Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
Vidámpark: épül a Sóstón Bárány József, a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a városi tanács vb. 1968. április 23-i ülésén á vállalat javaslatára úgy döntött, hogy épüljön vidámpark a Sóstón. A vidámpark építését a vállalat kezdeményezte, melynek alapján ez évben megkezlik a Sóstón a hely- kijelölést, s elkészülnek a tervek is. A városgazdálkodási vállalat saját erőből hároméves terv alapján építi meg a vidámparkot, s erre a célra mintegy 3—4 milliót fordít. Megtekintették a debreceni és a székesfehérvári vidámparkot, s az itt tapasztaltak alapján készítik el a sóstóit. Első lépésként a közművesítés: és a tereprendezési munkákat végzik el. Ha ez év június 30-ig megtörténik a vidámpark helyének kijelölése, még az ősz folyamán hozzálátnak a munkákhoz. A vidámpark berendezésének és felszerelésének tervei még ezután készülnék el, de a? az elképzelés, hogy teljesen modern, korszerű játékokkal szerelik fel. Lesznek különböző kör és hajóhinták, gyerekek részére kerékpárok, motorkerékpárok és kisautók, s ezenkívül sok egyéb játék. Annak érdekében, miiyen is legyen a vidámpark, milyen játékok legyenek a vállalat kéri a lakosságot, tegyenek javaslatokat. Előre láthatóan — ha nem is teljes üzemmel — 1970. májusában megnyitja kapuit a sóstói vidámpark. Mi a vQszéiyesohh ? budapesti képeslap Könyvelni, vagy méreggel dolgozni A vegyipar a műszaki fejlődés élvonalába került az utóbbi húsz-huszonöt év alatt. Behatolt az építőiparba a víz- és villanyvezetékek, PVC-padlóík révén, átalakította ruházkodásunkat, élelmezési iparunkat és csomagolástechnológiánkat, közlekedési eszközeinket stb. Ennek az általános irányzatnak amelyet kemizálásnak nevezünk, csak egy kis része jut a mezőgazdaságra Ez a „kis” rész azonban — amely „csak” a műtrágyák, növényvédelem, készletvédelem és takarmányozás vegyi anyagainak előállítására vonatkozik — milliárdos nagyságrendű a költségeiben. Megéri-e? Hazai növényvédőszer-fel- használásunk 1960-tól 1967-ig 3,5 szeresére nőtt, a fejlődés jelenlegi ütemét tekintve 1975-re a jelenleginek ugyancsak 3,5 szerese várható. . Amíg világviszonylatban egy valóban új szer eljut a felhasználóig, 4—3 év telik el, s a kísérleti költségek élérik az 1—1,5 millió dollárt. Vajon indokolt-e ez a hatalmas gazdasági versenyfutás az élelemért, növényeink természetes ellenségeivel szem- 1 ben? És megéri-e? Azt kell mondanunk, hogy igen. Évente a világ mezőgazdasága körülbelül 10 billió forint értéket termel, s ennek ötödrésze nem jut el az emberhez. Csupán gabonából 300 millió ember egy évi kenyere vész el évente a raktári kártevők révén: mintegy 86 millió tonna. Méreg mázsaszámra Tavaly körülbelül 1 milliárd forintot adtunk ki növényvédőszerekre, az idén valószínűleg elérjük a másfél milliárdot. Ha a jelenlegi fejlődés üteme nem gyorsul, a mostani körülbelül 200 engedélyezett szer 1975-ig ezerre fog szaporodni. Az új gazdasági mechanizmus már most is módot nyújt arra, hogy egyre több különféle áru és hatóanyagú szer közül a legmegfelelőbbet lehessen kiválasztani. Természetes számunkra, hogy egyre újabb 1 és nagyobb hatású gyógyszert rendel az orvos, hiszen Univerzális orvosság nincs. És elvárjuk tőle — még ha 30—40 éve végezte is az egyetemet — hogy ezeket felelősséggel alkalmazza. Természetes az is, hogy még egy órára sem engednek a , • könyveléshez, vagy a traktorra olyan embert, aki nem ért hozzá. És sajnos az is elég természetes, elég sok helyen, hogy aZ a fiövényvé- dőszer, amelynek a vegyi ■ rokonait a gyógyszerész századgrammnyi pontossággal köteles nyilvántartani, mázsaszám kerülhet esetleg olyan emberekhez, akik nincsenek tisztába a kezükbe jutott biológiai hatalommal, amely sokkal-sokkal nagyobb mint egy traktorosé a gépe fölött. A növényvédőszerek egyszerű megjelenési formája és a bennük rejlő óriási lehetőség, a bennük felhalmozott elméleti és anyagi áldozat épp úgy rejtve van, mint a sokéves munka egy artista öt percnyi könnyed produkciójában. 10 milliós veszteség Ha a növényvédelmünk csak tíz százalékban hatástalan, ez tízmillió forint fölöslegesen kidobott pénz az országnak, s ez nem túlbecsült összeg. Ha ráadásul rossz is — perzselés, gyümölcshullás -—: fokozott kár a minőség- romlás, terméscsökkenés miatt Az újabb, nagy hatású szerek lehet, hogy mérgezőbbek a felhasználáskor, növekszik az élelmiszeres mérgezés veszélye, de mégis ártalmatlanabbak a régieknél, mert nem halmozódnak föl a szervezetben. A veszélyességet a társadalom egésze szempontjából kell elbírálni, s ez a társadalmi veszély egyre fokozódik, de nem jöhet számításba olyan körülmény, hogy a DDT-vel kényelmesebb dolgozni, mint pl. a Phosdrinnal. A magyar mezőgazdaságot és erdészetet évente húszmilliárd forintra becsülhető kár terheli a gyomok, rovarok, gombák kártétele révén. El kell érni, hogy 1975-re 1 forint áru növényvédőszerrel 40 forint áru terméstöbblethez jussunk. Ez az arány reális, de csak akkor, ha a mezőgazdaság fokozott felelősséggel használja fel azokat a lehetőségeket, amelyeket a vegy- , ipar már most is felkínál a számára. Maácz János Budapest., Baross tér. A főváros legkorszerűbb közlekedési csomópontját építik ki a Keleti pályaudvar előtt. Jelenleg az új földalatti állomás építkezései tartanak. Megkezdték az aluljáró betonozását. Marik Sándor felvétele Első intézkedések a közvélemény kérésére: Hétszer egy Hétéit egész aidalas sárimat I Heti rátiíémüssr szennaion Még futnak be a közvéleménykutató lapok szerkesztőségünkbe, a beérkezettek kiértékelése is javában folyik, de az eddigi kérésekből máris jó néhányat figyelembe vesz a Kelet - Magyarország szerkesztősége. Két lényeges változásról van szó: az egyik a sportrovatot, a másik a rádió heti műsorát érinti. Több száz olvasónk egyértelműen azt kívánja, hogy legalább időnként adjunk több sportanyagot, sporthírt, tudósítást, mert érdeklődéssel kísérik a megye sportéletét, ezenkívül számos olvasónk csak a Kelet-Magyarországot olvassa, innen várja az értesítést az ország és a világ sportéletéről is, — természetesen szabolcsi szemmel. Kérésüknek a legrövidebb időn belül eleget teszünk. Örömmel közöljük, hogy a közvéleménykutatás első intézkedéseként keddi és pénteki számunkban egész oldalas sportrovatot adunk, melyben — egyebek között — részletesebben az eddiginél tájékoztatást adunk a vasárnap sporteseményeiről — kedden — és a járási bajnokságok, megyei sportesemények állásáról, előkészületeiről. örülünk neki, hogy — mielőtt még tulajdonképpen be is fejeztük volna a közvéleménykutatást, — máris ki tudtuk elégíteni ezernél több olvasónk legfontosabb kívánságát A másik kérés, szintén ezernél több olvasónk kérése az eddig befutottak között is — hogy ne terheljük meg hat oldalunkat a pénteki rádióműsorral. Tehát vagy pénteken rdjunk nyolc oldalt, és akkor maradjon péntekre a rádióműsor. vagy pedig maradjon szombaton a nyolc oldal, de a heti rádió és tv- műsort vigyük át erre a számra. A kérés lényegével szerkesztőségünk egyetért. Bizonyára senkinek sem okoz gondot, hogy a második megoldást választjuk. Megmaradunk a szombati nyolc oldal mellett, de a jövő héttől kezdve a heti rádió- és tv-műsort a szombati számban adjuk. Mi vei ezt a műsort úgyis csak hétfőn kezdi használni az olvasó, lényegtelen, hogy pénteken, vagy szombaton szakítja ki a lapból és helyezi el a rádióján. Arra kérjük azokat az olvasókat, akik még most küldik véleményüket, hogy ezzel a két kérdéssel most már ne foglalkozzanak, mert megoldása útban van. Annál inkább igényeljük a többi kérdésre vonatkozó észrevételeiket. KaposcsÉlievásár a szombati hetipiacon Szombaton Hajdúnánás, Berttyóújfalu és Nyíregyháza keltető állomásai hozták forgalomba a napos csibéket, darabonként 2,50 forintért. Volt keletje bőven. A termelőszövetkezetek — elsősorban a Vörös Csillag — több mint ezer darab csirkével vett részt a piaci forgalomban, kilogrammonként 30 forintos árért. Meglepőnek tűnt, hogy nagyobb volt a felhozatal a szárnyas piacon, mint a kereslet Ennek az az ok?», hogy nagy sorokban álltak a vásárlók a tisztított szárnyas-bódék előtt. Ezekből nagyon szép árut találhattak a vásárlók. Kacsát 24, csirkét 27—31 forintos kilogrammonkénti árért, libát 32, gyöngytyúkot 28, pulykát 33 forintos árban árusították. A tisztított szárnyas árak befolyásolták az élő szárnyaspiac árait is. Olcsóbb lett a púlyka, melynek darabját száz forintért kínálták, és egy-egy pár tyúkért a régi 150—160 forintos ár helyett 110—120 forintot kértek. A zöldségpiacon bőséges volt a felhozatal. Az árak tovább mérséklődtek. Nagyon szép karalábé, kelkáposzta, uborka, zöldborsó, káposztaféle Volt a választék. (F. P) Ä GYERMEK _____ — ha szülei elváltak Tallózás a gyámügy sokasodó a klóiban Karácsonykor express- csomagot kézbesített a posta a gyámhatóságnak. Egy hatalmas játékmackó volt benne. A levélben egy apa kérte, hogy hatóságilag kézbesítsék ki kislányának a karácsonyi ajándékot, s ne is közöljék, honnan származik, mert az anya — akitől elvált — neki már kétszer visszaküldte. így is történt. A kislány kimond - hatatlan örömmel fogadta az új „játszótársat”. Mi lehetett az oka, hogy az anya meg akarta fosztani gvermekét ettől az örömtől? Másik eset. Karhatalommal vitték be a gyámhatósághoz a kisfiút, s az apját. Erre azért volt szükség, mert az apa megakadályozta, hogy elvált felesége láthassa a gyermeket. A hivatalban a kisfiú kijelentette, hogy nem akar beszélni az anyjával. Az apa nem szólt, A tiszanagyfalui Uj Élet Tsz Ifjúsági munkacsapata az idei zöldhagymát kötözi, piaci szállításra előkészíti. csak nézett rá. A fiúcskát átvitték egy másik szobába, ahol már nem láthatta az apa, s ő röpült az anyja nyakába. Miért tiltotta ez az apa a fiát az anyjától? Ismét másik. Itt az anya nem engedte, hogy az apa láthassa kislányukat. 1963. óta folyik a huzakodás. Havonta átlagosan egy beadvány érkezik a gyámügyhöz, s emiatt öt év alatt jó kövérre hízott az akta. Először határozatot hoztak és figyelmeztették az anyát, hogy legközelebb megbírságolják, ha nem engedi a kislányt. Ezután el i* engedte, de előfordult, hogy előbb jól megverte a gyermeket, Volt úgy, hogy az apa hatósági határozat engedélyével vitte üdülni a kislányt. De előfordult az is. hogy az anya addig húzta fellebbezéseivel és panaszokkal az ügyet, amíg lejárt a beutaló, s a gyermek nem mehetett a hegyekbe. Leveleik — melyekben vagv kérnek valamit, vagy azt, hogy a másik kérését utasítsa el a hatóság, — nagyon tanulságosak. Az apa arra panaszkodik, hogy hiába vállalja a felelősséget a gyerekért, akit nagyon szeret (s öt év alatt ennek épp elég bizonyítékát adta), az anya lehetőleg a közelébe sem engedi. Pedig nem a gyerek volt az oka a válásnak, s ő szeretné, ha ezt nem érezné jobban a kislány, mint amit a körülmények egyébként is hoznak. Az anya arra panaszkodik — s ez kölcsönös, — hogy az apa ellene neveli a kislányt. „Elneveli”. A gyermek nem őszinte, ha találkozik az apjával, utána tiszteletlen, nem köszön, stb. A látogatások nagy törést okoznak a gyermek viselkedésében, és hatásukra teljesen megváltozik. Ha a szülők elválnak, vagy megegyeznek a gyermek elhelyezéséről, vagy a bíróság dönt róla. A „birtokon kívüli” szülőnek azonban joga van időnként meglátogatni gyermekét. Ez a láthatási jog. A láthatási jog biztosítása — ha nincs egyetértés — gyámügyi munka, és lassanként a legnehezebb gyámügyi munka. Mert az évek során csak belefáradni lehet ezekbe aa ügyekbe. A gyámügy mit tehet? Határozatot hoz, esetleg bírságot szab ki (ame-< lyet igyekeznek elengedni, úgyis a gyerek sinylené meg), — vagy pedig karhatalommal avatkozik közbe,' Ez nem sok, mert a legközelebbi látogatásnál esetleg elölről kell kezdeni mia- dent Súlyosabbá tenni a szankciókat, hogy az eltartó meggondolja, ha a törvény ellen tesz? Nem sok értelme lenne mert ismét a gyermek szenvedné meg, akár anyagi legyen a szankció, akár más. S ez nem cél. Hát akkor mit lehet tenni? Csakis a szülők felvilágosításától, meggyőződésétől lehet eredményt várni. A láthatási jog körül ott keletkezik gond, ahol a szülők váláskor nemcsak elhi- degültek egymástól, hanem meg is gyűlölték a másikat. És lényegében így akarnak bosszút állni, — s a bosszúban a gyermek eszköz a kezükben. De a bosszú nagyobb kárt okoz a gyermeknek, mint a volt társnak, s van már rá példa, milyen nehezen helyrehozható torzulásokat okozottas ilyenfajta „nevelés” a gyermek jellemében. (K. U
