Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-23 / 94. szám
EGYÜTT a töm egszervezetek k el Beszélgetés Pámer Józseffel, a Vöröskereszt megyei titkárával Nemsokára száztíz éves fordulója lesz a solferinói csatának, melynek jajgató sok ezer sebesültje megállásra kényszerítette az arra utazó francia kereskedőt, Henri Dunantot. Napokig szervezte a környék lakosaival elszállításukat, ápolásukat. E tette volt elindítója a Vöröskereszt mozgalomnak. Az elmúlt évszázad során sokféle tevékenységre tagolódott a Vöröskereszt szervezetek munkája. Közismert az általuk szervezett véradómozgalom, családvédelmi tevékenységük is eléggé elterjedt. Mar kevesebben tudnak elszakadt családtagokat kereső szolgálatukról. Az átlagos újságolvasó sokfélét olvas a Vöröskeresztről, például, hogy gyógyszereket küldött az indonéz árvíz károsultjainak, takarókat a török földrengés hontalanná váltjainak, tanszereket a vietnami diákoknak, elsősegélynyújtó csomagokat afrikai országoknak. De mi a központi gondolata ennek a mozgalomnak — és mik Szabolcs- Szatmár megyében legfontosabb tennivalói jelenleg? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk Pámer Józsefhez, a Magyar Vöröskereszt megyei titkárához. A fiatal titkár — mint megírtuk már — nemrég, április elsején vette át hivatalát Még most ismerkedik területével. Két vidéki útja között találkoztunk vele. Fehérgyarmatról jött és igyekszik Baktalórántházá- ra, hogy találkozzék a Vörös- kereszt járási vezetőivel. Megyénkből eddig csak 17600 tagja van a Vöröskereszt szervezeteinek Ez körülbelül csak a fele az országos átlagnak. Van tehát bőven tennivaló. És a központi gondolat? Egy mondatban: „Az emberek egészséges életmódra nevelése”. Hogyan lehet ezt megvalósítani — Szabolcsban? — kérdezzük A nyíregyházi születésű fiatal titkár felkapja a fejét a kihangsúlyozott „Szabolcs” szóra és ezt mondja: — Nemrég olvastam egyik országos lapunkban egy bíráló cikket a szabolcsi „bics- kás zötyögőről” és ez szivén ütött A mi munkásvonatainkon én is utaztam már sokszor és őszintén meg kell mondanom, hogy azok semmivel sem „bicskásabbak” más vonatoknál, viszont nagyon is zötyögök azok számára, akik távoli munkahelyeken voltak kénytelenek állást vállalni és csak ritkán térhetnek haza a családjukhoz. Szabolcs egyáltalában nem olyan sötét és elmaradott, mint azt sokszor köny- nyedén odavetik. Nem az egészségügyi kultúrában sem. Persze a mi megyénknek megvannak a maga szervezési nehézségei. Kevés az üzemünk — ahol az egészségügyi kultúra feltételei természetesen könnyebben megteremthetők. A kis falvak megyéje vagyunk. .Nálunk fokozottabban szükség van arra, hogy minden családban legyen egy képzett önkéntes ápolónő, vagy elsősegélynyújtó, aki a felmerült esetekben tanáccsal tud szolgálni, felvilágosít, terjeszti a jó szokásokat Megtudjuk még az új titkártól, hogy Szabolcs egyáltalán nem elmaradott, legalábbis nem annyira, mint a híre. Valóban kisebb a pipereszappan-fogyasztás, mint az országos átlag, de azért, mert sokan mosószappannal tisztálkodnak. A kuruzslók, javasasszonyok még ma is emlegetett „régi világa”, az egészségügyi kultúra fehér foltjai két-három éve teljesen eltűntek a megyéből. Lelkes tömegek vesznek részt a véradómozgalomban, nagy az érdeklődés az egészség- ügyi felvilágosító előadások iránt. Hogyan kezd a szervezet felélénkítéséhez? Minden szinten több segítséget kér és ugyancsak többet kíván adni is. Az agitációs módszerekben pedig azt kívánja hangsúlyozni, hogy itt olyasmiről van szó, amire az embereknek maguknak van szükségük. Ha ezt belátják, a többi már könnyebben megy. Az általános iskolákban jó a vöröskeresztes -munka, most a középiskolák fehér foltjait szeretnék eltüntetni. Általában az ifjúság körében k'vánják a legélénkebb mozgást A jelenlegi aktívák lelkesek és szerények. Néhol fele annyiról sem számoltak be, mint amit valóban elvégeztek. Másrészt az eddiginél is jobban igénybe kell venni a tömegszervezetek, a párt, KISZ, nőtanács, népfront segítségét, mert ezek tudatosító segítségével kaphatja meg csak a Vöröskereszt is kellő rangját és helyét A legsürgősebb konkrét feladatok? Elkezdődött a permetezés: különös gonddal kell vigyázni a növényvédő szerek kezelésére. A felvilágosító munka további teendői, falun is terjeszteni a Nyíregyházán már szépen gyűrűző „tiszta udvar, rendes ház” — mozgalmat Munka van elég. <gnx) Bódé Béla; KULCSNYELV Egy ízben — a mostani enyheséghez nem hasonlítható — szigorú, nagy tél volt A tél derekában kifogyott a tüzelőm s abban az időben — kezdeti nehézségeink idején történt ez — télvízben alig lehetett tűzrevalót kapni. Én tehát gondosan megfogalmaztam mondanivalómat, a „kulcsnyelv” fölhasználásával, be is tanultam, s így hívtam fel a tüzelők királyát, a TÜKER igazgatóját: — Kérem — kezdtem — szépen kérem lírai ügyemben a részvevő meghallgatásomat Az ügy, amelyet a mélyen tisztelt igazgató kartársnak elmondok, alapjában véve egyszerű, mondhatnám azt is: „magándolog.’’ Tehát, semmi köze az ország építéséhez, mégis úgy gondolom, az igazgató kartárs segítséget nyújthat és éppen ezt a szocialista segítőkészséget szeretném igénybe venni. Mert ml ugyanis azt tanítjuk, kartársam, hogy a segítség- nyújtás az élet minden területén... Félbeszakított: — Természetesen. Szocialista segítségnyújtás, kartársam... — A kulcs zárba talált, nyert ügyem volt: __ Tíz — mondtam. — Szén, koksz? kartársam — így ő. Másnap lehordták a pincémbe a tíz mázsa kokszot. A kulcsnyelvet — az a tapasztalatom, jó néha valamiféle humorral keverni. Bementem az illatszerüz- letbe. Nagyon csinos hölgy fogadott. Döntés százfizennégy millió felett Önállóan teivez, valóban a város gazdája Nyíregyházán a tanács Milyen változást jelent, mennyiben érinti a lakosságot, hogy év elején — a kormányrendeletnek megfelelően — Nyíregyházán is létrehozták a városi tanács vb új szakigazgatási szerveként a tervcsoportot? Tarpataki János csoportvezetőtől kértünk választ minderre. A legfontosabb feladatokra Kitűnt, hogy mindezt a tanácsok szükségszerűen növekvő önállósága indokolta. Eddig ugyanis tervezési vonatkozásban a szálak a megyei tanácsnál futottak össze, ott határozták meg a helyi igényeit kielégítésének módját. Tekintettel arra, hogy a helyi tanácsok ismerik legjobban területük gondját, baját, indokolttá vált a tervezés decentralizálása. Ugyanakkor megnőtt a végrehajtó bizottságok felelőssége is a különböző döntéseknél. Ahhoz, hogy ezek a döntések minél megalapozottab- bak legyenek, nyújt segítséget a nemrég létrehozott tervcsoport Nyíregyházán. — Tehát nem csupán arról van szó, hogy valamiféle új elnevezést adtunk az eddigi községfejlesztési csoportnak. Ezután már a tanácsi gazdaság egyes ágazataira tanulmányokat készítünk, melyeknek alapján ki lehet dolgozni a fejlesztés ütemét, módját. Azon túl, hogy ellát-" juk a tervezéssel kapcsolatos műszaki feladatokat, közgazdaságilag elemezzük a tanács vállalatainak munkáját, intézzük a fejlesztések pénzügyi bonyolítását. Negyven lakás saját pénzből S ez ugyancsak szerteágazó feladat. Míg korábban a városi tanács 10—15 milliós évi „kofa” alappal rendelkezett, addig az idén például a különböző forrásokból több mint 114 millió forintot kitevő fejlesztés nehezedik a vállára. Olyan fontos, cél- csoportos beruházások kerültek át „a megyétől” a városhoz, mint a lakásépítés, az iskolahálózat bővítése, vagy a közművesítés. Ha ezekhez hozzászámítjuk az eddigi, hagyományos „kofa” teendők ellátását, láthatóvá válik: nemcsak a munka mennyisége nőtt, hanem nagyobb lehetősége is van most már a városi tanácsnak Nyíregyházán a legégetőbb lakossági, fejlesztési problémák megszüntetésére, az eddiginél jobban gazdájává válik a helyi tanács a megyeszékhelynek. Itt van például a lakás- beruházás, mely az idei fejlesztési alapnak számottevő részét — 49 millió forintot — tesz ki. Ennek során például 1968-ban 173 szövetkezeti lakást kell fokozatosan befejezni, átadni a városban. Ugyanakkor — szintén állami erőből — szorgalmazni kell a tanácsi lakások építését. Az önállóság megvalósulásának egyik kezdeti példája, hogy az idén a városi tanács saját pénzéből további 40 lakást épít meg Nyíregyházán. Folytathatjuk a sort a Krúdy utcában épülő 16 tantermes új gimnáziummal, vagy a Kossuth szakközépiskola 4 tantermes műhelyrészének befejezésével, köz- tisztasági fürdő építésének megkezdésével. Az idei fejlesztésben jelentős helyet foglal még el a Sóstónak juttatandó 6 millió, melyből új kutat fúrnak, a régieket kompresszorozzák. Mintegy 7 ezer folyóméter hosszan készül ivóvízvezeték-hálózat a városban melynek során a Bujtos környéki és a Guszev telepi lakók gondját sietnek enyhíteni. A csatornázási munkálatok közepette főként a KISZ-lakótelep csapadékelvezetését igyekeznek megoldani. A csoport munkája közvetlenül is kapcsolódik a j lakosság igényeihez, ameny- i nyiben a tanácstagok jelző- j sei ide is eljutnak. A lehető- i ségekhez mérten igyekeznek j kielégíteni a sürgős, több csa- i ládot érintő kéréseket, melyek között — érthetően — előnyben vannak azok a javaslatok, ahol társadalmi munkát, saját erő juttatását is jelzik. így nyílik lehetőség például Mikszáth Kálmán utcai vízvezetékhálózat el- : készítésére, ahol a lakók összesen 58 ezer forint értékű munkát, pénzt ajánlottak íeL Egyeztetik az elképzeléseket — Amig kellő tapasztalatot szerzünk, természetesen igényeljük a megyei szervek segítségét. Ahhoz, hogy egyre nagyobb hasznára legyünk végrehajtó bizottságunknak, még az idén létrehozzuk városi szinten ig a fejlesztéseket koordináló bizottságot. Ez a kollektíva a különböző ipari üzemek telepítésénél, a közös beruházások megvalósításánál, a célszerű közműfejlesztésnél nyújt majd hathatós támogatást. Emellett külön tanácsadó testületre kívánunk támaszkodni a tervek elbírálásában, hogy azok minden vonatkozásban igazodjanak a város közvetlen érdekéhez — mondta végül Tarpataki János. (a. s.) Kenyérgyár Nyíregyházán^ és Kisvárcián Év végén kezdik meg az építését Hosszú évek kenyérellátási gondja oldódik meg azzal, hogy a megyeszékhelyen a negyedik negyedévben megkezdik egy modern, korszerű, napi két vagon kenyér termelésére alkalmas kenyérgyár építését. A beruházást a megyei tanács támogatásával a Sütőipari Vállalat építteti a Szabolcs megyei Állami Építőipari VálíalattaL A nyíregyházi kenyérgyár 16 milliós beruházással épül meg, melynek terveit az Élelmiszeripari Tervező Vállalat készíti el augusztusra. A tervező és kivitelező vállalat szakembereivel a Sütőipari Vállalat vezetői pontosan megbeszélték az építés részletes ütemét A gyár megépítésének he- ; lyéről most folynak a tárgyalások a városi tanács építési osztályával. A modern kenyérgyár 1970. második negyedévében kezdik meg a termelést s a város lakosságának az ellátását mintegy 15 éves távlatban biztosítja. Eldőlt az is, hogy a nyíregyházi kenyérgyárral egy- időben Kisvárdán is megkezdik egy hasonló üzem építését, melynek a napi ■ kapacitása szintén két va-1 gon kenyér sütése. Erre is 16 milliót fordítanak, s ez is 1970-ben kezdi meg a termelést (fk) — Tessék nézni —mondtam félbúsan — milyen rút vagyok. — Tessék csak rám nézni. A csinos kiszolgáló szemében értetlenség. Még nem találtam el a kulcsszavaikat. Nyeltem. Aztán: — Kérem, mint tetszik látni, szerelmes vagyok. De a hölgyem nem akar tudni rólam, s igaza van. Arcom mindig borostás. Kegyed is volt, van, vagy lesz szerelmes. Mit szólna, ha lovagja mindig borostás lenne? — Mit parancsol? —kérdezte a hölgy. Úgy latszik megbuktam. Tehát még egy kulcsot elő: Parancsolok!? Én csak azt szeretném, ha sima ienne az arcom, ha már olyan üde soha nem leszek, mint kegyed, ilyen bársonyos arcú, hamvas. Erre a kulcsra már villant a szeme: — Azonnal megnézem, van-e még külföldi pengénk? Azóta is széltében-hosszá- ban használom a kulcsnyelvet. Egyszer, bolondságból, kipróbáltam egy rendkívül mogorva villamoskalauznál; — Szeretnék önnel, k&- zös megegyezésre jutni. Olyan jó, ha két vadidegen ember megérti egymást. Tehát arra gondoltam, — talán a gondolat megnyeri a tetszését —, hogy én átnyújtanék önnek tisztelettel egy forintos pénzdarabot. Nehogy azt higyje, ezzel akarom lekenyi rezni, vagy pláne, megsérteni. Azt kérem, szíves viszonzásul, hogy mint férfi a férfinak, tépjen le jegybiokkjából egy jegyet és adja nekem. Egyikünk sem jár rosszul... Nem csengette le a villamost. A végállomás felé jártunk, utas már alig volt. Elbeszélgettünk. Kiderült, három gyereke van, az utasok rendszerint olyanok, mint a vadak, nem mint én, nagyon szereti a fasírt- húst, de csak amit a felesége csinál... Azt mondja a feleségem, hozzak húsz deka sonkát, de soványát. Olyan soványát hozok. ígérem, hogy alig áll a lábán a soványságtól. — Tehát kedves kartárs, zsír nélküli sonkát kérek, húsz-huszonöt dekát. És bár nem szeretném kartársamat terhelni, mégis el kell mondanom: egy öreg apónak viszem, fáj szegénykének a gyomra, tetszik tudni, „ples- tidurdémája” van. Előre hajol, megkérdezi: — A zsírostól fáj neki? — Attól. A plestidurdé- mája. Még jobban előre hajol a pultnál. Mutatja: — Itt fáj neki? — Ott, kartársam. És feljebb. Meg lejjebb. — Ha zsírosat eszik? — Csakis attól. És öreg az apóka. Szakállas. „Plesti- durdéma.” — Szegény öreg — mondja az árusító, — tessék csak blokkot váltani, huszonöt dekára, olyat adok, egy fikarcnyi zsírpacni sem lesz rajta. Otthon kibontjuk a csomagot Gyönyörű. A felső szeleten egy fikarcnyi zsír sincs. A többi szeleten alig van sonkahús. Csupa mócsing. bőrke, in... MEGJEGYZÉSEK Drága „sport64 Felháborodott hangnemben írott levelet kapott szerkesztőségünk a minap. A levél írója kifogásolja, hogy Nyíregyházán, az .-szaki Alközpontban nagy költséggel kialakított parkot sokau sportpályának használják A kapufának kijelölt díszcserjék és bokrok körül több helyen már parlagként virít a tavaly nagy gonddal ápolt füves terület. Jogos a kérdés; „miért nem tiltják meg a parkok erőszakos rongálását”, miért nem írják ki, hogy „Fűre lépni tilos’’, miért senki földje a több, mint 2 milliós értékű park? Levélírónk igazáró! módunkban volt személyesen is meggyőződni. Valóban ért- heteüen, ez a közömbösség mind a parkot gondozó vállalat, mind az ott lakó gyerekes szülők és a hatóság ré. széről. Annál is inkább, mert a parképítés során több helyen is tágas játszótereket alakítottak ki, ahol ugyan nincs élő kapufa, és finom gyepszőnyeg, de van elegendő terület az utánpótlás tré- ningjéhez. Javaslat postaü^yben Egy bosszantóan hosszú ideig tartó sorbanállás után pénzesutalványt kért az 1-es számú postahivatalban egy fiatalember. A válasz udvarias: „A másik ablaknál tessék...” S a másik ablaknál a jelenet — ezúttal a csomag- szállító levéllel és más sze- , XKPlÖkkßl — megismétlődik: „Csomagszállítót a másik ablaknál kérjen.” Ott is hosszú sor. Lenne egy megoldás: tegyenek ki mindkét űrlapból egy-egy csomagot jól hozzáférhető helyre. Hiszen úgy sem kell érte fizetni. S legalább sorbanáll- ni sem kellene... Tóth Árpád Méhek pusztultak el... Szomorú újságra virradt hétfőn reggel Garai István konzervgyári dolgozó családja. A Vöröshadsereg útja 53. szám alatti kis kertes házukban tömegével hullanak a méhek. Amikor délelőtt kint jártunk, már seperni lehetett a kis állatokat a nyolc kas előtt Mindegyik lába tele virágporral. Alighanem Wofatox-szal permetezett valaki a napokban — teljesen szabálytalanul — ez okozta halálukat A környékben még több méhtenyésztőnek is hullanak a méhei. A lelkiismeretlen permetezőnek ez jó pár forintjába kerül majd, azon kívül, hogy a hatóságok is számon kérik tőle a virágzó fák teljesen szabályellenes időben történt permetezését S ha már a permetezésnél tartunk, felhívjuk a figyelmet arra. hogy minden kis- kerttulajdonosnak egy rendelet értelmében „permetezési naplót” kell vezetnia Enélkül őstermelőként a piacon sem jelenhet meg árusítani, a napló hiánya, vagy nem pontos vezetése pedig bírságolást is Vonhat maga után. Gesztet?!
