Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
LAPSZÉLEN Megnyerni a vevőt Nem véletlen, hogy a kereskedelmi pártszervezetek tevékenységében egyelőre a tartózkodás, az új helyzethez való alkalmazkodás tapasztalható. Még érezhető, hogy a régebbi mechanizmusban jellemző hivatali jellegű pártmunka módszereitől nehezen szabadulnak. Viszont az új gazdasági mechanizmus biztosította önállóság itt is érvényesül, s szinte egycsapásra megnövelte a kereskedelem területén dolgozó pártszervezetek jelentőségét. Bár miost sem feladata például a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezetének, hogy az igazgató és a szakirányítók helyett intézkedjenek, de az eddigiektől jobban a figyelmük, tevékenységük középpontjá. ba kell kerülni az eladók és vevők kapcsolatának, az udvariasság problémáinak és a piaci helyzet elemzésének. Több gond hárul a bolti dolgozók nevelésében is rájuk. Kétségtelen, hogy az árpolitikában bekövetkezett változások kedvezően érintették a vállalatot, s ez könnyítette a pártszervezet munkáját is. Két hónap kevés arra, hogy általános tapasztalatokkal szolgáljon, de jó módszer, hogy az árpolitika egyes kérdéseinek a megértetése érdekében a pártszervezet előadásokat tartott. Ezek megelőzték a leltározásokat, az áruk átárazásával járó nagy munkát, s így könnyítettek azok sikere« lebonyolításában. Ezek mellett a szakszervezeti bizottságokkal együtt több témában különböző előadások keretében készítették fel a dolgozókat az új gazdasági mechanizmus kereskedelmet érintő problémáiról. Ezeken több mint 150 bolti dolgozó vett rész. A pártszervezet programtervében szerepel többek között az, hogy az eladó— vásárló viszonyáról, a helyes kiszolgálásról előadásokat tartanak, mintabemutatókra kerül sor, s azokkal akik ezek ellen vétenek, a pártszervezet is foglalkozik nevelésükkel. Korábban, ha szó is volt üzletpolitikáról, ebben nem sok szerepe volt a pártszervezetnek. Most ezzel is behatóbban foglalkoznak. A kereskedők szakmai és politikai képzettsége növelése érdekében szabadakadémiákat tartanak, ahol a legfontosabb kereskedelempolitikai kérdésekkel ismerkednek meg. A tanulók nevelése érdekében kialakították a patronázs rendszert, a szakmában járatos sok éves tapasztalattal rendelke. ző kereskedők mellett azonban a KISZ-szervezetben is megszervezték a fiatalok politikai képzését. Fő feladatának tekinti a pártszervezet, hogy jó hírnevet szerezzenek a vállalatnak az előzékeny, udvarias kiszolgálással. Jobban ügyelnek arra is, hogy a vásárlót ne érje hátrány. Ennek érdekében igaz, hogy még csak most kezd kibontakozni a társadalmi ellenőrzés, de a 2 hónap tapasztalatai biztatóak. A pártvezetőség ezt a munkát most több társadalmi ellenőr bevonásával rendszeresen végzi. Ennek is betudható, hogy január—februárban sehol nem tapasztaltak súlyosabb szabálysér. tést, súlycsonkítást. Erre a jövőben még több gondot fordítanak. Ezt rögzíti a pártszervezet intézkedési terve is, melyben meghatározták, hogy az igazgató, s a különböző osztályok vezetői pártmegbizatásukról beszámolnak, s ezeket taggyűléseken vitatják meg. Igaz még csak kezdetiek az eredmények. Most bontakoz, nak a kereskedelemben a pártmunka új vonásai. De már ezek is figyelemre mél, tők. Mutatják egy pezsgő pártmunka kibontakozását. És ez a vevők—eladók viszonyát javítja. RSntgenszQrés 230 szabolcsi községben 1968: 317000 felvétel A munka javában tart Ebben az évben eddig 30 községben készítették el a tüdőszűrő munkatársai a felnőtt lakosokról az ernyőképeket Hátra van még 200 község. Évente 317 ezer felvételt készítenek a szabolcs-szat- mári lakosokról. A megelőzésnek ezt a módját 1958- ban kezdték megyénkben. Hat év kellett, míg kialakították rendszerét, s 1964-től, minden évben folyamatosan elkészítik a felvételeket. A kész filmeket a tüdőgondozóban ellenőrzik. Egymás után egymástól függetlenül két orvos nézi át a felvételeket. Ahol rendellenességet tapasztalnak, az illetőt behívják kivizsgálásra. Itt újra felvételeket készítenek, részletesen megvizsgálják a tüdőt, a szervezetet, s aztán történik intézkedés. Szűrés után a lakosság ritkán tájékozódik a vizsgálatok eredményéről. A szakembereknek azonban annál többet jelent. Egyik következmény: az új betegek 80 százalékát ezeken a szűréseken fedezik fel. Maga a tény a későbbi gyógyítás során is szinte felbecsülhetetlen. A beteget nem lázasan, panaszokkal, leromlottan szállítják a szanatóriumokba, hanem még a betegség kezdeti stádiumában, amelyben a gyógyítás sokkal könnyebb. Ahol rendszeresek a szűrések — megyénkben tehát minden községben — az új betegek legfeljebb egy éven belül kapták meg a betegséget, ami így ki sem fejlődhetett. Az általános tapasztalat: ezeket a betegeket a legtöbb esetben egy éven belül gyógyultan tudják elbocsátani az intézetekből. Erre utalnak a táppénzes jelentések. Mindezekkel gyakorlatilag meg tudják gátolni a tüdőbetegség jelentékeny terjedését Nemcsak a szorosan vett szűrést végzik, hanem mindenféle tüdőelváltozásra figyelnek. Uj tapasztalatuk van a tüdőrákról. A rákos megbetegedések száma csekély ugyan, de százalékos arányban nagy. A felfedezett tüdőrákos betegek legtöbbje nem akar műtéti beavatkozást, holott a felfedezett rák, amely még nem fejlődött ki, viszonylag egyszerű operációval könnyen gyógyítható. Aki már panaszokkal érkezik, vagy későn jelentkezik, már nagyon nehéz a gyógyítás. Ezért is kap most még nagyobb szerepet a megyénket járó RTC-szű- rőállomás. (m. a.) „TEHÉNVIADAL“ Tiszakőródon 4} Á fegyelmezés nem kizárással kezdődik G£ Egy fiatal felvételi kérelmének Egy borjú szaladgált nem. rég a tehénistálló körül, ol. dalában egy beleszúrt vasvillával. A tehenészek, és mások futottak utána, amíg nagynehezen utolérték és kihúzták az oldalából a vasvillát. Ezt a meghökkentő esetet hallottuk először a vezetők, tői, amikor ismét Tiszakóró. dón jártunk. Még meghök- kentőbb, amivel folytatták: — Ezek után beláthatja az elvtárs, érthető, ha ilyen hangulatban nem siet „visz- szavenni” a termelőszövetkezet azt a fiatalembert — és tehenésziskolára küldeni — aki tavaly, mielőtt hűtlenül itthagyott bennünket, állító, lag másodmagával agyon, verte a szövetkezetnek egy tehenét. ,,Itt szeretném leélni az életemet“ A legeslegmeghökkentőbb azonban, amit Bartha András elnök mond: — Én visszavenném. Szerintem meg lehetne nevelni. Dehát a vezetőség leszavazott. Azt mondták, üljön 1 évig... Ennyi furcsa előzmény után érdemes idézni Kulik Miklós 22 éves tiszakóródi termelőszövetkezeti tag — még tag! — szerkesztőségünkhöz írt leveléből. Ezt írja: „..jmint tsz-tag, a múlt évben végig dolgoztam a tehenészetben. Novemberben családi ügy miatt el kellett mennem. Elmentem dolgozni, de nem láttuk jónak, mert itt nevelkedtünk és úgy gondoltuk, csak itt akarunk megélni a termelő- szövetkezetben, amelyből még ki sem léptem. Beadtam a belépési nyilatkozatot (?) és erre a szövetkezet vezetősége — egy páran — úgy döntöttek, hogy csak 1 év múlva javasolnak a közgyűlés elé.” Levele befejezésében pedig így fogalmaz Kulik Mik. lós: „Tisztelt szerkesztőségi Az újságok, a maguké is, azt írja, hogy a fiataloknak meg kell adni a lehetőséget, hogy dolgozzanak. Ez helyes is. De ez nálunk épp fordítva van.” A vádak Utána jártunk Tiszaikóró- don, miért is „nem vették fel” — a fogalmazás helytelen, hiszen még tag — Kulik Miklóst? Mivel érvelnek? Tő. mören, pontokba szedve ezek a vádak ellene: 1. Rosszhírű (?) a családja. Egyik bátyja többször börtönben ült állítólag. A másik itthagyta a faluban a feleségét sok gyerekkel. 2. ö maga részt vett annak a bizonyos tehénnek az agyonverésében. 3. Zabot lopott a lovak elől. összefoglalva: — ismét ez a különös szó — „üljön egy évig” és akkor majd meglátjuk. Hogy hol üljön 1 évig, ar_ ról senki sem beszél. Itthon van fiatal élettársával, édesapja az egyik tanyán bérelt nekik lakást. Mire ezek a sorok napvilágot látnak. talán meg is születik a kicsijük. Kilátogattunk a tanyára, beszélgetni a fiatal párral. A védekezés A várt komoly és komor környezet helyett derűs csa. ládi légkörbe érkeztünk. Családtagok, ismerősök, szomszédok ülik körül a fiatal kismamát és tanácsokat adnak a várható eseményhez. Kulik Miklós kérésére — nincs titkom! mondja da_ cosan — a tucatnyi vendég előtt beszéljük meg a vádpontokat. A családi dolgokat mi sem érezzük igazi fegyelmi oknak. Kulik Miklós sem. „Idősebb bátyámat 4—5 évenként látom — mondja — a másik helyében talán én is elmentem volna. De mi köze ennek az én ügyemhez?” Igaza van. És a zab-ügy? Lehajtja a fejét. Ez igaz. „Piásak voltunk, feldobtuk a szekérre a zsák zabot, el akartuk adni. A lovak elől nem hiányzott, bőven volt Az elnök megtudta, megakadályozta és emberségből, egyszerűen büntetést fizettetett velünk. A Szándék 200 forintunkba kerül*." És a tehén agyonverése? Egy szó sem igaz belőle. Kulik Miklós azt mondja, ott sem volt. Hallotta, hogy 1 társa ilyesmit tett volna. Azt tudja, hogy őt is belekeverték? így, határozottan nem. Próbálta tisztázni ma. gát alóla? Nem. Nem szegeztek neki vádat. És arra mit mond, hogy a legnagyobb munkaidőben itthagyta a szövetkezetét? sorsa Erre azt mondja, az okot megírta. November szerinte nem a legnagyobb munkaidő. ö először kért munkát az alma körül. Nem kapott. Amikor már nagyon szorult a munka, akkor igaz hivatták, de akkor neki már mennie kellett az ismert okból. Megbánta. Itt szeretné leélni az életét, akár adnak munkát, akár nem. Van más fegyelmi büntetés is... Próbáljuk összefoglalni te. hát: itt egy 22 éves fiatalember — nem kis hibákkal — kéri, hogy továbbra is tagja maradhasson a termelőszövetkezetnek. (Mert hangsúlyozni szeretnénk, az elmúlt évben megvan a megfelelő munkája. A szorgalma ellen sem emelt kifogást senki. Tehát nem a felvételről, hanem a kizárásról van szó.) A szeg ott bújik ki a zsákból, amikor 1—2 tag elmondja: azért akarják kizárni, mert ha őt felveszik, akkor fel kellene venni azt a többi 17-et is, aki a termelőszövetkezet ajtaján kopogtat... Visszatérők. A tiszakóródi termelőszövetkezet ügyeiben nem mi döntünk, hanem a vezetőség és a tagság. De nem lehet szó nélkül elmenni az olyan felfogások mellett, amely az egyetlen fegyelmi büntetésnek a kizárást tartja és minden „fegyelmezetlen” tagot ezzel a legnagyobb büntetéssel akar büntetni. A törvények számos, változatos módot adnak az előnyök fokozatos csökkenésével a hűtlen, vagy a közös vagyonnak ártó tagok elleni igazságos eljáráshoz anél kül, hogy mindjárt a kizárás „taglójához” kellene nyúlni. Mi azt javasoljuk Kulik Miklósnak, hogy fellebbezzen. Volt már veze'őségi ha. tározat, amit megváltoztattak. Jó vérű legény ez a fiú. Talán kissé nagyon is az. De — mi is így ismertük meg — nevelhető. Semmi ese'ire sem ellenség, akit meg kell semmisíteni. Az ellene vívott harc sem igazi bikaviadal, hiába is akar. ja bárki annak feltüntetni. Hanem csak afféle kóródi „tehénviadal”. Amelynek az ügyét egyébként nem ártana ala posan kivizsgálni. Gesztelyi Nagy Zoltán c4 „szatmári“ ember öreg ember. Olyan, mint általában a nagyapák. M — Kis portám van Roho- don. Lassan hetvenéves vagyok, nyugdíjas. Tsz-nyugdí- jas. A nyíregyházi pályaudvaron összébb húzza magán a kifakult lódenkabátjái — Nincsen nekem semmiféle bánatom — mondja. — Van négy szép gyermekem. Most is a lányomnál voltam, itt a városon. Két gyufásdobozt vesz elő. Az egyik félig van, a másikban két szál húzódik meg. Átpakolja, az üres dobozt ellöki. — Spórolok Vele. Világéletemben spórolós voltam. Mert kellett. Még most is kell. Van egy kislányom, még iskolába jár. Hamar kinövi a ruháját. Hideg van. Valaki nyitva felejtette az ajtót. JJ —• Szatmári paraszt vagyok én itt is. A nevem is az. Szatmári László. Mikor megnősültem, akkor kerültem át Zajtárói, de én még tartom a valódiságot, hiszen odavaló voínék. Sose tagadtam meg. Pipája van. Apró, kunko- rodó végű. — Fájnak a lábaim, a talpam. Nem bírom a bakancsot. Igaz, sose volt nekem Meg abba a sárba, ami ott veit, nem is volt való. — Nem. Nem fázott a lábam. Csak éhes voltam akkoriban. Ma meg három malacom is van hízásba. Pedig nem fogyott még el a tavalyi szalonna a padlásról. JLl Megszámolja a pénzét. Pont annyi van, amennyibe a jegy kerül. — Az asszony kiszámolta. Mert kevés az a nyugdíj, de van. Meg aztán ebből-abbó) mindig kijön még egy kis pénz. Már régen éheztem. A fiam is mindig azzal jön haza Gyöngyösről, hogy viszen egy oldal szalonnát. Én meg örülök neki. Merthogy tudok adni. Soká indul még a vonat Rohod felé. Még órák hiányoznak. 4. i — Nem bírtam már aludni. Ez a városi nép szeret hétig vagy még tovább ellenni a dunyha alatt. Én meg már hajnalban csak kinyitom a szemem és nem jön rá több álom. Kétujju kesztyűje van. Belül vatelin, kívül a markánál bőr. — Az idősebbik fiam adta. Jó meleg. De nem mindenhez való. A baltát csak csupasz marokkal fogom, de a villához jó ez. Mikor hozta, mondtam neki, miért? Nem fázott nekem soha a kezem. Most meg már hiányzik, ha otthon hagyom. — Egy szoba van otthon, a konyha meg a kamra. Lassan dolgozik a legkisebb gyerek is. — Úgy maradunk ketten, mint ez az egy ujjam Pedig hívott az idősebb fiam Most menjek el? Szatmári létemre? Horváth S. János Döcögő szállítás Megyénkben az almaprobléma megoldása szerteágazó feladatokat diktál. Különösen áll ez Csengerre és környékére, ahol nagy mennyiségben terem a drága gyümölcs. Több körülmény indokolja aggodalmukat. Elsősorban egy kétkilométeres útszakasz miatt háborognak, amely az állomás felé vezet. Gödrös, rázós út ez, minden évben izgalom erre szállítani gépkocsin a több száz, sőt ezer vagonftyi almát. A termelő és az állomás közötti útszakasz lényegesen rontja a már válogatott, jó minőségű alma értékét. Vitathatatlan, az útépítés milliós költséget jelent, viszont az sem kétséges, hogy mindez alapvető népgazdasági érdek. Nem kisebb gond a továbbiakban a csengeri állomás, mely régi, korszerűtlen. Amikor építették, senki sem gondolt olyan forgalomra, amelyet napjainkban lebonyolít. Nemcsak az alma, hanem a környéken lévő kavicsbánya terméke is innen indul útjára, ehhez jön a répa- és takarmányszállítmányok sokasága is. Az almaszüret idején, ősszel, 90 nap alatt 10 000 vagont kell innen indítani. Nyilvánvaló, hogy a kis állomás ilyen forgalommal megbirkózni nem tud. Az el nem indított vonatok, a kevés kiállítható vagon súlyos károkat okoz mind a termelőszövetkezetnek, mind az értékesítő vállalatoknak. Igaz. egy állcfnás korszerűsítése nem kis gond, s nagy pénz Is egyben. Időt is vesz igénybe. De éppen a távlatokat tekintve, talán nem időszerűt- - len ezen már most gondolkodni. De még az állomás áteresztőképességének növelése se old meg mindent. A Mátészalkáig futó 25—30 kilométeres vágányszakasz is régmúlt igényekhez készült. 25 tonnás teherbírása oly alacsony, hogy csak felibe, harmadába ráköti 1 a- gonokat lehet rajta közlekedtetni. Kihasználatlan kocsipark. drága fuvarköltség, lassú szállítás. Ez így egymás mellett olvasva jelzi • megyénk legnagyobb alma- termelő területének gondjai között talán ez a legsúlyosabb. B. L. Vízwelék ;avíiása 48 órán h- ül A nyíregyházi egység* vízműhálózat megépítés 1 és a vidéki törpe vízmű. «* létesítésével egyre több család számára szerez örömet az egészséges vízszerzés gondjainak megoldása. Az örömbe azonban gyakran üröm is vegyül, amikor a meghibásodott vezetékek, vagy szerelvények javítására kerül sor. Egy-egy csepegő csap, vagy szelep javíttatását csak hossza* utánajárással tudják megoldani a lakók. Ezen a gondon segít most a vállalat egy új szolgáltatás bevezetésével, amikor saját hatáskörben elvállal mindennemű lakossági vízvezeték javítást. Az új szolgáltatást március 15-től rendszeresítik, s bejelentés alapján, fontossági sorrendben, 48 órán belül elvégzik a szükséges munkákat. A már elkészült törpe vízmű, vek — Tiszavasvári, Raka- maz, Gáva, Vásárosnamény, Hermánszeg. Szamosbecs, Jélce és Kótaj — telephelyei is utasítást kaptak a lakosság ilyen irányú igényeinek ellátására. Hibabejelentést éjszaka is elfogadnak. 3
