Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

Marx Károly — a munkásosztály lángeszű tanítója és vezetője Szuszlov beszéde a Kremlben tartott ünnepségen Moszkva (TASZSZ): „A marxi eszmék zászla­ja alatt valósult meg az ok­tóberi forradalom, építik a szocializmust a Szovjetunió­ban, győztek a szocialista forradalmak egy sor euró­pai, ázsiai országban, Kubá- oan. Marx tanítása megva- .ósult földünk egyharmadán, .látást gyakorol a tőkés vi­lág dolgozóinak széles réte­geire „szélességében és mélységében fejlődik” — jelentette ki Mihail Szusz­lov, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja és titkára. Szuszlov a Kreml kongresz- szusi termében rendezett ünnepi ülésen méltatta Marx jelentőségét a tudo­mányos kommunizmus meg­alapítója, a nemzetközi pro­letariátus lángeszű tanítója és vezére születésének 150. évfordulója alkalmából. A proletariátus világtörténelmi szerepe „A proletariátus világtör­ténelmi szerepének Marx által történt felfedezése és megindoklása vezető szere­pet tölt be a marxizmus­ban. Ezért nincs és nem le­het marxizmus a proletari­átus világtörténelmi szere­péről szóló tanítás nélkül”. „A burzsoázia hosszú időn keresztül elhallgatta a mar­xista elméletet, majd cáfol­ni kezdte azt és hosszú év­tizedek óta sikertelenül pró­bálkozik ezzel. A Marx esz­mei öröksége körül éles harc folyt és jelenleg is folyik a munkásmozgalom­ban”. A kommunista pártok harcot folytatnak a marxiz­mus—leninizmus megvédé­séért a revizionista és a „baloldali” opportunista fer­dítésekkel szemben. „így például a trockisták a maguk idején „baloldali” frázisokkal álcázták behó- dolásukat és a szovjet köz­társaság belső erői iránti kishitűségüket, a világforra- dalomról, az imperializmus minden országban egyidejű­leg történő megdöntéséről szónokoltak, de végül is el­jutottak a szovjetellenességig és a legreakciósabb erőkkel való együttműködésig. A marxizmus álbaloldali kalandor elfajulásának dur­va kifejezése Mao Ce-tung csoportjának tevékenysége. E csoport azzal kezdte, hogy fennhangon beszélt a mar­xista elmélet „megvédéséről” a kommunista mozgalmon be­lüli revizionista többséggel szemben, valójában azonban elvetette a marxi—lenini ta­nítást, a kispolgári naciona­lizmus és a sovinizmus állás­pontjára helyezkedett és a legfőbb igazságnak a Mao Ce-tung idézeteit tartalmazó könyvecskét kiáltotta ki pél­dának — jelentette ki Szusz­lov. A szónok a továbbiakban méltatta Lenin életművének óriási jelentőségét, amellyel a marxista, tanítást, a megvál­tozott történelmi felté­teleknek megfelelően újabb magasabb szakaszra emel­te. A nemzetközi for­radalmi mozgalom szá­mára hatalmas jelentősé­gű Marxnak és Leninnek a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítása. A szocializ­mus ellenségeivel és azok ügynökeivel határozott har­cot folytatva a proletárdikta­túra egyúttal „demokráciát jelent, nem formálisát, ha­nem valóságosat, amelyben a munkások, parasztok minden dolgozó gazdája országának, anyagi és szellemi kincsei­nek. Éppen azért a proletár- diktatúra milliószorta de­mokratikusabb bármilyen butzsoá diktatúránál” — hangsúlyozta. Marx a kapitalizmusból a kommunizmusba való átme­net három, objektív feltéte­lekhez kötött szakaszát álla­pította meg; átmeneti perió­dus, szocialista fázis, kom­munista szakasz. Marx bírál­ta az elméleti és gyakorlati tarthatatlanságát mindazok­nak a kísérleteknek, amelyek azt célozták, hogy „sarkal­ják” a történelmet, átugorja­nak történelmileg szükséges szakaszokat. Bírálta a kaszárnya-kommunizmushoz hasonló leegyszerűsített koncepciókat is. A szónok ezután így foly­tatta; a szocializmus nem rö­vid lélegzetű szakasz, hanem egy teljes történelmi perió­dus a kummunista társadalom fejlődésében. A kommunizr mushoz vezető út a szocializ­mus teljes győzelmén át ve­zet. Más út nincs. A szocia­lista feladatokat a különböző országokban, különböző idő alatt oldják meg. Azoknak az országoknak, amelyek a szocialista viszonyok kezde­tén fejletlen anyagi-mű­szaki bázissal rendelkeznek, nagy történelmi utat kell megtenniük és több problé­mát kell megoldaniuk. Az SZKP baráti módon meg­osztja tapasztalatát a többi marxista—leninista párttal és egyidejűleg figyelmesen ta­nulmányozza a testvérpártok kollektív tapasztalatát, fel­használja azt a politikai, gazdasági és kulturális épí­tésben. A marxista—leninista el­mélet alkotó alkalmazása egyik vagy másik országban megköveteli, hogy figyelem­be vegyék az osztályok és pártok közötti viszonyok sa­játosságát és egyéb konkrét feltételeket Szuszlov a továbbiakban megállapította; a gazdasági vezetés új módszerei arra épülnek, hogy egyesítsék a népgazdaság egységes, álla­mi tevszerű irányítását, a vállalatok gazdasági önálló­ságával és gazdálkodási kez­deményezésével, és fejlesszék a szocialista versenyt, vala­mint az erkölcsi és anyagi ösztönzési rendszereket. A gazdasági reformmal kap­csolatban a burzsoá propa­ganda a hamisítások és a rágalmak egész áradatát in­dította el a szocializmus állítólagos válságáról és ar­ról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok visszatérnek a kapitalista gazdálkodáshoz. Ez a propa­ganda rosszindulatú kohol­mányokon kívül semmi mást nem tartalmaz. A szocializmusban a pénz nem a kizsák­mányolás eszköze Az áru-pénzviszonyoknak a szocialista országokban történő felhasználását tá­madják a Mao Ce-tung cso­port „teoretikusai” is, akik írásaikban megpróbálják meghamisítani az anyagi ér­dekeltségre, az önálló gaz­daságos elszámolásra, a haszonra vonatkozó lenini tételeket, és ezeket a gazda­sági kategóriákat burzsoá kategóriáknak tüntetik fel. Természetesen az áru-pénz­viszonyoknak a szocialista gazdaságban egészen más a társadalmi tartalmuk, mint a kapitalizmusban, mivel a termelési eszközök társadal­mi tulajdonán alapulnak és kizárják azt a lehetőséget, hogy a pénz tőkévé, a ki­zsákmányolás eszközévé vál­jék. Szuszlov részletesen ele­mezte a világforradalmi folyamat három fő elemét: a szocialista világrendszer­nek a szocializmus és a kom­munizmus felépítéséért har­coló népei forradalmi tevé­kenysége; a kapitalista or­szágok munkásmozgalma; az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népek nemzeti felsza­badító harca, a szocializmus egyre nagyobb hatást fejt ki az egész világ társadalmi haladására. Az utóbbi évek tapasztalata ismételten bebi­zonyította, hogy a jelenlegi helyzet egész bonyolultsága és ellentmondása ellenére az idő a szocializmus javára dolgozik. Már rég a múlté az az idő, amikor egy impe­rialista nagyhatalom katonai­műszaki fölényére támasz­kodva „rendőrakciókat” folytatott a világ bármely részében anélkül, hogy sú­lyosabb veszteségektől kel­lett volna tartania. Ezt most saját bőrén tapasztalhatja az Egyesült Államok, amely könnyű katonai kalandra számított Vietnamban és ehelyett súlyos, véres és ki­látástalan háborúba bonyo­lódott A szákadár koncepciók Szuszlov utalt arra, hogy egy sor felszabadult ország­ban megvannak a szocializ­musra való áttérés objektív előfeltételei. Ezen országok­ban a forradalmi demokra­ták sikere nagymértékben függ majd attól, hogy meny­nyire meggyőződésesen és szilárdan térnek át a tudo­mányos szocializmus állás­pontjára. Sok felszabadult országban játszanak aktív szerepet a szocializmusért vívott harcban a kommunis­ták — mutatott rá Szuszlov, hangsúlyozva, hogy a har­madik világ több mint ötven országában működik kom­munista és munkáspárt. Egyes „balosok” és „nacio­nalista elemek” a „világfalu­nak” a „világváros” ellen való harcáról szónokolnak — ez utóbbiba beleértve a szo­cialista országokat is — és kijelentik, hogy a szocialis­ta világforradalom központ­ja ez idő szerint a nemzeti felszabadítási mozgalom országainak övezetébe tevő. dik át — mutatott rá Szusz­lov. Azt állítják, hogy ezek az országok képviselik a for­radalom fő erejét s ezért a kapitalista országokban a forradalom ügye — úgy­mond — végső soron a fel- szabadulásért küzdő volt gyarmati népek harcának kimenetelétől függ. Szuszlov rámutatott, hogy ezekben a koncepciókban kiforgatják a marxista—leninista megálla­pításokat, e koncepciók szer­vezői aláássák a világforra­dalmi folyamat egységét, ar­ra törekednek, hogy egyik részét szembeállítsák a má­sikkal. Az ilyenfajta szakadár koncepciók nemcsak a nem­zetközi munkásosztálynak, hanem és elsősorban a nemzeti felszabadító moz­galomnak okoznak hatalmas kárt. Hangsúlyozta az előadó, hogy a társadalmi haladá­sért vívott harcban minde­nütt a kommunista pártok haladnak az első sorokban. A jelenkori kommunista mozgalom legfontosabb po­litikai feladata az — muta­tott rá —. hogy helyreállít­sa és erősítse egységét. A kommunista pártok szo­lidaritása és egysége az alap­vető és fő kérdésekben egy­általán nem zárja ki azt, hogy sokféleséget mutassa­nak fel politikai és taktikai állásfoglalások kérdésében, a szemléletekben és értéke­lésekben. A tudományos kommunizmus megalapítói óva intettek az internacio­nalizmus alapelveinek kifor­gatásától, azoktól a kísérle­tektől, hogy egyes pártok saját szempontjaikat kény­szerítsék rá más pártokra. Az internacionalizmus alap­elveinek megfelelően — mondta Szuszlov — a kom­munista pártok közötti kap­csolatok normái: a teljes demokrácia, az egyenjogúság és egymás nézeteinek köl­csönös tiszteletben tartása. Ez idő szerint minden marxista—leninista párt ön­állóan dolgozza ki és való­sítja meg az országának nemzeti sajátosságaiból és történelmi hagyományaiból fakadó forradalmi harc po­litikáját és taktikáját Egy­idejűleg minden párt részt vesz a közös nemzetközi feladatok végrehajtásában. A budapesti találkozó részvevői arra a közös kö­vetkeztetésre jutottak, hogy e feladat végrehajtásában nagy szerep hárul a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezletére. Az SZKP — hangsúlyozta Szuszlov — forrón üdvözli ezt a döntést Az SZKP mindent megtesz az egységért Az SZKP — állapította meg — a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom elidegeníthetetlen része és minden tőle telhetőt meg­tesz a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megerősítéséért. A tudományos kommuniz­mus megalapítójának emlé­két méltatva meggyőződés­sel jelenthetjük ki: szocia­lista hazánk történelmileg viszonylag rövid idő alatt eljut a Marx által kitűzött végcélhoz, a kommunizmus­hoz — mondta befejezésül Szuszlov. Lezárják a spanyolok a gibraltári határt Indok. Nagy-Britannia magatartása Madrid: A spanyol külügyminisz­térium szombat esti bejelen­tése szerint május 6-i ha­tállyal kormányrendelet alapján lezárják Gibraltár és Spanyolország határát ahol az említett időponton túl szárazföldi forgalomban csak a Gibraltáron dolgozó spanyol munkások és a fél­sziget polgári lakosai lép­hetnek át, ez utóbbiak is azonban csak külön enge­dély alapján. A külügymin.szterlum nyilatkozata hangsúlyozza, ezek az intézkedése ■: Nagy- Britannia magatartása mi­att váltak szükségessé, mivel nem hajlandó tartani magát az ENSZ-közgyűlés I9ó7 de­cemberi határozatához, amelynek értelmében a gib­raltári problémát Anglia és Spanyolország között tárgya­lások útján kellene rendez­ni. Átszervezik az EAK diplomáciáját Kairó Mint az A1 Ahram jelenti, Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter nagy válto­zásokat tervez az EAK dip­lomáciája területén. Alapvető változásokról van szó, a munkamódszereket illetően és a diplomatagárda kivá­lasztásában. A külügymi­niszter 12 nagykövet nyug­díjaztatását határozta el. Ugyancsak a hétfői A1 Ahram jelenti, hogy az EAK minisztertanácsa vasárnap Nasszer elnöklete alatt fon­tos határozatokat hozott. Uj irányvonalakat határozott meg a népszavazás utáni időszakra. A főbb pontok közé tartozik: 1. Az Arab Szocialista Unió átszervezé­sével kapcsolatban az a ha­tározat, hogy minden állam­polgár tagja lehet az unió­nak, aki a március 3l)-i ki­áltvány mellett szavazott. 2. Nasszer elnök már e hét­től kezdve az Arab Szocia­lista Unió székhazába teszi át „főhadiszállását” tehát még mielőtt az új vezető bi­zottság megalakulna. Mahmud Riad külügymi­niszter vasárnap külön-kü-. lön fogadta és megbeszélé­seket folytatott a franciái az olasz és lengyel nagykö­vettel. A megDeszéléseken a közel-keleti válságot Vitat­ták meg. A francia nagykő"1 vet hétfőn Párizsba repül, hogy konzultáljon kormá­nyával. Atasszi Kairóban Kairó Naredin Atasszi sziriai ál­lamelnök egy küldöttség élén hétfőn" délelőtt Da- maszkuszból Kairóba érke­zett. Atasszi és kísérete né­hány napos hivatalos látoga­tást bonyolít le az EAK fő. városában. A kairói sajtó szerint Atasszi és Nasszer elnök a közel-keleti helyzet újabb fejleményeit, az arab akciók öszehangolásánata kérdését vitatja meg. Kitelepítik Mao ellenfeleit Moszkva t Az Izvesztyija „Két tűz között” című cikkében a kínai eseményekkel foglal­kozik. Többek között érinti a Mao Ce-tung csoport egyik politikai akcióját, ne­vezetesen azt, hogy mind­azokat, akiket ideológiai el­lenfeleinek tart, falura te­lepíti. Ezzel kapcsolatban a lap megállapítja: a kitelepí­tések során arról is szó van, hogy így akarják megoldani a kínai városokban a lakos­ság száma és a munkaerő hatalmas növekedésével kapcsolatban támadt nehéz helyzetet. Ilyen kitelepíté­sekre különösen azt követőd en került nagymértékben sor, miután kiderült, hogy ,A kulturális forradalom’’ akadályozta az ipar fejlő­dését VI. Pál pápa nyilatkozata Vatikán: t VI. Pál pápa vasárnap adott nyilatkozatában üd­vözölte a VDK és az Egye­sült Államok képviselői kö­zötti előzetes megbeszélések tervezett elindítását cs han­goztatta, hogy „Párizs kitűnő lehetőségeket kínál” a meg­beszélések megkezdéséhez. A pápa arról is beszámolt, hogy korábban Vatikánvá­rosi javasolta a két fél kö­zötti előzetes kapcsolatod felvételének színhelyéként. Hozzáfűzte, hogy ez az in- ditvány továbbra is érvé­nyes, és amennyiben a ter­vezett megbeszélések Párizs­ban valamilyen okból nem jönnének létre, szívesen lát­ná az VDK és az Egyesült Államok megbízottait VatH kánváros területén. HORST MUUER fantosrtfttm regénye nyomán frto CS. HORVATH TIBOR, rojiolto SEBOK IMRE JELEK A' HOLDRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom