Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Tanácskozik a népfronlkongresszus (Folytatás a 2. oldalról) zetiségi politikánk következetessége jut kifejezésre, hanem az is, hogy az együttműködést fontos összekötő kapocsnak tekintjük a népek közötti baráti kapcsolatok ápolásában is. Nemzetközi tevékenységünk elválaszthatatlan a szocialista nemzeti egység politikájától. Szembenállásunk az imperialista agresszióval, szolidaritásunk a béke és a haladás erőivel népi-nemzeti ügyünk, amelyben különösképpen kell és lehet erősíteni a nemzeti egységet. Nemzeti függetlenségünk és jövőnk érdekei ezt kötelességünkké teszik. A Hazafias Népfront kapcsolata más országok hasonló haladó mozgalmaival, más népekhez fűződő szolidaritási kapcsolataink, az ENSZ-társaság tevékenysége, a kétoldalú baráti kapcsolatok ápolása — elsősorban a szocialista országokkal —, mind olyan szálak, amelyek erősítésével a béke és a haladás ügyét mozdítjuk elő, s egyben nemzeti ügyünket is szolgáljuk. II. A Hazafias népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront mindennapi mozgalmi tevékenysége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nemzeti céljaink szolgálatában — fejlődött Erősödtek a népfront szervei, kialakultak főbb munkaterületeink és szélesedett mozgalmunk hatósugara. Országos testületeink rendszeres«! működnek. Az országos tanács és az elnökség több ízben vitatott meg olyan nagy jelentőségű politikai dokumentumokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága bocsátott vitára és amelyekkel kapcsolatban a Hazafias Népfront véleményét kérte. Ilyenek voltak — időrendi felsorolásban: — a KISZ kongresszusi irányelvei, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei, a gazdasági reform kérdései és az MSZMP IX. kongresszusának irányelvei. Ezenkívül minden esetben megvitatták országos testületeink a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatokat.' Megvitattuk az új választási törvény elveit, az ország- gyűlési képviselői jelöléseket, a Hazafias Népfront választási felhívását és külön foglalkoztunk a választások értékelésével, valamint a képviselők és a tanácstagok választókerületi munkájával, illetőleg az ezzel kapcsolatos népfrontfeladatokkal. Sokoldalúan tárgyaltál? országos testületeink a népfrontmozgalom belső ügyeit, szervezési kérdéseit, feladatait és p: cblémáit. A területi népfrontbizottságok is aktívak voltak, rendszeresen foglalkoztak a soron lévő országos és helyi kérdésekkel. A maguk körében is hasznos politikai munkát végeztek és sok esetben kezdeményeztek kereteiken túlmenő, többé-kevés- bí sikeres akciókat. Működésük általában véve fejlődő, azonban ezzel kapcsolatban több probléma is felmerül. Egyik ezek közül az egyes szintek problémája. A fővárosi és megyei népfrontbi- zottságok munkamódszere és tevékenységi köre már régebben kialakult és elnökségük működése rendszeres, konszolidált A községi népfrontbizottságok fejlődésében sok az egyenetlenség. Főleg az elhanyagolt külső területekre terelődött a figyelem. Van Is előrehaladás a kisebb települések és tanyák körzeti népfrontcsoportjai szervezésében és a külterületek társadalmi-kulturális problémáinak napirendre tűzésében. Más természetű problémakör, hogy a korábbi években nagyobb számban és élénkebben tevékenykedtek a sokféle akcióbizottságok, viszont állandóbb munkabizottságok létrehozásával szemben tartózkodás nyilvánult meg. A tapasztalát az, hogy a népfrontbi- zoftság annak arányában tud eredményesen működni, ahogyan a társadalmi erők minél szélesebb körét tudja mozgásba hozni. A népfrontmozgalom mindennapi munkájában — az •rvendetes fejlődés ellenére — bizonyos torzulásokkal is szembe kell nézni. Egyik ilyen a tömegszervezeti munkamódszerek eluralkodása egy-egy területen. Sok népfrontbizottság és népfronttitkár akkor elégedett, ha a népfront olyan operatív hatáskörökre tesz szert, amik folyamatos rutinmunkával járnak. Az ilyen tevékenység ellenkezik a népfront mozgalmi jellegével és párhuzamosságokat szül. Másik ilyen torzulás, hogy sok helyen a társadalmi erők szűk körét vonják be a munkába. örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a mostani népfrontválasztásokon növekedett a népfront társadalmi erőinek gárdája. A népfront munkaterületei most már hagyományosan kialakultak, bár a fejlődés során változnak is. Állandósultak és törvényben is meghatározottak a Hazafias Népfront alkotmányjogi funkciói. Azaz az államhatalmi szervek létrehozásával és működésével kapcsolatos népfrontfeladatok. Ezekben testesül meg legjobban a népfront nerú- zeti egységet képviselő jellege, s egyben politikai felelőssége. A jelölések és a választások időszakában a népfrontbizottságokban úgy kell politizálni, hogy mind a választási agitáció, mind a jelölések keretei között szigorúan és teljességében érvényesüljön a szocialista nemzeti összefogás politikája, városon és falun egyaránt A választók és a választottak közötti rendszeres kapcsolat szervezése a gyakorlatban formálódik, s teljesen kialakultnak még nem is mondható. A lényege az, hogy a népfrontmozgalom egyik oldalról a választók állásfoglalásainak és igényeinek közvetítője az államhatalmi testületekhez, a másik oldalról pedig az állami politika közvetítője a választókhoz. Az országgyűlés és a tanácsok államhatalmi testületek, a népfront testületéi pedig mozgalmi szervek. Viszonyuk lényege az, hogy a népfrontmozgalom közreműködik az államhatalmi testületek létrehozásában és a létrehozott testületekben szószólója a népfrontpoliti- kának. Gondoskodik az élő kapcsolatokról a képviselők és a választók között. Hagyományosan kialakult és sokoldalú népfrontmozgalmi munka a község- és várospolitikai tevékenység. Ez is kétoldalú tesvékeny- ség: egyfelől a kommunális vezetés terveit, törekvéseit ismerteti és népszerűsíti a lakosság körében, másfelől a lakosság állásfoglalását, igényeit, bírálatát és javaslatait közvetíti a felelős tanácsi szervekhez. A korábbi időszakban főleg az előbbi került előtérbe. A társadalmi munka szervezését ezután is épp úgy kell szorgalmaznunk, mint korábban, azonban a felelős községi és városi elhatározások szélesebb társadalmi alapokra helyezését kell erősítenünk szemben az egyoldalú ismertetéssel és népszerűsítéssel. A tanácsok szerepét, felelősségét és tömegkapcsolatait az növeli leghatékonyabban, ha az eléjük kerülő ügyekben lehetőségük van az állásfoglalásra, fontos tehát, hogy az ügyek az előkészítés olyan fokán kerüljenek tárgyalásra, amikor még érdemben, a lehetséges megoldás következményeit mérlegelve lehet vitatni a napirendre tűzött kérdéseket. A nagyobb tanácsi önállóság és a szükséges demokratizálódás feltételei között szükségszerű az ilyen irányú fejlődés. Az új mechanizmus feltételei között megnövekszik a tanácsok gazdálkodási felelőssége, ez megköve'eli, hogy döntéseiket szélesebb társadalmi alapokra helyezzék át. Gazdaságpolitikai, mozgalmi tevékenységűn k á korábbi időszakban csaknem teljesen a falura és a mező- gazdaságra szorítkozott, ott viszont igen sokoldalú volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséig két fő irányban tevékenykedett a népfront- mozgalom: a szocialista átszervezés propagandájával foglalkozott és azzal, nogy a termelési kampányokat társadalmi szervezőmunkával alátámassza. Az átszervezés befejezésével új helyzet állott elő, amiben a népfront- bizottságok féligmeddig megtalálták új munkaterületeiket: a szakismeretek terjesztését, a termelőszövetkezeti klubélet fejlesztését, a versenymozgalom szélesítését, a szocialista brigádok A népfront jellege, helye és szerepe kialakult. Mégis vannak nem egészen tisztázott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfej- lesalés szempontjából — állást kell foglalnunk. Hazánkban a népfront- mozgalom szervezetten 1941- ben kezdett kibontakozni. A főbb események és megnyilvánulási formák a következők voltak: a Népszava karácsonyi száma 1941- ben, a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása 1942-ben, a Magyar Front megalakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létrehozása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunisták kezdeményezték és szervezték, de részt vettek benne a baloldali szociáldemokraták, a kisgazdapárt haladó tagjai és a parasztpárt képviselői is. Ezek az első népfronttömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők mozgalmi szövetkezése formájában jöttek létre. A felszabadult területeken 1944. decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mint a Magyar Kommunista Párt a szociáldemokrata párt, a kisgazdapárt és a nemzeti parasztpárt népfront jellegű koalíciós pártszövetsége — amelyből Budapest felszabadulása után a szakszervezetek csatlakozásával — fejlődött ki felszabadult országunk népfrontmozgalma. Igen változatos szervezeti formák és többféle politikai törekvés változásain keresztül. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártok koalíciója volt az ország demokratikus átalakításának és újjáépítésének programjával, de oly módon, hogy a pártok külön listával indultak a két első választáson — 1945-ben és 1947-ben; viszont a kormány a front koalíciós kormánya volt. Ennek megfelelően a Függetlenségi Front tulajdonképpen a pártközi értekezletek egyezkedéseiben valósult meg. A helyi politikai életben azonban kezdetben a nemzeti bizottságok valóságos népfrontszervek voltak, amelyekben kommunisták, más pártbeliek és pártonkívüliak összefogása nyilvánult meg a régi hatalom bázisainak a szétverése és az új néphatalom megszervezése céljá* erősítését, a szövetkezeti bizottságok tagjainak oktatását jogaikra és kötelességeikre, a jogi felvilágosítás és tanácsadást, továbbá a társadalmi munka külön féle formáit (műszaki tervek, fejlesztési programok kidolgozásút), stb. A népfront művelődéspolitikai mozgalmi tevékenysége kezdettől fogva kiterjed kulturális életünknek szinte minden területére. Különösen az iskolai oktatásban továbbá a felnőtt analfabéták oktatásának szemezésében és a mezőgazdasági szakmunkásképzésben vált jelentősebbé a mozgalom közreműködése. Ezenkívül az ismeretterjesztésben, a könyvbarátmozgalomban te- vékenyked'ek a népfronltl- zottságok széles körűen, önálló művelődéspolitikai tevékenységet a mezőgazdasági szakkörök szervezésében és a politikai ismeretteriesz- tésben fejtettünk ki. Kezdeményezéseket tettünk a tanyai népművelés, továbbá a politikai-gazdasági ismeretterjesztés fejlesztése érdekében. Folytatni kell a tanyai településekről való gondoskodást, valamint a külterületek népművelésének erősítését. További feladatunk a szép eredményeket felmutató honismereti mozgalom még szélesebbé tétele és ezenbelül a szocialista és más forradalmi hagyományok ápolása. val. Lényegében ugyanilyen jellegű népi szervek voltak a földosztó bizottságok is. Az új demokratikus állami szervek létrehozása azonban megszüntette a népi szervek működését és szerepüket helyileg is a pártközi értekezletek vették át. A két munkáspárt egyesülésével és a szocialista átszervezés programjának napirendre kerülésével azonban az az álláspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoalíciót és 1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfront jellegű politikai szövetség már lényegében elvesztette pártkoalíció jellegét és a munkás-paraszt szövetség lett politikai bázisa, abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt vezetésével szövetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő politikai erők. Ennek megfelelően az így megszerveződött népfront a választásokon egységes listával indul, s a többi pártok tevékenysége fokozatosan meg is szűnt. Ez a népfronttömörülés azonban a személyi kultusz viszonyai között teljesen formálissá vált 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s ez év októberében tartotta első kongresszusát. Ez szintén nem pártkoalició volt hanem a különféle társadalmi szervezetek és egyes személyek tömörülése a Magyar Dolgozók Pártja köré a szocialista építés programja alapján. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azonban a népfrontmozgalom nem tudott konszolidálódni. S olyan Irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a párton- kívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzékévé. 1957-ben — az ellenforradalom leverése után — teremtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt határozott állásfoglalása: a népfront nem a pártonkivü- liek szervezete, nem is tömegszervezet, hanem széles demokratikus társadalmi, politikai tömegmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője, összekapcsolja a tömegszervezeteket, társadalmi és kulturális szervezeteket: de legyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfrontpoliti- tikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak. Ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé. A Hazafias Népfront nem tömegszervezet, hanem politikai tömegmozgalom, amelynek eszmei és politikai vezetője a párt, s amely a szocialista társadalmat alkotó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésében részt vevő erők együttműködésének legtágabb mozgalmi kerete. A Hazafias Népfrontmozgalom programja a szocializmus teljes felépítése, amely a párt népfrontpolitikáján alapszik és célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szocialista építésbe. A népfrontmozgalom állandó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyekben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a pártonkívüli tömegek, tehát keretükben szervezetileg is a nemzeti egységfront valósul meg. A népfront ilyen jellegében és szerepében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé: döntő eleme a szocialista demokráciának és tömegbázisa az állami szerveknek. Társadalmunkban már elfoglalta a helyét a népfront és mind több területen eredményesen be Is tölti szerepét, noha fejlődési lehetőségeit még korántsem merítette ki. Tisztelt kongresszus! Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfroritmozgálmunkat? Elnökségünk is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfejleszteni népfrontmozgalmunkat. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági mechanizmus feltételei között is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politikát, a szocialista nemzeti egység politikáját kell folytatnunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a népfront szerepe és különösen a szocialista demokrácia és nemzeti politikánk vitele szempontjából különleges jelentőségű. Éppen ezért azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy tegye magáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk továbbfejlesztésének feladatai tekintetében is ennek megfelelően foglaljon állást. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy tovább csökkentsük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságának kiterjedését. Népfrontunknak nincsenek kollektív tagjai, de részesei a népfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a különféle társadalmi szervezetek és mozgalmak. Erősítenünk kell tehát részvételüket a népfront mozgalmi tevékenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szervezzünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem toborozhatunk új tagokat, de bővíthetjük a ténylegesen közreműködő társadalmi erők körét, különösen olyan rétegekből és helyekről, ahonnan még kevés az aktív részvevő. Gazdagítani kell és lehet mozgalmi munkánkat is. Megőrizve a bevált hagyományos módszereket, újakat is kell kifejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a helyi területi népfrontbizottságokat is. A következő időszakban, a szocializmus teljes síi. A népfronfmozgalom történeti fejlődése és továbbfejlesztése felépítésének fázisában növekednek társadalmunk olyan politikai feladatai, amikor nem egyes akciókról és szervezési kampányokról van szó — hanem a közvélemény, a társadalmi tudat és a köz- gondolkodás állandó formálásáról. Ilyen feladataink bontakoznak ki a gyakorlatban a gazdaságirányítás rendszerével, a szocialista demokrácia fejlesztésével* vagy a hazafiság ápolásával kapcsolatban. Ilyen területeken fejlesztenünk kell mozgalmunk vitafórum jellegét, de mélyebbre is kell hatolnunk és a helyzetfeltárás, a helyes és haladó tendenciák erősítése, valamint a visszahúzó erők leküzdése érdekében új tevékenységi módokat is ki keli alakítanunk. A népfront szervezettsége n szükséges mértékig helyes és elkerülhetetlen, de ezea túlmenően már az elbürokratizálódás veszélyét idézi elő. Az apparátusnak is, a népfrontbizottságoknak is az a teendőjük, hogy a kifelé ható munkát szervezzék, ■ minél több közéleti felelősséget érző társadalmi erűt mozgósítsanak. A Hazafias Népfront tevékenységi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk továbbfejlesztése, különösen az, hogy a városokban is intenzívebbé tegyük a mozgalmi tevékenységet. A népfrontmozgalom tevékenysége több irányú: a tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a következőket: — A választások során betöltendő alkotmányos funkciók; — A párt és állami vezető szervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos politikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása; — Ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdeményezései és akciói is vannak; — Végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végeznie a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széles körű, sokakat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el Azonban mindenfajta működésünkben törekedni kell arra, hogy hatékonyabban, állandóan növekvő eredménnyel fejtsük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi munka- megosztásban. Népfrontmozgalmunk továbbfejlesztése ilyen széles skálán tárul elénk. Hogy ebből minél többet realizálhassunk, ahhoz működési, munkaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért terjesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a népfront jellegén, hanem, hogy a fejlődés során kitisztult jellegét, bevált szervezési módszereit minél világosabban kifejezésre juttassuk. Természetesen új elemek i4 vannak javaslatunkban, azonban ezeknek is az az értelme, hogy jobban felkaroljuk és erősítsük a bevált régi elemeket, s újakkal váltsuk fel az elavultakat. Tisztelt kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Tevékenységünk szilárd politikai alapokra támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyanezt kell tennünk, amit a Hazafias Népfront újjászervezése óta eltelt évtizedben tettünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szilárd meggyőződésünk, hogy mozgalmunk munkája értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájárulás nemzeti céljaink eléréséhez. a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban.
