Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

Négyszáz személyes munkásszálló a déli ipari övezetben Új csarnok, étterem, irodaház,, öltöző megyénk üzemeiben A gazdaságos termelésre való törekvés, a beruházá­sok terén tapasztalható ész­szerű megfontolások egyes esetekben veszélyeztethetik a dolgozók szociális igényei­nek kielégítését. Pedig az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között is mesz- szemenően, az eddigieknél is jobban kell gondoskodni a munkásokról. # Uj szociális létesítmények Szociális ellátottság terén már az elmúlt évben is je­lentős eredményeket értek el a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepein. Több millió forintos költ­séggel kezdték meg számos helyen olyan létesítmények — öltözők, fürdők — építé­sét, melyek nagy része ez évben készült, vagy készül el. Nemrég Tiszalökön és Tiszavasváriban került sor * ilyen szociális rendeltetésű épületek átadására, összesen 120 000 forint költséggel. Fél­milliós beruházással Vásá- rosnaményban is rövidesen elkészül az új fürdő, öltöző és ebédlő. A napokban kerül átadásra a negyedmilliós költséggel épült nyírbátori szociális épület Az ilyen irányú törekvések ez évben sem maradnak hát-' térben a vállalatnál. Uj szociális létesítmények épí­téséhez kezdenek rövidesen félmilliós költséggel a máté­szalkai telepen, majd ezt kö­vetően — júliusban — kerül sor Kisvárdán 1 200 Ü00 fo­rintból egy modern, minden igényt kielégítő fürdő, öltöző és egyéb szociális rendelte­tésű beruházás megvalósítá­sán. Gond az építőiparban A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat az elmúlt évben mintegy félmillió forintot költött a szociális, egész­ségügyi és a munkahelyek higiéniájának javítását elő­segítő munkákra. Ezzel az üzemek kilencven százaléká nál már megoldották a leg­szükségesebb szociális nor mákat. A tizenhat üzem kö­zül csak egy nyíregyházi és egy nagykállói nem rendel kezik kielégítő módon ezek­kel az adottságokkal. A vál lalat éppen ezért ez évben is a tavalyihoz hasonló ősz- szeggel járul hozzá a még meglévő hiányosságok meg­szüntetéséhez, az eddigi eredmények továbbfejleszté­séhez. Az állandóan változó mun­kahelyek miatt a szociális ellátottság gondjai hatványo­zottan jelentkeznek az épí­tőiparban A Megyei Építő­ipari Vállalatnál például már a Nyíregyházán dolgo­zók igényéit sem elégíti ki a jelenlegi munkásszálló és ét­kező. Éppen ezért — az ÉVM ígért segítségében bíz­va — ez évi. vagy jövő év elejei kezdéssel újabb 400 személyes munkásszálló ki­vitelezéséhez kezdenek. Ezt a szociális létesítményt már az új telephelyen, a város déli ipari övezetében építik meg. A jobb ellátásra való tö­rekvést eddig is jellemezte az, hogy a vidéki munkahe­lyek kivétel nélkül el van­nak már látva öltözőszekré­nyekkel, s a kulturáltabb környezettől távolabb eső építkezéseken tíz lakókocsi biztosítja a legszükségesebb igények kielégítését. Tisza­vasváriban például olyan egyezséggel épült 1 200 000 forint költséggel egy szálló, hogy azt az Alkaloidában folyó építkezések befejezése után a gyár átveszi. Ebben az épületben jelenleg 300— 400 építőipari munkás elhe­lyezését Judják korszerű kö­rülmények között biztosíta­Mostoha körülmény az AKÖV-nél Az 5-ös számú Autóközle­kedési Vállalatnál — nem ok nélkül — már a korábbi években is napirendre ke­rült a különböző szociális ellátás hiányossága, hiszen a vállalat rohamos fejlődésé­vel ezen a téren nem tartot­tak lépést. E hiányosságok megszüntetésére a most in­duló 25 milliós fejlesztés so­rán nyílik nagyobb lehető­ség. A jelenleg már megkez­dődött első ütem beruházá­sai során elsősorban a mos­toha munkakörülmények fel számolása a cél. Ennek ér dekében már felépül és té­lére tető alá kerül egy több mint ezer négyzetméter alapterületű csarnok. Fedél alá kerülnek azok a dőlgo zók, akik télen is a szabad ban végezték ezeket a mun­kákat. A második ütemben, amelyre 1969 második felé­ben kerül sor — a több irá­nyú üzemkorszerűsítés mel­lett — öltöző, fürdő, vala­mint étterem és konyha épül. Tóth Árpád Ki mit telepítsen? MEGJEGYZÉS: Mit visz a kocsi? Egy telefonbeszélgetésnek voltam fültanúja, a telefonáló a zsarolyáni Uj Élet Termelőszövetkezet vezetőinél érdeklődött a gazdaság szállítóeszközeinek kapacitásáról, illetve azoknak kihasználásáról. A válasz tömör volt: nem tartjuk nyilván. Nem tartják nyilván, mit visz a termelőszövetkezet ko­csija, mennyire van lélerhelve, hány kilométert tesz meg, mennyi üzemanyagot fogyaszt. Az önállóság helytelen értel­mezése ez. Sőt rendelkezések, kötelező törvény erejű rendele­tek figyelmen kívül hagyása. Ugyanis a rendeletek értelmé­ben a termelőszövetkezetek akár saját, akár bérfuvarozást vé­gez, köteles szállítólevelet kiállítani. A szállítólevelén pedig fel kell tüntetni azt, hogy mit visz a kocsi, hova viszi és még néhány adatot. De maradjunk csak az önállóság értelmezésé­nél. Nemcsak célja, de feladata is minden mezőgazdasági üzemnek, hogy a lehető legkisebb önköltséggel végezzen el bizonyos feladatokat A költségek méréséhez és leszorításához de még a visszaélések megszüntetéséhez is szükséges az admi­nisztráció. Ez nem bürokrácia. Ez szükséges a jobb gazdálko­dás kialakításához, az önállóság erősítéséhez. A termelőszövet­kezetek terv szerint termelnek, dolgoznak. A tervben helye és szerepe van a szállítóeszközöknek, azok kapacitáskihasználá­sának. Vajon hogyan terveznek akkor a zsarolyáni terme­lőszövetkezetben, ha nem tartják nyilván, hogy mit visz a ko­csi, milyen a tonnaterhelés és hány kilométert tesz meg? Seres Ernő A konzervgyár még kétezer vagon zöldséget kér A Kelet-Magyarország kerekasztal-beszélgetése a Nyíregyházi Konzervgyár és a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek vezetőivel Tizenhét szenvedélyes em­ber ült az asztal körül — ez­zel a tömör hét szóval lehet­ne jellemezni a konzerv­gyárral meghirdetett kerek- asztal-beszélgetést, amely csütörtökön történt meg. Az első igazság, amit le­szögezhetünk, hogy kitűnt: túlzott az a megállapítás,, „termelőszövetkezeteink zö­me belterjesebb zöldségter­mesztésre törekszik és csak a konzerviparral való együtt­működés hiányosságai féke­zik vállalkozói kf ivüket.” Ezt egy tényen lemérhetjük: végeredményben kilenc me­gyei termelőszövetkezet kép­viselői, elnökei, főkönyvelői, főkertészei, főagronómusai je­lentek meg a konferencián. Magyarázatul: a Nyíregyhá­zi Konzervgyár idén 124 szabolcs-szatmári termelő- szövetkezettel áil szerződéses viszonyban. Akármelyik ol­daláról is forgatjuk ezt a két tényt, a kilencet levonva a százhuszonnégyből: 115 sza­bolcs-szatmári termelőszövet­kezetnek nincs semmi vitája, kérnivalója, javaslata, ész­revétele a Nyíregyházi Kon­zervgyárhoz. Elégedettek a dolgok folyá­sával. (Hadd szögezzük le: mi nem vagyunk elégedettek vele.) Ahol van kezdeményező kedv Összeszámoltuk: húsz kü- lön-külön értékes javaslat, egész megyénk gazdasági életére hasznos információ hangzott el. A legfontosab­bakat ismertetjük: Gyarmathy János, a máté­szalkai Egyesült Erő Tsz kép­viseletében bejelentette, hogy jelenlegi nyolcvan holdas zöldségtermelő területüket növelni szeretnék. Kétszáz­húsz mázsa paradicsomot ter­meltek egy holdon, nagyon kifizetődő. Rengeteg a mun­kaerejük. Paradicsomlé fel­dolgozó üzem létesítését java­solják. Marschalkó Sándor, újfehértói Zöld Mező Tszcs főkönyvelője és Karádi Ist­ván főkertész arról számolt be. hogy üzemük 400 hold gyümölcsös telepítését végzi, amiből háromnegyedrész bo­gyós és Csonthéjas gyümölcs. Különösen 150 holdas meggy­fakertjük termésének értéke­sítési gondjaiban számítanak a konzervgyárra. A két to- nyogmatolcsi tsz hatalmas munkaerő-fölösleg munkába helyezését kérte, akárhogyan, alkalmazkodnak a konzerv­gyár igényeihez. Furcsa, hogy épp utána a szomszédos győrteleki Aranykalász Tsz panaszkodott munkaerőhi­ányról. De fantáziát lát a hagymában, mennyit termel­het a konzervgyárnak? Lő- kös György, a kölesei Kos­suth Tsz elnöke elmondta, hogy a községben két épület is van, ahol üzemet lehetne létesíteni. Növelni szeretnék zöldségtermelésüket. Sok az alma, mi lesz a helyzet az al­mafeldolgozással? Dr Miklőssy Ferenc, a nyírlugosi tsz el­nöke bejelentette, hogy ná­luk hatalmas málnatermelés kezdődik. Nem lenne-e he­lyes a hatalmas, kétszáz va- gonos málnatermésre málna­ié üzemet telepíteni? ők már hozzáfogtak. Kiss Sán­dor a kótaji Uj Erő elnö­ke bejelentette, hogy nagya­rányú zöldségtermesztésbe fogtak és ezt még fokozni szeretnék, arra építve, hogy a tsz földjeitől szinte a kon­zervgyárig iparvágánynak is tekinthető kisvasút vezet öt­vennégy fiatal jött vissza az idén is, van és még több lesz a munkaerő. Hasonló vállal­kozási kedvről tett tanúságot a pátrohai Zöld Mező Tsz képviselője is. Eténk vita szabolcsi módon A következőkben vala­mennyien alapos vizsgálat alá vették az elhangzottakat és kertelés nélkül mondták el véleményüket az egyes ja­vaslatok reális, vagy kevés­bé hasznos voltáról. A vitá­ban felszólalt Gulyás János elvtárs. a megyei pártbizott­ság képviselője és Tóth Já­nos, a Szatmár-Beregi Terü­leti Szövetség nevében — ahonnan a vita tulajdonkép­pen elindult. Mindketten na­gyon hasznosnak és idősze­rűnek tartották a megbeszé­lést Tóth elvtárs még azt a hat pontot is megjelölte, ahol a szövetség területén kon­zervipari bázisokat lehetne kialakítani. Beretvás Dezső, a konzerv­gyár igazgatója a legújabb külföldi piackutatások és gazdaságossági számítások alapján tájékoztatta a részt­A népfrontkongresszu. ion megyénk küldöttei közül Kiss Istvánná szó­lalt fel. Ki ez az asz- izony? Leánykori, Varga Ilona neve helyett húsz éve hívják Kiss Istvánnénak. Dima ta­nya. Hat család. Testvérek is hatan. Rettenetes sok munka. Önhajszolás. Lenni valakinek. Pistit, a nagyob­bik fiút magával vitte a ha­tárba, őszi burgonyaszedés idején. A kapával gödröt váj, kibéleli puhább indával, leállítja a kétéves gyereket és behúzza földdel. Fáj ezért a szíve az anyának, de már alatta a másik. Kenyér kell, pénz kell. Ne császkáljon el a Pisti. Múlt időbe került az ön­hajsza. Tizenhárom család szövetkezeti gazdálkodásra áll össze. Köztük Kiss Istvá- nék. Szabadabb sóhaj. Papo­son is elindult valami.» Tizennyolcán, mind asszo­nyok, lányok úgy vannak, Kiesné otthon mint jó testvérek. Ahol leg­inkább szőrit a munka, a ti­zennyolc fős „ősbrigád” áll a sarkára. Kissné mindig elől. A határ a mindene, mi­képpen a munka az élete ér­telme. Bár igen gyenge, sze­szélyes szélhordta homokha­tár a paposi, azért mind növekvőbb eredménnyel „kényszerítik” termésre. Ha címert kellene festenie a szö­vetkezeti falunak, feltétlen a dohány kerülne azon fő helyre. Maga Kissné nyolc­éves kora óta ismeri a mód­ját a szép dohány termelé­sének. De terem már a közös gyümölcsös is. Úgy szokták meg a vele együtt lévők, ha munkába állnak, tőle kérde­zik, mit kereshetnek. Attól, aki köztük is mindig kalku­lál, számol. S ő mindig utána teszi: „Ha jól dolgo­zunk!” Tavaly mondták, jó lesz, ha augusztustól a végső munka befejezéséig négyezer forintot keresnek. Tízet kell, felelte Kissné. Mindennapi kiállással. Még vasárnap is, ha úgy muszáj. Meg is ke­resték egyenként a tízezer forintot. Hajnali öt órakorért haza a kongresszusról. Csaknem egész éjjeli utazás után. Eszébe se jut lepihenni. Ké­szíti a reggelit, mert a két nagyobb gyerek István és Kató Szálkára járnak közép­iskolába. Korán kelnek. Tud­janak reggelizni (A kisebbik fiú, Béla hetedik általános. Ezer forint takarékbetétje volt tavaly. Most is berakott már többet félezernél. Azért annyit, mert fényképezőgé­pet vett nemrég.) Az öreg Vereczki Gyuri bácsi, a közös gazdálkodás egyik hűséges tagja köszön­tötte legelőbb a kongresszu­• • • son tett felszólalásért. Utá­na a tanácselnök, Suba Sán­dor gratulált Beszédéről az egész falu értesült az újsá­gokból. ö pedig amiatt sze­rénykedett, talán nem a leg­jobban szólt A falubeliek ennek az ellenkezőjét állít­ják, hogy igen helyesen be­szélt. El is hiszik — amiben a kongresszus résztvevői vál­tig kételkedtek —, hogy egyetlen szót se jegyzett fel előre papírra. A , községi nőtanács titká­ra, tanácstag. Most beválasz­tották a népfront országos tanácsába. Korábban járási elnökségi tag volt Hogyan bírja mindezt a mindennapi munka mellett? Azt vallja: a boldogulásért mindent bir- ni kell. # A kérdés nem maradhat el: minek örül a legjobban? Annak, hogy jó útnak bizo­nyul az összefogás munká­ban, akaratban. Erős a tsz. Boldogul a falu. Nem kell már a brigádvezetőknek há­zalni munkaerő után. Számon tartani mindent Az egyik szövetkezeti gazda, aki szintén nagyon mély­ről indult, vasbeton kerítést csinál ház» elé. Nocsak. Miért? Nincs kóró, azt mond­ja. Régen jó volt egyéb giz- gaz is nemcsak kóró. Hanem az, hogy megvan a szikla­kerítésre a tizenhétezer fo­rint. Meg hány új ház? Szépek, világosak. Mikor az első kombájn megjelent Paposon, altadtak, kishitű emberek, akik való­sággal sirtak. Hogy „meg­eszi” a gép a kenyeret. Nem lesz. Aratási munka se. Ke­reset se. És van. Ez is, az is. Aztán a dohányültető, burgonyaszedő gép. Meg a sok többi. Hányszor kellett lehajolni egyetlen hold do­hány beültetésekor?... Asztalos Bálint vevőket, mihez érdemes kez­deniük a termelőszövetkeze­teknek. Információi között volt a „pektin” üzem indulá­sa. amely egymaga nem ke­vesebb. mint évi ötezer va­gon ipari alma hasznosítá­sát teszi lehetővé. Kétezer vagon zöldséggel többet azonnal fel tud venni a konzervgyár, tehát érdemes növelni a termőterületeket, a szerződéseket. Tavaly 105 és idén már 124 termelőszövet­kezet szerződött Szabolcsban a. konzervgyárral. De nem akármire! Felsorolva: a mál­nát kár nagy mértékben to­vább telepíteni. Uborka min­den mennyiségben! Paradi­csom, paprika még növelhe­tő. Hagyma jelentősen. Ta­vaszi sóska és spenót kell! Szamóca mérsékelten. Kajszi- barack minden mennyiség­ben! Kevés szilva és körte. És meggy, meggy, meggy! (Nem csoda, hu ezek után az újfehértói Zöld Mezőszin­te elfogadott, „szerződéssel” ment haza a megbeszélésről. Egész meggytelepítése fölött patronálást vállalt a konzerv­gyár.) A konzervgyár ezenkívül a következő munkákat hajlan­dó letelepíteni a munkát kí­vánó partnereknek: paprika- csumázás. szilvafelezés, vö­röshagymatisztítás és még további munkák. Előnyös ajánlat még: sürgősen kiszá­mítják annak a területnek a nagyságát, melyen ' egvféle zöldség vagy gyümölcs ter­mesztése gazdaságosabb a gyárnak, mert az összefüggő területet könnyebben ..bo­nyolítja”. Ilyen nagyságú ter­melési szerződés esetén — akár egv. akár több tsz kö­zösen vállalja az optimális területet — tíz Százalékkal magasabb árat hajlandó ad­ni termékeikért. És még egv fontos ajánlat: már a jövő hónapban, azaz június hó­napban meg lehet kötni a távlati. 4—5 esztendőre szó­ló szerződéseket. Ennyi időre szóló szerződésben látta va­lamennyi résztvevő az állan­dó partnerviszony lényegét. A vita során bebizonvoso- dott, hogy a máshol már el­terjedt paradicsomlé üzemek letelepítése ebben az eszten­dőben nem gazdaságos. Vi­szont a még le sem szerző­dött hagymatermés átvételé­re és tisztítási munkájának letelepítésére is javaslatot tett a konzervgyár. összefoglalva: mind a ki­lenc tsz azt jelezte. hogy állandó partner lesz. Megér­tették az előnyöket. Győrte- !ek és Kótaj legalább 100— 100 vagon vöröshagyma ter­mesztésére tesz javaslatot tagságának. És szeretnék el­vállalni a tisztítását is. Azt remélik, hogy később szom­szédjaik is bekapcsolódnak közös vállalkozásként. Az új­fehértóiak zöld utat kaptak meggy telepítésük bonyolíts sára és értékesítésére. Nyír- lúgos hármas ajánlatot is minden „guruló” minőségű málnájukat átveszik, a kon zervgyár hajlandó a több feldolgozására készüléket é szakembert levinni, de táró lásról és értékesítésről a ma radékot illetően Nyírlugo' gondoskodik. A Kelet-Magyarország kő szőni minden résztvevő ér deklődését. igazságot keres „szabolcsi” őszinteségét Örömmel jelenti majd, ami kor mindebből valóság les Kötelességét teljesítette partnerek véleménycseréj t nél. Ami abból a leghaszv sabb volt, nyilvánosságra hozta. GNZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom