Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. CGYESÖt/ETÉRf AZ MSZMP SZAB0LC8-SZA TMAR MEG TE! I ÉS 4 MEGYE! TANÁCS XXV. ÉVFOLYAM, M. SZÄM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 18, CSÜTÖRTÖK Összeült a népfrontkongresszus Szerdán délután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Hágában megnyílt a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Részt vett a IV. kongresszus megnyitó ülésén és az elnökség tagja volt többi között: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 4 Nemes Dezső, az MSZMP KB pártfőiskola igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. a Budapesti Pártbizottság első titkára. Ugyancsak az elnökség tagja volt Dr. Bartha Tibor református püspök, Dr. Brezanóczy Pál c. püspök, római katolikus apostoli kormányzó, Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövet- Bégének elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Dr. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs megyei bizottságának első titkára, Dr. Ortutay Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke, Pióker Ignác, nyugdíjas, Kossuth-dljas gyalus. Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Szabó Pál, Kossuth-díjas író, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte a kongresszus részvevőit. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra, majd szünet után a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját Erdei Ferenc főtitkár terjesztette elő. Az Országos Tanács referátuma Tisztelt kongresszus! 1964. tavaszán tartott HL kongresszusunk óta a nép- frontmozgalom a megszilárdulás és az egyenek vonalú fejlődés útján haladt ‘előre. Erről az időszakról úgy szántolhatunk be a most összeült kongresszusnak, hogy változatlan az a fő irány, amelyet a Hazafias Népfront az ellenforradalom utáni konszolidáció óta követ; és ebben az irányban folyamatos erősödés, a Hazafias Népfront szerepének és Jelentőségének fokozatos növekedése következett be. Ez az egyenes vonalú fejlődés arra is alkalmat ad, hogy hosszabb távlatban is áttekintsük a népfrontmozgalom helyzetét, szerepét és előrehaladását. További feladatainkat ezen az alapon tűzhetjük ki. A néphatalom kivívása, megvédése és megszilárdítása: a szocializmus alapjainak lerakása, szocialista társadalmunk fejlesztése és ezen az alapon elért nemzeti előrehaladásunk egyértelműen bizonyítja, hogy hazánkban sikeresen valósítjuk meg azt a népfrontpolitikát, amelyet a munkásosztály és pártja kezdeményezett, s amelyhez társadalmunk mind szélesebb körei csatlakoztak. A nemzeti egység politikája ez, amely a szocializmus alapjain teremti meg a munkásosztály, a parasztság, továbbá az értelmiségi és egyéb rétegek szövetségét. I. Mépfrontpoiitikánk megvalósulása és fejlesztése Helyes volt ez a politika, ezt különösen bizonyítja, hogy nemzeti "fejlődésünk néhány történelmi jelentőségű feladatát sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a néphatalom megvédése és . megszilárdítása, továbbá a mező- gazdaság szocialista átszervezése. A legfőbb ez utóbbiban az hogy a termelés csökkenése nélkül valósult meg a szövetkezeti átszervezés, továbbá olymódon, hogy az átszervezés után gyorsan konszolidálódott a termelőszövetkezetek nagyobb része, s a mezőgazdasági termelés — viszonylag fogyatékos anyagi-műszaki feltételek mellett — erőteljesen fellendült. Ilyen jelentőségű — és szintén sikeresnek ígérkező — feladat a gazdaságirányítás reformja is. amely növeli a gazdálkodó szervek kezdeményezését és felelősségvállalását, gyarapítja népgazdaságunk erőforrásait. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb viták kibontakozása magában véve is eredmény, de még- inkább eredménynek tekinthető ezek tartalma, jellege. Igaz, a szocialista gondolkodástól távol álló nézetek es a szocializmus korábbi fázisában megrekedt felfogások is kifejezésre jutnak közvéleményünkben, azonban ezekkel szemben mind erősebb a hangja a haladó, de- mokratikus szocialista szemléletnek. Tudományban, irodalomban, művészeiben, egész közgondolkodásunkban és a társadalmi közvéleményben tanúi vagyunk az ilyen irányú fejlődésnek. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy oldottabb és javuló tendenciájú társadalmunk közérzete, annak ellenére és azzal együtt, hogy ilyen légkörben élesebben jelennek meg társadalmunk problémái és ellentmondásai. De éppen ilyen társadalmi légkörben közelebb is jutunk igazi megoldásukhoz. Ezt a folyamatért akarjuk a továbbiakban is előrevinni. A Hazafias Népfront mostani kongresszusa is ennek a fejlődésnek egyik állomása, továbbvivő lépcsője. Népfrontpolitikánk, a szocialista nemzeti egjjség politikája tehát fejlődőben van. Mindaz, amit eddig elértünk, e politika helyességét igazolja, s minden feladatunk, amit jövőnk érdekében meg kell oldanunk, ezen az alapon tűzhető ki. Társadalmi fejlődésünk a szocializmus teljes felépítésének időszakába lépett. Amint eddig is a szocializmus alapján sikerült megoldani, nemzeti fejlődésünk nagy történelmi kérdéseit, úgy a jövőben is a szocializmus teljes felépítésének útján érhetjük el további céljainkat. Ezért nemzeti célunk a szocializmus teljes felépítése. Amit eddig elértünk, meggyőzően bizonyítja a szocializmus erejét nemzeti fejlődésünkben. Társadalmunk aníagonisztikus osztályellen- téteinek megszüntetése, népünk életszínvonalának általános és nagyarányú felemelése, a közműveltség ki- terjesztése és növelése, nemzed iparunk nagyarányú és gyors ütemű kifejlesztése, mezőgazdaságunkban az elmaradottság leküzdése, a hatalmas távlatú fejlődés alapjainak a megteremtése — mind olyan nemzeti vívmányaink, amikre csak a szocializmus rendszerében voltunk képesek. Továbbfejlődésünk legdöntőbb tényezője, hogy a szocialista nemzeti egység társadalmi alapjait hogyan tudjuk tovább erősíteni. Fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szövetség. Az egykor többségében paraszti lakosságú Magyarországnak szám szerint is a legnagyobb osztálya lett a munkásosztály, mellette az egykor osztályokra, rétegekre tagolt parasztság a szövetkezeti gazdálkodás egységes alapjain szocialista parasztsággá formálódik és mind nagyobb részének munka és életkörülményei válnak hasonlóvá a munkásokéhoz. Ezen az alapon a munkás-paraszt szövetség mind tartalmában, mind formájában változik, de változatlanul szocialista fejlődésünk és nemzeti előrehaladásunk fő pillére. A társadalmi és nemzeti haladás fo ereje változatlanul a munkásosztály és pártja, amelynek politikai törekvései es világnézete a fejlődés során mindinkább áthatja a parasztságot és a többi rétegeket is. E szövetség erősítésében és fejlesztésében sok és új meg új tennivalónk van. A gazdasági és társadalmi fejlődés szüntelenül előrehalad és egyes kérdésekben szükségszerűen újabb nézetkülönbségeket és érdekütközéseket is felvet. Ezek feltárása és elvi következe- tességű megoldása a szövetség erősítésének útja, s ebben a Hazafias Népfrontnak különösen fontos és sajátos szerepe van. A megnövekedett munkás- osztály nemcsak a városokban és ipartelepeken, hanem országunk minden településén jelen van és fal- vaink lakosságának is mind nagyobb részét alkotja. Ezért szinte minden lakóterületen közvetlenül is részt vesz a társadalmi tevékenységben, a kommunális ügyek intézésében. s egyénenként és családonként osztozik a gondokban. Ilyen szálakkal is kapcsolódnak a munkások a népfrorttmozgalomhoz, s e kapcsolatokban közvetlenül és mindennapi gyakorlatként is megvalósul a munkásosztály szövetsége a parasztsággal és a különféle értelmiségi és egyéb rétegekkel (Folytatás a 2. oldalon) KALL4I MEGNYITÓ A Hazafias Népfront IV. országos kongresszusa mozgalmunk csaknem 30 éves történetének újabb kiemelkedő állomása.- Hazánk politikai életének nagy jelentőségű eseménye ez: az egész nemzet hivatott fóruma ült össze, hogy tanácskozzék olyan fontos kérdésekről, mint országunk további felemelkedése, népünk jólétének, kultúrájának további fejlődése, hazánk és a világ békéjének biztosítása. Szeretettel üdvözlöm kongresszusunk küldötteit, őszinte tisztelettel és barátsággal üdvözlöm a külföldi testvéri népfront- és nemzeti egységfront-mozgalmak képviselőit, akik elfogadták meghívásunkat, s részt vesznek kongresszusunk munkájában. Négy évvel ezelőtt, 1964. márciusában tartottuk legutóbbi kongresszusunkat. Az azóta eltelt idő alatt ismételten bebizonyosodott, hogy a szocialista Magyarország csakis a nemzet minden erejének összefogásával teremthető meg, s ebben fontos politikai szerepe van a Hazafias Népfrontnak. A‘ Hazafias Népfront a szocialista Magyarország teljes felépítésének nélkülözhetetlen tényezője lett Kongresszusunk feladata, hogy az elmúlt idők tapasztalatai, s a jelenlegi körülmények figyelembe vételével meghatározza a mozgalom legközelebbi konkrét tennivalóit. Ez a feladatmeghatározás már a kongresszust megelőző hónapokban megkezdődött Csaknem négyezer falugyűlést és száz városi gyűlést tartottunk, amelyeken mintegy félmillió állampolgár vett részt. Ezeken az eszmecseréken szóba került fejlődésünk minden alapvető, fontos kérdése. A viták igazolták, hogy a tömegek helyeslik pártunk és kormányunk politikáját, készek annak valóra váltására. Az előkészületek során GYULA BESZÉDE újjáválasztották a népfrontbizottságokat örvendetes, hogy nagyon sok fiatal, a közéleti tevékenységet most kezdő honfitársunk kapcsolódott be bizottságaink munkájába. Sorainkban most együtt vannak azok, akik már a fasizmus ellen vivott harc időszakában, azok, akik a szocialista hatalom kivívásáért és megszilárdításáért folytatott küzdelem során, a azok is, akik most, legújabban jegyezték el magukat a népfronttal. Mozgalmunk igazi erejét és befolyását éppen az adja, hogy benne harmonikusan együtt dolgoznak a nemzeti összefogás, a nemzeti egység gondolatának különböző nemzedékekhez tartozó harcosai. A Hazafias Népfront munkájának értelmét történelme során mindig az adta, hogy a munkásosztály vezetésével a nagy nemzeti célok megvalósítására tömörítetté a társadalom erőit. Nemzeti egységtörekvésekkel történelmünk korábbi szakaszaiban is találkoztunk. Szilárd és erős nemzeti összefogás azonban csak akkor vált lehetővé, amikor a történelem színpadán megjelent a tudományos szocializmus eszméivel felfegyverzett munkás- osztály, amelynek céljai nem a szűkén vett osztályérdekeket, hanem minden elnyo- mott osztály és réteg érdekeit fejezik ki. Befejezésül a többi között ezt mondotta: Amikor munkánkat megkezdjük, kifejezzük azt a sziláid meggyőződésünket, hogy mozgalmunk a kongresszus magas fórumáról ismételten kinyilvánítja egyetértését nagy nemzeti célkitűzésünkkel, a szocializmus teljes felépítésével, s közvetlenül és hatékonyan hozzájárul annak megvalósításához. Meggyőződésünk, hogy kongresszusunk vitája, javaslatai, és állásfoglalásai tovább erősítik társadalmi osztályaink és rétegeink összeforrottságát, segítik népünk anyagi, erkölcsi és kulturális felemelkedését. Meggyőződésünk, hogy kongresszusunk ismét e! len kifejezi teljes egyetértését a Magyar Népköztársaság külpolitikájával, az imperializmus ellen, a békéért, a társadalmi haladásért folytatott állhatatos küzdelmével. Amikor ismételten üdvözlöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, engedjék meg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy kongresszusunk újabb nagy állomás lesz a szocialista nemzeti egység erősítésének, hazánk további felvirágoztatásának, népünk boldogulásának, a szocialista Magyar- ország teljes felépítésének történelmi útján.
