Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Pénz — kirándulásra Az úttörők mozgalmi munkájuk mellett sok hasznos tevékenységet végeznek. Segítenek a gyógynövények gyűjtésében, több helyen lyúltenyésztő szakkörök működnek vagy éppen a falusi fmsz-ek felhívására békát fognak, amelyet exportra szállít s szövetkezet Ott látni ókét az őszi almaszüreteknél, segítenek a betakarításban, s ezért szép pénzhez Jutnak, Van tehát miből kirándulni, ismerkedni a megye, az ország szép tájaival, nevezetességeivel. Gazdagodnak élményekben. Szép példái vannak Iskoláinkban az életre, a munkára nevelésnek. Terem iskolájának úttörőcsapata nagy szorgalommal gyűjtötte a múlt évben a különböző gye gynövényeket melyekért 31 ezer forinthoz Jutottak. Feli árgyarmaton az egyik iskola úttörőcsapata nyúlte- nyésztő szakkört alakított s felnőttek is megirigyelhetnék, milyen gondossággal, szakszerűséggel foglalkoznak a tapsifülesekkéL Tavaly 54 mázsa nyulat értékesítettek, segítve a húsgond problémáin. A szatmárcsekel úttörők szabad idejükben békákat fogtak. így adtak át az fmsz- nek 25 mázsát Emellett 12 mázsa nyulat is értékesítettek. De lehetne sorolná az Iskolákat az úttörőcsapatokat amelyek a pedagógusok Irányításával hasznos tevékenységet végeznek. így teremtik elő kétkezük munkájával az osztálynak, Iskolának vagy éppen a csapatnak a kirándulás, a sok-sok élményt jelenté utazás költségeit (fk.) ,,Ütközet“ beutalóért A vállalatok kezdeményeznek — Többen külföldre Néhány hónap választ el az üdülési főidénytől. Érthető tehát hogy megélénkült az érdeklődés az üdülési lehetőségek iránt Ezekről beszélgettünk a SZOT illetékeseivel. — A fő üdülőidényig még a hátralévő időt arra használjuk fel, hogy maximálisan felkészüljünk a döntő nyári „ütközetre” — mondta Bölcsföldi Tibor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa üdülési főigazgatóságának szervezési főosztályvezetője. Bár furcsán hangzik az „ütközet” szó, mégis igaz. Hiszen legtöbben a 2—3 kánikulai hónapban akarják kivenni a szabadságot s a beutalókért elsöprő rohamot Indítunk a szakszervezeti üdülési felelősök ellen. — Hazánkban egész esztendőben tart az üdültetés, összesen 246 üdülő áll a szervezett dolgozók rendelkezésére, — folytatja a főosztályvezető. — Amikor valamennyiben teljes az üzem, tehát a főidényben, 14 ezren élvezhetik az üdülést egy turnusban. A nyári idény- üdülők, amikor tavaly elbú csúztatták az utolsó vendégeket, azonnal fogadták a tatarozó brigádokat. Egész télen megfeszített munka folyt Lassan végére érünk a felújításoknak és otthonossá tesszük az üdülőket. — Ebben az esztendőben előzetes adatok szerint két- százharmincezer felnőtt dőlVárótermi figurák AM ország egyik legforgalmasabb vidéki állomása — így jellemzik a nyíregyházit Tízezrek érkeznek ide, tízezrek indulnak vonatokkal mindenfelé. A váróterem zsúfolt A vonatra várók között elvegyülnek olyanok is, akik — kilógnak a képből. Nézzünk meg néhány érdekes figurát AZ „ÖRLGŰR” Hatvanon túl van már. Mindennap itt van. Nézegetve sétál, majd betér az utasba. Felhajt egy féldecit s tovább sétál. O is utas? — Nem kérem, nem utazom. Csak kijárok ide. Nézegetek. Szeretem legeltetni a szemeimet Mi kell más egy nyugdíjas kárpitosnak? Meg aztán tudja, (kacsint sokatmondóén) hátha akad valaki, aki az öreg pénzét se veti meg. Van egy kis szobáeskám, nem messze innen. Most gyűjtöm a bátorságot Az önbizalom itt van! (S a zsebére üt.) Jó óra múlva láttam, amint egy 40 körüli asszonynyal alkudozott a kijáratnák AZ ALMASOK. Négyen vannak. A többiek még nem érkeztek. Naponta tömegesen jönnek és indulnak innen. Miskolcra. Puttony- nyál, kosárral, zsákkal felfegyverkezve. A Tokaj-ex- presszeL Zsákjaik, kosoraik most almával vannak tele. — Itt olcsó — mondja az egyik felsőzsolcai. Négyen eiviszünk több mint 1 mázsát. Miskolcon adjuk eL Kedvezményes jegyünk van. így egy úton legalább 200-at keresünk. — S hogy jöttek erre rá? — Ö ismerjük mi jól ezt a vidéket. Járunk mi ide ősszel is, almáért, krumpliért Jobban jövünk ki, mintha termelnénk. A miskolci piac drága. Megéri a fáradságot a haszon. Vajon kereskedelmünk mikor lesz olyan rugalmas, mint az idejáró kupecek? A KISLÄNT. Szoknyája mini, szemöldöke kihúzva vastagon. Kacéran ül. Aztán sétál egyet Kihívóan szemezget Vesz egy képeslapot, és olvas. De szeme közben jár. — Vár valakit? — kérdezem. — És ha igen? — Semmi, semmi, csak látom, hogy unatkozik. Utazik valahová? — Nem. Ide szoktam kijönni. Szeretem a sok embert — Dolgozik valahol? — Már nem. Nyáron szoktam a konzervgyárban. — Miből él? — Ö, az a legkevesebb. Akad mindig annyi, ameny. nyi elég. Ahogy elnézem ruháját, cipőjét — elhiszem. — A rendőrtől nem fél? Mi van, ha elkapják? — Van jegyem. Vettem egyet Baktáig. Vonatra talán csak szabad itt várni? IGEHIRDETÉS, öten, vagy hatan tárgyalnak. Leülök melléjük. Nem bánják. Sőt, mintha örülnének. — Isten küldi a háborút Büntetni kell a gonoszt Ezt kell megmagyarázni. — Az Ur kiválasztja a jókat ö akarja, hogy csak azok maradjanak, akik az ő birodalmát kívánják. Ott volt az öreg Tóth jelenése. Neki is megmondta az Ur, hogy minden jó, ami pusztítja a gonoszokat Akik nem hallanak minket — Eljövend még az 6 országa. (Aztán felém fordul): Végtelen az Ur jósága. Megnyitja a szemeket, elpusztítja azokat, akik nem hisznek benne. — Milyen jóság az, ami pusztít? — vetem közbe. — A kiválasztottak megmaradnak. övék lesz a földi boldogság, s a béke az Ur kebelében! Miénk lesz minden e földön. Az is, amit a gonoszok maguknak gyűjtöttek. Mondják, mondják, a magukét, hogy meggyőzzenek: Jehova kiválasztott népe akkor is élni fog, amikor már nem lesz semmi a földön. Minket az istenünk az atomtól is megvéd. Szemük mint a megszállottaké. Táskájukban kis könyvecskék. Mennek hirdetni az igéjüket Évi szabadságuk terhére, szakszervezeti féláruval. Tízezrek fordulnak meg naponta az állomáson. Többségük szorgos munkás, becsületes emberek. De ott vannak köztük ők is. Az almával és hittel spekulálók, a magukat árulók és vevőik. Bärget Lajos gozó és ötvenezer gyermek kaphat idén beutalót Ez a szám 10 ezerrel több, mint az elmúlt évben, de ha figyelembe vesszük, hogy 1967-ben mintegy 50—60 ezerrel emelkedett a szervezett dolgozók száma, akkor ez is meglehetősen kevés. Különösen családos- és gyermeküdültetés iránt fokozódik az érdeklődés. Ezért szükséges lenne új üdülők építése. — Van is sok ilyen kezdeményezés — teszi hozzá Bessenyei József főosztályvezető-helyettes. — A vállalatok önállóan is építkeznek, illetve bérelnek üdültetési célra épületeket így saját erőből és a SZOT-üdültebés keretében összesen mintegy félmillió dolgozót juttathatunk kedvezményes pihenéshez. — Mennyit fizet a beutalt? — A teljes költségnek mindössze 25 százalékát téríti meg. Az állam és a szak- szervezet vállalja magára a költség 75 százalékát — Milyen üdülési lehetőségek lesznek az idén? — Hazánk legszebb tájai várják a beutaltakat. S ezenkívül az idén 18 ezren utazhatnak Kedvezményes külföldi üdülésre. A legszebb szovjet, NDK, lengyel, jugoszláv, bolgár, osztrák, cseh vidékekre kaphatnak beutalót. Végezetül a beutalók elosztása iránt érdeklődtünk... — Ez az idén még fontosabb, mint eddig volt. Differenciáltan kell elosztani a beutaló jegyeket. Feltétlen előnyben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik kitűnnek a munkában. A Szak- szervezeti Tanács elnöksége határozatot hozott, hogy egymást követő esztendőben ugyanazon dolgozó nem kaphat a főidényben beutaló jegyet. Ezzel az intézkedéssel még igazságosabbá akarjuk tenni a beutalójegyek elosztását — fejezte be Bölcsföldi Tibor. R. I. BÜFÉ, Pltimó. MEGfEGYZESEK: Tele fon könyv— hibákkal Nyári újdonságok A várható nyári újdonságokról kértünk tájékoztatást a nyíregyházi vendéglátó igazgatójától. Szendrei István elmondta, hogy a Sóstógyógyfürdőn három új vendéglátó egység kezdi meg működését május I-én. A fürdő új bejáratánál egy modern, a mai igényeket is kielégítő meleg ételeket és italokat kiszolgáló büfé áll majd a fürdővendégek rendelkezésére. Érdekessége lesz, hogy a berendezésével lehetővé válik a vendégek gyors kiszolgálása is. A bejárattól balra egy modem új presszó épült, melynek feladata: hideg- konyhai készítményekkel, és cukrászféleségekkel ellátni a fürdőzőket Az önkiszolgáló fagylaltpavilon a kabinsoroknál épült A vállalat mozgóárusokat is beállít, akik itallal és hideg ételekkel szolgálnak majd. Külön mozgóárus gondoskodik arról, hogy állandóan meleg virslivel szolgáljon Sóstógyógyfürdő vendégeinek. A Krúdy-szálló éttermében és teraszán lehetővé tették, hogy a konyhaművészet legkitűnőbb termékeivel kedveskedhessenek a vendégeknek. A szórakozást szolgálja majd esténként az újonnan szerződtetett kitűnő tánczenekar. A Szabolcs-szálló kerthelyisége a nyári idényre új berendezéssel, virágdíszítéssel készül. Farkas Pál Lengyel régész megyénkben Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének vendégeként hazánkban tartózkodó dr. Andrzej Kempisty varsói egyetemi régész docens — vidéki körútja során — szerdán a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot kereste fel. A vendég a múzeum vezetőjével és tudományos munkatársaival eszmecserét folytatott szakmai kérdésekről, s nagy érdeklődéssel tanulmányozta a gazdag régészeti, ezenbelül a bronzkori, valamint a népvándorlás korából a gepidákkal kapcsolatos emlékanyagot Dr. Andrzej Kempisty csütörtökön ellátogat a nyírbátori múzeumba is, ahol elsősorban a Báthori családdal összefüggő dokumentumok, emlékanyagok iránt érdeklődik. Még el sem múlt örömünk, hogy négy év után ismét új szabolcsi telefonkönyvet vehettünk a kezünkbe, máris elrontja ezt a naponta telefonkönyvet használni kényszerülők bosz- szusága Az Idegenforgalmi Hivatal például az IBUSZ- nál szerepel, pedig egészen más intézmény. A MÉSZÖV új neve helytelenül kezdődik az „Általános” szóval, — tehát rossz betűnél is található. Egy elnököt alelnökké „fokozott le” a szerkesztőség. Egész oldalas hirdetése van a könyv borítólapján az ELEKTERFÉM Ktsz-nek, de a nyíregyházi névsorban még a régi nevén — vegyesipari kezdő szóval szerepel. (Ez utóbbi hibát még tetézi, hogy a kisvárdai és mátészalkai részleg neve helyesen szerepel, csak a megye- székhelyi központ nem.) A Szakszervezetek Megyei Tanácsának összesen tizenhét telefonszáma közül szinte valamennyi helytelen. Szak- szervezeti számok eeek többsége most is, csak nem ott, ahol a telefonkönyv megjelöli. Van még egy néhány elírás is, számcsere, amely szinte elkerülhetetlen ennyi tömegű adatnál. Mentsége is van a szerkesztőknek: az előfizetők vagy egyáltalán, vagy későn küldték be a pontos adatokat, márpedig a telefonkönyv tiszteletben tartja az előfizetők jogát ahhoz, milyen néven szerepeljen a nyilvános könyvben. A MÉSZÖV névé a nyomdába adáskor még „úgy állt”, aztán változott. A szakszervezeti tanács és az ELEKTERFÉM pedig nem küldte be az erre a célra szolgáló űrlapot, ezért átvették a régi könyv szövegét. Mindez nem segít a tini a tényen, hogy ; a telefon- könyv számos bosszúságot okoz annak, aki forgatja, félretájékoztat. A bosszúságot még csak fokozni fogja az az örvendetes tény, hogy májusban üzembe helyezik Nyíregyháza második automata telefonközpontját és rövid időn belül a Stadion, a Vasvári Pál utca vége körül és az Északi Alközpontban lakó háromszáz igénylő kap készüléket, belép az előfizetik sorába. (Az ő nevük és Számuk természetesen nem szerepelhetett még az új könyvben.) ‘ Érthető a telefont használó nagyközönségnek az a kívánsága, hogy ne kelljen újabb négy évig várni, amíg ez a sok hiba kijavítódik, ezt a máris több száz telefonszámot fellapozhatja az, aki telefonálni akar, hanem adjon ki még idén a posta egy olyan nyíregyházi városi kis telefonkönyvecskét, amiben végre valamennyi mostani szám helyesen szerepel. (— geszteiyl Mozi és közönség Az adatok imponálóak: márciusban nem kevesebb, mint 1768 műsort produkált a megye 264 mozgóképszínháza. A MOKÉP mozijaiban 324 000 jegyet vásárol talc, a társadalmi mozikban 19 000- et (Az más . kérdés, hogy pontosan kétszerannyi jegy állt rendelkezésre.). A Sza- bolcs-Szatrpár megyej^ mozinézők arányé ""“nem " csökkent észrevehetően, a megyei MOKÉP 97 százalékra teljesítette a tervét. Ez igen jó arány az országos adatokhoz képest Nyíregyháza pedig egyenesen felfelé ível. Most hogy negyediknek belépett az ország egyik legszebb filmszínháza, a Krúdy mozi a maga 600 férőhelyes nézőterével, az eddigi három mozi nyolcszázhuszonhármas befogadóképessége kis híján megduplázódott Május közepén, amikor a kertmozi ezer férőhelye is rendelkezésre ált egyetlen pillanatban 2902 néző ülhet az öt vetítővászon előtt. A júniusi moziterv egyedül Nyíregyházán negyvennégy film bemutatására épül, ez Is majdnem kétszer annyi, mint az év első három hónapjában bemutatásra került Nyilvánvaló, hogy a nagyobb változatosság, a több férőhely, a választék bővülése és főleg a kulturált környezetű új filmszínház megyeszékhelyünk lakóiból újabb ezreket szoktathat rendszeres mozilátogatásra. Milyen filmekre van igény? A „fesztiválfilmek“! a „Falak”, valamint a „Csend és kiáltás” eléggé közömbös hatást váltott ki városunk mozilátogatóiból. Ez azért is különös, mert városunk mozilátogatóinak zöme diák, alkalmazott és értelmiségi, ezt világosan mutatja az az enyhén lefelé hajló ív, amit a mozilátogatók száma mutat elsejétől a hó végéig, vagyis a havifizetések pénztárcájának grafikonját Külön téma lenne: belenyugodjunk-e, hogy csak az értelmiségiek járjanak moziba. Ehhez gondolni kellene külvárosi kis filmklubok, kismozik szaporítására is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a szép Krúdy mozi puszta lété is esetenként százakat hódított meg a filmnek. A három mozi látogatóinak szánt* nem csökkent érezhetően. Akik estéről estére a Krú- dyban ülnek, az szinte egészében többlet Becsülni kellene ezt, megtudakolni a közönség véleményét Igényét Reméljük, lesznek viták is. Ez mindig fokozza az érdeklődést. Mi itt még úgy sem félünk a kon- kurrenciájától, mint az ország más részein. Szeretünk emberek közé járni, együtt lenni; nevetni, meghatódni másokkal. Ezt a pozitív szabolcsi tulajdonságót Hűnél hamarabb meg kellene tisztelni az igényekből nőtt, hozzánk szabott önállóbb megyei műsorpolitikával. (— * -4 Kufijaharapásf — kockacukorral A kutya a földművesszövetkezeti bolt ajtaja előtt feküdt. Véletlenül ráléptem a farkára. Dühösen vakkantott és a lábamba kapott. No, ennek a fele se tréfa — gondoltam —, és érdeklődtem, hol találok orvost ebben a faluban. A doktor megnézte a sebet, lemosta alkohollal, bekente jóddal, azután tapasszal beragasztotta. — Semmi az egész — mondta. — És ha a kutya veszett volt? — kérdeztem. — Ismerem itt az összes kutyákat. Nincs közöttük beteg. — Jó, de egyik percről a másikra is megveszhetett! — Hogy nézett ki az a kutya? — kérdezte az orvos. — Nagy, fehér, az orrán fekete folt. Az orvos bólintott: — Jól ismerem. Morzsa a neve. Nem volt veszett! De ha mégis, rögtön megtáviratozom magának. — Jóval vigasztal! — dühöngtem. Megtörténhetik, hogy addigra négykézláb fogadom a táviratkihordót, ugatok és beleharapok. — Nem megy olyan gyorsan. Veszettségnél habzik a száj. A táviratkihordó észrevenné és elmenekülne, mielőtt megharapná — mondta. — Tréfál? — Mondja csak, ugatott a kutya? — kérdezte még mindig vidáman mosolyogva. — Igea — Na lássa. Amelyik kutya ugat, az nem harap. — De harapott! — Mert a farkára lépett Ebben a pillanatban fiatal nő lépett a rendelőbe, mögötte a nagy fehér, fekete foltos kutya állt meg az ajtóban. Az orvos elvégezte a bemutatás szertartását — Engedje meg... A feleségem... A kutya pedig az én Morzsám... Az eb barátságosan csóválta a farkát, amelyre negyedórával előbb ráléptem, közelebb lépett, és az orvos szavára a pracliját nyújtotta. Az asszony két kis kockacukrot vett ki táskájából és felém nyújtotta: — Barátkozzanak met, adja oda neki a cukrot Szót fogadtam, a kutya ismét bebizonyította, hogy élesek a fogai, mert a két szem kőkemény cukrot ágy kettéharapta, mintha vajból lett volna. Aztán megnyalta a szája szélét. — Most már tudja, hegy miért voltam biztos a dolgomban. Amikor leírta a kutyát, tudtam, hogy az enyém. Morzsa odafeküdt a lábam elé. Az asszony ismét kockacukrot nyomott a kezembe. Az orvos kisfia nőtt He a kutyáért, de Morzsa néni mozdult A kisfiúra twtett tekintete azt jelentette: „Nem vesztem meg itthagyni a cukrot”. Palás« Lés**
