azonban egy motívum, ami mégis eldönti a kérdést. Sőt, kettő. Az egyik, hogy a más lapokat is olvasó előfizetőink egy jó része is azt követeli: kövessük tömören, röviden figyelemmel a világeseményeket és az ország életét is. (Nagyon sokan észrevették, hogy éjjeli inspekciónk jóvoltából reggel a Kelet-Magyaror- szág sok olyan friss hírt közöl, amit az országos lapok csak másnap tudnak hozni.) Szabolcsi szemmel A másik a döntő: új olvasóink java része olyan megyei ember, aki eddig nem olvasott újságot. A Kelet- Magyarország az első napilapja, amire előfizet. Számuk állandóan növekszik. Ez év végéig el szeretnénk érni a negyvenezres példányszámot. Terjesztőink szerint az új olvasók túlnyomó többsége is „egyújságos” ember lesz. Tehát: továbbra is foglalkozunk a megyén kívüli világgal, nem teszünk szemellenzőt, mintha Sza- bolcs-Szatmáron kívül nem lenne semmi. De tömören, összefoglalóan és — sok olvasónk kéri — „Szabolcsi szemmel”. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság egy kicsit még mindig jobban érdekel bennünket például, ezt is értjük szabolcsi szemen. De ipar is kell nekünk, ez sajátos kérdéseket vet fel. Nem fogjuk elfelejteni. Tulajdonképpen az olvasó nem is vitázik velünk másban. Nem lenne ildomos idézni az elismerő szavakat. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy mindenki a maga témáiról kér többet. A testnevelő tanárok a sportról, .a dombrádiak Dombrádról, az anaresiak Anarcsról és így tovább. Nem megoldhatatlan ez és — bár érte egykét bíráló szó levelezőhálózatunk pontosságát — meg is kíséreljük. Több ezer közvéleménykutató lap megjegyzéseit átolA rsyírjákói „megvallatás64 és más könyvbeli érdekességek Vége felé közeledik a könyvhét. A rendezők szerint — ők nem létszámban gondolkoznak — a legsikerültebb este Nyírjükön volt kedd este, ahol — mint tréfásan mondják — a közönség úgy „megvallatta” a Nyírségben közismert és közkedvelt Koroda Miklóst, hogy beléizzadt. Nagyon jól sikerült a néphadsereg egyik megyénkbeli KISZ- szervezetének rögtönzött estje is Bede Anna költőnővel, ahol a versek olvasásáról vitatkoztak. Szombaton megérkezett Vásárosnaményba Fája Géza József Attila díjas író és Bozsóki Éva, a Könyvtáros című lap szerkesztője. A na- ményi járási művelődési házban szerepeltek. Vasárnap délután társul hozzájuk Szabó Pál és hármasban mennek Gulácsra. Bessenyei György docens viszont szombaton a tiszakanyáriak vendége volt, vasárnap pedig Nyírbogáton fejezi be előadó körútját. Változatlanul nagy érdeklődéssel várják ■ Nyíregyházán Darvas Józsefet, aki június 8-án, a Móricz Zsigmond Színházban lép közönség elé. vasva két nagyon fontos megállapítást kell még tenni. Az egyik: meglepően nagy számú, minden korú olvasó kéri: foglalkozzunk többet a fiatalokkal, életükkel, problémáikkal. Egészen idős emberek, szülők, nevelők és maguk a fiatalok. Néha szívszorongató olvasni a kérdéseket, problémákat a megyei fiatalság jövőjéről, szakmai tudásának emeléséről, erkölcsi és szellemi fejlődésének segítéséről. A másik kellemes meglepetés: olvasóink többsége rendszeresen olvassa úgynevezett publicisztikai írásainkat. Nemcsak pártmunkások és KISZ-titkárok, hanem magasabb beosztás nélküli dolgozók, háziasszonyok veszik hasznát, ha az élet és a világ jelenségeit magyarázzuk. Ez a politikai érettség szögesen ellene mond a szabolcs-szatmárl ember elmaradottságáról szóló hamis és még mindig fel-felbukkanó állegendának. Nagyon sok konkrét témát, feldolgozásra váró problémát is kapott szerkesztőségünk az eddig átolvasott ívekből. Sok közülük egybeesik. Ezeket vesszük előre. A szakcikkekről Végül egy megjegyzés: nem kevés olvasónk igényelt mezőgazdasági szakcikkeket. Olyan mennyiségben, hogy azt biztosan nem tudjuk teljesíteni. Engedjék meg ezek az olvasóink, hogy felhívjuk a figyelmüket a Magyar Mezőgazdaság című képes hetilapra, amely rangosán ki tudja elégíteni minden ilyen irányú igényüket. Huszonnégy oldala mellé 16 oldalas mellékletet is ad. Megrendelhető havi tíz forintért minden postai kézbesítőnél. Még egyszer köszönjük Ja.; vaslataikat, észrevételeiket. Szerencsét kívánunk a sorsolásnál. „A fiamnak jelentek'' Gyurján András, Gyurján László és Gyurján István a lövészet utáni pihenőben. — Vannak furcsa jelenségek az ember életében, de ezek lehetnek természetesek is, mint az én esetemben. Például a minap belépek a századparancsnoki irodába és katonásan jelentem, hogy Gyurján András munkásőr ügyeleti szolgálatra bevonultam. A fiatal parancsnok hozzám lép, begombolja a zubbonyom nyitva felejtett felső zsebét, végignéz rajtam tetőtől talpig, majd tisztelettudóan megcsókol és azt mondja: rég láttalak édesapám, hogy vagy egészségileg? — Hát igen, a fiam már közel 10 éve, hogy parancsnokom. De ezen nincs mit csodálkozni, mert a mi családunkban csak a feleségem, lányom, meg a 2 és fél éves Évike, az unokám nem munkásőr. — A négy fiamból három munkásőr, a negyedik fiam is egyenruhát visel, 1958 óta hivatásos katona, főhadnagy. A vöm, a Feri 10 éve öltötte magára a kék egyenruhát Higyje el, én erre nagyon büszke vagyok. Otthon egy külön szekrény csak a munkásőri egyenruháknak van. Nem kevésbé érdekes az is, amikor együtt menetelünk négyen egymás mellett, az ötödik, a parancsnok meg az élen. — Nem vagyunk mi idősek, — teszi hozzá huncutos mosolyával a szót a beszélgetéshez, ami a lőtéri gyakorlat befejezése után zajlott le. — Egyedül én nyomom meg kissé idős korommal az átlagot; De ha az ötünk átlag életkorát vesszük figyelembe, akkor 33 évet tesz ki, mert összesen 166 évesek vagyunk. Látja, így lettem én is ismét 33 éves, ismét fiatal Jó-e az átlagszámítás. A munkásőrségben eltöltött időnk 56 évet tes ki és ez pont megegyezik az én élet-, korommal. Közben leveszi fejéről a sapkát megsimítja ezüstös haját, mélyen elgondolkodik, végignéz fiain, majd az egyenruhájára pillant s mint aki egy életet gondol végig egy pár másodpere alatt, szinte a beszélgetés befejező aktusaként elmondja: — Tudja mit köszönhetek én a munkásőrségnek? Az egyszerű ácssegédnek erőt adott, hogy elvégezzem idős fejjel az építőipari technikumot hogy 15 éve a Nyíregyházi Építőipari Vállalatnál, ahol négyezer ember dolgozik, osztályvezető legyek, hogy minden fiam leérettségizett és a társadalomban megtalálja a megbecsült helyét. Ezért szeretjük mi ezt aa acélkék egyenruhát és büszkék vagyunk, ha úgy titulálnak bennünket Nyíregyházán, hogy a „munkásé* család”. Legyezte: Kecskovszki József A SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI EPlTÖ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT (Nyíregyháza, Káliéi út 4. szám) a s a n Ms a S felvess ÉM. nehézgépkezelői vizsgával rendelkező rakodógépvezetőket, műköves és ács szakmunkásokat Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán.
