Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
Ki a jó hazafi ? Villámkérdések és válaszok az ipari szakmunkásképzőben Az a jó hazafi, aki szépeket mond a hazaszeretetről, s maga semmit nem tesz az ország boldogulásáért, vagy az, aki nem szól, viszont rendesen, becsülettel ■Jlátja munkáját? Erről és hasonló kérdésekül beszélgettünk egy rög- inzött osztályfőnöki órán Nyíregyházi 110. számú iari Szakmunkásképző Xn- ézet másodéveseivel. A harminc fős osztály kora 16 —17 esztendő, valamennyien fiúk, többségben a környező helységekből járnak be a árosba dolgozni és tanulni. Lakatosok, s a nyíregyházi vállalatoknál, tsz-ekben, kezesen kisiparosoknál tamil- ék a szakmát. Szereted-e a hazádat ét ha igen, miért? Erre a kérdésre valamennyien igennel feleltek. A miértek közül néhány választ: -—azért, mert ez a szülőföldem „itt élnek az őseim ...itt van meg a lehetőségem a munkához, a tanuláshoz, a jobb élethez ...szakmát tanulhatok itt, s előrehaladhatok, ha van hozzá erőm... itt nincs ember és ember között különbség akármilyennek is szülénk...” és hasonló, tanulságos mondatok. örülsz neki, hogy magyarnak születtél, s hogy *nőst élhetsz ebben az országban? Mit tartsz hazád 'egszebb eredményének? ‘■<y foglalhatnánk össze a következő kérdéscsoportokat,- mire természetes egyszerűséggel kaptunk feleletet. Például: „...Magyarország ■'■'íénete nagyon szép, for- -'dalmáraink mindig is a leg- ’ ők között harcoltak a legszentebb emberi célokért ...kis ország vagyunk és mégis nagy segítséget tudunk adni Vietnamnak olyan szerszámgépeink, t gvszereink vannak, olyan szakembereink, amelyek ó akik szívesen látott ven- ’"-rek. segítőtársak, cikkek r éi-hol a világon És a többi, a válaszok- agviából uevanezt feiezik Sokat időz+ek a fiúk an- ->41 a kérdésnél, becsülnek-e ~*ns népeket és miért? Fur■ árak is találták ígv a --egfogalmazást, s ki is iga•'tották: csak természetes, h ">gv becsülünk más népet, "'finden nép értékes mind- k van nagyon jó tulajdon- '■ga, ami esetleg nincs meg ” másikban. Mindenfelé ■ »an emberek laknak, mint t!. még akkor is. ha fekete. agy barna a színük. Jót -•’•♦árnak, jóra vágvnak, s is egvek vagvunk. Különösen sok szó esett a szomszéd népekről. „...a szomszédos országokban a ‘•zocialista rendszert építik, éppen úgy mint nálunk ...különösen becsülöm, hogv létrehozták a KOST-t. amely :"gíti az országokat ...a Varsói Szerződés hadserege az egész világot megmenti egy nagy háborútól ...becsülöm a Szovjetuniót, mert felszabadította az országunkat, s mert az ellenforradalom idején is segített „mert ők vívták ki először a világon a munkások hatalmát, s megmutatták másoknak is az utat a szabadsághoz ...mert a tudományokban sok területen az elsők ...mert ők lőtték fel legelőször az űrhajót, a szputnyikot és most is készülnek a Holdra ...ha a világ minden népe összefogna, nagyon jó lenne az élet, nem lenne kizsákmányolás és háború...” Keresetlen szavakkal mondták el azt is, hogy szerintük ki is az igazi hazafi. Idézünk néhányat: „...aki nemcsak a saját maga, hanem az egész ország boldogulásáért küzd ...aki hasonlóan Ságvári Endréhez, Kilián Györgyhöz és a többiekhez, az életét is odaadja az eszméért, az igaz ügyért, a népért, ha arra szükség van ...aki tisztakezű. becsületes, úgy is cselekszik, ahogy mondja ...aki teljes tudásával tanul, dolgozik, ...aki nem dől be a külföldi hazugságoknak, s nem árulja el a hazáját, bármit is ígérnek érte (és itt elmondták a Teaneegger Party cí mű filmből leszűrt tanulságokat, amelyek mélyen megfogták, elgondolkodtatták őket) ...aki dolgozni szeret ...aki bátran megvédi hazá.w ----AMTját ...aki új iskolákat, házakat épít ...aki megbecsüli azt, amit mások termelnek, nem rongálja az autóbuszok bőrüléseit...” És még sok választ ismertethetnénk. Az osztályfőnöki óra mindössze 45 perc. Hetenként egyszer van ilyen óra az osztályban, s a jövő, a holnap szakmunkásainak jó, ha negyedévenként, vagy félévenként van alkalmuk ilyen téma megbeszélésére. Hozzá kell tenni, amit Péter Imréné tanár mondott: ezek a tanulók hátrányos helyzetben vannak: csak kevesen dolgoznak egy-egy munkahelyen, nemigen van aki foglalkozzon velük. A heti kétnapos elméleti képzés sem sok, itt is különösen fontos helyet kapnak a szakmai tárgyak, mint a matematika, a géptan, szakrajz stb. A válaszok mégis talpraesettek, belőlük azt a következtetést szűrhetjük le, hogy a szakmunkásképzésben résztvevő fiúk helyesen foglalnak állást, ideológiai felkészültségük nem gyengébb < — sok szempontból gyakor-1 latiasabb. — mint a gimnáziumok hasonló osztályaiban. És ez bíztató a jövőre nézve: a hazafiságot itt a tettek szerint értelmezik. K. J. A nyíregyházi Vasipari Ktsz 18 darab transzformátorállomást szállít e hó 15-ig — dél-amerikai megrendelésre. Hammel 3. felv Csak bízzák ránk . . . Eldugják előle a kapát. Féltik Juliska nénit, a brigádvezetőt. Megválasztották fmsz-ügyvezetőnek. Három hónapig bírta csak az irodaszagot. — Reggelenként kiálltam az ajtóba, figyeltem, hogy mennek munkába. Irigyelem az asszonyok válláról a kapát. Otthagyta. Csontos, szikár asszony Szilágyi Ferencné. — Bírja még? — Nem az erő sok. az arat hajt. Beleszülettem a földmunkába. 13 éves koromban már résziben arattam a Mándi féle uradalomban. Amikor a férjem elvitték a háborúba egyedül gazdálkodtam. Szántott, vetett, aratott, gyereket nevelt. — Hány éve tsz-tag? — Csak kettő, mert hat évig az uram könyvére dolgoztam. Meg akartak választani brigádvezetőnek, de azt mondták, ez csak akkor lehet, ha belépek. Hát belép, tern. Vénségemre még a gyümölcstermesztési szakmunkásképzőt is elvégeztették velem. Három évig tanultam. Tavaly vizsgáztam, kaptam oklevelet. Vezetésével szocialista címet nyert a gyümölcsös brigád. — Harmincötén vagyunk. 470 hold almás, 30 hold szőlő, 20 hold szamóca és 30 hold málna tartozik hozzánk. Most a szamócát kapáljuk és a szőlőt metszük. Tavaly 87 vagon almát küldtünk exportra. Egyet sem küldtek vissza. Málnából 190 mázsát szállítottunk külföldnek. Juliska néni csaknem min. den ládát megvizsgált. Egyik alkalommal megjegyezték neki: annyit gyalogol naponta, hogy Nyíregyházát is megjárhatná. — Hallgatnak egy asszony brigádvezetőre? Mosolyog. — Négy éve a községi nép. frontbizottság elnöke is vagyok. Most újraválasztottak. Tagja vagyok a megyei tanácsnak, a megyei nőtanácsnak is. Ennyi éppen elég — néz rám. — Sokat dolgozik? — Hajnal négykor kelek, hatra megfőzök, s utána a határba. Este éjfélig adminisztrálás. Elszámolom a munkalapokat. Én a brigád átlag munkaegységét kapom, plusz húsz munkaegység a vezetésért. — Hogyan szervezi a munkát? — Attól függ, milyen sürgős. Amit lehet, mindent igénybe veszek. Sokszor még a mozit is. Igen. Vasárnap délután például ott hirdettem ki, aki csak teheti hétfőn reggel jöjjön szamócát kapálni, mert nagyon sürgős. És meghallgatták? — Több mint fél százan jelentek meg. Tavaly történt. Ott állt harminc mázsa málna rekeszekbe szedve a föld végében. Juliska néni mellette. Várta a gépkocsit Már este volt. Nem tudta elképzelni, miért nem jön. Ha itt marad a gyümölcs kárba Leendő munkaalkalmak, új termékek, milliós beruházások 16 szabolcsi ktsz fejlesztési javaslatában Megyénk kisipai szövetkezetei a jövőben is jelentős részt vállalnak magukra a foglalkoztatási gondok enyhítésében, a lakosság jobb ellátásában. Ez tűnik ki abból is, hogy — a megváltozott gazdálkodási viszonyok szerint — az utóbbi időben 16 szabolcs-szatmári ktsz készítette el iparfejlesztési javaslatát. Közülük öt szövetkezet fejlesztési javaslatát juttatták el a megyei tanácshoz, támogatás igénylése végett. AZ ELEKTERFÉM TERVEI Nyíregyházán a Kinizsi utcában új telephelyet alakít ki az ELEKTERFÉM Ktsz, melynek megvalósulása után a termelést 54 millió forintra emeli, s további 300 fő foglalkoztatását tervezi. Fő termékük a hőkicserélő berendezés lesz, mely után belföldön és külföldön egyaránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. Figyelmet érdemel az a javaslat is, amely a Nyíregyházi Fényképész Ktsz mű- anyagipari részlege bővítésére született. Amennyiben elhárulnak a telephely meg szerzésének akadályai, úgy a létszámot 150 fővel tudják majd növelni. Lehetőség nyílik arra is, hogy 200 ember bedolgozóként készíthesse a saját tervezésű játékokat. Mindent egybevetve, megközelítőleg évi 20 millió forintra lehet növelni e részleg termelését TÖBB KÁRPITOZOTT BÚTOR Az egyik legjelentősebb fejlesztést a Nyíreg3’házi Vas- és Fémipari Ktsz valósítja meg Derkovits utcai új telepe további bővítésével. A szükséges beruházások végrehajtása után termelésük elérheti a 120 millió forintot, miközben újabb 260 embernek teremthetnek munkaalkalmat. A megyeszékhelyen működő kárpitos- üveges ktsz is új telephely kialakítását tűzte célul azért, hogy évi termelését 25 millió forintra emelhesse. Különösen a kárpitozott bútorok gyártását kívánják fokozni, s tervezik egy asztalosrészleg létrehozását. Erőteljes fejlesztést szeretnének megvalósítani a kis- várdai szövetkezetek. Avas- és gépipari ktsz 42 millió forintra, a textilruházati szövetkezet 34 millióra, a civész 10 ezer forint érték. Begyalogolt a faluba. Fel- költötte a főkönyvelőt. „Ez így igaz Juliska néni?” — csodálkozott. Szilágyiné továbbment. Kiugrasztotta a párttitkárt, a gépkocsivezetőt. Gyalog bejárta a falut, felköltötte a rakodókat és elszállították a málnát. — Kell-e védeni a nők érdekeit a tsz-ben? — De még mennyire. Éppen nemrégiben történt. A vezetők, hivatkozva az új tsz-törvénvre azt akarták, hogy a családost anyák is reggel hatkor álljanak munkába. Hát ez meg, hogy lehetséges? Ki készíti el a kicsiket a bölcsődébe, iskolába, ki főzi meg az ebédet? Mert arra hivatkoznak, különben nem lesz meg az alapszabályban előírt 10 órás munkanap... Meg lesz az, csak bízzák ránk. Mi a mun. kát elvégezzük. Igv engedtek a huszonegyből. Ne féltsék az asszonyokat, mi a 120 tíz órás munkanapot ledolgozzunk. ami elő van írva. Még többet is. Ilyen asszony Szilágyi Ferencné, a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz szocialista brigádjának a vezetője. Farkas Kálmán pész ktsz pedig 21 millió forintra akarja növelni évi termelését, s a három szövetkezet együttvéve közel félezer fővel több embert akar foglalkoztatni a beruházások, fejlesztések elkészülte után. Nyírbátorban az asztalosipari ktsz a jelenleg is gyártott hálószobabútorok termelésének fokozását irányozta elő, melynek nyomán 130-cal lehetséges majd növelni a létszámot is. A Nagykállói és Szatmár- vidéki Cipő Kt.sz fejlesztési javaslata a jelenlegi telephelyen új üzemház építéséi irányozta elő, megfelelő szociális létesítményekkel. Az OKISZ labor már el is készítette a fejlesztés technológiai tervét, s erre alapozva a nagykállóiak három- szintes üzemház építését akarják végrehajtani. Az egyes szinteken szalagszerű termelést lehet majd megvalósítani, több műszakban. LÁDAGYÁRTÁS PORCSALMÁN Ugyancsak elkészült a szükséges technológiai terv a Baktalórántházi Vegyes Ktsz Nyírmadán lévő textil- ruházati részlege kialakítáA hússal és hentesárukkal való ellátottság az utóbbi években nem volt zökkenő- mentes. Különösen vonatkozik ez a sertéshúsra és készítményekre. Az új gazdasági rendszerre való áttérés fokozottan előtérbe helyezte a megoldást és intézkedési terve sertésprogram néven vált ismertté. A megyei párt- bizottság és tanács határozata kapcsolódik az országos programhoz. Alul az országos átlagon A megyében három szak- bizottság minden tsz-t felkeresett A kapott kép nem a legkedvezőbb. A legszembetűnő problémák: a korszerű sertéstenyésztésre a régi, átmeneti szerfás istállók már nem megfelelőek; sok közös gazdaságban okoz gondot a kellő takarmány- bázis hiánya. Ilyen körülmények között évente nem éri el az egy kocára jutó hízott sertés értékesítés az optimális 14—15 darabszámot. Sőt, az országos átlagon is alul van. A hizlalás feltételeinek hiánya miatt igen magas a megyében a süldőértékesítés. Ez pedig csak abban az esetben üdvös, ha tenyésznövendé- kekről van szó. Igény 650 millióra Három év alatt a megye közös gazdaságai ötezer létszámos kocacserét terveznek lebonyolítani. Természetesen az intenzívebb, jobb tenyészállatok javára. 1970-re a jelenlegi 11 ezer létszámos kocaállomány 13 ezerre növekszik a tsz-ekben. A megnövekedett kocalétszám korszerűbb tartási viszonyait 5400 új férőhellyel kívánják gyarapítani. A gazdaságosabb hizlalás érdekében — az irányszámítások szerint — 54 060 új férőhelyre sához. A volt gépállomás épületeit veszik igénybe e célból, s az egykori kastélyépületben több mint 100 fő foglalkoztatása valósítható meg. Porcsalmán a vegyes ktsz a volt malomépületben ládagyártó üzemet kíván kialakítani, ahol 60 betanított munkás juthat keresethez. Szalagszerű termelést kívánnak megvalósítani a jövőben a Vencsellői Cipész Ktsz-ben is, s ezért kétszintes új üzemház megépítését szorgalmazzák. Amennyiben ez sikerül, a létszámemeléssel együtt termelésüket 34 millióra növelhetik. Rakamazon a vegyes ktsz a vasipari és az asztalosrészlege, Ujfehér- tón a vegyes ktsz a faipari részleg termelését szeretné bővíteni, különös tekintettel a felesleges női munkaerő lekötésére. Ugyancsak a női munkaerő foglalkoztatása érdekében tervezi a Gávai Vegyes Ktsz a bőrdíszmű és a faipari részlegek fejlesztését Mindez persze ma még csak terv. Joggal remélhetjük, azonban, hogy a szövetkezetek fejlesztési törekvését jelentőségének megfelelő módon segítik a felettes szervek, úgy ahogy azt az elmúlt hónapokban is tették. A. S. és jelentős értékű berendezésekre van szükség. Az összes anyag- és fejlesztési igény mintegy 600— 650 millió forintot tesz ki. Ennek 50 százalékát saját erőből, a többit középlejáratú hitelből akarják fedezni a tsz-ek. A tartási körülmények korszerűsítése, s a megnövelt és a minőségileg jobb kocaállomány lehetővé teszi, hogy öt év múlva évenként mintegy 140—150 ezer hízott sertést értékesíthessenek a megye szövetkezeti gazdaságai. Ez csaknem duplája lesz az eddiginek. Nagyobb határozottsággal A felmérések, irányszánú- tások csak segítik az ügyet, de még nem valósítják meg. Nagyobb határozottságra van szükség a gyakorlati megvalósításhoz! Nem lehetetlen követelmény a kivitelezési tervdokumentációk, a banki ügyeletek gyorsítása, az építési anyagellátás jobb szervezése. A tsz-ek a maguk részéről — általában helyeselve a program célkitűzéseit — már idén hozzáláttak a feladatok megoldásához. Vetésforgójukat úgy alakítják, hogy az eddigi 70—75 százalékkal szemben 80—90 százalékban saját termékből fedezzék a sertések takarmányát. Az egyéb tartási és gazdaságossági tényezőket azonban a közreműködő szervek segítsége nélkül elő állítani, megvalósítani nem képesek. Minden remény megvan arra, hogy a program ren deltetésének megfelelőd, megvalósul a megyében. Jó jelzés az is, — bár még csak előkészületi tárgyalás stádi urnában van —, hogy a mt> gyében több helyen sertés- hizlaló telepek, közös kombinátok fenntartására tér veznek társulásokat a tsz- ek. A. B Ha a megyei szervek segítenek Megvalósul a sertcsprogram Üt a korszerű és nagyarányú tenyésztéshez
