Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

ÁPRILIS 4 (Wflrtz Adäm rajza) Szabadságunk ünnepén Tavasz idején, amióta világ a világ, a megújhodás, az újjászületés, a reménység, új nagy tettek beköszöntésének örvend az ember. A magyar nép történetének legszebb lapjait is tavasszal írták, aranybetűkkel írták dicső elő­deink 1848-ban és 1919-ben, s így írta a ml generációnk 1945-ben is. Április 4. leg­szebb nemzeti ünnepünk, a tavasz szülötte. Ezen a na­pon, 23 esztendővel ezelőtt űzte ki a felszabadító szovjet hadsereg hazánk területéről a hitleri fasiszták utolsó, fej­vesztetten menekülő marad­ványait, t ezzel meg­nyílt Magyarország számára az oly régen áhítozott Igazi szabadság útja, a társadalmi felszabadulás útja, a szocia­lista fejlődés lehetősége. Boldogok vagyunk, hogy megérhettük azt az időt, amikor beérnek a felszabadu­lást követő munka gyümöl­csei, megérhettük a szocia­lizmus építésének feltartóztat­hatatlan, diadalmas menetét Távolodunk, mindjobban elő­re haladunk 1945 apokalipti­kus napjaitól, s egyre keve­sebben is vagyunk már, akik lanúi, részesei voltunk ezek­nek, de nem vész ködbe a régi kép. Sőt, ahogyan lát­juk milyen léptekkel jut elő­re az évezredes béklyóktól megszabadult magyar nép, Ujgy erősödik bennünk a tu­dat, milyen rémségektől sza­badult meg Magyarorszag. Ettől a naptól számítjuk azt is, hogy a magyar nép felszabadult a tőkés-feudális elnyomás alól, a vihar elsö­pörte a nemzeti függetlenség elárulóit, a társadalmi hala­dás sírásóit A szörnyű há­borús aléltságból ébredező '.akosság gyorsan megértette, íogy a kommunista párt for- adalmi változást akar. Vég- eg meg kell szabadulni at­tól a társadalmi rendtől, amely már annyi bajt, szen­vedést zúdított az országra, ebben a hazában többé nem lehetséges a kapitalizmus restaurációja. Az emberek szivéből szólt ez az elhatáro­zás, mellé álltak, tettekkel támogatták. S ha a 23 esz­tendő hozott is még harco­kat, bonyolult helyzeteket, a nép győzött, úrrá lett mind­azon, ami régi, korhadt, s ha kellett, keményen kiábrándí­totta azokat, akik még vágy­álmokat tápláltak magukban, hogy meg tudják fordítani a történelem kerekét Népünk meggyőződött róla, hogy a szocialista rendszer folytató­ja minden jogos, helyes nem­zeti ügynek, kész rá, hogy megoldja az évszázadok so­rán elbukott szabadságmoz­galmak be nem teljesült programját Ma nincs az országnak olyan zúga, ahol ne lehetne látni a szocialista épftőmun- ka eredményeit Nincs az életnek olyan vonatkozása, amelyben a fejlődés ne len­ne szembeszökő, a régi álla­potokkal szinte össze sem hasonlíthatóan értékesebb, nagyobb, sokat ígérőbb. Április 4 hagyományaihoz tartozik, hogy ezen a napon nem elégszünk meg azzal, hogy visszatekintünk a meg­tett útra, hanem magunk elé varázsoljuk a holnapot is, a jövő ígéreteit, s az ezzel ösz- szefüggő követelményeket 1968 rendkívül fontos válto­zást hozott amely országunk egész fejlődésére kihat El kellett érkeznie ennek, mert immár halaszthatatlan volt a mérce felemelése: a fejlő­dés érdekében többet job­bat kell tenni, gyorsabb lép­tekkel kell előrehaladni. Nem lehet az eddigi sikerekkel megelégedve megállni azon a helyen, amelyet jelenleg hazánk elfoglal a gazdasági­lag közepesen fejlett orszá gok sorában. A dolgozók oda­adása, nyugalma, bizakodó hangulata, amely az új mechanizmus indulását jel­lemzi, valóságos népszavazás. Nagy erőfeszítést követelő feladat mindez, s nyilván évekbe telhet amíg a reform teljes gazdasági és társadal­mi hatása, jótékonysága ki­bontakozik. De a kezdet derű­látásra jogosít feL Minden remény megvan rá, hogy a folytatás is jó lesz, még ha természetesen számolni kell azzal, hogy nehézségek Is támadhatnak. Magyarország belső Ügyei­nek erősödése összhangban van külpolitikai tevékenysé­günkkel. A nemzetközi fó­rumokon képviselt magyar ál­láspont amely mindig a bé­ke, a haladás érdekeit tartja szem előtt nagy elismerésre talál, növeli hazánk tekinté­lyét egyszersmind nyomaté­kosabbá teszi a szocialista országok törekvéseinek sú­lyát. örömmel tölthet el mindannyiunkat hogy ápri­lis 4-én, nagy ünnepünk hu­szonhármadig évfordulóján népünk szabadon, biztonság­ban él és dolgozik. A párt vezetésével, a szocializmus legyőzhetetlen erőivel, a Szov­jetunióval és a többi baráti országgal vállvetve, a Deke- szerető emberek rokonszen- vétől kísérve halad előre a még szebb jövő felé. Április 4-én mi is tiszte­lettel, hálával és megbecsü­léssel adózunk mindazoknak a szovjet katonáknak, a többi ország katonáinak, akik részt vettek a felszabadítás! har­cokban. vérüket ontották a magyar népért. Az együttér­zés ösztönzést ad a további munkához, lendületet kölcsö­nöz új erőfeszítésekhez, de egyben figyelmeztet megtisz telő felelősségünkre is, amely­nek el kell töltenie minden magyar embert a haza felvi­rágoztatására, a béke meg­védésére. AiiZ/VlK WABOtCi-SIÜATAUK A1lU£l CliOl TULA ti A /nLCTtl J A fi Á C i I AfjA xxv. Évfolyam, w. szám ÄRA: T FORINT* »«*. április i, csütörtö* Felszabadulási díszünnepség Nyíregyházán Szerdán este Nyíregyházán, a Móricz Zsig- mond Színházban hazánk felszabadulásának 23. évfordulója tiszteletére díszünnepséget tar­tottak. Az ünnepség elnökségében foglalt he­lyet Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei bizottságának első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Beretvás Dezső, Gombás Sándor, Kanda Pál, Kállai Sándor, Murczkó Károly, Oláh László és Sinka Antalné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai. Ugyan­csak az elnökségben foglaltak helyet Acél Bé­la, Alexa László, Antal Pál. Ballai István, id. Bartha József, Bánóczi Gyula, Bellus József. Bíró László, Bódi András, Brecska Pálné Czi- ka Sándorné, Eles László, Farkas István Far­kas Pál, id. Figeczki András, Gerencsér József. Gorge Sándorné, Gulyás Emilné dr, Hódosán Imre, Horváth Ernőné, Jurás György, Kalina Béla, Koncz Károly, Kovács Károlyné, Kovács József, Kovacsics Gyula. Lukács Mihály, Ma­rinka Ferenc, Miskolci István, Szabó Erzsébep, Szaniszló János Szarvas Ernő, Szebeni And­rás, Takács Mária, Unatenszki Pál, Varga Zsigmond és Zajácz János. Az elnökség sorai­ban foglalt helyet az ünnepségre érkezeti szov­jet delegáció vezetője Viktor Vasziljevics Orosz és a román delegáció vezetője Lucás Oktavian. Az ünnepséget Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg majd felkérte Gulyás Emünét, az ünnepi beszéd megtartására. Gulyás Emilné ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! 23 évvel ezelőtt — 1945 április 4-én a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadse­reg katonái hősies harcok után és nagy véráldozatok árán elérték hazánk nyugati határait. Magyarország fel­szabadult. Ma, amikor ezen a szép tavaszi napon huszonhar madszor öltözik zászlódíszbe az ország, ünnepel a magyar nép, első gondolatunk azok felé száll, akik annyi vérrel, szenvedéssel elhozták né­pünknek a szabadságot, s ün­neppé tették április 4-ét. Hálánk és szeretetünk zász­laját meghajtjuk a hősök előtt, a nagy szovjet nép és hős fiai előtt, akik vérük árán új életet hoztak a Duna—Ti­sza tájára. Hálával emlékezünk a hős magyar partizánokra, a ro­mán harcosokra, akik a Vö­rös Hadsereggel vállvetve küzdöttek szabadságunkért Évezredes történelmünk­ben voltak nagy és tenger­nyi vérrel, áldozattal járó nemzeti szabadságharcok, né­pi mozgalmak. Büszkén em­lékezünk Dózsa parasztsere­gére, Esze Tamás kurucaira, Kossuth vörössipkásaira, 1919 proletárjainak harcára. Va­lamennyi a nép vágyait ter­veit akarta valóra váltani, de a belső vagy külső túlerő mindig letörte a szabadság zászlaját A végleges, örök szabadságot, annak kezdetét 1945 április 4-e jelenti a ma­gyar történelemben. A háborús pusztítások és a német fasiszták gaztetteinek ismertetése után a követke­ző szavakkal folytatta beszé­dét Gulyás elvtársnő: Sok harc, kemény munka árán olyan magasra jutott el 23 év alatt a magyar nép, ami a legderülátóbbak sze­mében is hihetetlennek tűnt két évtizeddel ezelőtt Pár­tunk vezetésével a munkás- osztály és a vele szövetséges parasztság olyan értékeket alkotott, amilyet eddig szá­zadok sem tudtak produkál­ni. Ma több mint 30 ezer mun­kás dolgozik abban a Sza­bolcsban, ahol a felszabadu­lás előtt ipari üzem nem volt Olyan új üzemek léptek be a termelésbe, mint a Nyíregy­házi Konzervgyár, gumigyár. Jelentősen bővült és korsze­rűsödött a Tiszavasvári Al­kaloida, a VAGÉP, a Nyír­bátori Vastömegcikkipari Vállalat. Népgazdasági szem­pontból is figyelemre méltó ázások száz milliós beruhá­zás, amit Záhony körzetének fejlesztésére fordít államunk. Az utóbbi két évben kétszer volt villanyvasút-avatás Nyír­egyházán, 1966-ban a mis- kolc—nyíregyházi, 1367-ben jjedig a nvíreavhií^a—záho­nyi v.-TCi vonalat viliamosi- ic4''-* I960—61-ben lényegében befejeződött megyénkben is a mezőgazdaság átszervezé­se, ezzel a szocializmus alap­jainak lerakása. Azóta az évenként ismétlődő termé­szeti csapások, a kedvezőtlen időjárás ellenére is fokoza­tos megszilárdulás jellemzi az új szocialista nagyüzeme­ket. Szemünk előtt bontako­zik ki a mezőgazdasági ter­melés forradalmasítása. A mezőgazdasági termelés Ilyen gyors fejlődésére tör­ténelmünkben még soha nem volt példa. Ennek alapja a munkásosztály önzetlen tá­mogatása és a parasztság ön­tudatos, szorgalmas munká­ja, A világhírű jonatán ezer vagonjaiban, a 18—20 má­zsás búzatermésben ott tükrö­ződik az emberek munkájá­ban, gondolkodásában végbe­ment fejlődés, amely legjob­ban a termelőszövetkezeti mozgalom iránti bizalomban jut kifejezésre. Ha az adópengős és az olajcserés világgal hasonlít­juk össze a mai kereskedel­met, akkor látjuk igazán, mekkorát emelkedett népünk életszínvonala. A televízió, szőnyegek, a sokféle áru kö­zött válogató asszonyaink nem élnek ugyan még gond nélkül, de hol van már a fél liter petróleumot es ne­gyedkiló cukrot vásárló sza­bolcsi munkás, vagy paraszt- asszony. Népünk ma összeha­sonlíthatatlanul jobban él, szebben öltözködik, mint va­laha. A kulturális és egészség- ügyi eredményeink ismerte­tése után így folytatta be­szédét Gulyásné: Dolgozó népünk lelkes munkáig mellett továbbfej­lődésünk igen fontos bázisa a KGST-ben való részvéte­lünk, a szocialista tábor or­szágaival való sokoldalú együttműködésünk. A szovjet nép, mely 1945- ben mellénk állt, felszabadí­tónk volt, az építő munká­ban is legfőbb támaszunk. Tudjuk, hogy szocializmust építeni csak a testvéri népek összefogásával, megbontha­tatlan szövetségben lehet. Még egy éve sincs, hogy megújítottuk szövetségi, ba­rátsági és gyümölcsöző együttműködési szerződé­sünket a Szovjetunióval. Mi a Szovjetunióban a szocia­lizmust, a haladást, a béke legerősebb támaszát becsül­jük. A két állam közötti szo­cialista testvéri barátságon belül olyan meleg kapcsolat fejlődött ki Szabolcs-Szatmár (Folytatás a t. oldalon) Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a rádióban As te­levízióban április 4-e alkalmából ünnepi beszédet mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom