Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

Ipartelepítés és hatása Szabolcsban Apróságokon múlik Körséta vevői minőségben Negyedszázaddal ezelőtt még nem okozott különösebb gondot Szabolcs-Szatmár megye ipari üzemeinek fel­sorolása. A megye iparát a léhány szeszgyáron, malmon kívül csak a magánkisipar es a szintén magánkézben évő Tiszavasvári Alkaloida, íyírbogdányi petróleumgyár, a Demecseri Burgonyafeldol­gozó és Savanyítóüzem, a Kisvárdai Vulkán, a malmok mellett időszakosan dolgozó olajütők, s az év nagy ré­szében csendes dohánybe­váltók képviselték. A mun­kások létszáma még a két­ezret sem haladta meg. Ma már nem lenne kSny­nyű feladat a megye ipari üzemeiben előállított cikkek listájának összeállítása. A megmaradt éa jelentős be­ruházásokkal tovább fej­lesztett üzemekben, gyárak­ban nem csak a termelés mennyisége, hanem as elő­állított cikkek választéka ts sokat bővült Emellett sok olyan iparág, vagy terméke honosodott meg megyénkben, amelyeket azelőtt a szabolcsi ember sok esetben még hír­ből sem ismert, S ez alól a régi üzemek sem kivételek. Tisza varvá­riban új gyógyszereket ké­szítenek és csomagolnak, a nyírbogdányi üzemben vaze­lint gyártanak, a nyírbátori gyártelepen mosószereket, takarmánytáp alapanyagot, gyertyákat állítanak elő. A hajdani kisvárdai öntöde sok új terméke közül a legje­lentősebb a radiátor és a párhuzamos satu, valamint a víz- és gázvezeték szerel­vények készítése. A gyorsabb ütemű iparo­sodás útját már egész sor új üzem, gyár egyengeti. Beiegrádon perli tgyár ter­mel, Nyíregyháza büszkesé­ge a konzervgyár és a gu­migyár, az üvegtechnikai üzem, a Hajtómű- és Felvo­nógyár nemrégiben létesí­tett új gyáregysége. Terve­zés alatt van a hullámdo­boz- és zsákgyár, továbbá a tejtermék- és tejporgyár. A déli ipari övezetben egy sor új üzem, vagy gyáregység alapjait készülnek lerakni. A megyeszékhely iparoso­dásával lépést tart a vidéki is. Tiszalökön és Vásárosna- ményban a budapesti Láda­gyár létesített telepet, Máté­szalkán is új üzemben ké­szülnek a motorok és al­katrészek, Nyírbátorban — a Csepel Autógyárral koo­perálva rohamos fejlődésnek indult a Vastömegcikkipari Vállalat. Fehérgyarmaton még ez évben elkészül a korszerű, automata téglar gyár, Vásárosnaményban pe­dig megkezdték az ország legkorszerűbb huzalos, fa­forgácslapláda üzemének épí­tését A vidéki Ipartelepítés so­rán a tanácsi könnyűipari üzemek is egy sor új ter­mék gyártásának gazdái let­tek. A Szatmárvidéki Fa­ipari Vállalat új profilja a faipari kéziszerszám, vala­mint a mérővessző. Rövide­sen ide települ a faipar tanszergyártása. A Tiszalö- ki Vegyesipari Vállalat acél­szerkezetű nyílászárók ké­szítését vállalta, a kisvárda- iak függönytartók gyártását kezdték meg. Fontos szerepet töltenek be a megye iparának fejlesz­tésében a kisipari szövet­kezetek. Cikklistáikon a gép­gyártástól kezdve a ruha, lábbeli, bőrdíszmű, mű­anyagcikk, gyárberendezés előállítása egyaránt szere­pel, s nem egy már külföl­dön is keresett termék. Mindezek ellenére, még csak a kezdeti lépéseket tet­te meg megyénk az iparo­sodás felé. Az új elgondolá­sok, tervek, javaslatok azon­ban biztatóak. Mutatják, hogy a párt vi­déki ipartelepítési program­ja a megvalósulás felé ha­lad. Szabolcs ipara további beruházásokkal gazdagodik — nemcsak a távoli, de már a közeli jövőben is. Ez pe­dig több ezer ember hely­beli foglalkoztatottságát, a gazdasági, kulturális élet rohamosabb fejlődését & magával hozza. Tóth Árpád Üzletekben járva a vevők többsége éberen figyeli: mi változott az utóbbi hetek során? Hol és mikor tapasz­talni, hogy egyre inkább a vevő áll a középpontban? Izgalmas az ilyen figyelge- tés, hiszen minden átfogó ellenőrzésnél jobb a vevő szeme. Tej a palackban A minap egy vevő tért be a Szabadság téri önki- szolgáló boltba. Palackos te­jet akart átönteni edényé­be. A boltvezető bár udvariasan, rászólt: Sajnos, ezt nem szabad. Innen csak üvegben lehet elvinni a te­jet. A vevő azonban ravasz volt. Fogta üvegeit, kiment a bolt elé, ott beöntötte a tejet a kannába, majd visz- szaváltotta az üveget. Az ember elgondolkodik: miért kell csalafintaságra késztet­sz a vevőt? Ki jár jól az ilyen megkötésekkel? Mihez ini jár ? Sajnos a vevő nem ismer minden belker rendeletet. Ezért aztán nem is sejti, hogy milyen áruhoz milyen csomagolópapirt kell adni. A kenyérre ráteszik azt a le­heletnyi darabkát, rendben van. De ha valaki sok ap­róságot vesz, ahhoz külön kell venni egy papírzsákot? A jelek szerint igen. Még mindig találkozunk azzal, hogy 5 deka felvágotthoz is annyi papírt adnak, mint 25-höz. így a vevő sonka­árban veszi a papírt, jólle­het még a famentes könyv­nyomó is kilónként csak 11,72 forintba kerül. A Cse­mege Áruházban megoldot­ták a problémákat. Itt cso­magolnak, a vevő kívánsá­gának megfelelően. Az elő­recsomagolt áruk papírján azonban ők se tudnak segí­teni. Elkeserítő a liszt, a por- és kristálycukor zacs­kója. Ezt egy ízben már a megyei népi ellenőrzés is szóvá tette, javulás azonban nincs. Nem elég, ha a kis­kereskedelem igyekszik. A „kiszerelőket” is meg lehet­ne szorítani egy kicsit... Az üzlet előtt... Általában — ilyenkor ta­vasz elején, még bőven van sör az üzletekben. Sokan vesznek, azután kimennek a bolt elé, kinyitják a palac­kot, s megisszák a sört. A boltban — nagyon helyesen — nem szabad. De az ut­cán? Ehhez senkinek semmi köze. A minap a Csemege ajtaja között ittak hárman, már jó hangulatban. Talál­ni ilyeneket az Árpád utcai bolt előtt is, a Kiss Ernő utca sarkán lévő boltnál. A vevők közben jönnek-men- nek, belebotlanak az ivók­ba, akik ingaszerűen közle­kednek a járdaszegély és a pult között. Valóban nincs szabályrendelet, ami ezt tiltja? Mikor kezdődik ? Nyár közeledtén a vevő egyre inkább figyeli a rom­landó árun a szavatossági időt. A szemeskávén ez áll: Szavatossági idő: hat hó­nap. De mikor kezdődik? Mikor jár le? Ezt nem lehet megtudni. A konzervek leg­nagyobb részén nincs garan­ciális idő. A kekszek és cso­koládék papírján csak el­kent pecsét helye látszik. Én hiszek a kereskedőnek, aki azt mondja: tudják ők, s mire lejár egy-egy áru szavatossága, ki is selejte­zik. És ha nem? Van még gond a kereske­delemben. Viszont az apró­ságokon sok múlik. Példá­ul: a vevő megnyerése. Br L. Egészséges kezdeményezésként alig két hónapja műkö­dik hét termelőszövetkezet gépjavító vállalkozása Xagyvar- sányban. A fiatal, jól képzett szerelőgárda munkájával nagy segítséget nyújt a társult szövetkezetek erő- és munka­gépeinek üzemeltetéséhez. Képen: Szatmári Gyula, Böször­ményi Bertalan és Kovács Zoltán UE—28-as erőgép főjavítá­sán dolgozik. Hammel József felv. Villanások egy életútból Azzal fogad, hogy sokat szerepel ugyan, de sohasem tudja megszokni, hogy vele foglalkozzanak. De csak a kezdet nehéz, s jönnek az évek és az emlé­kek. A diákkorról, az apa korai haláláról, mezei jogá­szi érveiről, amelyek nem a dzsentriknek, hanem azok­nak jutottak ki, akik kenye­ret kerestek éa közben vé­gezték az egyetemet. Azokban az években volt fiatal, amikor az volt a di­vatos sláger, „havi kétszáz pengő fixszel az ember köny- nyen viccel.,.” Neki akkor egy nap tanulmányi szabad­sága sem volt, a tandíja kétszázhuszonnégy pengő egy évre. Mégis hogy tanult? Tandíjmentes volt, úgy. Dij- nokoskodott a bíróságon , nyolcvanért Bíró szeretett volna lenni. Harmincban doktorált, majd hat évig fogalmazó gyakornok volt Sokáig azt hitte, soha az életben nem fog érni a dip­lomával semmit. Tíz évi várakozás után bí­ró lett mégis. Osztotta az igazságot? Azzal válaszol, hogy bármennyire akarta, sokszor mégsem. „Akkori­ban erősen hangsúlyozták a bírói függetlenséget. De ha­mar meg kellett látnom, hogy ez a társadalmi vi­szonyoktól, a szociális vi­szonyoktól, az élettől való függetlenség...” Polgári pereket tárgyalt jóformán mindig. Most is emlékszik egy ügyre, amikor egy szegényparaszttal szem­ben védte a hatalmasok ér­dekeit a paragrafus. Próbál­ta áttörni az áttörhetetlen közeget Ha neki pillanat­nyilag sikerült jött a kúria, az pedig irgalmatlan volt. Voltak nagy ügyei? „Pol­gári pereknél? Nem. A tő­kés nagyon vigyázott a va­gyonára, jobban mint sokszor mi a társadalmi tulajdonra. Ellenben apró ügy sok volt. Aki elkövette, irgalmatlanul idehozták.” Mondja, hogy a bíró ük kor is látta a nyomort, a szegénységet, a szükséget. De követelmény volt, hogy ne politizáljon. A társadalom megítélése nem az ő dolga. Negyvenhétben jött haza hadifogságból. Negyven- nyolcban beiratkozott a párt­ba. „Nem voltam a felsza­badulás előtt kommunista, nem is állítottam soha. Egy­szer olvastam Kádár elvtárs­tól néhány sort, jól megje­gyeztem: mindenki síró cse­csemőként jött a világra, a körülmények formálják az embert azzá, ami lesz...” Húsz éve minden, vasár­nap délelőtt szemináriumot hallgatott Nyíregyházán, ott kóstolt bele, s szerette meg a politikai gazdaságtant — azóta is azt tanítja. Azután kinevezik a kisvárdai járás- bíróság elnökévé. Ott meg­bízzák pártpropaganda mun­kával. Kisvárdán volt az ötvenes évek elején. Akkor is, ami­kor nem volt könnyű bíró­nak és embernek is marad­ni. „Jött a rendelkezés, hogy az országot száz forintonként is el lehet lopni.” Büntetett. Kisembereket is, szigorúan. De igyekezett velük tisztes­séges hangon beszélni. „Azt az időszakot sem szégyellem, bár nem is dicsekszem vele. Hittem abban, amit mond­tak, amit mondtam magam is...” Azt mondja, hogy ötven­hatban mégsem azok fenye­gették, akiktől várta, hanem azok, akik megérdemelten kerültek börtönbe, s akiket ma is keményen megbüntet­ne. A nép bírósága volt a mienk, a hibák ellenére is. Olyan, amelynek el kellett végeznie a nehéz feladato­kat. Jó, — mondja —, hogy ha megrázkódtatással, ha keser­vesen is, de őszintén és jól­elvégezte a demokratizálást a párt. Megváltozott a világ. Vele együtt a bírák, az ér­telmiség. „Ennek az értelmi­ségnek ma már helye van, s önbizalma. Ezzel az értelmi­séggel szemben ma már nin­csenek fenntartások. Öröm ezt tapasztalni...” ötvenhét óta az értelmiség szervezetének, a TIT-nek megyei elnöke. Szívesen csi­nálja, amit csinál, örül neki, hogy azoknak lett igazuk, akik soha nem tagadták a marxizmus emberformáló erejét, s bíztak az értelmi­ségben. „Mi régiek sem va­gyunk azonosak 25—30 év­vel ezelőtti önmagunkkal...” A megyei bíróság elnöke egy évtizede. Bennszülött szabolcsi, tanúja volt, meny­nyit fejlődött ez a terület. Azt is, hogy még mindig nem eleget. S hogy ebből adódik a múlt sok maradványa, az ipartalanság, .a babona, a többiek. És ehhez járul az ingázás, a bíróság ebből következő sok tennivalója. Bosszús, amikor pesti lapok címében olvassa, megint egy szabolcsi ügy. Szabol­csot sötétnek tüntetik fel általában. Pedig ez így már nem igaz. „Sokan mondják: egyes ese­tekben enyhék vagyunk.” Az­zal folytatja, hogy a bíró dolga ma, benne élni a tár­sadalomban, megérteni az okokat, megismerni a szub­jektív körülményeket. És a maga eszközeivel igyekezzen segíteni. — A célt elérni sokféle­képpen lehet — folytatja —, a mi viszonyaink között nem muszáj verébre ágyúval lőni. Nevelni akarunk, az ítélettel is. Együtt a társa­dalommal, a munkahellyel. S ha ez sikerül, nyert ügyünk van. Emberség, kiegyensúlyo­zottság, megalapozottság az ítéleteknél — sokszor el­hangzanak még a beszélgeté­sen ezek a szavak. Talán hivatalosak és szárazak. De őszintéje, igazak. Ez a jogpolitjkánk. Lehetetlen egy ilyen élet­ről mást adni, mint villaná­sokat. Annyit még, hogy a hatvanéves Bálint Károly — aki negyven esztendeje dol­gozik a megye igazságszol­gáltatásában —, most húsz éve tagja a pártnak, s két évtizede bírósági vezető is. Köpi» IÍM> MEGJEGYZÉS: Fals baujLr Patron, már megint a pat­ron. Úgy tűnik, sok mindent meg lehet oldani az új gaz­dasági mechanizmusban de a patronhiány ellenáll a változásoknak. Napok óta hiába kérik a nyíregyháziak a boltokban, csak sajnálkozó választ kapnak. Pedig még csak kóstolót kaptunk a melegebb napokból. Mi lesz majd a kánikulában? A kisker a nagykernek dobja a kesztyűt, utóbbi pe­dig az iparhoz továbbítja, ahol — állítólag — valami­féle átállást emlegetnek a hiány okaként. Ez a mód­szer nagyon is emlékeztet bennünket a régi mechaniz­musra s a kialakuló új gaz­dasági harmóniában felet­tébb fals a magyarázkodás hangja. A. 8. Olvasónk írja: Ne turd a közömbösséget! A járási KISZ-bizottság és a helyi fiatalok kezde­ményezésére március 21-én megalakult a Tarpai Vegyes Ktsz-ben a KISZ-szervezet. Ez a negyedik olyan KISZ. szervezet a járásban, amely az alapszervből kiválva ön­álló, aktív munkába kezd. A napokban sor került az első ünnepélyes taggyűlésre, ahol a titkos szavazással megválasztott KISZ-titkár. Törös Bálint ismertette a munkatervet Sok szép és érdekes feladat vár a fia­talokra. A ktsz elnöke is ígéretet tett, hogy támogat­ja majd a KISZ-szervezet munkáját. A fiatal szerve­zet 22 tagja lelkes és tettre kész. Jelmondatuk- Ne tűrd a közömbösséget, tettel és szóval küzdj a közösség ér­dekéért. Schichmann Anikó Tarpa Nyírségi eszperantó találkozó A vasutas eszperantó kör és a megyei Idegenforgalmi Hivatal közösen állította össze az első nyírségi eszpe­rantó találkozó műsorát. A hazai eszperantisták részvételére számot tartó négynapos találkozó augusz­tus 18 és 21 között számos érdekes eseményt ígér. A meghívó lampionos csónak­felvonulást ajánl a Sóstón, majd a következő napokban nyíregyházi városnézést, múzeumlátogatást, eszpe­rantisták erdei „minikong­resszusát” a sóstói erdő tisz­tásán, egésznapos baktaló- rántiházi, vásárosnamény- gergelyiugornyai, nyírbátori kirándulást ígér a résztve­vőknek, Kereskedelmi F • Fi. F újítás Újítás Nyíregyházán: idén először megkezdik a házi­tészta, a juhsajt és juhtúró árusítását a boltokban. Gondoskodnak arról, hogy állandóan friss áru kerül­jön a boltokba, s a piaci­nál olcsóbb áron jusson hozzá a vásárló. Nyíregy­házán az idén mór tíz bolt vásárol árut közvetlen az állami gazdaságtól, tsz-től és magántermelőktől. Ez évben már az Északi Alközpont ABC-áruháza is ellátja a vevőket zöldség­gel, gyümölccsel és burgo­nyával. Ugyancsak megta­lálj ák ezeket a cikkeket a hamarosan megnyíló Kos­suth téri új ABC-ben is. A Toldi utcai hentesboltban élő hal árusítása kezdődik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom