Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

fl budapesti konzultatív találkozé és a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése Komócsin Zoltán előadása az MSZMP politikai akadémiáján Komócsin Zoltán látogatása Bukarestben Kivonatosan Ismertetjük Komócsin Zoltán elvtársnak, ■17. MSZMP Politikai Bízott­ba tagjának, a Központi :ottság titkárának előadá­■, amelyet az MSZMP po- littaai akadémiáján 1968. m. rcius 28-án mondott el. A kommunista és munkás­pártok budapesti konzultatív találkozóján — kezdte be­szédét Komócsin Zoltán — nagy lépést tettünk előre a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megerősí­tése, az internacionalista szo­lidaritás fejlesztése útján. A találkozó legfontosabb ered­ményei: a részvevő testvér- pártok egyöntetűen — egy tartózkodás mellett — ki­nyilvánították akaratukat, hogy szükség van a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megszervezésére és ennek összehívását ez év novembe­rében—decemberében Moszk­vában javasolják. Szinte kivétel nélkül vala­mennyi felszólaló hangoztat­ta, hogy a nemzetközi tanács­kozásnak nem lehet célja egyetlen párt elítélése vagy kizárása sem. Hogy az egységet mindig pozitívan kell felvetni, elke­rülve a kollektív és nyílt el­ítélés bármiféle formáját. Egyes pállok kollektiv meg­bélyegzése, elítélése vagy ki­közösítése elvileg helytelen és egyaránt káros az érintett párt, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom szem­pontjából. Ugyanakkor aláhúzták azt is, hogy nem lehet korlátoz­ni a pártokat véleményük nyilvánításában, mivel min­dül egyes párt önmaga fele­lős saját nyilatkozataiért, ki­je j.en léseiért A konzultatív találkozó központi témája, fő kérdése a kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdítása volt — hangsúlyozta a többi kö­zölt Komócsin Zoltán. — Az e területen elért eredmények jc’cntik a találkozó legna­gyobb sikerét. Amennyire örvendetes je­lenség az egység törekvések megerősödése, annyira sajná­latos, hogy a Román Kom­munista Párt küldöttsége Központi Bizottságának uta­sítására elhagyta a konzulta­tív találkozót, magára vállal­va a teljes felelősséget ezért a lépésért A román küldöttség tilta­kozott a szír delegáció meg­állapításai ellen és követelte a Komán Kommunista Párt politikájára vonakozó meg­állapítások visszavonását A szír küldöttség elismerve, hogy egyes megállapításai túllépték a konzultatív talál­kozó kereteit, egyetértett az­zal, hogy a találkozó jegyző­könyvéből elhagyták a kifo­gásolt részeket A román küldöttség ezt tu­domásul vette, elégedettségét fejezte ki és lezártnak tekin­tette az incidenst A konzul­tatív találkozó folytatta mun­káját az érdemi felszólalá­sokkal és vietnami szolidari­tási nyilatkozat elfogadásá­val. Másnap azonban a ro­mán küldöttség Központi Bi­zottságának utasítása alap­ján követelte, hogy a kon­zultatív találkozó fejezze ki egyet nem értését a szír kül­döttség felszólalásával, és ki­jelentette, ha nem teljesítik e követeléseket, elhagyja az ülést A román felszólalásra el­sőként pártunk küldöttsége reagált majd ezt követően mintegy 20 felszólaló jelen­tette ki, hogy a román köve­telésnek nem lehet eleget tenni. Mi a felszólalásunkban el­mondtuk, hogy a konzultatív találkozó nem foglalkozhat egyetlen testvérpárt el­ítélésével sem, nem is követhet meg senkit nem minősítheti sem az egyik, sem a másik küldött­ség felszólalását: minden egyes küldöttség és párt sa­ját maga felelős a kijelenté­seiért Kértük a román elvtársa­kat vegyék figyelembe nagy közös érdekeinket és céljain­kat támogassák a konzulta­tív találkozót feladatai meg­oldásában. A felszólalások után _ melyek. közül egyetlen egy sem támogatta a román ál­láspontot — erőfeszítések történtek a kérdés újbóli le­zárására valamilyen elfogad­ható kompromisszummal, de kiderült hogy a román elv­társak ragaszkodnak eredeti követeléseikhez. Végül is a román küldöttség vehetője nyilatkozatban beje'entelie: elhagyja a kozultativ talál­kozót mert nincs biztosítva a szabad véleménycsere; a román küldöttségre szavazat- többséggel akarnak rákény­szeríteni egy számára elfo­gadhatatlan álláspontot. — Ezzel kapcsolatban Ko­mócsin elvtárs kifejtette: Nem megalapozott a román elvtársak vádja, hogy lesza­vazták és a többség akaratát kívántált rákényszeríteni a román küldöttségre. A kon­zultatív találkozó nem sza­vazott egyetlen kérdésben sem, hanem demokratikus vi­tában alakította ki állásfog­lalásait Áttérve a nemzetközi ta­nácskozás előkészítésének feladataira, Komócsin elvtárs hangsúlyozta azon testvér­pártok megnyerésének fon­tosságát, amelyek jelenleg még nem kapcsolódtak be a nemzetközi tanácskozás elő­készítésének munkájába. Ami a budapesti találkozón részt nem vett pártok poli­tikai irányvonalát és min­denekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalomhoz és annak egységéhez való viszo­nyát illeti, világosan kimutat­ható: alapvető minőségi kü­lönbségek mutatkoznak kö­zöttük. Közismert dolog, a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének . megbomlása a Kínai Kommunista Párt po­litikájával és tevékenységé­vel elválaszthatatlan össze­függésben, sőt döntő mérték­ben közvetlenül annak hatá­sára következett be. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az im­perializmus elleni hatékony harc megszervezéséért fele­lősséget érző pártok számta­lan kísérletet tettek arra, hogy a kínai vezetők által megszakított és lerombolt kapcsolatot helyreállítsák, mindenkor késznek bizonyul­tak arra. hogy a vitás kér­déseket félretéve, létrehozzák az imperializmus elleni ak­cióegységet, elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziójának felszámolásá­ra. Közismert, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és más pártoknak erre irányuló szakadatlan erőfe­szítései nem hozták meg a kívánt eredményt, sőt az ilyen irányú törekvésekkel szemben a Kínái Kommunis­ta Párt Mao Ce-tung vezeté­se fokozta egységbontó poli­tikáját. Mi és az egységre törekvő pártok általában, szeretnénk, ha a Kínai Kommunista Párt képviselőit magunk között látnánk az év végén sorra ke­rülő moszkvai tanácskozáson és az annak előkészítésére Budapesten működő bizottság munkájában. Illúziókat azon­ban nem táplálhatunk, hi­szen semmi jelét nem látjuk annak, hogy a kínai vezetők politikája belátható időn be­lül megváltozna. Nem biztatóak, sőt egyre aggasztóbbak azok a jelensé­gek, amelyeket a kínai kom­munisták és a kommunista párt helyzetéről s a vezetés ma érvényesülő politikájáról ismerünk. Köztudott, hogy Mao Ce-tung irányvonala ál­talános politikai válságba so­dorta a Kínai Kommunista Pártot és a Kínai Népköztár­saságot. A párton belül kibontako­zott szakadás és harc, ennek a harcnak a menete azt is bebizonyította, hogy Mao Ce- tung és csoportjának ma már nincs vitathatatlan autoritá­sa Kínában, s hogy a vele szemben fellépő egészséges áramlatok a párton belül és kívül, szervezetlenségük elle­nére is, óriási erőt képvisel­nek. összefoglalva tehát, azt mondhatjuk, hogy Kínában nem mutatkoznak pozitív kibontakozás jelei. Ez azt is jelenti, hogy rövid távon semmiképpen sem számolha­tunk annak a viszonynak a lényeges megváltozásával, amely ma a Kínai Kommu­nista Párt és gyakorlatilag az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom között fenn­áll. A Kinai Kommunista Párt­hoz hasonlóan az Albán Mun­kapárt képviselői is vissza­utasították a budapesti kon­zultatív találkozóra szóló meghívólevél átvételét. Az Albán Munkapárt vezetői a kínai propagandából már jól ismert rágalmakkal és vádak­kal illették a nemzetközi kommunista mozgalom párt­jai döntő többségének min­den közös erőfeszítését. Ma is az a megítélés lát­szik reálisnak, hogy a kap­csolat az Albán Munka­párttal a Kínai Kommunista Párthoz fűződő kapcsolatok alakulásának függvénye. Komócsin elvtárs a továb­biakban kitért arra, hogy a budapesti konzultatív talál­kozón nem képviseltette ma. gát a Vietnami Dolgozók Pártja. Más tényező mellett, dön_ tő mértékben éppen az Egyesült Államok vietnami agressziója az, amely legin­kább sürgeti a nemzetközi kommunista mozgalom egy. ségének gyors és hatékony megszilárdítását, ugyanak­kor éppen a Vietnami Dol­gozók Pártját gátolják leg­inkább a sajátos körülmé­nyek abban, hogy a nemzet, közi kommunista mozgalom fő tendenciáját képező ál­talános egységtörekvés rea­lizálásában közvetlenül és aktívan részt vegyen. A vietnami elvtársak követke. zetesen hangsúlyozzák, hogy számukra nem csupán szük­séges valamennyi párt tá­mogatása, hanem a szó leg. szorosabb értelmében lét- fontosságú tényező. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­ban köszönettel fogadták és vették át a budapesti kon­zultatív találkozóra szóló meghívólevelet. Kérve hely. zetük megértését, sajnálattal közölték azt a döntésüket, hogy nem tudnak delegációt küldeni a budapesti konzul­tatív találkozóra. A Vietnami Dolgozók Pártja soha és semmilyen formában sem lépett fel az egység erősítésére irányuló törekvések ellen. Reméljük, hogy a vietnami elvtársak megtalálják a lehetőségeit annak, hogy közvetlen ré­szesei legyenek a nemzetközi kommunista mozgalom egy. sége helyreállításának és megerősítésének, részt vesz. nek majd a moszkvai ta­nácskozáson és annak elő­készítésében. A koreai elvtársak kö- szönetüket fejezték ki a meghívásért és közölték, hogy körülményeik miatt nem áll módjukban elkül­deni delegációjukat a bu­dapesti konzultatív találko­zóra. A koreai elvtársak hely­zetét befolyásolja a rendkí­vül feszült légkör, amely az amerikai imperializmus ag­resszív tevékenysége foly­tán a koreai térségben év­tizedek óta szakadatlanul fennáll, s amely a jelen időszakban még tovább éle­ződik. A Koreai Munkapárttal való kapcsolatunk fő jellem­zője a javulás, a kölcsönös bizalom légkörének fokoza­tos fejlődése. Azon leszünk, hogy a ma­gunk részéről — amennyi­ben ez bármilyen mértékben rajtunk múlik — elősegítsük részvételüket a moszkvai nemzetközi tanácskozáson és a tanácskozás előkészítésé­ben. A kubai elvtársak úgy határoztak, hogy semleges magatartást fognak tanúsíta­ni a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalomban folyó vitában, amint kifejez­ték: „ők nem öntenek ola­jat a tűzre”. A konzultatív tanácskozáson azonban nem erről a vitáról volt szó és a nemzetközi tanácskozáson sem ez lesz a téma. A szocialista Kubával fenntartott államközi kap­csolatainkat továbbra is maximálisan fejleszteni kí­vánjuk. Kubának továbbra is megadunk minden tő­lünk telhető segítséget és igyekezni fogunk pártkap­csolatainkat is fejleszteni. Mindent megteszünk, hogy a kubai pártot is bevonjuk a nemzetközi tanácskozás elő. készítésébe. Komócsin Zoltán rámuta­tott: pártunk az 1960-as moszkvai értekezleten részt vett kommunista és mun­káspártoknak küldött meg­hívólevelet a budapesti konzultatív találkozóra. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége 1960-ban nem vett részt a moszkvai tanácsko­záson. Ezért nem küldtünk meghívót a jugoszláv elv­társaknak a budapesti kon­zultatív találkozóra. A ju­goszláv elvtársak sérelmez­ték ezt, ugyanakkor kifeje­zésre juttatták, hogy szerin­tük a nemzetközi tanácsko­zás nem segíti elő az anti- imperialista harc fokozását, ellenkezőleg, ahhoz vezet, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok el­szigetelődnek az el nem kö_ telezett haladó erőktől és mozgalmaktól. Az 1957-es és 1960-as dokumentumokra való hivatkozást pedig a ré­gi gyakorlat visszaállítására irányuló törekvésnek ítélik. Az egység és az együttmű­ködés erősítésére irányu'ó törekvésekben új központ körvonalazódását vélik fel­fedezni. Nagyoh örvendetesnek és reményre jogosítónak tart­juk azt a tényt, hogy a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségével bővülnek érint­kezési pontjain«, fejlődnek kétoldalú kapcsolataink és együttműködésünk például a közel-keleti problémák ren­dezésére irányuló erőfeszí­tésekben. A konzultatív találkozón a küldöttségek egy része külön is hangsúlyozta, hogy nem­zetközi tanácskozáson és annak előkészítésében való részvétel lehetőségét bizto­sítani kell a Jugoszláv Kom. munisták Szövetségének is. Ezzel mi a magunk részéről egyetértünk. A kapitalista országokban működő kommunista pártok ugyancsak a legkülönbözőbb okokból maradtak távol a találkozóról — mondotta Komócsin elvtárs, majd is­mertette a holland, a svéd, a japán testvérpárt vezetői­nek ezzel kapcsolatos állás­pontját. Az egyes pártok távolma­radásának oka — mutatott rá Komócsin elvtárs — tel­jesen különböző, még ha egyes vonatkozásokban azonos vonásokkal is találkozunk. A magunk részéről arra tö­rekszünk, hogy az összes testvérpártokat megnyerjük a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében va­ló részvételre. A konzultatív találkozó — mondotta befejezésül Ko­mócsin elvtárs — elérte cél­ját, eredményei megfelelnek a várakozásnak és ez vala­mennyi részvevő párt közös erőfeszítésének sikereit jel­zi. Mindegyik párt kivette részét a sikerből. Az a tény, hogy az elő­készítő bizottság székhelye Budapest, és hogy pártunkat bízták meg újból azzal a megtisztelő és felelősségtel­jes feladattal, hogy az elő­készítő bizottságot összehív, ja, eddigi munkánk elisme­rése, s egyben azt jelzi, hogy pártunk politikája az egy­ség szolgálatában áll. a nemzetközi kommunista mozgalom helyes irányvona­lán halad. Bukarest, (MTI): Komócsin Zoltán, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, 1968. ápri­lis 1-én baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Ez alka­lommal az MSZMP képvise­lői Paul Niculescu-Mizil-lel, az RKP Végrehajtó Bizott­ságáriak és állandó elnök­Washington (MTI) Miközben az amerikai pro­paganda Johnson elnöknek a VDK elleni bombázások rész­leges beszüntetésére hozott döntését „amerikai békekez­deményezésként” próbálja beállítani, az Egyesült Álla­mok légiereje folytatja a VDK sűrűn lakott területeinek bombázását A hétfői napon — mint az észak-vietnami hírügynökség közli — az amerikai kalóz­repülőgépek Hanoitól alig 160 kilométerre délre fekvő területet bombáztak Thanh Moszkva, (TASZSZ): A Pravda hétfői számában megjelent Keldis akadémi­kusnak, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnökének a múlt héten lezajlott moszkvai városi pártkonfe­rencián elhangzott beszéde. Keldis rámutatott arra, hogy az előző konferencia óta eltelt két év alatt nagy tudományos eredmények szü. lettek a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók őszin­tén támogatják pártunkat szocialista országunk fejlesz­tésében, a társadalmunk fej­lesztésére vonatkozó lenini elvek megvalósításában, a nemzetközi kommunista mozgalomban követett poli­tikáját, a békéért folytatott harcát — mondotta. — Mély sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy még vannak egyes tudományos dolgozók, akik provokációk hatása alá kerülve helytelen lépésekre ragadtatják ma­gukat a közélet területén. Egyes csoportok leveleket küldtek különböző szervek­hez, amelyekben védelmére keltek olyan embereknek akik velünk szemben ellen­séges tevékenységet folytat­tak. Akadtak olyanok, akik ellenségeinkhez juttattak el ilyen leveleket, amelyet ez­után a külföldi sajtó és rá­dió szovjetellenes propagan­dára Igyekezett felhasználni. —• Véleményem szerint e levelek aláíróinak túlnyomó többsége nem rendelkezik elég politikai érettséggel, (Folytatás az 1. oldalról) dőtt 11 000 tengerészgyalogo­son és ejtőernyősön kívül újabb 13 500 katonát küld Vi­etnamba. Ugyanakkor intéz­kedéseket tesznek a saigoni rezsim hadseregének 135 000 fővel történő növelésére, a hadsereg újrafelfegyverzé- sére. Johnson dicsérte a Thieu—Ky féle rezsimet há­borús erőfeszítéseiért Külön kérdést jelent még. hogy Johnson visszavonulá­sának bejelentése mennyire teszi komollyá és reálissá a vietnami békével kapcsolatos javaslatait. Mint ismeretes, a tett-offenzíva után az el­nök elrendelte a vietnami po- litika teljes felülvizsgálatát és leváltotta az eddigi fő- parancsnokot. Westmorelard tábornokot. A nyugati hírügynökségek bő részletességgel ismertetik Johnson elnök vasárnap éj­ségének tagjával, a KB tit­kárával, Mihai Daleavai, az RKP KB titkárával és Vasile Vladdal, az RKP KB külügyi osztályának vezető­jével véleménycserét folytat, tak a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom, va­lamint a két párt közötti kapcsolatok fejlesztésének néhány időszerű kérdésérőt A megbeszélések nyílt elv­társi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében foly. tak. Hoa tartomány Tinh Gia kör­zetében. A betolakodó repü­lőgépek több mint 20 bom­bát szórtak itt le sűrűn la­kott településekre. Folyta­tódtak a légitámadások a de- militarizált övezet körzeté­ben is. Amerikai hivatalos körök ben a közeli napokra várják annak a mintegy 14 000 tar­talékosnak a behívását, aki­ket az elnök a veszteségek pótlására akar Vietnamba küldeni. A mozgósítás a to­vábbiakban néhány hét le­forgása alatt 60 000 embert is érinthet. nem érti meg az imperialis­ta erők által világszerte kel­tett feszült politikai helyze­tet. Komoly figyelmet kell fordítanunk a tudósok köré­ben végzett ideológiai mun­kára. Országunkban a tu­dósnak hazafinak és magas fokú öntudattal rendelkező közéleti személyiségnek kell lennie Csak ilyen körülmé­nyek között érhet el olyan nagy tudományos eredmé­nyeket. amelyek társadal­munk javát szolgálják — mondotta befejezésül Keldis akadémikus. Ismét összeült a CSKP Központi Bizottsága Mint a CSKP Központ* Bizottságának jelentése köz­li, hétfőn reggel a prágai várban ismét összeült a CSKP KB plénuma, hogy folytassa a köztársasági elnökválasz­tás miatt félbeszakított ta­nácskozását a CSKP akció- programjáról és a jelenlegi politikai helyzet egyes kér­déseiről. Oldrich Cernik, a KB el­nökségének tagja bevezetőjé­ben felvázolta,, hogy milyen munkadokumentumok ke­rülnek a plénum elé, majd Alexander Dubcek, a KB el­ső titkára megkezdte beszá­molóját a jelenlegi politikai helyzetről. szakai beszédének visszhang­ját Az Egyesült Államokban a közvélemény meglepetten, megdöbbentett és hitetlen- kedve fogadta a hírt, hogy Johnson visszavonul az el­nökségtől. A DPA tudósítója összefog­lalójának ezt a címet adja: „Johnson-korszak vége.” Johnson bejelentése — írja a Reuter — „drámai elismeré­se volt annak, hogy az ame­rikai népet mindinkább meg­osztja a vietnami háború és az elnök népszerűsége egyre inkább elenyészik.” Az elnök kortesvezérei — kitűnik az UPI jelentéséből — mégis biznak benne, hogy Johnson elhatározása nem végleges. Wisconsin állam­ban a választási hadjárat ve­zetői közölték, hogy tovább» Is „futtatják” Johnsont a so­ron következő próbaválasztá- sokon. Bombázások — tartalékosok behívása Keldis akadémikus beszéde Johnson manőverei

Next

/
Oldalképek
Tartalom