Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-11 / 109. szám
Négyszáz személyes munkásszálló a déli ipari övezetben Új csarnok, étterem, irodaház,, öltöző megyénk üzemeiben A gazdaságos termelésre való törekvés, a beruházások terén tapasztalható észszerű megfontolások egyes esetekben veszélyeztethetik a dolgozók szociális igényeinek kielégítését. Pedig az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között is mesz- szemenően, az eddigieknél is jobban kell gondoskodni a munkásokról. # Uj szociális létesítmények Szociális ellátottság terén már az elmúlt évben is jelentős eredményeket értek el a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepein. Több millió forintos költséggel kezdték meg számos helyen olyan létesítmények — öltözők, fürdők — építését, melyek nagy része ez évben készült, vagy készül el. Nemrég Tiszalökön és Tiszavasváriban került sor * ilyen szociális rendeltetésű épületek átadására, összesen 120 000 forint költséggel. Félmilliós beruházással Vásá- rosnaményban is rövidesen elkészül az új fürdő, öltöző és ebédlő. A napokban kerül átadásra a negyedmilliós költséggel épült nyírbátori szociális épület Az ilyen irányú törekvések ez évben sem maradnak hát-' térben a vállalatnál. Uj szociális létesítmények építéséhez kezdenek rövidesen félmilliós költséggel a mátészalkai telepen, majd ezt követően — júliusban — kerül sor Kisvárdán 1 200 Ü00 forintból egy modern, minden igényt kielégítő fürdő, öltöző és egyéb szociális rendeltetésű beruházás megvalósításán. Gond az építőiparban A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat az elmúlt évben mintegy félmillió forintot költött a szociális, egészségügyi és a munkahelyek higiéniájának javítását elősegítő munkákra. Ezzel az üzemek kilencven százaléká nál már megoldották a legszükségesebb szociális nor mákat. A tizenhat üzem közül csak egy nyíregyházi és egy nagykállói nem rendel kezik kielégítő módon ezekkel az adottságokkal. A vál lalat éppen ezért ez évben is a tavalyihoz hasonló ősz- szeggel járul hozzá a még meglévő hiányosságok megszüntetéséhez, az eddigi eredmények továbbfejlesztéséhez. Az állandóan változó munkahelyek miatt a szociális ellátottság gondjai hatványozottan jelentkeznek az építőiparban A Megyei Építőipari Vállalatnál például már a Nyíregyházán dolgozók igényéit sem elégíti ki a jelenlegi munkásszálló és étkező. Éppen ezért — az ÉVM ígért segítségében bízva — ez évi. vagy jövő év elejei kezdéssel újabb 400 személyes munkásszálló kivitelezéséhez kezdenek. Ezt a szociális létesítményt már az új telephelyen, a város déli ipari övezetében építik meg. A jobb ellátásra való törekvést eddig is jellemezte az, hogy a vidéki munkahelyek kivétel nélkül el vannak már látva öltözőszekrényekkel, s a kulturáltabb környezettől távolabb eső építkezéseken tíz lakókocsi biztosítja a legszükségesebb igények kielégítését. Tiszavasváriban például olyan egyezséggel épült 1 200 000 forint költséggel egy szálló, hogy azt az Alkaloidában folyó építkezések befejezése után a gyár átveszi. Ebben az épületben jelenleg 300— 400 építőipari munkás elhelyezését Judják korszerű körülmények között biztosítaMostoha körülmény az AKÖV-nél Az 5-ös számú Autóközlekedési Vállalatnál — nem ok nélkül — már a korábbi években is napirendre került a különböző szociális ellátás hiányossága, hiszen a vállalat rohamos fejlődésével ezen a téren nem tartottak lépést. E hiányosságok megszüntetésére a most induló 25 milliós fejlesztés során nyílik nagyobb lehetőség. A jelenleg már megkezdődött első ütem beruházásai során elsősorban a mostoha munkakörülmények fel számolása a cél. Ennek ér dekében már felépül és télére tető alá kerül egy több mint ezer négyzetméter alapterületű csarnok. Fedél alá kerülnek azok a dőlgo zók, akik télen is a szabad ban végezték ezeket a munkákat. A második ütemben, amelyre 1969 második felében kerül sor — a több irányú üzemkorszerűsítés mellett — öltöző, fürdő, valamint étterem és konyha épül. Tóth Árpád Ki mit telepítsen? MEGJEGYZÉS: Mit visz a kocsi? Egy telefonbeszélgetésnek voltam fültanúja, a telefonáló a zsarolyáni Uj Élet Termelőszövetkezet vezetőinél érdeklődött a gazdaság szállítóeszközeinek kapacitásáról, illetve azoknak kihasználásáról. A válasz tömör volt: nem tartjuk nyilván. Nem tartják nyilván, mit visz a termelőszövetkezet kocsija, mennyire van lélerhelve, hány kilométert tesz meg, mennyi üzemanyagot fogyaszt. Az önállóság helytelen értelmezése ez. Sőt rendelkezések, kötelező törvény erejű rendeletek figyelmen kívül hagyása. Ugyanis a rendeletek értelmében a termelőszövetkezetek akár saját, akár bérfuvarozást végez, köteles szállítólevelet kiállítani. A szállítólevelén pedig fel kell tüntetni azt, hogy mit visz a kocsi, hova viszi és még néhány adatot. De maradjunk csak az önállóság értelmezésénél. Nemcsak célja, de feladata is minden mezőgazdasági üzemnek, hogy a lehető legkisebb önköltséggel végezzen el bizonyos feladatokat A költségek méréséhez és leszorításához de még a visszaélések megszüntetéséhez is szükséges az adminisztráció. Ez nem bürokrácia. Ez szükséges a jobb gazdálkodás kialakításához, az önállóság erősítéséhez. A termelőszövetkezetek terv szerint termelnek, dolgoznak. A tervben helye és szerepe van a szállítóeszközöknek, azok kapacitáskihasználásának. Vajon hogyan terveznek akkor a zsarolyáni termelőszövetkezetben, ha nem tartják nyilván, hogy mit visz a kocsi, milyen a tonnaterhelés és hány kilométert tesz meg? Seres Ernő A konzervgyár még kétezer vagon zöldséget kér A Kelet-Magyarország kerekasztal-beszélgetése a Nyíregyházi Konzervgyár és a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek vezetőivel Tizenhét szenvedélyes ember ült az asztal körül — ezzel a tömör hét szóval lehetne jellemezni a konzervgyárral meghirdetett kerek- asztal-beszélgetést, amely csütörtökön történt meg. Az első igazság, amit leszögezhetünk, hogy kitűnt: túlzott az a megállapítás,, „termelőszövetkezeteink zöme belterjesebb zöldségtermesztésre törekszik és csak a konzerviparral való együttműködés hiányosságai fékezik vállalkozói kf ivüket.” Ezt egy tényen lemérhetjük: végeredményben kilenc megyei termelőszövetkezet képviselői, elnökei, főkönyvelői, főkertészei, főagronómusai jelentek meg a konferencián. Magyarázatul: a Nyíregyházi Konzervgyár idén 124 szabolcs-szatmári termelő- szövetkezettel áil szerződéses viszonyban. Akármelyik oldaláról is forgatjuk ezt a két tényt, a kilencet levonva a százhuszonnégyből: 115 szabolcs-szatmári termelőszövetkezetnek nincs semmi vitája, kérnivalója, javaslata, észrevétele a Nyíregyházi Konzervgyárhoz. Elégedettek a dolgok folyásával. (Hadd szögezzük le: mi nem vagyunk elégedettek vele.) Ahol van kezdeményező kedv Összeszámoltuk: húsz kü- lön-külön értékes javaslat, egész megyénk gazdasági életére hasznos információ hangzott el. A legfontosabbakat ismertetjük: Gyarmathy János, a mátészalkai Egyesült Erő Tsz képviseletében bejelentette, hogy jelenlegi nyolcvan holdas zöldségtermelő területüket növelni szeretnék. Kétszázhúsz mázsa paradicsomot termeltek egy holdon, nagyon kifizetődő. Rengeteg a munkaerejük. Paradicsomlé feldolgozó üzem létesítését javasolják. Marschalkó Sándor, újfehértói Zöld Mező Tszcs főkönyvelője és Karádi István főkertész arról számolt be. hogy üzemük 400 hold gyümölcsös telepítését végzi, amiből háromnegyedrész bogyós és Csonthéjas gyümölcs. Különösen 150 holdas meggyfakertjük termésének értékesítési gondjaiban számítanak a konzervgyárra. A két to- nyogmatolcsi tsz hatalmas munkaerő-fölösleg munkába helyezését kérte, akárhogyan, alkalmazkodnak a konzervgyár igényeihez. Furcsa, hogy épp utána a szomszédos győrteleki Aranykalász Tsz panaszkodott munkaerőhiányról. De fantáziát lát a hagymában, mennyit termelhet a konzervgyárnak? Lő- kös György, a kölesei Kossuth Tsz elnöke elmondta, hogy a községben két épület is van, ahol üzemet lehetne létesíteni. Növelni szeretnék zöldségtermelésüket. Sok az alma, mi lesz a helyzet az almafeldolgozással? Dr Miklőssy Ferenc, a nyírlugosi tsz elnöke bejelentette, hogy náluk hatalmas málnatermelés kezdődik. Nem lenne-e helyes a hatalmas, kétszáz va- gonos málnatermésre málnaié üzemet telepíteni? ők már hozzáfogtak. Kiss Sándor a kótaji Uj Erő elnöke bejelentette, hogy nagyarányú zöldségtermesztésbe fogtak és ezt még fokozni szeretnék, arra építve, hogy a tsz földjeitől szinte a konzervgyárig iparvágánynak is tekinthető kisvasút vezet ötvennégy fiatal jött vissza az idén is, van és még több lesz a munkaerő. Hasonló vállalkozási kedvről tett tanúságot a pátrohai Zöld Mező Tsz képviselője is. Eténk vita szabolcsi módon A következőkben valamennyien alapos vizsgálat alá vették az elhangzottakat és kertelés nélkül mondták el véleményüket az egyes javaslatok reális, vagy kevésbé hasznos voltáról. A vitában felszólalt Gulyás János elvtárs. a megyei pártbizottság képviselője és Tóth János, a Szatmár-Beregi Területi Szövetség nevében — ahonnan a vita tulajdonképpen elindult. Mindketten nagyon hasznosnak és időszerűnek tartották a megbeszélést Tóth elvtárs még azt a hat pontot is megjelölte, ahol a szövetség területén konzervipari bázisokat lehetne kialakítani. Beretvás Dezső, a konzervgyár igazgatója a legújabb külföldi piackutatások és gazdaságossági számítások alapján tájékoztatta a résztA népfrontkongresszu. ion megyénk küldöttei közül Kiss Istvánná szólalt fel. Ki ez az asz- izony? Leánykori, Varga Ilona neve helyett húsz éve hívják Kiss Istvánnénak. Dima tanya. Hat család. Testvérek is hatan. Rettenetes sok munka. Önhajszolás. Lenni valakinek. Pistit, a nagyobbik fiút magával vitte a határba, őszi burgonyaszedés idején. A kapával gödröt váj, kibéleli puhább indával, leállítja a kétéves gyereket és behúzza földdel. Fáj ezért a szíve az anyának, de már alatta a másik. Kenyér kell, pénz kell. Ne császkáljon el a Pisti. Múlt időbe került az önhajsza. Tizenhárom család szövetkezeti gazdálkodásra áll össze. Köztük Kiss Istvá- nék. Szabadabb sóhaj. Paposon is elindult valami.» Tizennyolcán, mind asszonyok, lányok úgy vannak, Kiesné otthon mint jó testvérek. Ahol leginkább szőrit a munka, a tizennyolc fős „ősbrigád” áll a sarkára. Kissné mindig elől. A határ a mindene, miképpen a munka az élete értelme. Bár igen gyenge, szeszélyes szélhordta homokhatár a paposi, azért mind növekvőbb eredménnyel „kényszerítik” termésre. Ha címert kellene festenie a szövetkezeti falunak, feltétlen a dohány kerülne azon fő helyre. Maga Kissné nyolcéves kora óta ismeri a módját a szép dohány termelésének. De terem már a közös gyümölcsös is. Úgy szokták meg a vele együtt lévők, ha munkába állnak, tőle kérdezik, mit kereshetnek. Attól, aki köztük is mindig kalkulál, számol. S ő mindig utána teszi: „Ha jól dolgozunk!” Tavaly mondták, jó lesz, ha augusztustól a végső munka befejezéséig négyezer forintot keresnek. Tízet kell, felelte Kissné. Mindennapi kiállással. Még vasárnap is, ha úgy muszáj. Meg is keresték egyenként a tízezer forintot. Hajnali öt órakorért haza a kongresszusról. Csaknem egész éjjeli utazás után. Eszébe se jut lepihenni. Készíti a reggelit, mert a két nagyobb gyerek István és Kató Szálkára járnak középiskolába. Korán kelnek. Tudjanak reggelizni (A kisebbik fiú, Béla hetedik általános. Ezer forint takarékbetétje volt tavaly. Most is berakott már többet félezernél. Azért annyit, mert fényképezőgépet vett nemrég.) Az öreg Vereczki Gyuri bácsi, a közös gazdálkodás egyik hűséges tagja köszöntötte legelőbb a kongresszu• • • son tett felszólalásért. Utána a tanácselnök, Suba Sándor gratulált Beszédéről az egész falu értesült az újságokból. ö pedig amiatt szerénykedett, talán nem a legjobban szólt A falubeliek ennek az ellenkezőjét állítják, hogy igen helyesen beszélt. El is hiszik — amiben a kongresszus résztvevői váltig kételkedtek —, hogy egyetlen szót se jegyzett fel előre papírra. A , községi nőtanács titkára, tanácstag. Most beválasztották a népfront országos tanácsába. Korábban járási elnökségi tag volt Hogyan bírja mindezt a mindennapi munka mellett? Azt vallja: a boldogulásért mindent bir- ni kell. # A kérdés nem maradhat el: minek örül a legjobban? Annak, hogy jó útnak bizonyul az összefogás munkában, akaratban. Erős a tsz. Boldogul a falu. Nem kell már a brigádvezetőknek házalni munkaerő után. Számon tartani mindent Az egyik szövetkezeti gazda, aki szintén nagyon mélyről indult, vasbeton kerítést csinál ház» elé. Nocsak. Miért? Nincs kóró, azt mondja. Régen jó volt egyéb giz- gaz is nemcsak kóró. Hanem az, hogy megvan a sziklakerítésre a tizenhétezer forint. Meg hány új ház? Szépek, világosak. Mikor az első kombájn megjelent Paposon, altadtak, kishitű emberek, akik valósággal sirtak. Hogy „megeszi” a gép a kenyeret. Nem lesz. Aratási munka se. Kereset se. És van. Ez is, az is. Aztán a dohányültető, burgonyaszedő gép. Meg a sok többi. Hányszor kellett lehajolni egyetlen hold dohány beültetésekor?... Asztalos Bálint vevőket, mihez érdemes kezdeniük a termelőszövetkezeteknek. Információi között volt a „pektin” üzem indulása. amely egymaga nem kevesebb. mint évi ötezer vagon ipari alma hasznosítását teszi lehetővé. Kétezer vagon zöldséggel többet azonnal fel tud venni a konzervgyár, tehát érdemes növelni a termőterületeket, a szerződéseket. Tavaly 105 és idén már 124 termelőszövetkezet szerződött Szabolcsban a. konzervgyárral. De nem akármire! Felsorolva: a málnát kár nagy mértékben tovább telepíteni. Uborka minden mennyiségben! Paradicsom, paprika még növelhető. Hagyma jelentősen. Tavaszi sóska és spenót kell! Szamóca mérsékelten. Kajszi- barack minden mennyiségben! Kevés szilva és körte. És meggy, meggy, meggy! (Nem csoda, hu ezek után az újfehértói Zöld Mezőszinte elfogadott, „szerződéssel” ment haza a megbeszélésről. Egész meggytelepítése fölött patronálást vállalt a konzervgyár.) A konzervgyár ezenkívül a következő munkákat hajlandó letelepíteni a munkát kívánó partnereknek: paprika- csumázás. szilvafelezés, vöröshagymatisztítás és még további munkák. Előnyös ajánlat még: sürgősen kiszámítják annak a területnek a nagyságát, melyen ' egvféle zöldség vagy gyümölcs termesztése gazdaságosabb a gyárnak, mert az összefüggő területet könnyebben ..bonyolítja”. Ilyen nagyságú termelési szerződés esetén — akár egv. akár több tsz közösen vállalja az optimális területet — tíz Százalékkal magasabb árat hajlandó adni termékeikért. És még egv fontos ajánlat: már a jövő hónapban, azaz június hónapban meg lehet kötni a távlati. 4—5 esztendőre szóló szerződéseket. Ennyi időre szóló szerződésben látta valamennyi résztvevő az állandó partnerviszony lényegét. A vita során bebizonvoso- dott, hogy a máshol már elterjedt paradicsomlé üzemek letelepítése ebben az esztendőben nem gazdaságos. Viszont a még le sem szerződött hagymatermés átvételére és tisztítási munkájának letelepítésére is javaslatot tett a konzervgyár. összefoglalva: mind a kilenc tsz azt jelezte. hogy állandó partner lesz. Megértették az előnyöket. Győrte- !ek és Kótaj legalább 100— 100 vagon vöröshagyma termesztésére tesz javaslatot tagságának. És szeretnék elvállalni a tisztítását is. Azt remélik, hogy később szomszédjaik is bekapcsolódnak közös vállalkozásként. Az újfehértóiak zöld utat kaptak meggy telepítésük bonyolíts sára és értékesítésére. Nyír- lúgos hármas ajánlatot is minden „guruló” minőségű málnájukat átveszik, a kon zervgyár hajlandó a több feldolgozására készüléket é szakembert levinni, de táró lásról és értékesítésről a ma radékot illetően Nyírlugo' gondoskodik. A Kelet-Magyarország kő szőni minden résztvevő ér deklődését. igazságot keres „szabolcsi” őszinteségét Örömmel jelenti majd, ami kor mindebből valóság les Kötelességét teljesítette partnerek véleménycseréj t nél. Ami abból a leghaszv sabb volt, nyilvánosságra hozta. GNZ