Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

Meggyilkolták Martin Luther Kinget Aas Egyesült Államokban, Memphisben meggyilkolták Martin Luther Kinget, Nobel-díjas békeharcost, az ameri­kai négerek polgárjogaiért küzdő mozgalom kiemelkedő ve- Bétőjéi (Telcfóto — MTI Külföldi Képszolgálat) (Folytatás as I. oldalról) Dr. Mártin Luther King 1929-ben születet, Georgia államban, egy néger lelkész családjában, iskolád elvégzé­se után lelkészi pályára lé­pett és korán bekapcsolódott a néger polgárjogi mozga­lomba. A helyi hatóságok többször vetették börtönbe. Dr. Martin Luther King ellen számos alkalommal kísérel­tek meg merényletet, így Montgomeryben bombát dobtak házára, de akkor el­kerülte a veszélyt. Martin Luther King az erőszakmentes polgárjogi küzdelem egyik megteremtő­je volt Legnagyobb szabású tette az emlékezetes wa­shingtoni polgárjogi tüntetés szervezése volt 1963 augusz­tusában, amikor több mint negyedmillió polgárjogi har­cost mozgósított. Dr. Kinget kimagasló te­vékenysége elismeréseként 1964-ben Nobel-békedijjal tüntették ki. King az elmúlt hónapokban többször is nyil­vánosan kijelentette, hogy az országot a fasiszta diktatúra veszélye fenyegeti. King az elmúlt hetekben a szegények washingtoni tün­tetését szervezte, amelyet a polgárjogi törvények elfoga­dásának meggyorsítására, a nyomorgó amerikaiak meg­segítésére akart felhasználni. A tüntetést több hónapra tervezte, s az első megmoz­dulásra április 22-én került volna sor. Az FBI most az amerikai igazságügyminisztérium fel­kérésére vizsgálatot indított a King elleni merénylet ügyében. Martin Luther King halá­lának hírére az éjszakai órákban zavargások törtek ki több amerikai nagyváros négernegyedében. New York­ban, a Harlem központjában százak gyűltek össze. A rendőrség kordonnal igyeke­zett lezárni a körzetet és Lindsay polgármester hala­déktalanul a helyszínre sie­tett, hogy megakadályozza a gettólázadást. Washington­ban a tüntetők több üzletet összetörtek a város néger­negyedének egyik főutcáján. A körzetben megerősített rendőrjárőrök cirkálnak, összetűzések voltak Boston­ban és több más nagyváros­ban is. Memphisben a me­rénylet színhelyén kijárási tálaimat rendeltek el. Az Egyesült Államok ffagy városaiban a feszültség és a tanácstalanság légköre lett úrrá. A polgárjogi moz­galom különböző szervezetei­nek irodáiban állandóan cseng a telefon: a lakosság, elsősorban természetesen a színes bőrűek ellenakciókat követelnek és tanácsot kér­nek, hogy mit tegyenek. A faji gyűlölködés újabb áldo­zatot követelt. A Mississippi állambeli Jacksonban a rend­őrség agyonlőtt egy 13 éves néger fiút. Ugyanitt életveszélyesen megfenyegették a polgárjogi mozgalom egyik helyi vezető­jét, Charles Everst, akinek fivérét öt évvel ezelőtt már hasonló okokból meggyilkol­ták. Washingtonban é* New Yorkban a két város polgár- mestere is megjelent a né­gernegyed tüntetői között és nyugalomra intette az embe­reket Johnson elnök nyilatkozat­ban fejezte ki megdöbbené­sét a brutális gyilkosság miatt Részvétét fejezte ki a meggyilkolt polgárjogi veze­tő családjának, s felszólította az amerikaiakat tartózkod­janak az erőszaktól, mint ahogyan Martin Luther Kingnek is ez volt az állás­pontja. Robert Kennedy, aki India­na államban van választási körúton, közel háromezer fő­nyi hallgatóság előtt emléke­zett meg dr. Martin Lutner King tevékenységéről. „Az igazság és az emberbarát! szeretet harcosa volt. Ezért az elvért áldozta életét. Most nekünk kell megvalósíta­nunk álmát, meg kell próbál­ni megszüntetni azokat az okokat, amelyek országunk népét megosztják” — mon­dotta. Kifejtette, hogy meg­érti azokat, akikben az ese­mény hírére magasra csap a gyűlölet lángja és bizalmat­lanság tölti el őket. „Az én családom egyik tagját is megölték, fehér ember ölte meg” — tette hozzá. Humphrey, az Egyesült Államok alelnöke, az ameri­kai szabadság és demokrácia mártírjának nevezte Kinget. Ralph Bunche, az ENSZ fő­titkárhelyettese, ugyancsak a Nobel-békedíj tulajdonosa, az Egyesült Államok legmaga­sabb rangú néger tisztségvi­selője rámutatott, hogy a gyilkosság elkerülhetetlenül súlyosbítja a faji kérdések­ben fennálló feszültséget. Nixon volt alelnök távirat­ban fejezte ki részvétét King özvegyének. 1 CSKP KB új végrehajtó szervei Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének Japánban tett látogatásáról Prága A CSKP Központi Bizott­sága csütörtök délutáni ülé­sén Alexander Dubcek, a KB első titkára tett javasla­tot a KB végrehajtó szervei­nek összetételére. A javaslat­hoz az ülésen mintegy húsz felszólalás hangzott el. A CSKP KB plénuma egy­hangúlag elfogadta a nemzeti front központi bizottságá­nak azt a javaslatát, hogy Antonin Novotnyt mentsék fel a nemzeti front közpon­ti bizottságának elnöki tisz­te alól. Egyetértett az ülés A. Novotnynak azzal a szemé­lyes kérésével, hogy mentsék fel a párt elnökségi tagságá­tól is. A párt Központi Bizottsá­gának plénuma Michal Chudikot saját kérésére fel­mentette a párt elnökségi tagságától és egyetértett az­zal, hogy hívják vissza a szlovák nemzeti tanács el­nöki tisztségéből és a nem­zetgyűlés alelnöki funkciójá­ból. Ugyancsak elfogadták Ota- kar Simunek kérését, hogy mentsék fel a párt elnöksé­gében viselt tisztségétől. Személyes kérése alapján felmentették Miroslav Pas- tyriket a CSKP KB elnökségi póttagságától és titkárságá­tól. A továbbiakban ugyan­csak saját kérésükre felmen­tették: Jiri Hendrychet a párt KB elnökségének tagsá­ga, továbbá KB titkári és a KB ideológiai bizottságának elnöki tiszte alól. Felmen­tették Vladimir Kouckyt, mint a KB titkárát, a KB ideológiai bizottságának tag­ját és jogi bizottságának el­nökét és tagját. A CSKP KB egyetért Bo- huslav Lastovicka kérésével, hogy mentsék fel mint a nemzetgyűlés elnökét és egyben jóváhagyták felmen­tését a párt Központi Bizott­sága elnökségi tagságából is, Felmentették KB titkársá­gi tagságából Frantisek Pec- hat és Martin Vaculikot, to­vábbá Pavel Hront, a CSKP ellenőrző és revíziós bizott­ságának elnökét. Megerősí­tették Milos Jakesnak, az ellenőrző és revíziós bizott­ság elnökévé, valamint Vasil Bilaknak Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárává történt megválasztását. Alexander Dubcek ezután megindokolta az elnökség, titkárság és titkárok szemé­lyére tett javaslatot. Megálla­pította, hogy figyelembe vet­ték az elnökségi tagok szá­mának csökkentésére, vala­mint a funkcióhalmozás megakadályozásáról szóló ja­vaslatokat. Emiatt a jelölt­listán nem szerepel Josef Boruvka és Jozef Lenárt ed­digi elnökségi tag, Michal Sabolcik és Stefan Sadovsky, eddigi elnökségi póttag, va­lamint Lubomir Strougal, mint a KB titkára. Josef Bo- ruvkát és Lubomir Strougalt állami funkcióba helyezik. 68. Nekem szokásom volt, hogy néha szerepeltettem magam helyett bizonyos ügyekben embereket, akik felvették a nevemet. így történt, hogy Grisont sze­repeltettem. Ezzel akartam A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége április 2-től április 4-ig látogatást tett Japánban. A küldöttség látogatása során felkereste a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságát és annak kül­döttségével tárgyalásokat folytatott. A Japán Kom­munista Párt részéről a tárgyalásokon Tomio Nishj. zawa, a Központi Bizottság elnökségének és titkárságá­nak tagja, Koichiro Ueda, a Központi Bizottság titkársá­gának póttagja, a KB po­litikai tervező (első) bízott, ságának vezetője és Shunichi Nishizawa, a „Világpolitikai Anyagok” c. folyóirat fő- szerkesztője vett részt. Ma­gyar részről a tárgyaláso­kon Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Gyenes András, az MSZMP külügyi osztályának helyettes veze­tője és Varga István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának munkatársa volt je­len. A Japán Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt delegációja őszinte, elvtársi légkörben folytatta tárgyalásait. Vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet közel­múltban történt fejleményei, ről, amelynek központjában az amerikai imperialisták vietnami agressziója álL Megvitatták a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galommal, valamint az an- tiimperialista demokratikus mozgalmakkal kapcsolaté« kérdéseket és egyéb a két pártot kölcsönösen érdeklő problémákat. A továbbiakban as MSZMP küldöttsége tájé. koztatást adott a kommunis­ta és munkáspártok buda­pesti konzultatív találkozó­járól. A Japán KP küldött­sége kifejtette álláspontját, amelyet e kérdésben jlfog- lalt. Mindkét fél aláhúzz az amerikai imperial!-rak vi­etnami agressziója ellen küzdő vietnami nép harcá­nak rendkívül fontos nem­zetközi jelentőségét és teljes támogatásáról biztosította a vietnami népet. A felek egyöntetűen elismerjék az amerikái imperialisták Vi­etnami agressziója elleni kö­zös nemzetközi fellépés :o_ vábbi erősítésének és a vi­etnami nép támogatásának szükségességét, elítélték az amerikai kormány csalárd békemanővereit, A tárgyalásokat mindkét küldöttség hasznosnak ítél­te meg és kifejezte, hogy továbbra is törekedni fog a két párt közötti baráti !<ap- csolatok fejlesztésére és erősítésére, valamint a két ország népei barátsá­gának elmélyítésére. (MTI) A szovjet kormány nyilatkoznia II Szovjetunió támogatja a VDK nyilatkozatát A szovjet kormány nyilat­kozatot adott ki, amelyben bejelenti, hogy teljes mér­tékben támogatja a Vietna­mi Demókratikus Köztársa, ság kormányának április 3-i nyilatkozatát. A szövjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a VDK kormányának fenti nyilatkozata megmu­tatja a reális utat a vietna­mi háború beszüntetéséhez és egy olyan politikai ren­dezéshez, amely a vietna­mi nép érdekeit szolgálja, s lehetővé teszi a normális helyzet visszaállítását egész Délkelet-Ázsiában. — A szovjet kormány ki­fejezi reményét, hogy az Egyesült Államok komo­lyan fontolóra veszi a ki­alakult helyzetet és olyan további lépéseket tesz. amelyek valóban elvezet­nek a háború beszüntetésé­hez és a politikai rendezés­hez. Ázsia és az egész vi­lág békéjének érdekei ezt követelik — hangsúlyozza a nyilatkozat. Johnson U Thantnál Az eredeti tervek szerint Johnson elnök a péntekre virradó éjjel akart Honolu­luba indulni, hogy tanács­kozzék a vietnami helyzet­től, a Martin Luther King elleni gyilkos merénylet miatt azonban péntexen délelőttre halasztotta indu­lását. Johnson elnök csütörtökön délelőtt meglepetésszerű lá­togatást tett U Thantnál, az ENSZ főtitkáránál New Yorkban. U Thant és John. sem több mint másfél órás megbeszélést folytatott a vietnami helyzetről. Új átkelőhely a magyar— román határon A vám- és pénzügyőrség országos parancsnokságán kapott tájékoztatás szerint április 6-án tíz órakor a ma­gyar—román államhatáron Nagylak—Nadlac útvonalon ideiglenes jelleggel új közúti határátkelőhely nyílik a nemzetközi forgalom számá­ra. Az új határátkelő he­lyen csak személyforgalom bonyolítható le. Jaromir Dolansky kérte a KB-t, hogy mentsék fel a párt elnökségéből és idős korára való tekintettel járul­janak hozzá nyugdíjba vonu­lásához. Az elnöklő Draho- mir Kolder a KB nevében meleg szavakkal köszönte meg Dolansky sok évtizedes munkásságát. Ezután a KB választási bi­zottságot választott. A titkos szavazás lebonyolítása után Ludmila Jankovcova a bi­zottság tagja ismertette az eredményt. A 103 tagú Központi Bi­zottság megválasztotta: A KB elnökségének tag­jaivá: Frantisek Barbireket, Vasil Bilakot, Oldrich Cerni- ket, Alexander Dubceket, Drahomir Kőidért. Frantisek Kriegelt, Jan Pillért, Emil Rigót, Josef Smrkovskyt, Jo­sef Spaceket és Oldrich Svestkát; a KB elnökségének póttag­jaivá: Antonin Kapeket, Jo­zef Lenártot és Martin Va­culikot; a titkárság tagjaivá: Ale­xander Dubceket, Cestmir Cisart, Alois Indrát, Draho­mir Kőidért, Jozef Lenártot, Zdenek Mlynart, Stefan Sa­dovsky t, Vaclav Slavikot és Oldrich Voleniket; a KB új titkáraivá Alois Indrát és Jozef Lenártot vá­lasztották. Rajtuk kívül a KB titkárai még: Alexan­der Dubcek első t:tkár, to­vábbá: Cestmir Cisar, Draho­mir Kolder és Stefan Sa­dovsky. A KB ajánlotta a kormány kommunista tagjainak, java­solják, hogy a kormány adja be lemondását. Úgy döntöt­tek, ajánlják a köztársaság elnökének: az új kormány megalakításával Oldrich Cer- niket bízza meg. A párt plénuma ezután Josef Smrkovskyt a nemzet- gyűlés elnökének, Frantisek Kriegelt pedig a nemzeti front Központi Bizottsága elnökének ajánlotta. A csütörtöki ülés végén a KB az új kormányban részt vevő CSKP tagok személyé­vel kapcsolatban fejtette ki álláspontját. A KB pénteken folytatta munkáját # A CSKP KB csütörtöki ülése után a késő esti órák­ban Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Old­rich Cernik és Jozef Lenárt elnökségi tagok kíséretében felkereste Ludvik Svobódá köztársasági elnököt. Tájé­koztatták az elnököt a párt Központi Bizottsága ülésének lefolyásáról és arról, hogy a KB javasolta a kormány kommunista tagjainak, in­dítványozzák a kormány le­mondását. A köztársasági elnök kife­jezte meggyőződését, hogy a kormány lemondásával és újjáalakításával kapcsola­tos tárgyalások rövid idő alatt eredményesek lesznek. megtéveszteni azokat, akik lestek rám. Vallomásomat előzőleg megtanulta, és őr­nagy egyenruhában mint íves szerepelt Sohasem hallgatták ki a vádlottak­kal együtt, és nem szembe­sítették. A lázadás bűne nyilvánvaló volt. Természe­tesen lakást is bérelt mint íves őrnagy, és feltűnően bejárt a vezérkar D. osztá­lyára, hogy tökéletesen fél­revezesse azokat, akik meg­figyelik. Ebben az időben mint Grison, vagy Dupont — mindkét nevet használta — a Russel üggyel is foglalko­zott. De erről én nem tud­tam. Maequart egy vasút­társaság megbízottja. Ezek­nek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy a Szahara va­sút ne készüljön el. Macqu­aint mint gazdag úr szere­pelt Oranban Lorsakoffal és Grisonnal közösen akarták megszerezni az átjáró ter­vét. Ezért lőtte le Grison Russeít is, de a tervét nétn alálták meg nála. Grison a két társát is be­csapta. Azt mondta, hogy íves őrnagy, mármint én, szintén *x 6 kezükre dol­gozna jó pénzért Ha bizo­nyítékot akarnak erre az állításra, akkor hívják fel telefonon az őrnagyot Ezek nem tudták, hogy Grison véletlenül éppen helyettem szerepel és természetesen az én nevem alatt bérel lakást, tehát léprementek. Grison jelentkezett a te­lefonnál, és ügyesen való­színűsítette, hogy az őrnagy hajlandó érintkezésbe lépni velük Grison útján. Saját magát úgy állította be, mint a futáromat Hogy miért tet­te ezt? Azt akarta, hogy ha ő megtalálja Russel villájá­ban a tervet akkor a horri­bilis jutalomból ő két részt kapjon. Egyet mint Grison és egyet az én nevemben mint íves. Ez kis híján si­került, mert hiszen én nem Is voltam Afrikában. Egy másik ügyben Kon­stantinápolyban tartózkod­tam. Itt értesített Aubert tá­bornok, hogy vissza kell tér­nem, mert az Aut-Taurirba induló századdal fontos kül­detésem lesz. Marseillebe utaztam, és beálltam a lé­gióba. Oranban már figye­lik az újoncokat, mert sej­tik, hogy a szolgálat be­csempész egy vagy két em­bert ide Az aut-taurirü századdal Oranba hajóztam. Itt nem jelentkeztem a Szol­gálatnál. Fogalmam sem volt Grison üzelmeirőL Vé­letlenül jöttem rá. Egyszer láttam az utcán Macquart- ral, és gyanút fogtam Érint­kezésbe léptem Aubert-rel. aki megnyugtatott. Azt mondta, hogy Grisont hasz­nálható embernek tartja, és a Russel ügyben ő adott megbízatást neki. Grison közben Mademoi­selle Russelnek azt mondta, hogy íves őrnagy akar nyo­mozni az ügyben, és az 9 útján engedélyt kér, hogj l napot a villában töltsört el. Meg is kapta a beleegyez zést. Grison rájött arra, ami nyilvánvaló volt és mégis zseniális: a rajz csak olyajf tárgyban lehet eldugva ami Russelnél volt és Brétai) doktorhoz került, és enne# a tárgynak a gyilkossál napján Brétailnál kelleti lenni, mert hiszen úgy vélt; hogy átadja Corot kapij tánynak. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom