Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

Május HANOI: A Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa ünnepi dinben várta május elsejét. Szerdán Hanoi főterén, a nemzetgyűlés épületében ün­nepi nagygyűlést tartottak. Lelkes éljen kiáltás harsant, amikor a nemzetgyűlés nagy­termében a díszemelvénycn mosolyogva megjelent Ho Si Minh elnök, Le Duan, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára és Vo Nguyen Giap nemzetvédelmi miniszter. A forró hangulatú nagygyűlé­sen a résztvevők kifejezték hálájukat a Szovjetuniónak, a többi testvéri szocialista országnak és az egész halai­dé emberiségnek az ameri­kai agresszió ellen küzdő vi- e.nami népnek nyújtott se­gítségért és támogatásért. VARSÓ: Varsó a 23. szabad május elsejét a kultúra és tudo­mány palotája előtt rende­zett felvonulással ünnepelte meg. A palota előtt felállí­tott dísztribünön pontosán tíz órakor megjelentek a párt és az állam vezetői, élükön Wladyslaw Gomul- kával, a LEMP első titkárá­val, Marion Spychalski mar­hallal, az államtanács elnö­kével és Józef Cyrankiewicz miniszterelnökkel. PRAGA: Prágában szerdán délelőtt nagyszabású gyűlést rendez­tek május 1-e alkalmából. Ezt követte a dolgozók fel­vonulása. A Vencel téren emelt főtribünön helyet fog­laltak a Csehszlovák Kom­munista Párt és az állam vezetői, a társadalmi szerve­zetek képviselői és más ki­emelkedő személyiségek. A gyűlésen Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára mondta az ünnepi beszédet. SZÓFIA: Szófia dolgozói hangula­tos, szinpompás felvonulás­sal ünnepelték meg május 1-ét. A bolgár szakszervezetek központi tanácsa május 1-én ünnepi üdvözlettel fordult az ország dolgozó népéhez. Az üzenet kifejezi azt a szi­lárd meggyőződést, hogy az új moszkvai tanácskozás, amelyet a budapesti konzul­tatív találkozó kezdeménye­zésére hívnak össze, segít majd tömöríteni minden an- tiimperialista erőt. BUKAREST: Bukarest népe szerdán eső­re ébredt, de mire a dolgo­zók menete a Pia Aviatori- lorról a díszemelvény elé ért, ismét felragyogott a napsütés. Éljen a szocialista országok, a kommunista- és munkásmozgalom egysége! Éjjen a béke és a népek kö­zötti barátság! — hirdették a feliratok a dísztribünön. Jelen voltak az ünnepsé­gen Ceausescu, a Román KP főtitkára, a párt vezetői, az államtanács és a miniszter- tanács tagjai. BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az elért munkasikerek, a békéért és az imperializmus ellen folyó küzdelem jegyében ünnepel­ték május elsejét. A főváros dolgozóinak ün­nepségén részt vett Walter Ulbricht, az NSZEP első tit­kára, ott volt a párt és a kormány számos vezetője, továbbá harminc ország — köztük hazánk — dolgozói­nak küldöttsége. ULÁNBÁTOR: A mongol dolgozók az ulánbátori Szuhe Bator té­ren rendezett nagyszabású felvonulással ünnepelték május elsejét. BELGRAD: A jugoszláv politikai és társadalmi szervezetek má­jus elseje alkalmából ünnepi felhívást tettek közzé, amely­ben síkra szállnak az impe­rializmus elleni harc erősíté­se mellett, s elítélnek min­1. a nagyvilágban denfajta nyomást a nemzet­közi politikában. HAVANNA: Kubában az idén a hiva­talos május 1-i ünnepséget Camaguey városában, az or­szág mezőgazdasági központ­jában tartották meg azok­nak az erőfeszítéseknek a kiemelésére, amelyeket a mezőgazdasági termelés fo­kozásáért tesznek. Ebben a a szellemben hangzott el Raul Castronak, Kuba he­lyettes miniszterelnökének beszéde is, aki rámutatott, hogy a múlt hónapban el­indított mezőgazdasági of- fenzívát fokozni kel], mert az országot a szárazság miatt újabb veszélyek fenye­getik, különösen az állatte­nyésztés területén. PEKING: Pekingben a Tien An Men téren tartották meg a má­jus X-i ünnepséget, amelyen jelent volt Mao Ce-tung el­nök is. DELHI: Az indiai főváros munká­sai a nemzeti és vallási ki­sebbségek elleni atrocitások miatt tiltakoztak, s határo­zott fellépést követeltek vé­delmükben a május els-jei gyűlésen, Delhi óvárosának szívében, a Gandhi-kertben tartott gyűlésen tízezren vet­tek részt. Valamennyi gyű­lésen éltették a szabadsá­gért küzdő hős vietnami né­pet, követelték, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget az agresszió­nak. A szakszervezeti ve­zetők 150 főnyi csoportja felkereste Indira Gandhi min iszterelnököt. PÁRIZS: A francia főváros dolgozói a hosszú évek tilalmai után Idén először tartottak nagy­szabású felvonulást Párizs keleti részében. Sok ezren vonultak fel vörös zászlók­kal a Place de la Républi- quetől a Bastille térig. Az ország más városaiban is megünnepelték a dolgozók és a szervezett munkások a nemzetközi munkásszolidari­tás napját. RÓMA: Az olasz főváros dolgozói a San Giovanni In Laterano bazilika előtt, a XXIII. Já­nos pápáról elnevezett téren gyűltek össze, hogy megün­nepeljék május elsejét. A sok ezres tömeghez be­szédet intézett Aldo Giuntc, a római munkakamara fő­titkára és Rinaido Ccheda, az olasz általános szakszer­vezeti szövetség titkára. TOKIÓ: Japánban országszerte min. den eddiginél többen vettek részt a május elsejei ünnep­ségeken: 1 740 000 ember til­takozott az Egyesült Álla­mok vietnami politikája, a kormány munkásellenes in­tézkedései és a megélhetési viszonyok rosszabbodása el­len. NYUGAT-BERLIN: Nyugat-Berlinben a nyu­gat-berlini NSZEP és a par­lamenten kívüli ellenzék im­pozáns május elsejei felvo­nulást rendezett, amelyen több mint 30 000 egyetemi hallgató diák és munkás vett részt. A vörös zászlók alatt vonuló tömeg a transz­parenseken a Vietnam elleni amerikai agresszió, a szük­ségállapot törvények, a sze­nátus politikája, valamint az éledő fasizmus ellen tiltako­zott és a baloldal egységét hirdette. Egyes transzparen­sek a kapcsolatok normali­zálását követelték az NDK- val. MADRID: A munkásosztály nemzet­közi seregszemléjének elő­estéjén Madridban és Spa­nyolország nagyobb ipari városaiban munkástünteté­seket szerveztek, amelyek­nek részvevői független szak- szervezeteket, sztrájkjogot és magasabb béreket követel­tek. Madridban a munkások műszak lejárta után bojkot- tálták a nyilvános közleke­dési eszközöket, s a tünteté­sek számára kijelölt helye­ken gyülekeztek. A már na­pokkal előbb riadókészült- ségbe helyezett francoista rendőrség brutális erőszakot alkalmazott és gumibotokkal szétverte a gyülekezőket A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150. évfordulójára Sík Endre Lenin-békedíjat kapott Moszkvában, Szkobelcin akadémikus elnökletével áp­rilis 26-án és 27-én ülést tartott a Nemzetközi Lenin- békedíjakat odaítélő bizott­ság. Az ülésen hozott határozat értelmében, a béke fenntar­tásáért és megszilárdításáért vívott harcban szerzett ki­váló érdemeikért az 1967-re szóló nemzetközi Lenin-bé- kedíjakat a következők kap­ták: Sík Endre, a Magyar Or­szágos Béketanács elnöke, Romes Csandra (India), a Béke-világtanács főtitkára, Jean Eff el világhírű francia karikaturista, Nguyen Thiv Dinh asszony, a DNFF Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagja, Jorge Zalamea Borda columbiai író és Joris Ivens holland filmrendező. 2. rész Eltűnt kéziratok 1965 november 12-én a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet újság négyha­sábos cikket közölt ezzel az érdeklődést keltő főcímmel: „A nemzetközi rendőrség nem tud Marx Károly nyo­mára bukkanni.” Az alcím azután felfedi, hogy az 1933- ban eltűnt kéziratokról van szó. Idézünk az újságból: „A műgyűjtők örömére és a bibliográfusok rémületére a nemzetközi piacon már hosszú évek óta tűnnek fel olyan kéziratok és írások, amelyeket a szocializmus atyja hagyott hátra. A „Marx- hullám” bizonyára szomba­ton éri majd el tetőpontját, amikor a széles körben is­mert marburgi régiségkeres­kedés Marx kézirataiból auk­ciót rendez... Egy kézirat tervezett kikiáltási ára 30 ezer márka lesz. A régiség- kereskedés katalógusában felhívja a figyelmet arra, hogy Marx eddig nem pub­likált kéziratai rendkívüli ritkaságnak számítanak. Ez a gyűjtemény csak egy részét képezte a milliókat érő el­lopott kézirathalmaznak. A lopás körülbelül harminc év­vel ezelőtt történt, a bűncse­lekményre még ma sem de­rült fény... Marx és Engels hagyatéka olyan hatalmas volt, hogy a tudósoknak nagy fáradságá­ba került valamennyi kézirat felülvizsgálása. Az első vi­lágháború után, amikor a Moszkvából küldött kutatók ideológiai vezéreik kéziratait keresték, még a német szo­ciáldemokrata párt tulajdo­nában voltak a kéziratok. Ám 1933-ban a több mint két vasúti kocsit megtöltő arc­hívum az örvénylő- esemé­nyek központjába került, és onnan bizony erősen meg­tépázva került ki. Számos feltételes fejtegetés magyarázza, hogy röviddel a Reichstag égésének drámai napjai után. 1933-ban a né­met szociáldemokrata párt a legkülönbözőbb rejtekhe­lyekre dugta el Marx és En­gels írásait, és úgy látszik, hogy az akcióban részt vevő egyes személyek „nyolc ké­ziratos dossziét és munka­füzetet” elloptak. Ezek a da­rabok hol itt. hol ott tűnnek fel a régiségkereskedések ár­verésein. Az archívum anyaga ugyan­is kerülő úton Párizsba, Amsterdamba és Koppenhá­gába került megőrzésre. 1935-ben a dán szociálde­mokrata párt bibliográfusai közölték, hogy a legértéke­sebb anyagok eltűntek az archívumból. Ebben a hely­zetben a Szovjetunió képvi­selői javaslatot tettek a szo­ciáldemokratáknak: 7 millió francia frankot ajánlottak fel, ha az összes archív anyagot átadják moszkvai megőrzés­re. A megbeszélések azonban nem vezettek eredményre. A német szociáldemokrata párt emigrációs vezetősége 1938-ban elhatározta, hogy a hatalmas gyűjteményt 72 ezer guldenért, 13 hónapos rész­letfizetésre eladja az amster- dami „Társadalomtörténeti Intézetnek.” így Marx és En­gels — napjainkban 80 mil­lió márkát érő — öröksége a hollandok kezébe került. A „Ford alap” a háború után csak az archívum anya­gainak tudományos feldolgo­zásáért 25 millió dollárt fi­zetett ki. A feldolgozók 360 iratköteget néztek át. Ma már az archívum, ha nem is az oldalak számáról, de az ol­dalak méreteiről feljegyzést vezet. Engels hagyatékára, ame­lyet végrendeletében a né­met szociáldemokratáknak ajándékozott, valóban vég­zetes következmények vár­tak volna, ha... A moszkvai Marxizmus— Leninizmus Intézet kezdte meg a kéziratok rendszeres gyűjtését. A gyűjteményben azoknak a dokumentumok­nak fotókópiái is megvan­nak, amelyek a nyolc elrab­lóit iratcsomóval tűntek el. A moszkvai Szovjet téren, a Moszkvai Városi Szovjet épületével szemben szürke, háromemeletes ház áll. Itt őrzik a Marx—Lenin Intézet archívumát. A páncélszobák­ban állandóan 16—17 fokos hőmérséklet uralkodik, a le­vegő nedvességtartalma 60— 70 százalék. Ilyen gondos kö­rülmények között óvják Marx és Engels eredeti ké*- iratait, és azoknak a kézira­toknak fotókópiáit, melj’ek eredetije az amsterdami in­tézetben van, vagy a volt berlini archívum titokzatos tolvajainál. Ezer meg ezer kézirat, eredetiek vagy fotókópiák. Hogyan kerültek Moszkvá­ba? Ilja AgranovsikiJ (Folytatása következik) ESTI kislpoliíikai krónika INDONÉZ HAJÓ — KÉPTELEN JAVASLAT JERUZSÁLEMI KIHÍVÁS AZ ENSZ ELLEN Minden jel arra mutat, hogy Johnson elnök haloga­tó taktikája az előtárgyalá- sok megkezdésével kapcso­latban az eddiginél is job­ban kiélezte az ellentéteket az amerikai belpolitika „ga­lamboknak” nevezett mér­sékelt elemei és „héjáknak” nevezett szélsőséges háborús körei között. A szenátus kül­ügyi bizottsága kihallgatta Katzenbach külügyminisz­ter-helyettest, aki igyekezett megmagyarázni a kormány politikáját, Fulbright szená­tor a bizottság elnöke kije­lentette: nem tekinti ko­molynak az amerikai kor­mány által támogatott indo­néz javaslatot, hogy egy in­donéz hajón kezdődjenek meg az előtárgyalások. (Hadd jegyezzük meg, valóban en­nél képtelenebb javaslatot nehéz elképzelni. Az ame­rikaiak eddig „semleges fő­városról” beszéltek „jó hír­közlési lehetőségekkel” és most megfelelőnek tartaná­nak egy hajót a szélsősége­sen kommunistaüldöző Indo­nézia zászlaja alatt. A sem­legességnek és a hírközlési lehetőségnek valóban sajátos értelmezése ez...) A külügyi bizottság határozatban java­solta a kormánynak: fogadja el Varsót az előtárgyalások színhelyének. Ugyanakkor befolyásos amerikai körök — a jelek szerint — támogatják a katonai vezetők indítvá­nyát, amely szerint fel kell függeszteni a részleges bom­bázási korlátozást és azon­nal tovább folytatni a VDK egész területének bombázá­sát. Nem kétséges: ha az amerikai kormány elfogadná ezt a javaslatot, akkor a bé­kének még a halvány re­ménysugara is nagyon hosszú időre eltűnne, és minden ed­diginél jobban kiéleződne a feszültség az egész délkelet­ázsiai térségben. Az amerikaiak egyébként a maguk által megszabott bom­bázás korlátozását továbbra sem tartják meg. Május 1-én például egy Haiphong ma­gasságában fekvő észak-viet­nami sziget ellen intéztek tá­madást.» Izrael vezetői május 2-4n ismét bebizonyították, hogy lábbal tiporják az ENSZ dön­téseit. Az Eskol kormány — a BT határozatát és U Thant főtitkár megjegyzéseit fi­gyelmen kívül hagyva — megtartotta katonai dísz­szemléjét. Ezt a tényt Kele­ten és Nyugaton egyaránt úgy tekintik a kommentáto­rok, hogy az izraeli vezetők továbbra sem hajlandók a politikai megoldásra, és a fegyverek erejére támasz­kodva akarják megtartani a váratlan támadással szerzett területeket. Ez a harcias politika figyelmen kívül hagyja a Közel-Kelet válto­zó erőviszonyait, Egyiptom­ban és Szíriában ugyanis nemcsak a hadsereg újjá­szerveződése fejeződött be lé­nyegében, hanem új szaka­szába ért a haladó politikai erők tömörítése. Ezt fejezte ki az Egyiptomban megtar­tott népszavazás is, amely­ben az ország polgárainak milliói adták le szavazatukat a nemzeti felemelkedésre, a demokratikus reformokra. JELE JJ Q Jj J) HORST MULLER fantasztikus regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta SEBÖK IMRE 3 A Riporter tudta, •hcíxy az ZierélKT HARCOL* }A hALALTELELEM I M£&KÍTS2€RfZT£ 1 a?. kü-j£T ^ SZERINT HÍRADÁST TARTALH7A20.Tr £0,V /D£S£N £01 TEST LA­KÓIRÓL, AVE2ETŐKA&/N S2£KR£NyZB£- ZART A. A KéT £LL£Nr£i€T LATSZÓ LA C Kr€LÍ£í- T£7T£ £2 A K£aOLDAS.,&£L££6\-*2T£i<, HOOY VISSZATÉRVE - A KÓRHE&V3é6H£Z. "*■”***« * FQiyTATMJK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom