Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol K1SVARDAI KIÁLLÍTÁS Hogyan foglalkoztathatják a csökkent munkaképességűeket ? ! Nagy sikere volt Kisvárdán Pál Gyula festőművész kiál­lításának. Foto: Vincze Péter Tanulság a kereskedelemnek A Wp^A+ww megjelent cikkek nyomán több olva­sónk érdeklődött, t* kérte, közöljük pontosan, milyen rendeletek foglalkoznak a csökkent munkaképességű dolgozók védelmével. RÍ. bóczi Páltól, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa TB elnökét« kértünk tájékoz­tatást A következőket mondta élt „A csökkent munkaképe»- ségű dolgozók védelmére ho­zott 2014-ee Korm. sz. ren­delet és annak végrehajtása tárgyában kiadott 1/1967. Mű. ML—Eö. M.—PM együt­tes rendelet*, az ezzel egy- időben kiadott 9/1967. S20T- szabályzat a 33/1963-aa Korm. az. rendelet tovább­fejlesztése, amely egybe­esett a gazdasági mechaniz­mus bevezetésének idő­pontjával, 1968. január else­jével. A csökkent munkaképes­ségű dolgozók érdekeit vé­dő rendelet jó végrehajtása során megoldhatóvá válnak az e területen jelentkező Távirat két problémáink. A január el­sejével életbe lépett rende­letnek két fő témája van. Egyrészt, hogy a baleset, vagy foglalkozási és termé­szetes megbetegedés követ­keztében a dolgozó 36 vagy 50 százalékban vesztette el munkaképességét, rehabili. tálni kell, vagyis számára megfelelő munkakört kell biztosítani, ahol gyógyulását elősegítjük, vagy egészségé­nek további romlását meg­akadályozzuk. Olyan mun­kakört kell biztosítani, ahol újra teljes értékű tagja lesz társadalmunknak. Másrészt, hogy népgazdaságunknak mint munkaerő forrással is számolnia kell a csökkent képességű dolgozókkal, meg. felelő munkahelyeken. E kettős cél elérése vál­lalataink és tanácsi szer­veink körültekintő, jó mun­kájának eredménye lehet. Szakszervezeti szerveinknek segíteniük kell mindenütt el_ lenőrzéssel, kezdeményezés­sel, a dolgozók felvilágosí­tásával és érdekvédelmével. nap múlva Az elmúlt év végén levél­ben fordultam a szerkesztő­séghez, amelyben leírtam, hogy az 1967 februárjában vásárolt kerékpárgumi külső köpenye hat hónap alatt tönkrement. Hiába vittem vissza az Iparcikk Kisker, járműboltjába, nem vállal­koztak a csere lebonyolítá­sára. A lap február első napjai­ban közölte Fórum rovatá­ban a vállalat válaszát pa­naszommal kapcsolatban. Végeredményben azt Ismé­feltételezték, hogy be akar­tam csapni a bolt vezetőjét. Ezért megfogadtam a szer­kesztőség tanácsát, és ma­gam küldtem vissza a tönk­rement kerékpárgumit a Csepel gyárnak. Március 4-én válaszoltak, hogy pana­szom jogos volt és minden további nélkül egy új külső gumit küldtek címemre. Csak azért írtam meg mindezt, mert szeretném, ha a történtekből az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat le­vonná a tanulságot. Dj előfizetője vagyok a lapnak. A kocsordi posta ve­zetője csak azzal a feltétel­lel fogadta el megrendelése­met, hogy az újságot nem a lakásomra, hanem egy távo­labb' lakó szomszédomhoz adja be a kézbesítő. Ugyanis szerintük külterületen Iákom. Házunk a község széli há­zakhoz körülbelül száz mé­terre van. Hozzá kell ten­nem, hogy utcánkban végig járda van. Persze, nemcsak a lapot, hanem az egyéb pos­tai küldeményeket is a szomszédomhoz viszik. De az is megtörtént, hogy március 23-án Nagyarból táviratot küldtek címemre, ami aznap 13 óra 28 perckor meg is ér­kezett a kocsordi postára, de nekünk csak 25-én 11 órakor kézbesítették. Emiatt tett panaszomra is azt vála­szolta a posta vezetője, hogy külterületen lakunk. .Httiiif Büké László Kocsord-Alsó « Még ha rendelkezés Is vé­di a posta Igazát, ebben aa esetben túlzottnak tartjuk a szigorúságot, hiszen mind­össze száz méterről van ssó. Bizonyára talál módot a ko­csordi posta vezetője, hogy Mike László panaszát orvo­solja. telték meg, amivel engem is elutasítottak: én nem azt a külsőt vittem vissza, amit 1967 elején vásároltam, hím­nem egy jóval régebbi amelyről a boltvezető azt állította, 1962-ben gyártot­ták. Sértő volt a gyanúsítás, Ültessünk virágot, de védjük is meg Örömmel olvastam a na­pokban a Kelet-Magyaror­szágban a Hazafias Nép­front és a városi tanács vb együttes felhívását a virágos és tiszta Nyíregyházáért Az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyítják, hogy a lakosság jelentős része készséggel és gyorsan reagál az ilyen fel­hívásra. A váro6gazdálkodá- *i vállalat kertészei is so­kat tesznek e cél megvalósí­tásáért Mindennap őrömet okoz a sok virág, s éppen ezért megéri a sok vesződ­séges, fáradozást De az is az elmúlt évek tapasztalata, hogy vannak akik nem így gondolkodnak. Gátlástalanul belegázolnak a virágágyá­sokba, rongálják a parkokat, letördelik a kiültetett facse­metéket Nincs senki aki megfékezhetné a rongálókat. Valamilyen formában fel kell lépni ellenük. Igaz, ez legalább olyan nagy feladat lesz, mint a virágos és tiszta Nyíregyháza megteremtése. Balogh József Nyíregyháza Vöröshadsereg útja Dorogi György Ujfehértó, Bajcsy-Zs u. 10. Szűk az állomás Baktalórántháza az elmúlt húsz év alatt rohamosan fej­lődött Nagymértékben nőtt • személy- és teherforgalom a helyi MAV-állomáson. Ezt azonban ez idő alatt nem bő­vítették. Egyetlen kis helyi­ség áll az utasok rendelke­zésére és ez — ha számítás­ba vesszük, hogy csak a bér­lettel naponta utazók száma közel nyolcvan — nagyon kevés. Hasonlóan rendkívül szűkösek a raktárak és az irodák is. A község kinőtte jelenlegi állomásépületét módot kellene találni a kor­szerűsítésre. Krlcsfalussy Béla A rádióban hallottuk Kapcsoljuk a Do-Re-Mi áruházat Zenés fejtörővel, szelle­mes — a fél országra fél világra kiterjedő — vetélke­dővel jelentkezett a tv- szünnapon, hétfőn este a Kossuth rádió. A dal, a ze­ne volt az az árucikk, me­lyet a Do-Re-Mi áruházban kiváló művészek tolmácsolá­sával, majd rögtönzött szö­vegátírásokkal, zenei előadá­sokkal, gazdag humorral kaptak a hallgatók. Olyan meglepetés is volt a műsorban, mint a 15 ezer ki­lométer távolságban készített telefoninterjú egy magyar származású művésszel, aki a Hawaii-szigetekről üdvözöl­te szülővárosát, Budapestet. Körkapcsolással az ország­ban lévő rádióstúdiók is részt vettek, — így Nyíregy­háza Is, a fejtörő játékban, s a jelszó bemondása után jutottak be a stúdiókba. Városunkban dr. Margócsy József főiskolai tanár fejtet­te meg elsőnek a rádió rejt­vényét, ott volt még Király Ottó kirakatrendező, s egy hatodikos kisfiú a Báthori utca 10-ből, aki a nevét is alig merte megmondani, mert szülei a moziba men­tek, neki pedig nem volt „engedélye” a rádiós szerep­lésre. A Do-Re-Mi áruház műso­ra példája volt annak az új törekvésnek, amely a tv- vel való egészséges verseny­ben születik az egész or­szágra kiterjedő körkapcso- lásos módszerrel; a hallgatók maguk is részesei, szerkesz­tői, ötletadói lettek a műsor­nak, közben szórakozva sze­reztek ismereteket, kaptak zenei élményeket. Páll Gésa A túlöltözött utas KISÁRUHAZ A BÉLÉS ALATT Elegáns, bundában érkezett ha­za kanadai rokonlátogatásáról Czeglédi Gusztávné tiszaadonyi lakos. Amikor a KLM repülőgépe földet ért a Ferihegyi repülőté­ren, mosolyogva ment a vám- vizsgálatra. És verejtékezve. Túlságosan is mosolyogva és izzadva. Viselkedése több okból is gyanút keltett a vámőrök előtt. Jobban megnézték a táská­ját és rögtön kiderült, hogy a bélés alatt olyan holmik vannak, amiket be kellett volna jelente­nie, mint vámköteleseket. De ezt elfelejtette. Czeglédiné — enyhén szólva „túlöltözött’* — személyének ala­posabb vizsgálata után (ezt a munkát természetesen női sze­mélyzet végzi) kiderült, hogy az útitáska bélése alatt, a kalapjá­ba rejtve, a bundájába varrva, a fehérneműjére szerelve, vala­mint a testére húzva a követke­ző holmikat igyekezett vám nél­kül hazahozni: Nyolc darab műszálas női pu­lóver, két hosszú ujjú pulóver* négy férfi nyloning, 3 férfi puj>- lining, két orlonsál, 19 külön­féle nylonkendő, 18 pár nylon- harisnya, 6 darab óra, 14 mé­ter különféle textília, valamint maga a bunda, amit viselt, szin­tén vámköteles volt. Hevenyészett számítás szerint ennek a kis testen viselt áruház­nak az értéke 9040 forint. Szokás szerint lefoglalták az elrejtett dolgokat. Czeglédiné el­len pedig megindult a bírói el­járás vámbüntett miatt. Nemrég tárgyalta ügyét a vA- sárosnaményi járásbíróság. Czeg­lédiné csak azt tudta mentségül felhozni, hogy „az űrlapon nem volt elég hely” valamennyi hol­mi beírására, azért nem vallotta be őket a vámnyilatkozatban. A bíróság Czeglédinét két hó­napi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte, s elrendelte a vám elől elrejtett összes holmik elkobzását. A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES gyakor­lattal rendelkező ♦ ács, állványozó, hidegburkoló, bádogos, szigetelő, A szenvedő, messzi ország ... Szabolcsiak Vietnamról Napotrt* hős m post* * s szerkesztőségbe a megye minden «igából „verseket": katonák, háziasszonyok, munkások, nyugdíjasok, út­törők a feladók. A legtöbb — mint az egyikből idézzük — szenvedő, messzi or­szág"-ról, Vietnamról szól. Akadozó rímekkel, nem szabályos verselés szerint, de annál több érzelemmel telítettek a kockás papírra rótt sorok, vagy a vonalas füzet lapjai. Csodálat, buzdítás, féltés, fzolidari*ás. árad a szabói­ért dolgozók „verseiből”. Csodás erő lehet benned, ahogy harcolsz a népek küz­dő terén” — írja a nyíregy­házi Kulimár János. Egy Patyolat Vállalatnál dolgozó 19 éves szakmunkás, Arad­ványi József így ír: „Hagy­játok hát békében folyni a folyót”, s a bombázó gépek helyett békés utasszállító gépeket rajzol képzeletével a vietnami égre. A legtöb­ben, akik munka után tol­lat fogtak, s leküzdötték ki­sebbségi érzésüket, lámpa­lázukat és vállalták a vers. írás kudarcát is, a népek felelősségét hangoztatják. „Agyú, bomba, gáz, gé­pek, az agresszor így tá­mad. Meddig tűrik a népek Szégyent hozva rád szá­zad?” — kérdezi a nyíregy­házi Kálmán Ferenc. Nem a formai tökéletesség, ha­nem a gondolatok, az érzé­sek teszik értékessé ezeket a verskísérleteket. A nyitott szemmel járó emberek fele­lősségén szólnak: „Az igaz­ság győz, mert nem fél meg­bosszulni a gyalázatot" (Kiss Imre, Tiszalök). Olykor az örök békét foglalják rímek­be a levélírók, de többségük nagyon is konkrétan fogal­maz, érez. Papp Györgyné, Kállósemjénből a vietnami lányokra gondol: „Vietnami lánynak nem kell báli ruha — írja — Minden alkalom­ra ott van a zubbonya...” Az egyik 17 éves gimnáziumi tanuló a „tizenévesek” érzé­seit, véleményét írja meg a vietnami háborúról, amely — mint bevezető soraiban megjegyzi — eddigi élete je­lentős eseményei közé tar­tozik. „Legyen vége, legyen vé­ge” — szinte refrénként visszatér a versekben. Az egyszerű emberek bizakodá­sa, együttérzése fűti a soro­kat: „Pirkad, derül már Keleten" — olvassuk Fülek! Éva őrsvezető levelében (IV. sz. általános iskola, VIII. osztály). „Eljön a vietnami nép hajnala.” Mindnyájunk érzésvilágát fejezik ki Kuli- már János sorai, aki békés napjait állítja éles kont- raszba a vietnami háború szörnyűségeivel, s ezeket írja: „Nem lehet napom gond­talan, mert tudom, mert ér­zem a véres csatát...” Szinte ezt a gondolatot folytatja Nagy László, a kisvárdai gimnázium III. osztályos ta­nulója, aki így zárja versét: „Mindvégig veled vagyunk Vietnam.” Az érzések, gon­dolatok sok-sok árnyalatát ez a mondat fogja keretbe. S akik írták nem a köl­tészet magaslatait ostromol­ják. hanem az emberi fele­lősségtudat, a szolidaritás adott tollat a kezükbe „a szenvedő, messzi ország...” testvéri közelségét érzik és tenni is készek érte. Verssel, kiáltó szóval, anyagi áldoza­tokkal. — a szolidaritás ki­apadhatatlan forrásával. (PG) műköves, kőműves, asztelos szakmunkásokat valamint építőiparban jártas kubikosokat ♦ és segédmunkásokat. Munkásszállás és főétkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaerőgazdálko­dásán, Debrecen, Beloiannisz u. 2—4. <D. 194069)

Next

/
Oldalképek
Tartalom