Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Megfiatalodik a 130 éves Vidám Wem követünk el indisz­kréciót, ha eláruljuk, hogy 130. születésnapját ünnepli a Vidám Park. Hogy mi­lyen népszerű? Eire elég egy számot idéznünk: évente átlagosan kétmillió 700 ezren, — közöttük több mint félmillió külföldi — keresnek itt játékot, vi­dámságot. Csehszlovák ven­dégek már húsvétkor rek­lamáltak, miért nem nyi­tott ki a park? Nem nyit­hatott, mert még javában folytait a munkálatok, az egyik idei szenzációt szerelték, az új kistroli csarnokot. Az egykori dod- zsen néven ismert kis vil­lanykocsikat is kicserélték fürge olasz kocsikra. A kistrolik rugalmasan üt­köznek, minden irányban könnyen mozognak, a kö­zönség örömére jóval gyor­sabban szaladnak. Már tíz éves gyermekek Is vezethetik a go-kart- okat. Mozgékonyak, fürgék, bizonyára sok örömet sze­reznek majd. Az autózás barátainak jó hír, hogy a Műszaki Egyetem tervezé­sében (és saját kivitelezé­sében) üzembe állították az új kisautókat, amelyek szabad pályán mozognak, a közönség ön­maga kormányozhatja és határozhatja meg a sebes­ségét Hol vannak már a múlt Föl-le, előre-hátra, ráz-ríngat, forog az óriási „Pók”. (Wormser Antal felvétele) idők szenzációi: a bolha­cirkusz, a panoptikum, a liliputi falu? „Utolsó mohi­kán” a körhinta, közismert nevén ringlispil, festett an­gyalkáival, nyikorgó lovacs­káival. (Rövidesen szintén felújítják). A Vidám Park nagy attrakciója az NDK-ból érkezett „Spiné”, magyarul pók; ez az óriás „szörny“ minden irányban forog, hin­táztak emelkedik és zuhan, mint a pókok a hálóban. A napokban bemutatkozik 30 új játékautomata is, vala­mennyi a legújabb gyárt­mány. Készül az új Elvarázsolt kastély, több varázslattal, amiben már segít a techni­ka is. (Egyébként megnyitá­sáig a régit lehet látogatni.) A BUVÁTI mérnökei megmondhatói: egy ilyen „vicces” építményt — mi­lyen komoly munka megter­vezni. Jön a zuhanó meny- nyezet, olyan tükörútvesztő, hogy ember legyen a tal­pán, aki kitalál. Rejtett hang- és fényhatások teszik kísértetiessé a kirándulást benne. 16000-ren egy kerékasztalnál Befejezéséhez közeledik lapunk közvéleménykutatása Időjóslás — jóslás nélkül ■— Nem vagyunk időjó­sok. A hozzánk érkező mé­rési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. -Tengerparton, sík vidéken szabályos domborzati viszo­nyok között jóval könnyebb ez a munka. Nálunk a he­gyek sok mindent összeza­varnak. Vonul a ciklon, mely az időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a francia, vagy olasz Alpok­ba, nekiütközik a Kárpá­toknak. Most légy okos, meteorológus, — mondja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteorológiai Inté­zet igazgatója. Elektronikus számi tógépekkel Nagy erőfeszítések tör­ténnek azért, hogy a prog­nózis mind pontosabb le­gyen. A Meteorológiai Vi­lágszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lé­nyeg a matematikai mód­szerek, elektronikus számí­tógépek alkalmazása. — Ehhez a fontos mun­kához drága berendezésék, elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az igazgató. — Márpedig a különböző országok gazda­sági lehetőségei nem egy­formák. S hogy mégis min­den ország hozzájusson az ilyen eszközökhöz, ehhez •kell a világszervezet A mílholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy, korszerű segítő­társ, A magasban keringő mesterséges égitestek világ­méretekben fényképezik a felhőzet alakulását és fel­vételeiket folyamatosan köz­ük a földi vevőállomások­kal. A mi lőrinci intézetünk­ben is van egy kitűnő, ha­zai gyártmányú vevőkészü­lék, amely állandóan veszi a műholdak által sugárzott felvételeket, s automatiku­san dobja ki a kész képe­ket. A feihőkép jó ismerete, különösen a tornádó, a hur­rikán-zónákban felbecsül­hetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonu­lási irányát. De a mi körül­ményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőkének alapján jobban lemérheti a domborzati vi­szonyok hatását, az időjárás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság A meteorológia, az időjá­rás tudománya, azon kívül, hogy naponta többször ki­adja jelentését a jelenlegi és előrejelzését a közeljö­vőben várható időjárásról, jelentős kutatásokat végez. Kutatásainak egyik eélja. hogy gyakorlati segítséget nyújtson a mezőgazdaság­nak, hiszen a mezőgazdasá­gi termelés a népgazdaság ágazatai közül legjobban függ az időjárás alakulásá­tól. Melyek azok a tudomá­nyos témák, amelyekkel közvetlenül a mezőgazdaság érdekében foglalkoznak? —■ Iparkodunk a mező- gazdasági szakembereknek is minél több hasznos ta­nácsot adni — mondja Dé­si professzor, — Mezőgazda- sági távlati tervek készíté­séhez szolgáltatunk külön­böző éghajlati jellemszá­mokat, tanácsot adunk, mi­ként alkalmazkodjanak az időjárási viszonyokhoz. Agrometeorológusok mé­rik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A változásokat közük a mező- gazdasággal. Az úgynevezett fenológiai állomásokon fi­gyelik a növények fejlődé-' sét, számszerű pontossággal megállapítják, milyen ha­tást gyakorolnak a mete­orológiai elemek a növé­nyekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tenniva­lója az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen ku­tatás — mondja Dési Fri­gyes. — Egy grűziai felhő­fizikai intézetben, amellyel kitűnő kapcsolatban va­gyunk, már sok mindent kutattak, s a gyakorlatban is kipróbáltak. Nekünk az a kellemes feladat jut, hogy mindezt jól alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagyaráz­za, hogy a felhőképződéshez nemcsak vízgőztelítettség szükséges, az is fontos, hogy kicsapódási, úgynevezett kondenzációs magvak kelet­kezzenek, — Vegyünk egy viharfel­hőt. Ebből esik a'jég, — magyarázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag, akkor a kevés magon nagy tömegű jégszemek ke­letkeznek. Ismerjük pusztí­tásukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhőcellába, ahol a jégeső „szíve” van, olyan anyagot kell belelőni, amely megszaporítja a magvak számát. így nagyon parányi jégszemek keletkeznek, amelyek elenyésznek esés közben. Ágyúval, vagy raké­tával lövik a felhőbe az ezüstjodid, szénsavhó mag­vakat. Megfelelő méretű, ké­miai összetételű anyagokra van szükség. így tehát a régiek kísérlete, hogy kar­táccsal lőj j ék szét a felhőt, csak a megsejtése volt va­laminek. A kartácsrepesz ugyanis nem megfelelő kon­denzációs mag. A felhőkép­zéssel is folynak kísérletek. Az úgynevezett hidegkodök eloszlatása pedig már meg­oldott dolog. Különösen re­pülőtereken van nagy je­lentősége. — A jövő évben — fejezi be a beszélgetést Dési pro­fesszor — mi is szeretnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sora­kozik majd fel az „üteg”, hogy megvédje az értékes szőlőket a pusztító jégve­réstől. Ké&esdi Gyula Előfizetőinknek, olvasóink­nak máris jóval több minta fele jelentkezett a vélemé­nyével és ez azt jelenti, hogy érdekli a mi megyei újságunk, annak színvonala, munkája, érdeklődési köre. Hatalmas kerekasztal-konfe- renciára ültünk össze, az asztal körül máris több mint tizenhatezer ember ült le és mondta el a véleményét. A vita: a világ is, a megye is A legnagyobb vita a körül alakult ki, ami nekünk is legnagyobb gondunk volt eddig: milyen mértékben foglalkozzunk a világ és az ország eseményeivel. 1 A vita két oldalán felis­merhetően két olvasótípus van. Az egyik, aki más la­pokat is olvas. A másik, akinek csak a Kelet-Ma- gyarország a napilapja, in­nen akar tájékozódni az ország és a külpolitika ese­ményeiről is. A két olvasó típus körűibe-, lül fele-fele arányban van olvasóink között. Látszólag így tehát döntetlenre végződ­nék a vita. Van azonban egy motí­vum, ami mégis eldönti a kérdést. Sőt, kettő. Az egyik, hogy a más lapokat is olva­só előfizetőink egy jó része is azt követeli: kövessük tömören, röviden figyelem­mel a világeseményeket és az ország életét is. (Nagyon sokan észrevették, hogy éjje­li inspekciónk jóvoltából reggel a Kelet-Magyaror- szág sok olyan friss hírt közöl, amit az országos la­pok csak másnap tudnak hozni.) Szabolcsi szemmel A másik a döntő: új ol­vasóink java része olyan me­gyei ember, aki eddig nem olvasott újságot. A Kelet- Magyarország az első napi­lapja, amire előfizet. Szá­muk állandóan növekszik. Ez év végéig el szeretnénk érni a negyvenezres példány­számot. Terjesztőink szerint az új olvasók túlnyomó többsége is „egyújságos” em­ber lesz. Tehát: továbbra is foglalkozunk a megyén kí­vüli világgal, nem teszünk szemellenzőt, mintha Sza- bolcs-Szatmáron kívül nem lenne semmi. De tömören, összefoglalóan és — sok ol­vasónk kéri — „Szabolcsi szemmel”. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság egy kicsit még mindig jobban érdekel bennünket például, ezt is értjük szabolcsi szemen. De ipar is kell nekünk, ez sa­játos kérdéseket vet fel. Nem fogjuk elfelejteni. Tulajdonképpen az olva­só nem is vitázik velünk másban. Nem lenne ildomos idézni az elismerő szavakat. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy mindenki a maga témáiról kér többet. A test­nevelő tanárok a sportról, .a dombrádiak Dombrádról, az anaresiak Anarcsról és így tovább. Nem megoldhatat­lan ez és — bár érte egy­két bíráló szó levelezőhá­lózatunk pontosságát — meg is kíséreljük. Több ezer közvéleményku­tató lap megjegyzéseit átol­A rsyírjákói „megvallatás64 és más könyvbeli érdekességek Vége felé közeledik a könyvhét. A rendezők sze­rint — ők nem létszámban gondolkoznak — a legsike­rültebb este Nyírjükön volt kedd este, ahol — mint tré­fásan mondják — a közön­ség úgy „megvallatta” a Nyírségben közismert és közkedvelt Koroda Miklóst, hogy beléizzadt. Nagyon jól sikerült a néphadsereg egyik megyénkbeli KISZ- szervezetének rögtönzött est­je is Bede Anna költőnővel, ahol a versek olvasásáról vitatkoztak. Szombaton megérkezett Vásárosnaményba Fája Géza József Attila díjas író és Bozsóki Éva, a Könyvtáros című lap szerkesztője. A na- ményi járási művelődési házban szerepeltek. Vasár­nap délután társul hozzájuk Szabó Pál és hármasban mennek Gulácsra. Besse­nyei György docens viszont szombaton a tiszakanyáriak vendége volt, vasárnap pe­dig Nyírbogáton fejezi be előadó körútját. Változatla­nul nagy érdeklődéssel vár­ják ■ Nyíregyházán Darvas Józsefet, aki június 8-án, a Móricz Zsigmond Színház­ban lép közönség elé. vasva két nagyon fontos megállapítást kell még ten­ni. Az egyik: meglepően nagy számú, minden korú olvasó kéri: foglalkozzunk többet a fiatalokkal, életükkel, prob­lémáikkal. Egészen idős emberek, szülők, nevelők és maguk a fiatalok. Néha szívszorongató olvasni a kér­déseket, problémákat a me­gyei fiatalság jövőjéről, szakmai tudásának emelé­séről, erkölcsi és szellemi fejlődésének segítéséről. A másik kellemes megle­petés: olvasóink többsége rendszeresen olvassa úgy­nevezett publicisztikai írá­sainkat. Nemcsak pártmun­kások és KISZ-titkárok, ha­nem magasabb beosztás nél­küli dolgozók, háziasszo­nyok veszik hasznát, ha az élet és a világ jelenségeit magyarázzuk. Ez a politikai érettség szögesen ellene mond a szabolcs-szatmárl ember elmaradottságáról szóló hamis és még mindig fel-felbukkanó állegendá­nak. Nagyon sok konkrét té­mát, feldolgozásra váró problémát is kapott szerkesz­tőségünk az eddig átolvasott ívekből. Sok közülük egy­beesik. Ezeket vesszük elő­re. A szakcikkekről Végül egy megjegyzés: nem kevés olvasónk igényelt mezőgazdasági szakcikkeket. Olyan mennyiségben, hogy azt biztosan nem tudjuk teljesíteni. Engedjék meg ezek az olvasóink, hogy felhívjuk a figyelmüket a Magyar Mezőgazdaság című képes hetilapra, amely ran­gosán ki tudja elégíteni minden ilyen irányú igényü­ket. Huszonnégy oldala mel­lé 16 oldalas mellékletet is ad. Megrendelhető havi tíz forintért minden postai kéz­besítőnél. Még egyszer köszönjük Ja.; vaslataikat, észrevételeiket. Szerencsét kívánunk a sor­solásnál. „A fiamnak jelentek'' Gyurján András, Gyurján László és Gyurján István a lövészet utáni pihenőben. — Vannak furcsa jelen­ségek az ember életében, de ezek lehetnek természe­tesek is, mint az én esetem­ben. Például a minap belé­pek a századparancsnoki irodába és katonásan je­lentem, hogy Gyurján And­rás munkásőr ügyeleti szol­gálatra bevonultam. A fia­tal parancsnok hozzám lép, begombolja a zubbonyom nyitva felejtett felső zsebét, végignéz rajtam tetőtől talpig, majd tisztelettudóan megcsókol és azt mondja: rég láttalak édesapám, hogy vagy egészségileg? — Hát igen, a fiam már közel 10 éve, hogy parancs­nokom. De ezen nincs mit csodálkozni, mert a mi csa­ládunkban csak a fele­ségem, lányom, meg a 2 és fél éves Évike, az unokám nem munkásőr. — A négy fiamból há­rom munkásőr, a negyedik fiam is egyenruhát visel, 1958 óta hivatásos katona, főhadnagy. A vöm, a Feri 10 éve öltötte magára a kék egyenruhát Higyje el, én erre nagyon büszke va­gyok. Otthon egy külön szekrény csak a munkásőri egyenruháknak van. Nem kevésbé érdekes az is, amikor együtt menete­lünk négyen egymás mel­lett, az ötödik, a parancs­nok meg az élen. — Nem vagyunk mi idő­sek, — teszi hozzá huncutos mosolyával a szót a beszél­getéshez, ami a lőtéri gya­korlat befejezése után zaj­lott le. — Egyedül én nyo­mom meg kissé idős ko­rommal az átlagot; De ha az ötünk átlag élet­korát vesszük figyelembe, akkor 33 évet tesz ki, mert összesen 166 évesek va­gyunk. Látja, így lettem én is ismét 33 éves, ismét fiatal Jó-e az átlagszámítás. A munkásőrségben eltöltött időnk 56 évet tes ki és ez pont megegyezik az én élet-, korommal. Közben leveszi fejéről a sapkát megsimítja ezüstös haját, mélyen elgondolko­dik, végignéz fiain, majd az egyenruhájára pillant s mint aki egy életet gondol végig egy pár másodpere alatt, szinte a beszélgetés befejező aktusaként el­mondja: — Tudja mit köszönhetek én a munkásőrségnek? Az egyszerű ácssegédnek erőt adott, hogy elvégezzem idős fejjel az építőipari techni­kumot hogy 15 éve a Nyíregyházi Építőipari Vál­lalatnál, ahol négyezer em­ber dolgozik, osztályvezető legyek, hogy minden fiam leérettségizett és a társada­lomban megtalálja a meg­becsült helyét. Ezért szeretjük mi ezt aa acélkék egyenruhát és büsz­kék vagyunk, ha úgy titu­lálnak bennünket Nyíregy­házán, hogy a „munkásé* család”. Legyezte: Kecskovszki József A SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI EPlTÖ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT (Nyíregyháza, Káliéi út 4. szám) a s a n Ms a S felvess ÉM. nehézgépkezelői vizsgával rendelkező rakodógépveze­tőket, műköves és ács szakmunkásokat Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom