Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
világ hioutAk/ai. eGresOi/ A 2 MSZMP SZA BOL CS-SZA TMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA A MEGYEI XXV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 11, CSÜTÖRTÖK A budapesti szellemben Biszlcu Béla N yíregyházán Most, néhány héttel a budapesti konzultatív találkozó befejezése után, még világosabban látjuk: a nemzetközi munkásmozgalom cselekvési egységének helyreállítására az utolsó évek legeredményesebb lépése volt ez a tanácskozás. A budapesti konzultatív találkozóról azóta nyilatkoztak azon pártok képviselői, akik jelen voltak a Gellért-szállóban, a tanácskozáson. Magától értetődő, hog^ a nyilatkozók különböző szempontból ítélték meg az itt folyt munkát, tény azonban az is, hogy csaknem kivétel nélkül úgy vélték, Budapesten nyílt, szabad demokratikus és elvtársi légkörben tárgyaltak. Ezzel összefüggésben született meg a kifejezés is: budapesti szellem, amely — a nyilatkozatokból ítélve — a konzultatív találkozó résztvevői számára tanulságos élmény maradt Ez a „budapesti szellem” nem véletlenül alakult ki és vált példamutatóvá. A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma sokkal inkább, mint az elmúlt periódusokban a sokféleség a jellemzője. Vannak hatalmon lévő pártok és vannak olyan kommunista pártok, amelyek a tőkés országokban a parlament szónoki szószékét is felhasználva küzdenek a demokratikus jogokért. Megint más pártok az illegalitás nehéz körülményei közt vívják áldozatos küzdelmüket. A sokféleség a feltételekben. szükségszerűen tükröződik a nézőpontok különbözőségében is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta Kádár János elvtárs a budapesti találkozó résztvevőit üdvözlő beszédében: „A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központja és általános az a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra... Az egyes kommunista és munkáspártok teljes önállósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is... A testvérpártok nemzetközi értekezletén folytatott elvtársi eszmecsere, szífbdd demokratikus vita keretében és csak közösen alakíthatjuk ki korunk központi és legfontosabb kérdéseire a helyes marxista—leninista választ.” Magától értetődik, hogy az elvtárái eszmecsere a teljes egyenlőség szellemét tükrözi, — így volt ez a budapesti konzultatív találkozón is. Minden párt — akár kis-, akár nagy létszámú — korlátozás nélkül fejthette ki álláspontját) és annyiszor szólalt fel. ahányszor csak akart. A Román KP képviselője például, — ameddig részt vett a találkozó munkájában —, nem kevesebb mint harmincszor, szólalt fel. Voltak küldöttségvezetők, akik hússzor, mások huszonnégyszer szólaltak fel. Az egyik delegáció vezetője a találkozó utolsó plenáris ülésén, a záróközleményről folytatott vitában tizenhat alkalommal szólalt fel, s tette meg észrevételeit. Ezek a számok önmagukért beszélnek és tanúsítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az összes részvevők nyílt, elvtársi, szabad vitát folytathattak egymással. A sokoldalú vita során azonban egyszer sem került sor formális szavazásra, mivel nincsenek közös határozatok, amelyek minden pártra nézve kötelező erejűek lennének. Ez nem csökkenti, hanem éppenséggel növéli az egyes pártok felelősségét A kommunista pártok ugyanis nem kizárólag saját munkás- osztályuknak, népüknek tartoznak felelősséggel, hanem az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak. Ha kizárólag az egyes pártok önállóságát és szuverénitását hangsúlyoznák s azt szembehelyeznék a proletár internacionalizmus elveivel, — ez végeredményben oda vezethetne, hogy engedményeket tennének a burzsoá-nacio- nalizmusnak. Máris bizonyos, hogy a budapesti találkozó konkrét eredményei és annak demokratikus munkastílusa «kedvező atmoszférát teremtett az előkészítő bizottság április második felében kezdődő munkájához, a moszkvai nagy tanácskozás sikeres összehívásához. A Budapesten nem képviselt testvérpártok képviselői is meggyőződhettek róla, hogy olyan nagy tanácskozás előkészítésére tették meg itt a kezdeményező lépéseket, amely szabad és konstruktív légkörben lát majd hozzá felmérhetetlen fontosságú hivatásának teljesítéséhez és amelyen szuverén és önálló pártok fejtik majd ki telj« felelősséggel álláspontjukat. A nagy tanácskozásra való felkészülés demokratizmusa kifejezésre jut abban is, hogy az előkészítésben épp úgy, mint a majd Moszkvában folyó konkrét munkában minden párt részt vehet. Mind általánosabbá válik annak felismerése, hogy a tanácskozást meg lehet, s akkor is meg kell tartani, ha azön valamennyi párt nem tud részt venni. Mint ahogy nyilvánvaló alapigazság, hogy egyetlen pártot sem lehet arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy tanácskozáson, — ugyanúgy az is kézenfekvő, hogy egy vers, néhány párt távolmaradása nem hiúsíthat meg egy tanácskozást. Hiszen nem lehet addig várni, amig minden egyes párt belátja, hogy milyen szerepet játszik a nemzetközi tanácskozás az akcióegység megteremtésében „E tekintetben egyetlen párt sem rendelkezhet vétójoggal és nem támaszthat előzetes feltételeket a saját vagy mások részvételét illetően”, — húzta alá Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott beszédében. A megkezdett úton, az eddigi demokratikus módszerrel folyik tovább a kommunista- és munkáspártok moszkvai nagy tanácskozásának előkészítése. A következő állomás ismét: Budapest V. P. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője szerdán Nyíregyházára látogatott. Érkezése után a megyei pártbizottságon — ahol Orosz Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta a vendéget — Szabolcs- Szatmár életéről, helyzetéről PRÁGÁBAN nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramját, amelyet a legtöbb csehszlovák napilap teljes terjedelmében ismertet. Az akcióprogram négy fő fejezetből áll, foglalkozik Csehszlovákiának a szocializmushoz vezető úíjával, a szocialista demokrácia fejlesztésének módjaival, ezzel összefüggésben a gazdaság- irányítás új mechanizmusával, a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal összefüggéseivel, valamint a külpolitikai és kulturális kérdésekkel. Az akcióprogram nagy figyelmet fordít a kommunistáknak a tömegek között végzett munkájára, a párt tekintélyének elmélyítésére a lakosság között és hangsúlyozottan hitet tesz amellett, hogy minden módon biztosítani kell Csehszlovákia népeinek teljes egyenjogúságát. Az akcióprogram kifejezi azt a tényt, hogy napjainkban a csehszlovákiai változások a demokratizálás fő hajtóerejét a Csehszlovák Kommunista Párt jelenti, amely mélységes felelősséget érez az ország jövőjéért, a szocializmusért. MIND NYILVÁNVALÓBBÁ VÁLIK, hogy Izrael semmit sem hajlandó tenni a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtásáért, a közel-keleti probléma politikai megoldásáért Kairói értesülések szerint Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti főmegbízottja közölte Mahmud Riaddal, az EAK külügyminiszterével: még egy tanácskozott a megye vezetőivel. Ezt követően Biszku Béla a Szabolcs-Szatmár megyei Építő-Szerelő Vállalathoz látogatott, ahová többek között elkísérte Kállai Sándor. a megyei pártbizottság tit kára, Biró László, a városi tanács vb elnöke. A vendégeket Jeszenszki István igazgató és Kovács Mihály pártutolsó kísérletet tesz Izraelnél, hogy ráébressze felelősségére, s ha ez nem jár sikerrel, úgy missziója egyelőre holtpontra jutott. Ugyanakkor az arab világban gyarapodnak az erők, amelyek levonták a következtetéseket a júniusi háborúról. Az EAK hadügyminiszterének Favzi tábornoknak bejelentése szerint befejeződött az ország fegyveres erőinek átszervezése. A miniszter kiemelte, hogy a Szovjetunió támogatása tette lehetővé a hadsereg ütőképességének helyreállítását, bár a júniusi háborúban a fegyverzet és felszerelés 80 százalékát vesztették el. A tábornok becslése szerint az EAK-erők 7—8 hónapon belül képesek lesznek arra, hogy megakadályozzák az ellensétitkár fogadta, majd a vállalat vezetői tájékoztatták Biszku elvtársat mindennapi munkájukról, gondjaikról, terveikről. A program üzemlátogatással folytatódott, majd a vállalat nagytermében a környékbeli üzemek képviselői előtt Biszku Béla elvtárs tájékoztatót tartott az időszerű kül- és belpolitikai helyzetről. get a júniusi agresszió sikereinek kiaknázásában. AZ EGYESÜL* ÁLLAMOKBÓL érkező jelentések szerint befolyásos körök Hubert Humphrey alelnököt akarják csatasorba állítani, hogy ellensúlyozzák Kennedy és McCarthy szenátorok fellépését. Mint ismeretes, a vietnami háborús politika kudarca lehetetlenné tette a demokrata párt mögött álló legjelentékenyebb tőkés körök számára, hogy továbbra is kitartsanak Johnson jelölése mellett. Úgy tűnik, hogy ezek a körök és maga Johnson is Hupmhrey jelenlegi alelnök jelölését kívánják támogatni az elnökjelölt választási harcban. Gazdag megyei program a költészet napja alkalmából József Attila születésnapját néhány éve — immár hagyományosan — a magyar költészet, irodalom ünnepeként tartjuk számon. A költészet napjának szabolcsi eseménysorozata is gazdag programot ígér. A megyeszékhelyen és tizenegy községben rendez lírai előadóesteket az Országos Filharmónia április utolsó hetében. Az ünnepi eseménysorozat nyitányának számit az április 23-i nagy- kállói előadói est Szentpál Mónika és Bánfi György előadóművészek közreműkö. désével. Rákos Sándor költő részvételével. Ugyanezen a napon író-művész-olvasó ‘a. lálkozó színhelye lesz Ujfe- hértó és Tiszavasvári. Az említett művészeket látja vendégül 24-én Fehérgyarmat, Csenger és Mátészalka művelődési háza, majd a következő napokban Vencsellőn, Baktaló. rántházán, Nagyecseden ren. deznek irodalmi esteket. A megyeszékhely köl*é- szetkedvelő közönségének a nyíregyházi „Móricz Zsig- mond” Színházban április 26-án tartanak költészetnapi irodalmi estet Végül 27- én demecseri és ibrányi rendezvényekkel zárul az ünnepi eseménysorozat megyénkben. Az említett helyeken kívül a hét folyamán több író. olvasó találkozót szerveznek a járási és a községi könyvtárak, művelődési házak a megyében élő vagy Szabolcsból elszármazott költők, írók meghívásával. Teljesen gépesítették a burgonya ültetését a nyírmadal gazdaságban. A képen: Pólyák József és Gyetkó József egy nap alatt 5—6 holdon ültetik el a burgonyát. . Bammel J. firt*. A Centzopress esti helyzetképe A prágai akcióprogram Izrael és a BT Johnson helyett Humphrey?
