Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

r Élni az önállósággal Beszélgetés Csikós Jánossal, a Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökével Az idei esztendő sok új vonással gazdagította a ta­nácsi munkát. Az eddigi ta­pasztalatokról és a holnap tennivalóiról beszélgettünk Csikós Jánossal, a Tiszalöki Járási Tanács VB elnökével. — Milyen hatást vál­tott ki járásukban a ter­melőszövetkezeti és föld­törvény, s hogyan halad a végrehajtása? — Nagy volt és ma sem csökkent a törvények iránti érdeklődés. Érthető, hiszen ez szervesen és legközvetle­nebbül összefügg lakossá­gunk legnagyobb rétegének mindennapjaival, egész éle­tével. A törvények megjele­nése jó hangulatot szült. Ta­lálkoztunk azért egy sor új problémával, félreértéssel is, amelyekre magyarázatot kell adnunk. Különböző beszélge­téseken és vitákon — ame­lyekben jogászok is részt vesznek — segítjük a helyes álláspont kialakulását. A tsz-ekben megalakult alap­szabály és ügyrend-, munka­rendkialakító bizottságok is sok javaslatot tettek maguké­vá. Sokat segített a tsz-ek területi szövetsége is. Sok kérdést máris sikerült tisztázni. Megmagyaráztuk, hogy a végletek károsak a gazdálkodás további meneté­ben, s helytelen, hogy a ve­zetőség itb-ott túlzott mun­kakövetelménnyel áll elő an­nak ellenére, hogy nincse­nek meg a folyamatos munka feltételei. Vagy figyelmeztet­tünk arra, hogy a háztáji földek mértékénél — a csa­ládtagok esetében is — meg kell tartani a helyes arányt. Tisztáztuk azt is, hogy azok­nak van igazuk, akik a jöve­delemelosztásnál nem a ré­szes művelést szorgalmazzák, hiszen a növénytermesztés­ben dolgozókat nem szabad kitennünk az időjárás sze­szélyeinek. Járási konzultáeiős bizott­ságunk rendszeres kapcsolat­ban van a szövetkezetekkel, kérdéseikre helyes válaszokat tud adni. Ez is segiti, hogy a tsz-törvény végrehajtása jó ütemben halad. — Hogyan Cinek a kö­zös gazdaságok az önálló­ság lehetőségeivel? Általában jól, bár van-' nak észrevételeink ennek a kezdeti nehézségeivel kap­csolatban is. Például egyes szövetkezetek a kis földterü­letre hivatkozva elzárkóznak ai új belépők — a családta­gok is ide számítanak — felvételétőL Véleményünk: ez helyetelen, mert a belter­jesség fokozása, amely nél­kül előrehaladás nem igen lehetséges, még több mun­kaerőt kíván a jövőben. Az önállóság eredményeinek tartom, hogy például a tava­lyi rossz időjárás ellenére is csökkent a gyengén gazdál­kodó tsz-ek száma járásunk­ban. Mintegy 15—20 száza­lékkal nagyobb a közös alap­juk gazdaságainknak, s min­den adottságuk megvan ah­hoz, hogy idén eredménye­sebben zárjanak. A tagság szorgalmas, kere­si a munkát, s a vezetőségek legnagyobb gondja ma: mukát adni mindenkinek. Idea először történt meg, hogy a szántóterület 95 szá­zalékán elvégezték az őszi mélyszántást, vetéseink jól teleltek — a hangulat biza­kodó. Már idén is javul a vetésszerkezet, tsz-eink eltö­kélt szándéka, hogy maguk termeljék meg takarmány- szükségletüket, s lépjünk előre az állattenyésztésben. Ennek az alapja a még na­gyobb ütemű építkezés, kor­szerű fiaztatók, istállók. Idén már 18 milliót fordítunk e célra, ebből 11 milliót helyi erőből. Termelési terveink már idén is tükrözik a sertés­program követelményeit, a háztáji bizottságok segítik a háztáji állomány növelését, s a járás termelése 3—4, a vá­góállat értékesítés 4 százalé­kos növelése a célunk. — Sokszor elhangzik, hogy a tanácsok mező- gazdasági irányításának átszervezésével „lead­ták” a felelősséget is. Hogy értelmezi elnök elvtárs ezt a tevékenysé­get? — Időben tisztáztuk, hogy a mezőgazdasági osztály át­szervezésével nem csökkent, sőt növekedett a tanács tsz- ekért való felelőssége. A vál­tozás kizárólag a munkastí­lusra vonatkozik, az eddigi utasítások helyett közgazda­ságilag alátámasztott taná­csokkal, javaslatokkal segít­jük a szocialista nagyüzeme­ket, s tapasztaljuk, hogy ezt igénylik is tőlünk. Ott van­nak tanácsaink a tsz-ek gyű­lésein, őrködnek a törvé­nyesség és a demokratizmus betartása felett. — Hozott-e változást és milyen mértékben az új­esztendő a tanácsi gaz­dálkodásban? — Legjobban érezhető ez a 1968 évi költségvetési és fej­lesztési tervek tárgyalásakor. A múlt évről már egymillió­kétszázezer forintot takarí­tottak meg tanácsaink, s a helyi erőforrások jobb fel- használásával mintegy száz­ezer forinttal terveztek több saját bevételt. A helyi dön­tések előnyét jelzi, hogy nem egy olyan tanácsülésünk volt, mint a tiszaeszlári, ahol megváltoztatták a feladatok sorrendjét, s a legfontosab­bat, például a vízellátás ja­vítását előrehozták. Minden jelentősebb kérdésben igé­nyeljük a testületi döntést, ezzel színvonalasabbak let­tek üléseink. Legutóbb elha­tároztuk, hogy a tanácsülé­sen elhangzott javaslatokra, észrevételekre az előadó he­lyett a végrehajtó bizottság rendkívüli ülése ad választ és tesz javaslatot az elfoga­dásra. Ezt a módszert állan­dósítjuk. — Milyen fejlődésre számíthat ebben az esz­tendőben a tiszalöki já­rás? — Sok irányú fejlesztési el­képzeléseink vannak már 1968-ra is. Ezek alapjául a megyei pártbizottság éves feladatterve és a járási párt- bizottság idei programja szolgálnak. Sokat segít fog­lalkoztatási gondjainkon már ez évben is a Tiszavasvári Alkaloida félmilliárdos beru­házási programja. Készül a vegyesipari vállalat új telep­helye, amely újabb munkale­hetőséggel is jár. Tanácsi erőből szervezünk egy építő­ipari részleget Tiszaíökön és Tiszavasváriban, amely pó­tolja az állami építőkapaci­tás hiányát, s felújítási mun­káinkat gyorsan és olcsóbban vitelezi ki. Ide sorolnám a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek mel­lék és segédüzemágainak je­lentős felfutását is. Községeink fejlesztésénél az vezet minket, hogy anya­gi erőinket koncentráltan használjuk fel, lehetőségein­ket a legfontosabbakra for­dítsuk. Fontosnak tartjuk a lakáshelyzet és az ivóvízellá­tás megjavítását, a kereske­delem gyorsabb ütemű kor- szerűsitését és a tanyavilág­ban a helyzet további javu­lását. Csak a legfontosab­bak: Tiszaíökön tovább épül a törpe vízmű, 12 új állami lakást kapunk, tervezzük az új járási rendelőintézetet, épül egy ruházati, s egy ABC-áruház, egy korszerű eszpresszó. Tiszavasváriban megkezdik a gimnázium, egy lakótelepi áruház építését, villanyhálózatot bővítenék és belvizet vezetnek le. Tiszado- bon villanyhálózat bővités- re, kultúrház és könyvtár tervezésére, Tiszadadán fog­orvosi lakás és rendelő építé­sére kerül sor. A tanyavilág fejlesztésére anyagi lehetőségeikhez mér­ten költenek a községek. Eredménynek tartjuk, hogy minden nagyobb települé­sünk villamosított, kultúr- otthonnal és filmvetítéssel, te­levíziós készülékkel rendel­kezik, s orvosi rendelőket is kapnak. Idén Kálvinháza kap orvosi rendelőt, Tiszaeszlár Újtelep, Bashalom és Kis- fáistanya ivóvízellátását ja­vítjuk, Szorgalmatoson buszvárót építtetünk. Ezek az idei fejlesztés jelentősebbjei, amiért járásunk lakossága is szívesen tevékenykedik. Kopka János Gyermekruha, cipő, bútor helyi gyártással Előrendelés falun — 10 ezer köbméter jég Szövetkezeti kereskedel­münknek a megye ktsz-eivel kötött szerződések alapján számos árucikk hiányát si­került máris megszüntetni­ük. A kisvárdai ktsz gyer­mekruhákat, Rakamaz férfi és női cipőt biztosít, a bú­torellátást pedig a nyír­egyházi, a fehérgyarmati, a nyírbátori és a tiszalöki ktsz-ek segítik sezlonok, Erzsébet-hálók, konyhagar­nitúrák, rádióasztalok gyár­tásával. A megyén kívüli ktsz-ekkel mintegy 4 mil­liós szerződést kötöttek az fmsz-ek az első negyedév­re. A fővárosi DUX kötött­áru ktsz-től például olyan kardigánok és pulóverek ér­keznek, amilyenek koráb­ban ismeretlenek voltak a szabolcsi üzletek kirakata­iban. Számos fmsz-né! indult újszerű kisegítő ipari tevé­kenység. Nagykállóban női táskák, Tornyospálcán sütő­ipari termékek készítésére rendezkedtek be. Színes mozaiklapok készülnek a nagykállói és a mándoki fmsz-nél. A kisvárdai szö­vetkezet a helybeli Rákó­czi Tsz szel közösen alapí­tott seprűkészítő üzemet. Mátészalkán a kihalóban lévő fazekas szakmát ele­venítették fel: dísztárgyak, tájjellegű ajándéktárgyak, vázák, cserepek és lekváros szilkék készülnek Itt. Két szövetkezet idei tervében szerettei a házi leves iészta készítése is. A lakosság tavaszi és nyári ellátásának javítására faluhelyen is megszervezik az előrendeléseket, • ezzel különösen a nyári mezőgaz­dasági munkacsúcs idejére kívánják megkönnyíteni a bevásárlást A járási szék­helyeken bevezetik a díjta­lan házhoz szállítást A hűtéshez 188 veremben közel tízezer köbméter je­get tároltak a szövetkezetek, s ezen túl törpe jéggyárban naponta 105 mázsa jeget készítenek a nyári áruhű­téshez. (szilágyi) Kontraszt Nyíregyháza És zaki Alközpontjában A gépek elhagyják oz embert? Lehetőség Nagykállóban központi traktorosképzésre Nem tart lépést a köve­telményekkel a traktoros­képzés. A traktorosok több­sége még mindig csak a ré­gi, alapfokú traktoros ve­zetői vizsgával rendelkezik. Ugyanakkor ez idő alatt csaknem teljesen kicserélő­dött, modernizálódott a kö­zös gazdaságok traktorpark­ja. Jelenleg a megye tsz-ei és gépjavító állomásai több mint 3600 traktorral rendel­keznek. A már tíz-tizenöt esztendeje használt erőgé­pek hamarosan selejtezésre kerülnek. Ezek gyártását be is fejezték, s még moder­nebb gépek váltják fel. Legalább nyolcszáz. Mint látható, a géppark minősége sokkal gyorsabb ütemben változik, fejlődik, mint a kezelésükhöz szükséges em­berek képzéses. Félmegoldás — alapfokon Pedig nem utolsó szem­pont a gazdaságosság sem, Csák milliókban lehetne kifejezni, milyen károk származnak a szakképzet­lenségből. Előbb avul el a gép, több alkatrész szük­séges javításához, de a ke­zeléséhez megfelelően nem értő traktoros nem is tudja maximálisan kihasználni. Ezzel a kár a közösséget és a népgazdaságot is éri. Beszélgetésünk elején azért is hangsúlyozta a traktorosképzés fontosságát Kovács István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. A legnagyobb gond, hogy nincs központi traktorosképzés. Termelő­szövetkezeteink tízezreket fordítanak a traktorosok oktatására. Üzemi tanfolya­mok működnek több helyen. Ám ezek a kéthónapos is­kolák eleve nem képesek olyan korszerű szakképzett­séget adni a hallgatóknak, amelyek feltétlenül szüksé­gesek lennének a moder­nebb gépek kezeléséhez. Je­lenleg e tanfolyamokon a megyében 366 traktorvezető tanul és csak alapfokú is­mereteket szerezhetnek. Ha e tanfolyamok hall­gatói végeznek, utána von­tatóvezetői vizsgát tehetnek. De még a tanfolyam elvég­zése után is, csak sikeres KPM-vizsga esetén vezet­hetnek rendszámmal ellá­tott mezőgazdasági gépet. Valamennyien tudjuk, a traktorosoknak nemcsak a szántóföldön, hanem a köz­úti forgalomban is helyt kell állniok. Ezt a jelenlegi képzés nem biztosítja. A legjobb megoldás az lenne, ha olyan traktorostanfo­lyamokat szerveznének, ahonnan a traktorosok már eleve erre jogosító igazol­vánnyal kerülnének a me­zőgazdaságba. Évenként négyszázan Ez csak bentlakásos, le­galább hathónapos tanfo­lyam szervezése esetében válhatna lehetővé. Ilyen is­kolával megyeileg kellene rendelkezni, ahol hathóna­ponként két turnusban 200—200 jól képzett, a leg­korszerűbb gépek kezelésé­hez értő traktorosok vizs­gáznának. így évenként 400, alapos szaktudással rendel­kező traktorvezetőt kapná­nak a közös gazdaságok, s a jelenleg kéthónapos tan­folyamok fenntartására for­dított — és nem túl sok haszonnal járó — kiadás érezhetőbben megtérülne. E központi traktorosképzőben lehetőség nyílna arra Is, hogy KPM-vizsgát tegyenek a hallgatók. Iskola — kihasználatlanul Jelenleg a megye ifjú szakmunkásképző iskolái­ban évente 100 hallgató végez. De mi a helyzet? A baktalórántházi szakmun­kásképzőben végzett fiata­lok túlnyomó többsége ti­zenhét éves, amikor vizs­gázik. Egy évet várniok kell, mire gépre ülhetnek, s dolgozhatnak az őket kül­dő közös gazdaságoknak. Egyedül ezek a szakmun­kásiskolák nem tudják az utánpótlást biztosítani. Fel­tétlen szükség van tehát egy központi traktoroskép­zőre. E célra jól megfelel­ne a most is kihasználat­lan, volt nagykállói mező- gazdasági szakiskola. Tan­termek, hálók, étterem stb. áll rendelkezésre. Szaknr - niszteri engedély lenne szükséges működtetéséhez. S utána be lehetne népesí­teni. Ez viszont aligha vol­na gond, s ez az iskola ál­landó továbbképzőjévé vál­hatna a traktorosoknak Sza- bolcs-Szatm árban. Farkas Kálmán Egy bölcselő és a többiek Szombat esténként társa­dalmunk apraja-nagyja izga­tottan a tv képernyője elé telepszik és az „Orion 8” űr­hajó hősein tanulmányozza: milyen is lesz az emberiség holnapután ja? Erről már az eddigi adások is rengeteg megfigyelést tettek lehetővé. Eltökéltem: megkérdezem a tv előtt ülők képviselőit, mi a véleményük erről az elébük tárt holnaputánról? Vála­szaikat most tárgyilagosan közreadom. Egy bölcselő: Csak óva­tosan, várjuk ki a végét. Egy hihetetlen: Ez lenne a holnapután? Kuncognom kell. Át akarnak verni ben­nünket. Amit az Orion 8 kö­rül holnapután címén látunk, nem más, mint Földünk je­lene — az abszolút technok­rácia díszletei a csillagos ég­re s a tengerfenékre vetítve. Egy csatlakozó: így igaz. Varangyok, kószáló légiflot­ták, ovrkill fegyverek, ten­gerfenék! generálisok, zse­niális gengszterek... Ájnye, de ismerős ez az egész. Egy áruházi igazgató: Helyes a dörgés! Ez a hol­napután tetszik nekem, en­gem igazol, nem pedig azo­kat, akiknek mindenük a flancolás, és emiatt még aludni sem hagynak. Látják? Két-három féle öltözék, és kész. Nem úgy, mint ma: választék, egyedi dr-nbok, kis szériák... Miért is kellett ily korán születnem! Egy kőkemény férfiú: Minden rokonszenvem! Kér- lelés? Győzködés? Magya­rázkodás? Szándékok indo­kolása? Elméknek megvilá­gítása? Egy frászt: Alfa pa­rancs! Egy haspárti: Elkeserítő, ezek ott soha, egy harapás­nyit sera esznek!? Egy iszákos: Sokat isz­nak és ez a fő. Egy félszeg: Ez már dö­fi, ott fenn, a Krómán. nem kéretik magukat a nők. Ott én, aki manapság csak szó­rom rájuk 3 pénzt és tékoz- lom a dumát, egy Don Juan lehetnék! Egy hölgy: Én nem a Krómára, hanem a Murára megyek. Csupa férfi, ott nő egyedül leszek, s ott lesz betöltve hivatásom! Egy tollforgató: Izgat, hogy a fél tucat adás során még nem láttam egy újságot Milyen lesz a holnapután új­ságja? Tele lesz-e moszat- érvekkel, spóra-nyelvezettel megírt, száraz, unalmas, ál csak specialisták számára érthető cikkekkel? És meg­írja-e majd, hogy mi lett Pi- póval, amiért szabálytalanul vette igénybe a teknőcöt? Ismét egy hölgy: Milyen csacsik maguk, férfiak! Hát nem vették észre, hogy el alatt a nők mit sem öreged­tek? Ott az a randa, vén ve­zérkari főnök, nem külön­ben a különleges szolgálat agg ezredese, de láttak ma‘ guk ott egyetlen élíesebb hölgyet"1 Na ugye. Felőlem jöhet a holnapután. H. J, Bek Emil Ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom