Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-30 / 125. szám
Rózsalugas a gyárudvaron Értekezlet problémákkal Bírálatok, válaszok a Tisza menti tsz-ek közgyütéséről Kevés az olyan ember, «ki nem szereti a természetet. Talán valamilyen ősidőkből visszamaradt természetes ösztön sugallja: a természet nemcsak nyugtatja, felüdíti, hanem egészségessé, életvidámmá is varázsolja az embert. Az üzemekben, gyárakban, hivatalokban dolgozók idejük jelentős részét töltik el a négy fal között, vagy a szürke épületekkel rendelkező, zárt udvaron. Természetes dolog; ezek az emberek vágynak arra, hogy fizetett szabadságukat vízzel, fákkal és virágokkal ellátott üdülőhelyeken tölthessékDe miért nem találják meg ezek egy részét az emberek munkahelyükön is? Dicséretes dolog, hogy megyénk üzemeinek többségében egyre többet áldoznak a munkahelyek egyhangúságát feloldó fásításra és virágok ültetésére, parkosításra. Aki először látogat el például a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalathoz, bizonyára megragadja figyelmét az épületek körül a szinte egész nyáron át virágzó rózsalugasok, az üzem udvarán lép- ten-nyomon fellelhető, fenyőfákkal is díszített parkok. Aki régen ismeri a gyárat tudja; nem máról holnapra lett ilyen barátságos, szép, otthonos ez a terület. Évtizedes, következetes munkával és jelentős költséggel tették ilyenné munkahelyüket az emberek. Hasonló törekvések számtalan üzemben tapasztalhatók. A Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzemében tavirózsát telepítettek a használaton kívüli betonmedencékbe. Ugyanakkor több ezer nyárfacsemetét ültettek el az üzemet körülvevő kerítés mellett. A de- mecseri keményítőgyárban még be sem fejezték a nagy rekonstrukciós munkát, máris megkezdték a fásítást. Ez évben — a rendezési tervben — rózsafák ültetése is szerepel. Ugyancsak kellemes látványt nyújt a nemrégiben épült baktalóránt- házi gépjavító bejárata előtti üres területen a már szépen díszlő nyárfaliget. A vásárosnaményi ládagyárban — a nemrégiben befejeződött fejlesztés nyomán — ez évben kezdik meg az üzem területének parkosítását A Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalat gyors iramú fejlesztése közepette is törődnek üzemük ilyen irányú szépítésével. Annak ellenére, hogy az építkezések rációról mind a termelésben, mind a beruházásban. Egyeztetik érdekeiket a vállalatok Nyíregyháza nyugati ipari övezetében egységes közműrendszer megvalósítására. És nem zavarja egyik résztvevőt sem, hogy a társ- vállalat ezáltal bővülhet, többet termelhet. Hallani, hogy a VAGÉP és a talajerő vállalat túllicitálás helyett közös vállalkozásban egyesíti javító tevékenységét. Egyik helyen a motorok, másik helyen a karosz- széria felújításában rendelkeznek feltételekkel, tapasz- • falattal. Együtt már gépjárművek teljes felújítására is tudnak majd vállalkozni, amire országos igény mutatkozik. Híre érkezett annak is, hogy a Patyolat és a nyomda leendő üzemének telephelyét „jószomszédi alapon” együtt és egyszerre szeretné kialakítani. így a méreg drága közvetett költségek — közmű, miatt sokszor kárbavész a munka. Nem mindenütt van ez így. Nemhogy virágültetésre, fásításra, parkosításra, de még a minimális rendre való törekvéssel sem találkozni például a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Ktsz központi telephelyének udvarán. Több gondot lehetne fordítani a nagyhalászi kendergyár, a tiszaberceli téglagyár és jó néhány nyíregyházi — elsősorban ktsz- ek — üzemeiben a rendre, munkahelyük szebbé tételére. Tudjuk, vannak ettől előbbrevaló problémák is, s nem mindenütt futja a pénzből. De valamivel, minél előbb, el kell kezdeni! Ha másként nem — mint azt annak idején és most is sok helyen teszik — társadalmi munkával, személyes példamutatással egy cserép muskátlival az ablakban, olcsó palántával egy félreeső kis sarok beültetésével. Mert a kezdeményezés követőkre talál, s talán észre sem veszik: a szép környezet hatására jobb kedvvel dolgoznak, kevesebb lesz a baleset, az otthonos környezetben jobban érzik magukat az emberek. Tóth Árpád út, stb. — elosztódnak, ami csupa haszon egyiknek is, másiknak is. Kisvárda és Mátészalka bútorgyárának vezetői pedig a munkaszervezésben, a piaci igények feltárásában folytatnak szinte állandó konzultációt, a kétoldalú segítség érdekében. Kisipari szövetkezeteink egy része az anyagbeszerzés megkönnyítésére hozott létre amolyan nem hivatalos „részvénytársaságot.” Ha ellenfelek is a piacon a vállalatok, a szövetkezetek, ha el szeretnék hódítani egymástól a vevőt, a megrendelőt minél olcsóbb és minél jobb minőségű áruval, — ez korántsem ellenségeskedést jelent ösz- szefogásuk, segítségadásuk annak felismerésén alapszik, hogy végső soron az egész népgazdaság javára kell munkálkodniuk. Angyal Sándor Megtartotta közgyűlését a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége. A küldöttközgyűlés napirendi pontjai mellett elsősorban azok a problémák érdemelnek különös figyelmet, amelyeket termelőszövetkezeti elnökök mondtak el, s amelyekre részben az illetékes iparági vállalati vezetők válaszoltak. Gépjavítás sok hibával A gépjavító állomások alapító okmányának első pontja kimondja, hogy a gépjavító állomások elsőrendű feladata a mezőgazdasági gépek javítása és tegyük hozzá jó javítása. Több termelőszövetkezeti elnök mondta el, hogy megyénk gépjavító állomásai nem minden esetben dolgoznak úgy, ahogy az az alapító okmányban feladatként szerepel. Az egyik termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy miután a gépjavító állomás megjavította a traktort, rövid idő alatt kiesett a kereke. Egy másik termelőszövetkezet elnöke a garanciális gépjavítás hiányosságairól beszélt. Mások a magas javítási költségeket kifogásolták. Nagy Sándor, a gépjavító vállalatok megyei igazgatója válaszolt a termelőszövetkezeti elnökök által elmondottakra. Elismerte a gépjavító állomások túlnyomórészt ipari tevékenységgel foglalkoznak és néha megfeledkeznek az alapító, okmányban előírtakról. Ebinek és részben, hogy a gépjavító költségek magasak, egyik oka, hogy a termelőszövetkezetek nem foglalkoztatják kellő mértékben a gépjavító állomásokat. Ami a gépjavító tevékenységet illeti változtatni kívánnak rajta. Intézkedtek az aratás előkészítéséről is. A gépjavító állomások valamennyi kombájnját kijavítják. Soron kívül elvégzik a termelő- szövetkezetek új kombájnjainak szerelését is. Az alkatrészellátás problémáin azzal kívánnak változtatni, hogy Tiszavasváriban egy hónap múlva megkezdik a precíziós öntést. Nitrogén és alkatrész A küldöttközgyűlés résztvevői az AGROKER vállalat tevékenységét is sokoldalúan bírálták el. Szóltak azért, hogy kevés a nitro- , génműtrágya, hogy akadozik az alkatrészellátás, hogy kiadnak olyan munkagépet, amelyről egyetlen csavar hiányzik ugyan, de ezt a csavart nem lehet beszerezni, enélkü! a munkagép nem üzemeltethető. Balogh Bertalan az AGROKER igazgatója válaszolt. Elmondta. hogy az országban 48 ezer fajta alkatrész van forgalomban, s ezt a megyei központban valamennyit nem tudják raktározni. Ebinek ellenére mindent megtesznek, hogy a termelőszövetkezetek alkatrészigényét a központi raktárakból kielégítsék. A kifogásolt DT 75 lóerős traktor ellátása év végéig megoldódik. A megye termelőszövetkezetei által igényelt és éves keretben meghatározott nitrogénnek 68 százalékát az AGROKER már leszállította. A vállalat mindent megtesz azért, hogy a még le nem szállított meny- nyiséget mielőbb megkapják a termelőszövetkezetek. Soron kívüli vizsgálat szükséges A tejipari vállalat tevékenységét is joggal bírálták a termelőszövetkezeti elnökök. A probléma leginkább a tej átvételénél mir-i vko- zik. Szendrei István a tejipari vállalat igazgatója ígérte, hogy a vállalat vezetői a párt, a szakszervezet bevonásával a területi szövetség által felvetett problémákat a közeljövőben megvi ágálják. Az említett vállal::' kon kívül más szerveket i.- ért iogos bírálat. Ezek nv válaszolására nem kéri !he- tett sor, mert sok vá" :lat vezetője nem tartott.- arra érdemesnek a tőrük'' szövetség küldc:'""-0' ■ sét, hogy azon megk lenjük. Hasznos és szükséges, hogy egy ilyen tanácskozáson ahol közel száz termelőszövetkezet és a velük kapcsolatos termeltető é; felvásárló partnerek muni íjá- ról esik szó, hopv ott minden érdekelt v ő ményt mondjon. A term ‘ v.övet- kezetek az új gazdasági mechanizmus első öt hónapjában megfelelően dolgoztak és éltek a lehetőségekkel, amelyek gazdálkodásuk; javítását segíti. A mezőgazdasági munka azonban nem egyoldalú és nem csupán a tsz-ekre vonatkozó tevékenység. A küldöttközgyűlés egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy a jó együttműködésnek egy megfelelő és járható utat nyitott. Seres Ernő Erfurtban vizsgázik a nyíregyházi hajtóműgyár Cáfolat egy aggodalomra Bizalmas levél Munkában Budaházy József és szerelőbrigádja. Bammel József Mwi L evelet kaptam régi }d ismerősömtől, Lófl Csabától. Bizalmas jellegű, baráti levelet Rendkívüli módon meglepett. „Kedves barátom, — írja — most életem olyan dolgairól számolok be, amit csak neked, egyedül csak neked, az én legjobb barátomnak írhatok meg, mert tudom, hogy bízhatom benned.” Ismétlem, nagyon meglepődtem. Nem a baráti hangon, hiszen régi az ismeretségünk, hanem azon, hogy miért írt Ugyanis egyrészt az én hivatalom éppen szembe van az ő hivatalával, másrészt minden áldott délután együtt sörözünk a Szabolcs Étteremben. Éppen ezért gondolhatják, . izgatottan folytattam levele olvasását „Tudod barátom — írja Lófi a továbbiakban — én elég könnyelmű komolytalan ember voltam, sokfelé megfordultam, sok munkahelyem volt. Hol ezért, hol azért megsértődtem és már álltam is tovább. Meg fogsz döbbeni, de én itt a Papagájeledel Kiszerelő Vállalatnál megtaláltam életem célját, itt fogok nyugdíjba menni. Hogy miért, kérdezed tőlem? Mert olyan vezetőre akadtam a főnökömben Czibere Egonban, amilyenre mindig vágyódtam, s utólag bevallom indokolatlan pesszimizmusomat, nem hittem, hogy ilyen egyén létezhet. Létezik! Igazságos, humánus és egyedülállóan ragyogó szakértelemmel rendelkezik. Minden szava aranyat ér és felemeli az embert. Emellett egy végtelenül kellemes, megnyerő egyéniség. Pompás, férfias megjelenést képzelj el. A szeméből zsenialitás és fantasztikus mennyiségű emberszeretet, megértés sugárzik. Ezért maradok én itt, most már végleg ezen a helyen. Boldog vagyok, hogy ilyen vezető közelében dolgozhatom és fejlődhetem. Csak ezt akartam veled közölni, hogy most már én is boldog és elégedett ember lettem, ölel barátod: Lófl Csaba.” Felhívtam telefonon— Várj egy kicsit, — suttogta a telefonba —, visz- szahívlak. Negyedóra múlva csöngött a telefon, Lófi jelentkezett. — A pincéből beszélek pajtás, itt nem hallja senki. — Mi az ördögnek írtál nekem levelet, és mi az a sok badarság? — Nem érted api, majd megmagyarázom, délután, nem merek még Innen sem beszélni. A Szabolcsban aztán elmesélte a levél hátterét. — Édes öregem ez a Czibere végtelen hiú ember. A kollégáim állandóan követik, dörgölőznek hozzá. Eh, ehhez nekem nem volna kedvem. Viszont lecsaptam egy véletlenre, amikor éppen egy üzleti levelet akartam diktálni a titkárnőjének és neki félig nyitva maradt az ajtaja. Láttam, hogy bent van és nincs nála senki. Akkor diktáltam ezt a levelet, tagoltan, jó hangosan. Haha, amikor azt diktáltam, hogy milyen jó a megjelenése, hallottam, hogy felszuszog a vén hájfejű. Másolattal Írattam és a másolatot véletlenül ottfelejtettem az előszoba asztalon, hadd kontrollálja le az öreg, hogy tényleg jól vette a füle a mondókámat. — Hát ez volt öregem és azt hiszem, egyből sikerült leköröznöm a kollégáimat. a n. Fehérre és narancssárgára zománcozott, külsőre Is nagyon szép a Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregységének legújabb terméke, amely az üzem udvarán várja az elszállítást. A berendezés hamarosan útra is kel Elrfurtba, az Optima Irodagépgyárba. A gyáregység dolgozói különös gonddal készítették, mert ez az első magyar élektroforetikus berendezés, amelyet exportálnak, s ennek önmagában is reklámoznia kell a magyar ipar munkáját. A gyáregységnek is ez az első exportmunkája. A gyáregység a vállalt határidőt tartani tudta, remélhetőleg a minőséggel sem lesz probléma. Az elektroforetikus berendezésben előbb zsírtalanítják a festeni kívánt tárgyat, egy kádrendszeren tisztítják, foszfátozzák, majd a szárítás után a konvejor a merítőkádon viszi keresztül, ahol elektromos úton festéket hordanak ri Az erfurti megrendelés 4,6 millió forint értékű. A berendezés első résza még ebben a hónapban elhagyja a gyárat, s júniua végéig valószínűleg az utolsó darabot is kiszállítják. Erfurtban magyar szakemberek végzik az összeszerelést Az erfurti rendelés gyártásával párhuzamosan hamarosan megkezdik a ka» sai vasmű által megrendeli elektroforetikus berendezések gyártását is. E két berendezés tagjai külön-külön is nagyobbak lesznek a* erfurtinál, ezért az ára meghaladja a 22 millió forintot. A gyáregység az idé* még két elektroforetikus berendezést gyárt NDK exportra. (K, Eléggé sokan aggódtak néhány hónapja is, hogy az önállóság, a piaci verseny meg a nyereséghajsza elszakítja egymástól a korábban testvérvállalatokat. Ez pedig nagy kár lesz, hiszen példák hosszú sorát lehetne említeni, milyen áldásos volt az eddigi gyakorlatban a jó munkamódszer, az újítások átadása, kölcsönös kicserélése. Még fél év sem telt el a gazdasági reform kezdete óta s a fejlemények máris rácáfolnak az aggodalmaskodásra. Igaz, a piacon kikerülhetetlen a vállalatok szembenállása, nőtt a kon- kurrencia, jobban válogat a vevő s nincs mód arra, hogy az igénytelen, felesleges árunak állami támogatással szerezzenek menlevelet. Ugyanígy igaz viszont az is, hogy a jó hagyományokat a termelő üzemek Igyekeztek átmenteni az új viszonyokba. Egyre többet hallani közös kezdeményezésről, koope-
