Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
Mit kutat a névtudomány? Egyetemi nyelvtudósok, kutatók előadásai a megyében — Mit takarnak a ragadványnevek? Talán kevés«! ismerik — a szakembereken ki'/ül — a névtudományt, amely a nevek eredetével, történetével, az Indítékok kutatásával foglalkozik. Az év elején jelent meg Mező András nyíregyházi főiskolai tanár munkája a baktalóránt- házd járás földrajzi neveiről. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola nyelvi tanszéke tevékeny munkát végez a megyében a névtudomány minden ágában, melynek tudományos, nevelési, oktatási szempontból komoly jelentősége van. Hogyan hasznosítja a pedagógus a napi oktató-ne. velő munkában, a gyújtő- és szakköri tevékenységben, a lakóhely, a szülőföld iránti szeretet ápolásában, saját nyelvi kultúrájának gazdagításában a névtudo. mány eredményeit? — ilyen gyakorlati kérdések megvitatása indokolja az április 8-án Baktalóránthá- zárt a gimnáziumban sorra kerülő nyelvi rendezvény aktualitását, melyet a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola nyelvi tanszéke, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT kezdeményezett Tudomány a gyakorlatban Egyetem! nyelvtudósok, kutatók tartanak előadásokat; Végn József kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa az országos földraj zinév-gyűj tő mozgalomról, Mikesy Sándor, az ÉLTE Nyelvtudományi Intézetének könyvtárosa névkultúránk helyzetéről, Inczefi Géza, - kandidátus, Szegedi tanszékvezető főisko. lai'tanár d földrajzi nevek összehasonlító tipológiai vizsgálatáról. Mező András nyíregyházi főiskolai tanársegéd a „Történelem a földrajzi nevekben", Kálmán Béla, a nyelvészeti tudományok doktora, dereceni tanszékvezető egyetemi tanár a „Személynevek a földrajzi nevekben”, Bachát László nyíregyházi tanszékvezető főiskolái docens a „Szabolcsi ragadványnevek”, Sebestyén Árpád, kandidátus, debreceni egyetemi docens á „Tulajdonnevek és földrajzi nevek” címmel tartanak előd ást Témájáról, a szabolcsi ragadványnevek keletkezésé^ fői, érdekességeiről érdeklődtünk Bachát László főiskolai tanszékvezető docenstől. A szabolcsi nyelvész elmondta, hogy a régi leletek, nyelvi emlékek tanúsága szerint a régi időkben az emberek főként testi alkatukról, testi-lelki tulajdonságokról, nemükről, hajuk színéről, növényekről, állatokról, a viselt hivatalról, foglalkozásukról, társadalmi helyzetükről, nemzeti, ségükről kaptak neveket, melyek egymástól megkülönböztették őket. Nagyecseden 50 Szűcs A névtudomány kimutatta, hogy a XVII. és a XVIII. században kialakultak a családnevek. Egy-egy községben azonban igen sokan viselnek azonos családnevet, a keresztnév-anyag sem változatos, ezért á hevekhez új elem hozzáadása szükséges. Nagyecseden például több mint ötven Szűcs nevű család él, Tiszavasváriban sok a Nagy, a Szabó, a Balogh, a Pethe, a Kovács. Egy-egy fálúbáh hat-nyolc kedvelt keresztnév terjedt el, Tiszavasváriban például 1950— 51—52-ben az 582 újszülöttnek 45 név közül választöt. tak nevet. Ezek közül is 57 Sándor, 49 László, 28 József, 25 János, 21 István, 44 Irén, 44 Julianna, 33 Ilona, 23 Piroska és 26 Katalin van. Vagyis a tíz akkor leginkább kedvelt nevet kapta az újszülöttek hetvenöt százaléka. — Városon rendszerint ritkán használatos keresztnevet választanak a szülők a gyereküknek. Falun ezt úgynevezett ragjuiványne- vek pótolják, egyben a sok azonos nevű ember megkülönböztetését szolgálják. Nagyecseden szinte mindenkinek van — ahogy ők mondják — mellékneve — folytatta Bachát László. — A névtudományt elsősorban az érdekli, milyen indítékok alapján kapják á ragadványnevet Sokszor öröklődnek ezek a nevek, éppen, ezért az egész család, vagy közösség múltjáról is árulkodnak. Tiszavasváriban például az egyik Gombás csatád ragadványneve a Kerti név, ami a falu végi kertes település helyére titat, a falut körülvevő árkön kívüli földet nevezték így. A településtörténész számára is sok érdekes ada. Kevés a parkolóhely Közlekedési veszély — Megoldást a nyíregyházi utcákon A növekvő gépjárműforgalom, a megyeszékhely mind jelentősebb vonzereje Nyíregyházán már körieké, dési problémákat okoz. Elég a város egy-két forgalmasabb útvonalát, csomópontját megnézni — főleg szerdai és szombati napon , s máris látszik: megoldandó gondok sokasága vár az illetékes rendőrhatóságokra és tanácsi szervekre. Garázs vagy utca ? A zrínyi Ilona utca nagy forgalmú, de szűk. Szerencsére egyirányú közlekedést írnak itt elő, ami alapjában véve helyes. A probléma inkább abból adódik, hogy a háládé járműveken kívül órákig, napokig állomásoznak. parkíroznak autók, mo. torok, rakodó tehergépkocsiké A szűk utcán így tökéletes á közlekedési anarchia. Az utca elején a városi tanács előtt jó a parkírozás!. lehetőség, s újabban parkírozhatnak a tér templomi' mögötti oldalán. Mégis kevés a kijelölt parkírözó- fetíy. Ha több lenne, akkor szigorú tilalommal ki lehetne tiltani a Zrínyi utcából az álló járművéket, a boltoknál folyó rakodást is az esti vagy kora reggeli órák. ra korlátozhatnák, Még átkelőhely sincs! A másik életveszélyes útszakasz — főleg piaci napokon — a Rákóczi utca, A piac környékén kijelöli gyalogátkelőhely nincs, min. denfelé gépkocsik, s össze, vissza szaladgáló gyalogosok. A túlzsúfolt szakasz közlekedési rendje megoldat;, lan. Sávok kellenek, pontosan körülhatárolt parkolóhely kívántatik. A piac között futó utca fontos közlekedési útvonal is. Rendezetlenségé a növekvő nyári piacok idején fokozott vészt rejt magában. Nem vigasztalóbb a hely. zet a Rákóczi utca és a Beloiannisz tér találkozásánál. Háromfelé ágazó utcák, vasúti pálya, víllamosközieke. dés: Itt ugyan akad útbaigazítás a gyalogosnak, de mit tegyen á gépjárművezető? Percekig tétovázó autósok, motorosok akasztják el a forgalmat, hiszen senki nem tudja, hogyan veszélytelen. Gondos tanulmányok után a ma a KRESZ-szel ellentétes közlekedési megoldás helyett biztos találnának jobbat. Nem látszik! írni kell a villanyrendőr, ről. Az útkereszteződés a városközpontban veszélyesebb a mostani forgalom- irányítás bevezetésé óta, mint valaha. Nemcsak azért, mert a lámpa sokszor rossz, hanem azért, mert napfény, ben láthatatlanok a fények. Amíg megoldás nincs, nem nevel a lámpa, hanem ijeszt, félelemmel tölti el a vezetőt és a gyalogost egyaránt. Mindez egy főközlekedési útvonal esetében különösen veszélyes. Csupán néhány változtatás kell a nyíregyházi városi közlekedésben. Ezek között a legsürgősebbek az új parkolóhelyek. Nem költséges megoldásokat sürgetünk, csak gyorsakat és ésszerűeket 1 B. L. tót szolgáltatnak a ragadványnevek. Tiszavasváriban mihtegy ötven személyről tudjuk meg, hogy nem őslakosok a községben. Testi tulajdonság alapján A ragadványnevek „tárában” sok a testi-lelki tulajdonságról, az Illető szava- járásáról, női és férfi felmenő ági rokonságról árulkodó név: Sánta-Kovács, Simafülü Pethe, Göndör- Pethe, Bajuszos-Gál, PUlisz. ka-Gergely (gyámoltalan), Jóljárt Kovács (nagyobb összeget örökölt) Gróf-Szabó (grófnál volt „küldki- hívdbe”), Albiró-Kis (albí- ró volt), Banya-Kovács (nagyanyját hívták banyának), Csendi-Bálint (nagyanyja csendre intette a betérőket), Zsófi-Szántó (nagyanyja Zsófi), Jégcsap- Kis (magas, vékony), Kos- suth-Némedi (Kossuth tar. tású). Értékes nyelvjárási emléket is őriznek a ragadványnevek, mint Kotu-Mur- guj (a kotu nevű fekete földről, fekete arcú ember) és még sok egyéb. Születnek-e napjainkban is ragadványnevek? — kérdez, tűk a nyelvészt: igen, a falvakban találkozunk ilyen jelenséggel, Gépész-Bíró, Traktoros Kovács és hason, ló nevek mai eredetűek. Hasonlító jellegűek is vannak, mint „Latabár Kovács”, akit az ismert művész után illetnek a Latabár névvel. így kapcsolódik a névtudomány a művelődéstörténethez, napjaink kulturális munkájához, hasznos és érdekes ismereteket nyújtanak nemcsak a „szakosoknak, a nyelvészeknek, hanem minden érdeklődőnek. . <PG) Munkában relé brigádja. a nyíregyházi fűtőház villamosmozdony-sae» Hammel József fehr. Száz boltot lát el a baktat havnbiüzem _ . untházán az elmúlt évinél is nagyobb feladatok előtt áll a bambiüzem. 18 község több mint száz üzletét kell napról napra ellátni szódavízzel és üdítő itallal. Ehhez jönnek még a környéken lévő nagyobb tanyaközpontok. Je. lenleg 6 fővel dolgozik az . üzem.. Napi . termelés.úlí,5000 v-üveg^üdíjő^ Í4&1 , és' 180“ 120 láda szódavíz, ami 7900 üvegnek felel meg. A múlt évben összesen ÖÓO ezer . üveg bambit — szamóca-, citrom- . és narancsszörpöt — és 110 ezer üveg szódát adtak át a kereskedelemnek. A közelmúltban felújított és korszerűsített üzemben most jobb körülmények között dolgoznak, s képesek ellátni 1-dNagyobb "'igényeké? is. Nagyobb településeink szennyvízhasznosítása Nemcsak megyénkbén, hanem világszerte is fokozódó feladatot jelent a keletkező szennyvíz és hulladék eltávolítása. Az a víz, melynek kémiai és fizikai tulajdonsága a felhasználás alkalmával változáson megy át, szennyvízzé válik. Származási hely szerint beszélünk házi és ipari szennyvízről. Elvezetéséről csatomaháló. záttal gondoskodunk. Nagyobb települések szennyvizeit szennytisztító telepen tisztítják. Többféle módszert ismerünk a tisztításra: Pl. mechanikai, vegyszeres (de. rítés és semlegesítés) biológiái és iszapkezelés es szennyvíztisztításról beszélhetünk. A szennyvíz és a szemét megfelelő elhelyezésének igen fontos orvosföldrajzi összefüggései is kimutathatók. Komoly hiányosság, hogy a csatornahálózatunknak csak nagyon kis része a szennyvízlevezető csatorna. Az itt levezetett szennyvizeknek pedig mindössze 9 %-a kerül tisztításra. Az ipari szennyvizek mér. gező mennyisége majdnem teljesen a befogadóba jut és ott kifejti káros hatását. Nyíregyháza városnak tisztítótelepe nem volt, néhány ipartelepi tisztítóberendezés működik (pl. a Dohányfermentáló Vállalatnál). A különböző élelmiszeripari vállalatok káros hatású szenny, vizet is bocsátanak az Érpatak medrébe, amely ezt a Lónyay csatornába juttatja. Nagyon fontos lenne, a megnyugtató megoldás, amennyiben ez még nem történt volna meg. Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Záhony, Kisvárda, Fehérgyarmat, Vásáfosnámény -kis csatornaművel való ellátása. Ezek közül Mátészalkának községi tisztító, telepe nincs. A szennyvíz a Krasznába kerül. Záhony, ban ipari szennyvíz nincs. A csatornaművel nem rendelkező Demecser (burgonyakeményítő gyár) és Nagyhalász (Rostkikészítő Vállalat) ipari szennyvizei, a szerves hulladékok miatt még a levegőt is rontják. A tisztítótelepek kielégítő működése feltétlenül szükséges lenne. A szennyvizek emberre és állatra is káros' hatással lehetnek. Orvosföldrajzi szempontból a tbc és más fertőző betegségek terjesztésével jut káros szerephez. A szennyvizeket kifizetődő és helyes lenne a megfelelő tisztítás után öntözésre alkalmazni. Újabban ismeretes a technológiája a szenrtyvíz halastavas hasznosításának, ezáltal a tógazdaságban híg trágya lének számít. Ez különösen megvalósítható, mert a megye településeinek 90 %-án mezőgazdasági ipari szennyvíz kerül kibocsátásra. A keletkező szennyvizek említett hasznosításával te. hát érdemes lenne kielégítőbben foglalkozni. Sááriios kedvezőtlen egészségügyi hatása van a szemétnek ed hulladéknak is. Ma mar néni korszerű a szemét költséges eltávolítása, hanem a hasznosítására is gondolni Kell. A városi szemét jelentős része szerves anyagúkból áll. Ezért komposzt előállítására alkalmas. Különösen, kertészetekben használható fel eredményesen.- A koinppsztá* ló eljárást az aerob ihikrt»- organizmusok segítik elő. Aí előállításához szükséges tétül, nológiai eljárás mát* több európai országban ismert A hulladékkomposztot elsősorban talajszerkezet javítására lehet hasznosítani és csak másodsorban jön számításba mint tápanyagpótló (trágya). Ennek megvalósításával a város peremén nem keletkeznének szeméthalmok és így a mezőgazdaságban mutatkozó haszna mellett a káros egészségügyi hatást i« kiküszöbölhetjük. Dr. Vargha László adjunktus, a Szabolcs-Szatmár megyei orvosföldrajzi' szakcsoport titkára Kisvárda a városiasodás útján Harmincmillió forint víarmüvesítésre Rohamosan fejlődik, váro- siasodik Kisvárda. Egyik bizonyítéka ennek a múlt évben megalakult vízműtársulás. Program szerint 35 kilo méter vízvezetékhálózato: építenek ki, ami 30 millió forintba kerül. Az előzetes terv szerint napi 4050 köbméter jó minőségű vizét kap a község. Az elmúlt évben már elkészült az egyik mély fúrású, bő vizű kút. : •* Ez évben további négy kút készítését tervezik. Megkezdik a csőhálózat kiépítését is. A csőhálózat teljes lefektetését 1971-ben fejezik be. Következő évben végeznek a víztorony és a .gépház. megépítésével. A Vízmű üzembe helyezése 1973-ban történik. Süllőiéi nyaralás ~ szakmai tovább képzéssel-i Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a termelés fejlesztése érdekében a TIT-tel közösen kívánja elősegíteni a mező- gazdasági szakemberek szakmai, politikai és kulturális továbbképzését E Cél megvalósításának egyik eszköze a kivaló hazai üzemek termelési tapasztalatainak tanulmányozása. Ezenkívül az IBUSZ a baráti országok utazási irodáival megállapodást kötött, melynek alapján a mező- gazdaság dolgozói szakmai ej.eklődés üknek megfelelően már az idén, valamint a kővetkező években is folyamatosán. tanulmányozhatják a baráti országok termelési módszereit. A hazái éi' a baráti országokba tervezett tanulmányutak szakosított csoportokban kerülnek megszervezésre. Az utazásokat oly módon szervezik, hogy a programnak fele szakmái, — amely lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy kiváló gazdaságban hosszabb időt is eitöithesseriék, — a másik fele pedig kulturális kérdések tanulmányozásával és pihenéssel telik el. A tervek szerint a Szov- • je..mióban megtekintik a r-.-ztvevők a cukorrépatermelés módszereit, a gépekkel való kukoricabetakari- tásl, a zöldségtermelés fejlett nagyüzemét, a sertéste- n. osztás és hizlalás fejlett m.-dszereit és meglátogatják a konzervipari üzemeket is. Bulgáriában tanulmányozzak az üveg alatti zöldség- termelést, a csemge és borszőlő termelését és annak feldolgozását, és megismerkednek az intenzív öntözéses termelés és növényvédelem problémáival. A tervek szerint Csehszlovákiában a szakmai továbbképzés főleg a sertés- tenyésztés és hizlalás legfejlettebb módjaira vonatkozik. Jugoszláviában a sertés- tenyésztés és hizlalás módszereit tanulmányozzák és a zöldségtermelés öntözéses körülmények közötti gazdálkodási rendszerét a Duna— Tisza—Duna csatorna övezetében. Lengyelországban a tejbegyűjtés, tejfeldolgozás rendszerét, az NDK-ban a sertéstenyésztés és hizlalás, Szarvasmarha-tenyésztés, borjúnevelés, zöldségtermelés és növényvédelem az a terület, melyet nyaralás közben a résztvevők megtekintenek. Az új rendszerű szakmai nyaralás kimondottan mezőgazdasági jellegű, egy-egy csoportban 42 fő vesz részt Az időtartama 6—8 nap. / P. P.
