Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

JPiTNDB £* V4mJ 4 0HOCN/X HOI A'4P ■ OT*4*€L! „ JÍZT 4H4XJ4. HOGY* i<OM*U- NIST4K £2ÚT4L tS M£A€tSt££- k£k aeHMÖAiKcri D£ M!ST£X Bux/nes: UY£6X£ ON <S 4H€X/K4tf W£Ll! b£ £NL£k£z7£T£M. hO&V 42 'NDUt4$N4H 4 :fÄr«Ä jQz ÓÜN4&V 4 *l££LK£DO Is f£NV£A£- rSs24\MK V41ÓS4A0S 4X404747 20- 0/7X374 4 e£Of£SSZO**4. I'£CÜL... « mmt ^SSflS^ ' f/4AVON JÓL TUÖJ4. &XN4&Y HOGY 4 HAJ Ti 4NY4G raer^Lvojt sut M€A N£H SIKÍXL/LT 4 TONS40/ H4T4X KÍT4NUNK. /LY£N T£4 Léssel nec,Tbs.TtHH HŐSI vlSSÍATtRtfKO HtH TUOJUK az ySH* SeMSS&lT KCtlOKCSt CSVKKCMTEM. , ez »ti«.... jí ize onTöaiuMsaH ranróZKODlK. J BJenes TELEX öt amerikai dezertőr bejelenti az amerikai szökevények szövetségének megalakítását. A hírügynökségek jelen­tették, hogy a párizsi kor­mány további három, Nyu­gat-Németországból szökött amerikai katonának adott tartózkodási engedélyt. Ez­zel harmincötre emelkedett a Franciaországban menedé­ket talált amerikai dezer- tőrök száma, akik nem akartak abba a helyzetbe kerülni, hogy az amerikai hadsereg egyenruhájában esetleg Vietnamba vezényel­jék őket. Néhány nappal ezelőtt a francia fővárosban megala­kult az amerikai szökevé­nyek véd- és dacszövetsége, kölcsönös segítő egyesülete. Ez azt jelenti, hogy a de­zertálás útját megjárt és a helyi viszonyokat jól ismerő amerikaiak fogják ezentúl terjeszteni a röpiratokat, amelyekből az USA-támasz- pontok lakói értesülhetnek: adott esetben hol jelentkez­hetnek a külföldi segítőtár­saknál. Ezek a segítőtársak gondoskodnak azután a ka­tonaszökevényekről. (sp) Heves diáktüntetések Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin (MTI): Hat nyugatnémet nagyvá­rosban és Nyugat-Berlinben tüntető diákok ezrei csaptak össze a rendőrséggel és meg­ostromolták a Springer saj- tókonszem épületeit, hogy megakadályozzák a Bildzei- tung és más lapok megjele­nését. A diákok azzal vádolják Nyugat-Európa legnagyobb lapkiadóját, a Springer-vál- lalatot, hogy lapjai elsősor­ban a négymillió példány- számú Bildzeitung — rága­lomhadjáratot indítottak a diákság ellen és a gyűlölet légkörét terjesztik. Ebben a légkörben követte szerdán a 23 éves Josef Bachmann me­rényletét Rudi Dutschke if­júsági vezető ellen. Hamburgban valóságos kö­zelharc folyt a rendőrség és a diákok között. Hannover polgármestere személyesen próbálta nyugalomra inteni a diákokat, akik elbariká- dozták magukat és az Inter- nacionálét énekelték. Nyugat-Berlinben a Sprin- ger-konszem húszemeletes épülete közelében hat és fél­ezer diák tüntetett és több száz autóval zárták el a nyomdakijáratot. A Fehér Ház újabb tárgyalási helyeket javasol Pham Van Dong: féltétől nélkül szüntessék be a VDK bombázását Washington, (MTI): A tárgyalási készség han­goztatásával és hadművele­tek fokozásával űzött egy­idejű amerikai játékhoz újabb adalékot szolgáltatnak a pénteki washingtoni meg­nyilatkozások és a dél-viet­nami harctéri események. A Fehér Ház, miután el­utasította az amerikai— észak-vietnami kapcsolatfel­vétel Phom Penhben és Var­sóban történő megtartásá­nak gondolatát és halogató taktikájával akadályozza a tárgyalások megkezdését, péntek este ismét azt állí­totta, hogy „Harriman uta­zó nagykövet, Vance volt hadügyminiszter-helyettes, valamint három vagy négy más diplomata kész tüstént útnak indulni, mihelyt meg­állapodás történik a tárgya­lás színhelyéről”. Washing­ton a vientianei nagykövet­ség útján ismertette a VDK­val saját javaslatait; az amerikai fél Uj Delhit, Djakartát, Rangoont, Vien- tianet és Géniét jelölte meg számára alkalmas szintér­nek. Az amerikai taktikázásról nyilatkozott a Francia Rádió és Televízió Hanoiba kikül­dött munkatársának Pham Van Dong, a VDK minisz­terelnöke. Mint rámutatott, Johnson elnök március 31-i nyilatkozata és a 17. és 20. szélességi kör között folyta­tódó amerikai bombázások nem alkalmasak arra, hogy kielégítsék a VDK és a vi­lág közvéleményének köve­teléseit. Az Egyesült Álla­moknak — mondotta az észak-vietnami kormányfő — feltétel nélkül meg kell szüntetni a VDK egész terü­letének bombázását és fel kell hagynia a demokratikus Vietnam ellen irányuló ösz- szes háborús cselekmény­nyel. Az éhségsztyepp múltja és jelene MOSTOHA természeti v: szonyai és éghajlata miatt ősidőktől fogva az éhség sztyeppéjének nevezték azt az egymillió hektárnyi, ha­talmas kiterjedésű homok­síkságot, amely a jelenlegi Üzbegisztán, Kazahsztán és Tádzsikisztán közigazgatási területén fekszik. Az észak­nyugat felé kissé elnyúló ha­talmas háromszöget képező sivatagot északkeletről a Szir-Darja, északnyugatról a Kizilkum homokbuckái és az amaszai síkság, délről pedig a turkesztáni hegyek határolják. Az egykor ter­méketlen homoksivatagból ma már 800 000 hektár ön­tözhető. A régi Szamarkand—Tas­kent útvonalon találjuk Ta- merlán kútját, amely a ma­ga nemében egyedülálló em­léke egy rég letűnt világnak. A tornyos, boltozatos kapuju építmény tulajdonképpen af­féle erődített karavánszeráj- ként szolgált. Egy-egy éjsza­kára akár ötven tevés kara­ván is meghúzhatta itt ma­gát. Az erődítmény közepé­ben volt a forrás. A történet­írók szerint a Szamarkandtól Taskentig található többi itató kutat is mind Tamerlán építette. A kutak egy napi járóföldre fekszenek egy­mástól. Vizükből utazók, lovak és tevék ihattak. Más célokra nem volt szabad felhasznál­ni. ÉRTÉKE VOLT a víznek még a sivatag peremén is, pedig ott már nem függött tőle élet vagy halál. A ha­gyomány szerint a menyasz- . szony értékét az szabta meg, hány tömlő vizet kap hozo­mányba. Azt is beszélik, hogy az egykori pasák, akiknek sivatagi forrásaik voltak, vizért vásárolták az asszonyokat Az egyik állami gazdaság­ban járva, beszélgettem a könyvelővel, Szergej Cser- nyajenkóval, aki 1920-ban telepedett itt meg, tehát ve­teránnak számít Megkérdez­tem tőle, hogyan nézett ki a sivatag korábban? — Hát, volt néhány juh és ftt-ott egy-egy kút — mond­ta. Igen, valamikor kevés ka­raván tette meg minden baj nélkül az utat Dzsizaktól Taskentig Állatok és embe­rek pusztultak el a szomjú­ságtól. A szovjet hatalom sokat tett a vidék arculatának megváltoztatásáért Már 1924-ben megalakult az első hatalmas állami gazdaság — a halott homoktenger igazi oázisa — amely azóta 500 000 tonna gyapotot termelt 1956-ig több mint száz kol­hozt és állami gazdaságot szerveztek itt Az éhség sztyeppéje az embert kezd­te szolgálni, 1956 augusztu­sában elhatározták, hogy további 300 000 hektár siva­tagi földet tesznek művelhe- tővé: 31 állami gazdaságot létesítenek, s mindegyik 8— 10 000 hektár földön gazdál­kodik majd. Tíz állami gazdaság — köztük a German Tyitov ne­vét viselő — már árut ter­mel. Ez az ország legna­gyobb gyapottermesztő gaz­dasága: 10 000 hektárnyi te­rületet foglal el. CSODALATOS napfényes reggelen indultam el Tas- kentből. A Taskent—Jangier helyi vonatra szálltam fel. Az éhségsztyepp esem égé ja Az Qzbég fővárostól mind­össze 150 kilométer vasúton a valamikori éhségsztyeppe. Jangierben szobát vettem ki az egyik emeletes szállo­dában: séta után zuhanyoz­tam. Ez a fényűzés valami­kor nagyon sokba került volna. Esteledett Megittam egy csésze kávét és sétára indul­tam a szálló melletti park­ba. Mindenütt zöld, lombok, hatalmas fák, dús bokrok, gyönyörű virágok. Amott egy pavilon, ahol hűsítő ita­lokat árusítanak. A város szép és rendezett Széles utcáit járdáit fák árnyékolják. Minden ragyog a tisztaságtól. A legtöbb épület falát zöld futónövé­nyek borítják. A város szélén több helyen most is építkez­nek. Széles erdősáv védi & lakosokat a széltől, a portól és a hőségtől. JANGIER város az éhség­sztyeppe meghódításának el­ső központja volt Itt rendez­te be a „támadó sereg” fő­hadiszállását. Itt rendezték be az építkezési telepeket, itt készítették az építőanya­gokat valamint az öntöző- rendszerek berendezéseit előállító üzemeket Taskentben, a Komszomol megyei bizottságának szék­házában egy sátor kicsinyí­tett mását őrzik. A sátor be­járata felett komszomolista jelvény látható, alatta a kö­vetkező felirattal: „Jangieri Városi Komszomol Bizottság”. Városi bizottság!? A város ekkor mindössze néhány sá­torból állt A Jangieri Városi Tanács, elnöke ma Janvár Iszampa- jev. ö volt az, aki komszo­molista társaival együtt fel­verte itt az első sátrat és kitűzte a komszomolista jel­vényt és a feliratot. Iszam- pajev volt a városi Komszo- mol-bizottság első titkára akkor, amikor a bizottság még sátorban tanyázott Iszampajev sorsa nem csu­pán azt szimbolizálja, hogy a szovjet fiatalság mekkora részt vállalt a szűzföldek művelhetővé tételében, ha­nem ennél többet: a fiatal­ság élvezi azt, amit épft Ma­ga épít, magának. Végét járja az athéni Akropolisz? Két és fél ezer év alatt szél és víz, katonák és rab­lók, tudatlanság és fanatiz­mus nagy pusztítást végzett . az athéni Akropoliszon. Az Eretheion hat hatalmas osz­lopát „acélfűzi?’ tartja ösz- sze, Paliasz Athénének, a város védelmezőjének szen­télye pedig olyan bizonyta­lanul áll S3 hatalmas oszlo­pán, hogy még a légierő JELEK A HOIiJJRO: HOST MUUEE fantasrtiltm regény nyomán itta CS. HORVÁTH TIBOR, ;a?taho Sf86K IMRP lőkhajtásos gépeinek átrepli­léiéitől is félteni kell. Az antik építészet eme remekének első dézsmálói a rómaiak voltak, akik tonna­számra küldték Rómába a márvány és arany értékeket, szobrokat, de magához az épülethez még nem nyúltak. A keresztények Paliasz Athéné szentélyét Mária - templommá alakították át. 1458-ban a török hódítók minaretje lett a szentély. 200 évvel később villám csa­pott be az épületbe és fel­robbant egy ottani lőporrak­tár. 1687-ben a velencei ha­dak lőtték az Akropoliszt, az oszlopok nagy része össze­dőlt, bár később egy részü­ket helyreállították. Az Akropolisz később is harcok színtere volt: az 1821—30 évek függetlenségi harcokban és a második vi­lágháborút követő polgár- háború idején is. Évente egymillió turista tör le egy-egy darabot em­lékül. Pusztítanak a cipő­sarkok, a repedésekben ősz- szegyűlt esővíz, s a mindent ellepő gyom. FRANKFURT A szocialista centrum, amely 1967-ben alakult Frankfurtban 36 baloldali csoportból, nyílt levélben követelte Benda nyugatnémet belügyminisztertől Németor­zág Kommunista Pártjának ibóli engedélyezését. TOKIÓ Hatvan személy sebesült meg pénteken hatezer tünte­tő és kétezer rendőr összetű­zése során Okinawában, a kadenai amerikai támaszpont bejáratánál. A tüntetők a B—52-es bombázók jelenléte ellen tiltakoztak. A diákok tüntetéséhez Kadena lakos­sága is csatlakozott. RIO DE JANEIRO A Jornal do Brasil szom­baton egy amerikai misszio­nárius leleplezései alapján közöl újabb részleteket a brazíliai indiánok ellen el­követett bűntettekről. A misszionárius szerint Mato Brosso államban a farmerek mérgezett étellel irtották az indiánokat, hogy kisajátít­hassák földjeiket DJAKARTA „Illegális gyűlések” miatt számos személyt tartóztattak le Djakartában, köztük a volt sportügyi miniszter fiát, azzal a váddal, hogy Sukar- not akarták visszahelyezni a hatalomba. STOCKHOLM Svédország, Norvégia, Dá­nia és Finnország minisz­terelnöke és külügyminiszte­re április végén megvitatja, hogy e négy skandináv or­szág miként erősítse az euró­pai Közös Piaccal szembeni pozícióját BONN Duisburgban, Hamburg­ban. Saarbrückenben, Braunschweigben és Nyugat- Németország más városaiban szombaton megkezdődtek a hagyományos húsvéti béke­menetek sok tízezer ember részvételével. Munkások, al­kalmazottak, tudósok, neves közéleti személyiségek, a demokratikus szervezetek képviselői vesznek részt a békemenetekben, hogy tilta­kozzanak a szükségtörvény- nyek a bonni kormány atom­fegyverekre támasztott igé­nyei ellen, az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója és a nyugatnémet kormány ré­széről ehhez nyújtott támo­gatás ellen, követelik az NDK, az Odera—Neise határ elismerését és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. SZÖUL A szöuli fellebbviteli bíró­ság szombaton hozta meg íté­letét a kémkedés vádjával 22 dél-koreai értelmiségi ellen indított perben. A bíróság három vádlottat halálra, egyet életfogytiglani börtön­re ítélt, a három halálos íté­letet a frankfurti egyetemen működött fizikai kutató, egy egyetemi tanár és a nyugat­berlini műszaki egyetem egyik volt kutatója ellen hozták. A bíróság egy halá­los ítéletet életfogytiglani börtönre változtatott. A leg­felsőbb bíróság dönt majd végső fokon a vádlottak ügyében. Az ügy nagy port vert fel a múlt évben, ami­kor a dél-koreai hatóságok az NSZK-ban és Franciaor­szágban működő dél-koreai értelmiségieket formálisan el­rabolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom