Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-17 / 114. szám
Cs. Nagy István ; ÚJ VEZETŐ! MUNKASTÍLUST i. Felelősség a kollektíva éléu Amióta az új gazdasági mechanizmus bevezetésre kérőit, számtalan cikk, tanulmány látott napvilágot és foglalkozott a gazdasági vezetők hatáskörével, felelősségével és feladataival, azzal, hogy mit kell tenniük az új mechanizmus körülményéi között vállalatuk hatékony gazdálkodásáért, azért, hogy lépést tartsanak az újjal, a megnövekedett követelményekkel. Ez teljesen érthető, mert a jelenlegi körülmények fokozottabban előtérbe állították a vezetésben is az új, hatékonyabb munkamódszer, munkastílus alkalmazását, azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek nélkül jól vezetni semmiképpen sem lehet. E cikk keretében a jó gazdasági munka egyik alapvető — szubjektív — vonásával a felsőbb szintű gazdasági vezetők és a beosztott gazdasági vezetők egymáshoz való viszonyával. a beosztott gazdasági vezetőkkel való bánásmóddal és irányításával kívánok foglalkozni. Ismeretes, hogy az új gazdasági mechanizmusban a vállalati munka eredményességét, értékelését, társadalmi hasznosságát a piac végzi el, és ez a vállalati nyereségben jut kifejezésre. Mégsem lehet azonban csupán ebből a nézőpontból kiindulni a vállalati vezetők, igazgatók munkájának es a vállalati tevékenység egészének megítélésénél. Ma már az állam a vállalatok tevékenységét elsősorban abból a szempontból ítéli meg, hogy miként használták fel a rendelkezésükre bocsátott álló és forgóalapokat, mennyire vették ki részüket a társadalmi szükségletek kielégítéséből. Továbbá abból, milyen erő-' feszítéseket tettek a műsza- ki fejlesztésre, hogyan fejlődtek általában és hogyan készültek fel a várható és változó igények kielégítésére. Az állami értékelés ezen kívül kiterjed a vállalatok külső kapcsolataira és működésük belső, üzemgazdasági vonatkozásaira is. A vállalatok, üzemek munkájának átfogó értékelését, elbírálását az állam, — tulajdonosi mivoltából eredően, az általa kijelölt illetékes felügyeleti szervekkel végezteti el. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati önállóság növekedése következtében megnő a vállalati vezetés, irányítás jelentősége is. A vállalati igazgató, vagy szövetkezeti vezető, mint az állam és a szövetkezet egészének megbízottja, az össz-társadalmi érdek képviselője. De egyben a vállalati és szövetkezeti kollektíva élén állva a vállalati, sőt az egyéni érdek képviselője is. E kettősség, sőt hármasság gyakorlatilag a vállalatvezetés egyszemélyi felelősségének, demokratizmusának egységében jut kifejezésre. Ebből következik, hogy a vállalati igazgatókkal, szövetkezeti vezetőkkel szembeni követelmény nagymértékben megnövekedett. E követelményeket lényegében három csoportba lehetne sorolni. Először a politikai követelményre. Ezalatt elsősorban a rendszerhez való hűséget, szocialista céljaink meggyőződéses szolgálatát és a politikai felkészültséget kell érteni. Fontos követelmény ennek kapcsán, hogy a vezető a szocialista erkölcs normái szerint éljen és olyan emberi tulajdonságokkal rendelkezzék, amelyek megóvják a hatalommal való visszaéléstől, az anyagi előnyök erkölcstelen hajhászásától, a családi, baráti érdekek előtérbe állításától, a durvaságtól és szubjektívizmustól. A második követelmény a szakmai képzettség. Ezen az adott terület kellő, át- fogó ismeretét kell érteni. Ennek egyik mércéje a megfelelő iskolai végzettség. Sajnos sok helyütt ezt még mindig szinte egyedüli kritériumnak tekintik. Pedig a tudást nem szabad csupán az iskolai végzettséggel mérni, feltétlenül figyelembe kell venni az egyénileg szerzett tudást, a gyakorlat során felhalmozott tapasztalatokat is. A harmadik igen fontos tényező a vezetőkészseg. Ezalatt azt ell érteni, hogy a vezető rendelkezzék jó áttekintő képességgel, képes legyen meglátni és megérteni a gazdasági és politikai összefüggéseket, jól informálódni és időben hasznosítani az információkat. A legfontosabb, hogy tudjon emberekkel foglalkozni, beosztott vezetőit és munkatársait a célok elérése érdekében felsorakoztatni, tevékenységüket összefogni, irányítani és megfelelően ellenőrizni, vagy ellenőriztetni. Az igazgatók, vagy más felsőbb szintű gazdasági vezetők úgy láthatják el eredményesen feladatukat, ha messzemenően támaszkodnak az említett követelményeknek megfelelően beosztott munkatársaik szaktudására. az egész vállalati kollektíva véleményére, részint közvetlen formában, illetve azok érdekképviseleti szervein keresztül. Ez gyakorlatilag a döntések, a felelősség vállalaton belüli ésszerű, decentralizált megosztásában, a rendszeresen megtartott tanácskozásokon, — ahol a dolgozók kellő információt szerezhetnek és kapnak a vállalat feladatairól, eredményes, vagy kevésbé eredményes működéséről, — továbbá a vállalat- vezetésnek az üzemben működő pártszervezettel, szak- szervezettel való szoros, elvi alapokon nyugvó együttműködésében jut kifejezésre. Korszerű gépek segftik a dolgozók munkáját a Nagy- kállói Cipész Szövetkezetben. Jelenleg szovjet exportmegrendelésen dolgoznak. Hamme] j, felv ^mggggggBBBgBBSBB------.-------- - d-ti-----Tobi László: Hal a salátán A KÖZÉRT egyik pultján fehér porcelántál állott, tele franciasalátával. A kör alakú tál átmérője lehetett negyven centiméter. A franciasaláta domború tetején egy darabka hering hevert, dekorációképpen. A Hering tehát a tál szélének mindegyik pontjától húsz centiméternyire volt. Egy asszony a pulthoz lépett, s a tálra mutatva így szólt: „Kérek tíz dekáf’. A kiszolgáló fogta fehér fakanalát, s merített a salátából. Papírra, majd mérlegre tette. Éppen tíz deka volt. Az asszony ekkor azt követelte, hogy a kiszolgáló a herínget is mérje bele. Az kijelentette, hogy nem teheti, a Hering azé lesz, akire jut. Arra hivatkozott, hogy ha az első tíz dekával odaadná a heringet, megfosztaná az árut a díszétől. Az asszony ezt az álláspontot elutasította, s utalt arra, hogy a heringet csak egy vevő kaphatja, méltányos tehát, hogy ez az egy az első legyen. Most már beleszólt a vitába egy másik asszony is. Ez azt fejtegette: ha a heringet az első vevő kapná meg, az ugyanannyi volna, mintha a békekölcsön-húzáson legelőször a százezer forintot sorsolnák ki. Az előbbi asz- szonyt a hasonlat nem győzte meg. Azzal gyanúsította meg az elárusítót, hogy saját maga akarja megenni a heringet, s azért nem adja °da az első vevőnek, mert ha az már elment, a hering megehető, tekintve, hogy a második vevő (ha egyáltalán tud arról, hogy hering is volt a salátán) joggal hiheti, azt az elárusítónő már az elsőnek odaadta. Az elárusítónö erre felháborodottan utasította vissza a hivatali „sikkasztás” kísérletének vádját, de hozzátette: amennyiben a heringdarabkát el akarná „sikkasztani’, egyszerűen vásárolna önmagának tiz deka salátát abban a pillanatban, amikor abba a tiz dekába a hering már automatikusan beleesik. A vita olyan éles lett, hogy a füszerosztályról is átjött néhány vevő és elárusító. Amikor elterjedt a híre, miről van szó, újabb nézetek merültek fel. Egyesek azt hangoztatták, a keringet valójában talált tárgynak kellene minősíteni, amely azé, aki először igényt tart rá. Mások azon a véleményen voltak, hogy a hering csak dekoráció, mely a salátába bele se mérhető. Egy opportunista azt javasolta, a heringet 3—25 köbméteres üzemanyagtartályokat készít a Nyíregyházi Vasipari Ktsz. Képünkül*: az elkészült tartályokat nyomáspróbának vetik alá. Hammel József felv. A„NEHÉZ“ KÖZSÉG Közös akarattal új utakon Pátzoha Pátroha. A kisvárdai járás „nehéz” községe. Két tsz-ben az évek során tucatnyi elnök akarta a változást. Egy részük azonnali keménységgel, mások minden megengedésével keresték a népszerűséget. Mikor nem vált be egyéni elképzelésük, egyszerűen odadobták a gyeplőt: majd csak lesz valahogy. És nemigen lett. Tavaly a két tsz mérleghiánya meghaladta a 7 millió forintot. Ez év elején egyesült a Rákóczi és a Zöld Mező. Utóbbi név maradt. Megint új elnök, új vezetőség. Mi van most? Vagy még inkább mi várható? Előleg havonta Az egyesült tsz-nek hatezer hold az összes közös területe. A tagság létszáma közel ezer; akikre a munkák végzésénél számítani lehet, nyolcszázan vannak. — Hatalmas erő — mondja Czine Ferenc elnök. — Ezzel számolni, a közös hangot megtalálni, ez a helyzet kulcsa. Nem szabad egykét ember elképzelését csak úgy egyszerűen rátukmálni a tagságra, mindent meg kell vitatni, egységes akarattá tenni. Most így próbáljuk. — Eredménye? — A kitűzött feladatokat rendre el tudjuk végezni. Egyik ilyen: sikerül a rendszeres havi előlegek kifizetése. S bármilyen furcsán hangzik, egyetlen fillér hitelt eddig nem vettünk fel rá. Nem is akarunk egész esztendőben. A tagság tudja, miről van szó, teljes szorgalmával kiáll érte. Eddig úgy ütemeztük az állattenyésztésen belül a hizlalást, hogy havonta bejöjjön a szükséges előlegpénz. Most meg majd értékesítjük a gyapjút, szállítunk élő bárányt. Azután pedig csirkenevelésből, később terményekből lesz bevételünk. Havi előleget edutalják át a szomszédos halsalátába, miáltal a visz- szás helyzet egyszeriben megszűnik. Ekkor egy magas, ősz férfi lépett o pulthoz, s fél kiló franciasalátát kért. Feszült csendben csapkodta fakanalával a mérlegre az árusító a salátát. Az izgalom a tetőfokára hágott, amikor az utolsó lapátkával a hering is bekerült a fél kilóba. Minthogy a további vita már csupán elméleti értékű lett volna, a vitatkozók szétoszlottak. Magam is távoztam, jót mosolyogva egyrészt a vevők határtalan kicsinyességén, másrészt azon, hogy az elárusító jogtalanul adta oda a heringet a magas férfinek, mert ha nem a tál közepe felé tör. hanem egyenes vonalban halad, a hering nem kerülhetett volna bele a fél kilóba, ellenben belekerült volna abba a tíz dekába, amit én akartam venni, s amelyről ilyen előzmények után természetesen lemondtam. dig alig ismertek Pátrohán. s a rendszerességének nagy hatóereje van. Önkéntes fegyelem Az egyesüléskor, az új vezetőségválasztó közgyűlés hangja nem ok nélkül kívánta a mindenkire egyformán érvényes fegyelmet, rendtartást. A korábbi, szinte már szokásossá vált kocsmai munkaelosztás helyett. Ami sok esetben úgy „sikerült”, hogy többen órákra visszamaradtak a kocsmában. Nem is dolgoztak akkor nap semmit. A jobb érzésű tagok bosszankodtak; nekik is elment a kedvük. — Határozatban rögzítette a közgyűlés, hogy aki munkaidő alatt italfogyasztásra megy a kocsmába, attól tíz munkaegységet kell levonni. Ez év első négy hónapjában 8 százalékkal csökkent az italbolt forgalma, a tavalyihoz képest. — Az idei tervek? — Az új gazdasági viszonyok között csakis a helyi lehetőségekből lehet kiindulni. Ilyen itt elsősorban az állattenyésztés, aminek gazdag hagyományai vannak. 470 hízott sertés értékesítését terveztük erre az évre. de megvan az adottságunk, alapunk 800-ra. Kövér marhából az előirányzott 244, de 300 darabot szállítunk. Az állattenyésztés fejlesztésének megfelelően javítjuk a saját takarmányalapot a pillangós területek növelésével. Az eddigi 90 holdat tavaszi felül- vetéssel már megdupláztuk; egy-két év múlva pedig mintegy 300 hold pillangósunk lesz. 300 holdon termelünk a kísérleti intézet részére minőségi Vetőburgonyát, ami eddig nem volt. A tagság állandóbb foglalkoztatása céljából 140 hold kertészetet alakítottunk ki. A rétközi talaj kedvez a zöldségféléknek. Gyenge tsz lévén, az egy tagra jutó évi átlagkeresetet a közösből — törvény szerint — nem lehet 10 ezer forintnál többre tervezni. A kereset alakulása — De ennyi meglesz, ha az idei indulási szint marad. Sőt! — veti közbe Korács Tibor főkönyvelő, a!.i egyébként maga is új ember a tsz-nél. Pénzügyi fedezet hiányában szükségesnek mutatkozott — az érdekeltség fokozása miatt — a különböző részes művelés tartása. — A tagság akaratával találkozik ez a megoldás, ami természetesen nem végleges. A későbbi évek eredményes gazdálkodása dönti el korszerűbb forma bevezetését. a személyes érdekeltség megtartása mellett. Épül a tsz saját gépjavító műhelye. 25 hold nádas hozamára pallókészítő segédüzemág kialakítása van folyamatban. A kezdeti két gép mellé még nyolcat vesznek majd és a környék nádját is feldolgozzák építőipari célra. 50—60 tagot tudnak ezzel rendszeresen foglalkoztatni. A gyönyörű szó illik leginkább a hatalmas burgonyatáblára. Tisztább, goridozot- tabb nem is lehetne. Még a tövek szelektálását is elvégezték már. A napokban töltik. Mindent megkapáltak egyszer. A répa, a mák is szép. Mint az egész határ. Ültetik a dohányt. Több százan. Valóságos munkasereg. Asztalos Bálint Jó ivóvíz újabb 50 ezer szabolcsi lakosnak Vízmüépítési program 133 millióért Egy új vízműtársulás alakulásáról adtunk hírt. Tunyogmatolcson 5 millió forintos költséggel vízmüvet építenek, s a munkálatokat még ez évben megkezdik, jövőre befejezik, összesen 13 kilométer csővezetéket fektetnek le a községben. A tunyogmatolcsi vízműtársulás tizenharmadik, ami már megalakult megyénkben, s egy hónap múlva sor kerül a tizennegyedik alakuló ülésére Mátészalkán. A mátészalkai vízmű építése előkalkulált költség szerint 73 millió forintba kerül. Ez a munka nem csupán vízmű építést, hanem közművesítést is magában foglal. S2abolcs-Szatmár megye ivóvízellátása probléma marad még hosszú ideig. E gond megoldásában jelentős lépés a vízműépítés. Eddig már nyolc vízmű épült meg és üzemel teljes kapacitással. Építés alatt van a nyírbátori, amely jövőre, a kisvárdai, amely 70—71- ben, a nagykáliói, amely 70-ben és Szabolcs községi, amely 1969-ben szolgáltat vizet. Ha valamennyi vízmű megépül, több mint 50 ezer ember kap jó ivóvizet, lehetőséget fürdőszoba építésére. A tizennégy vízmütár- sulás összesen 229 500 méter csőhálózatot építtet meg. A már meglévő és építés alatt lévő vízművek összes beruházási költsége 133 millió 200 ezer forintot tesz ki. Ebből a helyi lakosság és közületek 80 millió forintot finanszíroznak. Községfejlesztésből 11 millió forintot, megyei és vízügyi alapból több, mint 40 millió forintot költenek a vízművek építésére. 1970-ig lehetőség van arra, hogy egy újabb község vízmüvének építését is megkezdjék. Tervezik ugyanis a vencsellői Vízművel kapcsolatos munkálatokat. Úgy lenne jó, ha minél gyorsabban, egyre több község építtethetne vízmüvet, de egyelőre 1970-ig újabb program megvalósítására nincs lehetőség. <S. E.)
