Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-23 / 119. szám
Nem lanyhul a francia sztrájk De Gaulle pénteken nyilatkozik a rádióban De Gaulle tábornok rendszerének eddigi legsúlyosabb politikai és gazdasági válsága továbbra sem enyhül. Az országos méretű sztrájkmozgalom változatlan erősségű, sőt újabb és újabb gazdasági ágak bénulnak meg. Párizsban és más nagy városokban leállt a közforgalom. A fővárosban 15 000 taxisofőr csatlakozott a sztrájkhoz. Több nagy luxusszállót annak személyzete megszállt. Zárva vannak a bankok, a színházak, az áruházak, a repülőterek, a vasútállomások, sőt egyes vidéki városokban már az áramszolgáltatásban is zavarok jelentkeznek. Az iskolákban szünetel a tanítás és több vidéki városbant a rádió és tv is felfüggesztette adásait. A Reuter a következő politikai lépéseket tartja valószínűnek : Az államfő pénteki rádió- és televízió beszédében bejelenti, hogy népszavazást rendel el a kormány tervezett szociális intézkedéseiről. Ezek nagyobb lehetőséget biztosítanának a munkásoknak és a diákoknak, hogy beleszóljanak ügyeik irányításába. A későbbiekben tárgyalások kezdődnének a szakszervezeti vezetőkkel, az új minimális bérekről és a 40 órás munkahét bevezetéséről. A dél-vietnami partizánok sikere Saigon (MTI): Amerikai stratégiai óriásbombázók szerdán Saigon környékén a partizánok feltételezett állásait támadták. A hazafias erők kedden rajtaütésszerű támadást indítottak a Dél-Vietnam északi részében lévő Vamp Eage amerikai támaszpont ellen. Tizenhárom amerikai katona meghalt, hatvannyolc megsebesült. Nguyen Van Tien, a DNFF hanoi képviseletének vezetője kedden a VDK fővárosába n nyilatkozott a PAP lengyel hírügynökség tudósítójának- A partizánok legutóbbi offenzívájáról szólva kijelentette, hogy a támadássorozat mindenekelőtt a dél-vietnami városok és Saigon ellen irányult. E térségekben a lakosság a hazafias erők fegyveres alakulatai mellé állt. Jelenleg a DNFF-fel együttműködő lakosság a városok kiterjedt térségeit tartja ellenőrzése alatt, például Saigonban, ahol számos forradalmi bizottság jött létre. Elmondotta: az offenzíva másik jellegzetessége, hogy a forradalmi fegyveres erők fontos sikereket értek el az ellenség haderőinek felszámolásában. II mexikói külügyminiszter moszkvai látogatásai Moszkva (MTI); Moszkvai megfigyelők élénk érdeklődéssel kisérik Antonio Carillo Flores mexikói külügyminiszten moszkvai látogatását. 1924 óta, vagyis azóta, hogy Mexikó nyugati féltekén elsőnek elismerte a Szovjetuniót, most fordult elő először, hogy mexikói külügyminiszter a szovjet fővárosba látogat. A szovjet fővárosban ro- konszenwel tekintenek a mexikói nemzeti érdekeknek megfelelő önálló külpolitikai vonalvezetésre, amely elítéli az Egyesült Államok uralkodó köreinek arra irányuló kísérleteit, hogy ráerőszakolják akaratukat a latin-ame- j-jkai kontinens országaira. A mexikói külpolitika pozitív jelentősége azonban nem korlátozódik csupán a nyugati félteke ügyeire. Antonio Carillo Flores röviddel moszkvai útja előtt a Szovjetunió és Mexikó politikáidról szól- va hangsúlyozta: a két ország politikáját egymáshoz közelítik külpolitikájuknak olyan alapelvei, mint a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása, a tartós béke biztosítására és a leszerelés megvalósítására irányuló törekvés. A szovjet főváros politikai köreiben biztosra veszik, hogy Gromiko szovjet és Carillo Flores mexikói külügyminiszter tárgyalásainak során központi helyet kap a vietnami probléma. Ko§zigin Karlovy tß Vary him * Mint a csehszlovák távirati iroda jelenti, negyedik napja tartózkodik Karlovy Varyban Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. Személye Karlovy Vary külföldi és csehszlovák látogatói, valamint az újságírók érdeklődésének középpontjában áll. Sétái alkalmával, amelyekre Tatjana unokája kíséri el —, vidáman mosolyogva viszonozza a lakosság és a fürdővendégek üdvözletét. Jan Schee főorvos szerint a szovjet kormányfő egészségi állapota jó, Koszigin az orvosi előírásnak megfelelően naponta háromszor jár inni a gyógyforráshoz. Mint a csehszlovák hírügynökség megjegyzi, a szovjet miniszterelnök azok közé a fürdővendégek közé tartozik, akik rendszeresen látogatják Karlovy Varyt. Koszigin most hatodszor érkezett az európai hírű fürdővárosba. A Biztonsági Tanács határozata A Biztonsági Tanács felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel Jeruzsálem arab részének annexióját célzó kísérletekkel. A kedden elfogadott határozatban a Biztonsági Tanács rámutat, hogy minden adminisztratív jellegű intézkedés, beleértve az arab országoktól elfoglalt területek kisajátítása is, jogilag törvénytelen, A Biztonsági Tanács ezúttal ismételten hangoztatta, hogy megengedhetetlen a £a: topái területhódítás. A kulturális forradalom két esztendeje Moszkva (TASZSZ): Május 16-án volt két esztendeje annak, hogy a KKP Központi Bizottsága kiadta emlékezetes „közleményeit”, amelyek a „kulturális forra- dalom”-ra vonatkoztak. Elekben a „közleményekben” akkor még csupán a „burzsoázia képviselőiről” volt szó és senkit nem neveztek nevén. A pekingi sajtó, amely az évforduló alkalmából állandóan Mao Ce-tung eme „közleményeivel” foglalkozott, ma már azonban név szerint említi a Mao Ce-tungi irányvonal fő ellenzőit. Közöttük van természetesen Tao Csu, a KKP központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, Peng Tő-huaj volt honvédelmi miniszter, Peng Csen, a pekingi városi pártbizottság első titkára, Lo Zsuly-scsing a népi felszabadító hadsereg főparancsnokságának vezetője is. Igen lényeges azonban, hogy Liu Sao-csit, a Kínai Népköztársaság elnökét és Teng Hsziao-pinget, KKP Központi Bizottságának főtitkárát mind a mai napig nem nevezik meg. Mao Ce-tung „közleményeit” természetesen a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni rágalmakra használják fel. A kínai lapok például azt állítják, hogy „ha Mao Ce-tung ellenfeleit nem távolították volna el a hatalomból, akkor ez Kínában is — a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan — a kapitalista rendszer visszaállításához vezetett volna”. A Mao Ce-tung által kezdeményezett „kulturális forradalom” jellemző vonása, hogy jelszavai a politikailag éretlen és Mao soviniszta tanai szellemében nevelt fiatalságra kívánnak hatni. JíülY [ptGfY BÚN ÚGY! RlGÍHYf 8. „...öt előtt szokásos őrjáratomat tettem a Nowy Swi- at utcán és beléptem a páratlan oldalon lévő csemegeboltba. Találkoztam ott egy ismerőssel, az Általános Kisipari Bank hivatalsegédjével, amint épp vodkát és bort vásárolt. A hivatalsegéd egyenruhában volt... Egy órával később a bank előtti téren mentem át. A fényesen kivilágított alagsorban észrevettem egy fiatalembert, de nem abban a részben, ahol a kincstár van. A hivatalsegédet, aki a vodkát vette, akkor a bank bejáratánál lévő ruhatárban láttam. Hét óra előtt másodszor is a bank környékén jártam. Pontosan nem tudnám meghatározni az időt, mert nem néztem az órámra. Megfigyeltem, hogy a bankból néhány férfi és egy nő lépett ki. Táska volt náluk...” — Mit szól ehhez a jelentéshez ? Helski igazgató teljesen megőrizte nyugalmát. — Úgy látszik, néhány tisztviselőnk ittmaradt túlórázni. Ez nemcsak bankban fordul elő. — Ez így van, de ugyanebben a táskában van Nawrocki és Zaleski őr aláírt vallomása is, amelyekben azt állítják, hogy minden tisztviselő elhagyta a bank épületét rögtön három után. Az igazgató vállat vont. — Nem tudok róla, hogy tegnap a hivatali idő után valaki is jttmaradt volna. Én három után azonnal távoztam. Ezt a tényt számos tanú bizonyíthatja. Nem értem, hogy a hivatalsegédek és az őrök miért nem mondták meg magának, hogy nem mindenki ment el velem együtt. Talán megfeledkeztek erről. —■ Épp úgy, mint a vodkavásárlás tényéről? — Százados pr, úgy hiszem, munkaidő után mindenki bemehet a csemegébe és megvehet bármely ott kapható árut. — Épp erről van szó, hogy munkaidőben. Ha jól emlékszem, az egyik hivatal- segédnek mindennapos kötelessége, hogy ittmaradjon a bankban hétig: felügyelni a takarításra. Tegnap ez az ügyelet épp Nawrockira esett. Vajon önmagának otthonra vette azt a vodkát, vagy itt fogyasztották el a bankban? — Honnan tudhatnám én ezt? Természetesen nem adnék ezért dicséretet, de legjobban teszi, ha erről a két hivatalsegédet kérdezi. Azonnal hívom Franciszeket. Rövid néhány perc múlva az idősebb hivatalszolga az Irodába lépett. Figyelmen kívül hagyva a tisztek jelenlétét, szolgálatkészen meghajolt az igazgató felé és „vigyázz” állásban várakozott az ajtónál. — Figyeljen ide — szólt Franciszekhez a százados. — Felolvasom a körzeti megbízott jelentését. — Majd így folytatta: — Az, amit a rendőr látott, teljesen ellentétben áll az ön tegnapi vallomásával. Miért törekedett a rendőrség félrevezetésére? Miért tett hamis vallomást? Tudja, mivel jár ez? A rendőr jelentésének felolvasása közben Franciszek kissé elsápadt és valamit alig hallhatóan morgott az orra alatt. Widera főhadnagy mégis meghallotta. — „Átkozott! Hát nem kiszimatolta!” Majd hallhatóan így szólt: — Én semmiről sem tudok. Ami mondanivalóm volt, tegnap közöltéin. — Tehát valaki hazudik. A körzeti rendőr, vagy maga? A hivatalsegéd hallgatott. — Mit jelentsen ez, Franciszek? — vette át a szót Helski igazgató. — Miért hallgatta el előttünk, hogy tegnap túlóráztak a tisztviselők? Mi van azzal a vodkával? Nawrocki vette? Na, beszéljen! — Ha igazgató úr akarja, akkor elmondom. Ittmaradtak munkaidő után a köny- velőségi urak. Befejezték a mérleget és utána leöblítették egy kicsit. De ezeknek az uraknak — most a rendőrtisztekre mutatott — semmi közük ehhez. Dolgoztak, egy kicsit ittak, majd elmentek haza. Semmi rossz nem történt. — Nem, csupán eltűnt tízmillió! — Én arról semmit sem tudok. Akkor nem voltam a bankban. — Mikor nem volt maga a bankban? — Amikor eltűnt az a pénz. — És azt honnan tudja, hogy melyik időpontban tűnt el a pénz? Franciszek kinyitotta a száját, de semmit sem szólt Hangosan nyelt egyet. Homlokán aprócska izzadtság- cseppek bújtak elő. Ujjait idegesen markolászta. — Mondja el azt is — folytatta a kihallgatást a százados, — miért nem tudtak visszaemlékezni az őrök és Nawrocki arra, hogy a könyvelőségben tovább dolgoztak, majd vodkát ittak? — Nem mondhatták el, mert megtiltottam nekik. — Miért? — Csodálkozott az igazgató. — Minek üssék bele idegenek az orrukat a mi dolgunkba? A volt elnök Po- tulicki úr sohasem hivatta volna ki őket. Úgysem találnak semmit. — Az nem a maga dolga, Franciszek — korholta erélyesen a? igazgató. — Törődjön a tóaga dolgával. Ha a rendőrség érdeklődik, an nak oka van‘^ V^nfen kell vallani. Most menjen a dolgára és Midie »awrockit, meg az oroket, ö őket már ne oktassaki ar ra, hogy mit valljanak. És nekem ez még egyszer elő ne forduljon. Franciszek megbántotta*! pillantott az igazgatóra mélyen meghajolt előtte es csendben távozott. _ Biztosítom az urakat _ mondta komolyan Helski igazgató — hogy ilyen incidensek többé nem ismétlődnek -meg. A kihallgatások végeztével a százados ismét Helski igazgatóhoz fordult. — Igazgató úr, szeretnénk egy kis ellenőrzést végezni— ^ ^ ^ ^ jj Q 0 0 ' HORST MULLER farrtasrtifcus regénye nyomán irta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta SEBÖK IMRE 27. Y&Rü'nMEPS ÖRNA&V *AN&JA A SIOXOVnAi K£M£- |A■Y£R5£N CSESZETT».. 77> SÁPPAL KCSŐ&5. EfiY CS/UANTALAN ÉJSZAKAIN. ELSÖTÉTÍTETT REPÜLŐ&£P -HATOLT &£ AZ ASSZAM/ NtPKVZTAÍRSASáG, 1&T£X£- B£. €6... MÉRNÖKÖT £6 SZARTA» S A » Szent V/Z*« NE VŐ LAMAKOLOSTOR ££LjÉ VEZETŐ MERE- DEK HE6X». ÖSVÉNY £tkv PONTJÁN VÁRATLANUL T£LJ£S NA6V- S2£RÚS£Ü£B£N SHEPPARD ELÉ TARuLTAZ C/RNAJC'ZASl TAN ÁCS TELEPE AZ ÉPÜLŐ fOTON RAKÉTÁVAL. stopperórával lemérnénk mennyi idejét veszi igénybe a főpénztárosnak a két acélrács, majd a kincstár ajtaján lévő három zár kinyitása, az ajtók kitárása, a felső polcról az elrabolt bankjegyeket helyettesítő csomagok kiemelése, és a zárás egészen a földszintre való visszatérésig. Ezúttal önök is átadják kulcsaikat Jan Lisaknak. — Kérem — egyezett bels Helski. — Menjünk le. A mérést háromszor ismételték meg. Lisak igazgató mindannyiszor kinyitotta és bezárta a kincstárat három percnél rövidebb idő alatt. Ezután ugyanezekkel a műveletekkel Widera főhadnagy is megpróbálkozott. Neki sokkal rosszabbul ment, ugyanis a zárakkal 4 perc 47 másodpercen át bajlódott. Jarkovvski százados még kevésbé volt ügyes. A kulcsokkal 5 percig és 19 másodpercig manipulált. A vizsgálat befejezésa után a főhadnagy elmondta észrevételeit: — Annak ellenére, hogy először voltak a kezedben ezek a kulcsok, és nem tudtad, melyik kulcs, melyik zárba illik, sikerűt kinyitni és bezárni a kincstárat 6 percnél rövidebb idő alatt Helski pedig, mini tudjuk, több mint hat percet töltött az alagsorban. Valójában egyedül sohasem nyitotta ki a kasszát, mégis kitűnően tudja, melyik kulcs illik a megfelelő zárba. Ezt bizonyosan gyorsabban csinálta volna, mint én. Fogadok, négy percnél ia kevesebb idő alatt. — Ne felejtsd el Romgk, hogy nappal, úgy nypjc óra előtt, amikor a bankba és a többi hivatalokba tömegével érkeznek a dolgozók, a kassza kinyitása óriási • rizikóval járna. Hiszen a bank mellett van a minisztérium hatalmas épülete és valaki megláthatta voina a kasszánál ténykedő, vagy onnan bankjegykötegeket cipelő Helskit. — A kockázat sokkál kisebb volt, mind gondolod. Nawrocki ugyanis elmondta, hogy ezen a napon a« igazgató sokkal korábban érkezett. A bank nyitásáig tehát legkevesebb negyed órája volt és jól tudta, hogy a tisztviselők csak éppen nyolc előtt érkeznek. Véletlen járókelő? Éjszaka, sőt délután Is felfigyeltek volna a kincstár előtt álló ember, re. De reggel? Biztosítalak, hogy ez a látvány senkiben sem idézte volna fel a betörőt. Mindenki azt hitte volna, hogy a pénztáros készíti elő a pénzt a bank nyitására. Senki sem ismeri a bankban alkalmazott kasszanyitási rendszert, még mi, a rendőrség is csupán Helski tői tudtuk meg ezt. Ha én nyolc óra tájban elmennék itt az épület előtt és látnék valakit, amint bankjegyeket vesz el a kasz- szából, én sem reagálnék rá. — Talán igazad van. — A ^századost részben meggyőzték barátja érvei. _ Gyerünk még egyszer Hels- kihez. Próbáljuk egy kicsit sarokba szorítani. — Igazgató úr. — Kezdta a százados, miután a főhadnaggyal együtt beléptek a már ismerős irodába; _ Komoly üggyel jövünk önhöz. — Figyelmesen hallgatom, — Bizonyítékaink vannak arra, hogy tegnap hivatalkezdés előtt lent járt az alagsorban és több mint hat percen át ott tartózkodott. Méréseink igazolják, hogy ez elegendő idő a kassza kinyitására és a pénz kivételére. Tud-e el ellen felhozni valamit?- (Folytatjuk/
