Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

„Pénzhullás“ után Talán nem rolt egyetlen Krár, özem sem megyénk­ben, ahol a nyereségrésze­dé8 szétosztása alkalmával el ne hangzott volna: „Le- hogy jövőre többet oszthassunk.“ Ennek a megszokott mon­datnak ezúttal minden ed­vóunélA f,°nt,0sabb Jelentése hullás^ leSkuiZelebbÍ ”Pénz­ahogy sokhelyütt — már az új gaz- dálkodási viszonyok fúgg­2SS.IeSZ> Jobban. mint valaha az adott gyár, üzem. vállalat kollektíváján mú­Érdemes erről már most szólni, amikor még jórészt el sem költötték a családok a tizenharmadik havi txze- tésh Hiszen eddig sem volt másként az üzemekben, hogy a munkások, a műszakiak, a vezetők azon voltak, hogy nyereséget tudjanak felmu­tatni az esztendő végén. A gazdaságvezetésben végre­hajtott reform azonban _a nagyobb önállóság mellett — nyíltabbá tette a versengést a termelés, az értékesítés valamennyi szférájában élesedett a konkurrencia az anyagbeszerzésben éppúgy mint a készáru elhelyezésé^ ben. Vállalataink önállósága azt is jelenti, hogy eztán ma­guk kénytelenek kutatni a gazdaságos termelés újabb lehetőségeit, saját maguk készítik el és állapítják meg mérlegüket Számolva a kö­telező nyereségbefizetésre, a termelés és fejlesztés biz­tonságát szolgáló tartaléko­lásra, a jóléti igények kielé­gítésére, nyomban kivilág­lik: csakis az eddiginél kor­szerűbb, jobban fizető, a inad igényeket szem előtt tartó termeléssel, s az eze­ket kiegészítő hatékonyabb munkavégzéssel lehet meg­tartani, fokozni az ideinye- reségszintet Megnyugtató, hogy több vállalatunknál már az év elejétől gondoltak erre: Egész sor új, hasznos kez­deményezés valósult meg máris, melyek a termékek körének bővítését s ezzel párhuzamosan az eredmé­nyek növelését szolgálják. Gondoljunk csak a sütőipar kellemes meglepetéseire: egycsapásra új termékekkel töltötték meg a boltokat. Folytassuk a példálózast a kereskedelem és a helyiipar szépen bővülő kapcsolatával, melynek során milliókra te­hető árumenyiséget gyárta­nak közvetlenül a boltoknak, a nagykereskedelem kiikta­tásával. Sőt: legtöbbször olyan termékek szerepelnek a helyi árualap listáján, melyekből az igényt a nagykereskedelem képtelen kielégíteni. Aztán nemsoká­ra nyílik a megye első rr.o- dellháza, ahol a tulajdonos vállalat terméke színe-javát kínálja a vevőknek. (Eddig ezek más városok modell- házaiba jutottak.) De más­fajta próbálkozásokról is hallani, melyek közül Itt most csak a mátészalkaiak kísérletét említjük meg: új technológiai eljárással teszik kelendőbbé bútorai­kat Hiba volna azonban csak úgy vélni, hogy néhány ügyes húzással mindent meg lehet oldani. Kell a szárnya­ló fantázia, a bátor vállal­kozás, az új keresése, de mindez csak akkor éri el célját, ha a végrehajtásba sem csúszik hiba. A végre­hajtás pedig fegyelmezett munkát, jó kollektívákat, a szaktudás állandó gyarapítá­sát követeli. Változatlanul nagy jelentősége van üze­meinkben a kezdeményezé­seknek, a szocialista brigá­dok gyarapodásának, mert ezek közvetlenül érintik a mérlegben lecsapódó nyere­ség összegét A nyereségosztás általában jó hangulatot eredményezett az üzemekben. Indokolt, hogy a mpsóanj ,mpn#*ked- vet állandósítsák, ha lehet tovább fokozzák. Angyal Sándor Munkatársaink jelentik: Olvasónk írja Három új szocialista brigád , A kisvárdai építőipari tsz-közi vállalkozás a kö­zelmúltban tartotta évi zá­ró közgyűlését A gyenge fel­szerelés és anyaghiány mi­att a múlt évben sok prob­lémával küzdöttek. Rövide­sen beszereznek két gépko­csit, három betonkeverőgé­pet, vibrátorokat és egyéb építkezést segítő kisgépeket A jobb ellátottság révén az idei esztendőre bátrab­ban terveztek. Eddig 14 milliós építési szerződésük van. Zárszámadáskor jutal­mazták meg és adták át a jelvényeket a vállalatnál dolgozó: Petőfi, November 7 és Május 1 brigádoknak, akik a múlt évi munkájuk­kal elnyerték a szocialista címet Vtncze Péter Húsvét előtt a holtokban ficipőt adtak el. A választék kielégítő. A kereslet főként a női és férfi divatcipők iránt mutatkozott. Az eddi­gi számadatok szerint az el­ső negyedév forgalma 20 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. A 12-es háztartási bolt for­galma az elmúlt napokban 40 százalékkal emelkedett. Ezt elősegítette a tavaszias idő és, hogy olyan új cikkek ke­rültek forgalomba, amelyek a takarításoknál. mosásnál megkönnyítik a háziasszo­nyok dole**. F. P. Sonka, csirke, százezer fogás üzletekbe indul a gyulák Favorit: lakástextil, hűtőszekrény rúna Nyíregyházán az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint a húsvét előtti forgalom az elmúlt évhez viszonyítva 30 —35 százalékos emelkedést mutat Különösen a lakás­textil-, a női-, a gyermek- konfekció és a cipőboltok bonyolítottak le nagy forgal­mat A Centrum Áruházban a televizió, rádió, hűtőszek­rény és más háztartási cik­kek fogytak jelentősebb méríékhun. „ ■„ A 13. számú női konfekció vezetője elmondotta, hogy az elmúlt héten soha eddig nem tapasztalt kereslet je­lentkezett tavaszikabát szi­vacskabátok, orkánkabátok, szövet- és szivacskosztümök iránt Volt árujuk elegendő, pótlást is kapnak állandóan. A hirtelen beköszöntött hi­deg idő az elmúlt hetek nagy vásárlási kedvét kissé lehű- tötte. A gyermekkonfekció bolt­ban volt a legnagyobb for­galom az elmúlt napokban. Az utcán is sorban álltak. Egy jellemző szám: a szom­bati hetipiac forgalma ebben a kis üzletben meghaladta a 200 ezer forintot. A meglévő raktárt majdnem teljes egé­szében kiárusították, pótlás, azonban idejében érkezett A kereslet fő cikke a gyermek­öltönyök, szivacs-, valamint a bébikabátok iránt mutat­kozott meg. A 8-as számú cipőboltban kapott tájékoztatás szerint a forgalom nagyságára jellem­ző, hogy április hónap első öt napjában több mint fél­millió forint értékű női-, fér­Itt a „húsvéti hajrá”, minden családnál készülőd­nek a kétnapos ünnepre. Mint mindenkor, most is a bevásárlás a fő téma, külö­nösen a háziasszonyok köré­ben: mi legyen az ünnepi asztalon, mivel kínálják 3 locsolni érkező vendégeket. Már korábban 45 mázsa húsvéti sonkát szállítottunk ki a boltokba — újságolták az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalatnál. Ez a meny- nyiség azonban korántsem fedezi az igényeket, s máris intézkedtek afelől, hogy közvetlenül a húsvét előtti napokban újabb 10 mázsa sonkát juttatnak a szaküzle­tekbe. Részben Budapestről részben a Nyíregyházi Ven­déglátó Vállalattól harminc ezer darab félkész tortái rendeltek meg, mely iránt igen nagy a kereslet. Ezen­felül a sütőipar 36 ezer da­rab 1 kilogrammos kalácsot készít, melynek nagy részé­re előrendelésként érke­zett igény. Természetesen gondoskodtak elegendő mennyiségű tojásról is: meg­közelítőleg 100 ezer darabot szerzett be a vállalat. Re­mélhetőleg, az árra is ked­vező hatással lesz. hogy a to­jásból az utánpótlást me­gyebeli termelőszövetkeze­tektől kívánják beszerez­ni még ezen a héten. Húsárukból bizonyos mér­vű tartalékolás volt az el­múlt napokban: így a hús­vét előtti vásárlásra több jut majd a húsboltokba. Ezenfelül élő csirkével Is segíteni kívánják a jobb ellátást. Szerdától kezdték az árusítását az Északi és a Déli ABC-áruházakban, a városközpont néhány nagy­forgalmú fűszer-csemege boltjában. Jelenleg 3 ezer élő csirke áll a vállalat ren­delkezésére, de újabb szál­lítmányt várnak a termelő­szövetkezetektől. A. S. EZ IS JSÍPl-lSEMZETl ÜGY Orvos a kongresszuson A pesti Múzeumkert­ben, a múzeum egyik csendes udvarán ül és sütkérezik két sor hosszú betonlócán huszonnégy öreg ha­rang. Miként a kertben is, a betonlábú padokon a megöregedett, magányos fér­fiak. A bulcsi itt a legidősebb. Mihály mester öntötte 1468. ban, egy kolostor romjai te­mették maguk alá, úgy me­nekült meg a tőröktől, időtől — a kétszáz évvel is fiata­labb pozsonyi, eperjesi mes. terek alkotásai is, a falusi kis harangok, amelyeket a nép „a török háborúban a Bakonyba hordozta, s rejte­gette”, együtt öregedett meg a kismartoni várkastély bronza a lázadó, ellenálló sasfészkek vihart jelző ha­rangjaival, a harminc-negy­ven mázsásak a négy-öt mázsásokkal. Mind fekete. Huszonnégy öreg, feketé­re érett bölcs ül itt Pollack, időben, fényben álló nyugodt falai között, az egyikük mellett betontálban muskát­li lángol, a falak mellett a még messzibb idő sírkő­ágyai, kőemlékei, egy légio­nárius katona szarkofágja, aki dák tolmács volt Brige- tiőban, vagyis Szőnyben és Harang és ággá apa és lánya: Tiberius Ju­lius Facundus és lányának, Antonia Octáviának sírem­léke, akik itt nálunk, az első században, Kékkuten pihentek meg örökre. Meg­kocogtatom az egyik fekete harangot: zümmögve, álom­ból óidőkből zeng, megszó­lal a bronz. Öntötték őket — „öntött engem” — magisterek, mes­terek, mindig a jövőnek, messzi nagy időknek, hogy legyen ébresztő, békéltető, figyelmeztető, vészre, lármá­zó, hírmondó. A szegények­nek így szólt: „Nem volt itt kincs, csak fakilincs”, a gazdagoknak mélyen: „Sok volt, sok volt: csak volt”. Évszázadoknak készültek. És mégis — egymáshoz fekete- dett öregek, utolsó hírmon­dók, ezt mondják itt a mú­zeumkertben — nem maradt meg belőlük csak kevés, a XI—XII. századból egysem, a középkorból is csak mi egynéhányan. Pedig bronz­ból vagyunk. De az ágyú is. Harang és ágyú. Mi a harang? Ércke­verék. Béz és ón. Hetven­nyolc százalék réz és hu­szonkét százalék ón. És az ágyú? Réz és ón. Csak a keverékszázalék hajszálnyi különbségével. Évszázadok és elmúlt teg­napok: a harang szavát az ágyú szava nyelte eL Olva­som az öreg harangok fe­lett, a múzeumkönyvtárban Weiss Manfréd báró 1918. augusztus 18-án írt elszámo­ló jelentését: „A csepeli töl­ténygyárba a különböző gyűjtőállomásokról 25 509 mázsa harang érkezett. A legnagyobb 3262 kiló, a leg­kisebb három kiló. A mű­emlékek országos bizottsá­ga összesen 26 harangot, 3124 kilót mentett fel.” De a Magyar Ónművek nagyté- tény-diósdi telepén 1918. szeptember 8-ig kétmillió 800 ezer kilogramm haran­got olvaszto*tak be és esait 29 darabot mentettek tál. És ez csak egy háború... Harangból ágyú. ágyúból harang. A debreceni öreg Rákóczi-harangot a fejede­lem Gyulafehérvárott öntet. Megyínk egyik kül­dötte az április 17-án kezdődő nepfrontkong- resszuson dr. Várady Jenő, a megyei rendelő­intézet igazgató főorvo­1945. Egy sovány, fáradt, katonaruhás fiatalember je­lentkezik a kisvárdai kór­házban. Az ápolónők, or­vosok alig ismerik meg dr. Várady Jenőt Kezében bő­rönd, arca szőrös, termete megnyúlt Vége a háború­nak. Tegnap még a nem­zeti hadseregben szolgált. Leszerelt, s munkára je­lentkezik. Gyógyítani akar. — Szeretettel fogadtak, örültem, hogy dolgozhatok, s van hol lehajtanom a fe­jem — emlékezik, tak a gondok, mint most A te a Rakamaznál elfoglalt ellenséges ágyúkból. A mis­kolciaknak is küldött egy ágyút, hogy öntessenek be­lőle harangot. A harang­szóért is meg kell harcolni. A karancsságiak napóleoni időkből való harangján a la­tin versezet: „a németeknek a franciákat legyőző fegy­vereiből” Az ó becsei ek harangját Perczel és Damjanich ágyúi­nak bronzából öntötték. Vers is övezte: „Ágyú volt az­előtt s im. lett béke harang­ja — Mint ágyú sírástoko­zott most sír a halotta­kért”. 1916 augusz'usában leszerelték a 25 mázsás ha­rangot, Perczel és Damja­nich bronza ismét harcba vonult Dél van, a Múzeumkert­ben, a múzeum udvarán hu. szonnégy öreg, egymáshoz feketedett harang nosszú betonlócán ül, sütkérezik. Harangszó száll a kert fe­lett — békességes — a szom­szédból, a Kálvin térről szól. Ezt a harangot az 1827-ben Navorinál elsüllyedt hajók ágyúiból öntötték, amelyeket — harang, ágyú és üzlet — trieszti kereskedők emeltek ki a tengerből. Kőbányai György — Akkoriban mások vol- babonák ellen kellett küz­deni. Jobban hittek a falu­si emberek a javasasszo­nyoknak, mint az orvosnak. Emlékszem, Mándókon egyes betegségekre a libatrágyát használták, szamárköhögés ellen a gyerekekkel szamár­tejet itattak. A sárgaság­ban szenvedőkre ráolvasta«., szenet égettek. Erdélyből származik, de szabolcsinak vallja magát. Ismeri a nyírségi embert, bár hosszú időbe telt, míg orvosként megnyerhette a bizalmukat. — Ma már nem ez a gond. Szabolcs volt az a megye, amely a kórházi ágyellátottságot és a szak­orvosi ellátást tekintve a legutolsó volt — magyaráz­za. — Kevés volt a körzeti orvos. Csak az utóbbi egy­két évben kezd javulni a helyzet. Dr. Várady Jenő két éve a megyei tanács Szamuely Tibor rendelőintézetének igazgató főorvosa. Zsúfoltságot talált. sok panaszt. Egy-egy betegre alig jutott ideje az orvo­soknak. A portás elküldte a betegeket, tegyenek pa­naszt a megyei tanács vb. egészségügyi osztályán erre az állapotra. Mindennapos volt a városban: „csak az menjen az SZTK-ba. aki nem akar még betegebb lenni.” Már előtte is volt műtője a rendelőintézetnek, de nem használták ki. — Nem volt könnvű a helyzetünk. Tavaly 780 ezer ember jelent meg a megyei intézethez tartozó szakren­deléseken. s ezt 28 orvos látta el. Ez nagyon kevés. Másodállásban a kórház or­vosait is igénybe vettük — magvarázza. — Amikor ide kerültem, meglepett a be­tegellátás szervezetlensége. A betegek a szakrende'é- seknél a sorszámosztás sze­szélve miatt más orvoshoz kerültek. Tev nem ismerte meg a szakorvos a betegeit As a körzeti orvost. Ebből származott aztán, hogv az "rvosok a betegséget és nem a beteg embert gyógyítot­ták. ej ucuegeilaiasi rendszert dolgoztak ki. Bevezette a suvren ászért. Lényégé. a oeteget a körzetben is a szakrendelésen is ugyanaz az orvos latja el. Alkui...az- ta a szakíeiüivizsgaiaionut* Az a szaKorvos dönt a be­teg keresőképességé, .ex tnegáliapiíasaüan, aki a oe­teget mint szakorvos kon­zultálja. Az országnan elő­ször itt vezették be az éjjei- náppali járobeteg baleseti sebészeti ellátást. Ezzel te­hermentesítettek a kórházat. — A betegek általános felülvizsgálatánál az admi­nisztráció dominált A sok, felülvizsgálatra jelentkező beteg miatt kevés .deje volt a felülvizsgáló főor­vosnak a beteggel érdem­ben foglalkozni és a körze­ti orvossal konzultálni. Ezért bevezettük a fakulta­tív felülvizsgálati rendszerL így azokban a körzetekben összpontosítjuk a felülvizs­gálatokat, ahol sok a be­teg, több a probléma, szak­mai konzultációs segítséget is nyújtunk a körzeti orva. soknak. Tudja, hogy még mindig sok a betegek várakozási ideje. De mindenki siet. Es egy egész megye ellátása nem könnyű. Reggel nyolc­kor megrohanják a vidéki­ek a rendelőt, s délután kettőkor már utazni akar­nak. — Mi az alapos munkára törekszünk, s ehhez időre van szükség — mondja. — Ez a rendelőintézet szűk, kicsik a váróhelyiségek. Igyekszünk korszerűsíteni. Most végezzük el a rönt­gen átépítését. Ez gyorsíta­ni fogja a betegellátást. Dé szakorvosi hiánnyal is küz­dünk. Jelenleg öt szakor­vosra lenne szükségünk. Dr. Várady Jenő mód­szereinek a bevezetésével sokat javult a megyei ren­delőintézet helyzete, de még nem kielégítő. — Ezt igyekszem megva­lósítani. S ha szót kapok a népfron tkon gr*>sszu son, ezekről szeretnék beszélni. Hiszen ez is népi-nemzeti ügy. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom