Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-09 / 58. szám
MÁTYUSI tanulság A Nyíregyházi Gumigyár fonalburkoló üzemében dolgozik Kovács Irén. Pontos munkájával és szorgalmával tűnik ki. Fegyelmezett munkája a kiváló minőségű termékekkel mérHammel József felv. „Betört“ a városba a szövetkezeti kereskedelem Küldöttgyűlés a nyíregyházi fmsz-ben ötvenegy termelőszövetkezeti tag neve került a tagságból töröltek listájára. Az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett okmánya ez a mátyusi Petőfi Termelőszövetkezetnek. Mert az igazság, sokan úgy érezték és érzik, hogy nevük indokolatlanul került szókéval egy sorba, akik valóban csupán formális tagjai a termelőszövetkezetnek. Dehát ml is történt? Ezt bogozzuk Sebestyén Sándor párttitkárral, Mándi Erzsébet főkönyvelővel, és Deák Ferenc főagronómus- saL Mindhárman elismerik a termelőszövetkezeti törvény alkalmazásakor a tagsági viszony, és tagrevízióval kapcsolatban nem a legkörültekintőbben, jártak el. Formanyomtatványt készítettek, és 51 embert kiértesítettek, hogy az érvényben lévő új rendelkezések szerint tagsági viszonyuk megszűnt. Természetesen a határozat ellen fellebbezhettek. Sokan éltek a fellebbezés jogával. Ennek alapján öt ember sorsa eldőlt, továbbra is tagok maradtak, jó néhány ember ügyének rendezése azonban még függőben van. A tsz vezetői azt mondják, most már megoldódik a probléma és korrigálják az elsietett intézkedést Levonták a hasznos tanulságot is: azt hogy valóban, amikor a lista készítéséhez hozzáláttak, előbb el kellett volna beszélgetni az emberekkel. Nem mindegyikkel,, hiszen az 51 kiértesített közül sokan már idegen vállalatoknál dolgoznak, elköltöztek a faluból. De akik a faluban laknak, élnek, azokkal feltétlenül beszélni kellett volna. A tagsági viszony tisztázása fontos feladat Má- tyuson sincs szükség olyan termelőszövetkezeti tagokra, akik csak * jogok gyakorlására kaphatók, közös munka végzésére nem. Viszont a termelőszövetkezet köteles háztájit adni, SZTK-járulékot fizetni, segélyeket juttatni, egyszóval semmiért sokat adni. A tagrevízió változtat az áldatlan helyzeten. A mátyusi Petőfi Tsz vezetői azt is remélik, hogy jobb lesz a munkavégzés, a munkához való viszony, s ebből eredően nem lesz még egyszer csaknem milliós mérleghiány. Mindez így igaz. Az is helyes, ha idén már változtatnak a legelő- gazdálkodáson, illetve a tsz-ben végzett munka határozza majd meg, hogy egy-egy tag háztáji gazdaságához mennyi szálas takarmányt adnak. Hogy a juttatásnál a harmadolás ne legyen kényszerítő erő, két fűkaszát is vásároltak, tehát nem fordulhat elő, hogy a fűtermés betakar! tatlan maradjon. A gazdálkodás megszilárdítását célzó intézkedéseket minden vonatkozásban csak helyeselni lehet Az is helyes, hogy a tagsági viszonyt erős kézzel rendezték, illetve rendezik. Ennek ellenére minden közös gazdaságnak intő példa lehet, hogy az új tsz-törvény alkalmazása nem történhet adminisztratív módszerekkel. Rendelkezés az emberek sorsáról, munkához való viszonyáról, csak akkor talál helyeslésre, és megértésre, ha a végrehajtás emberségesen történik. Az emberségesség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a törvények helyes alkalmazása szilárdítsa, erősítse a gazdálkodást. S. E. A megye legnagyobb fmsz-e, a Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztá. sí és Értékesítési Szövetkezet március 7-én tartotta a múlt évi tevékenységét értékelő mérlegzáró küldöttgyűlés*. Eredményes esztendőről adott számot a referátum. Az fmsz összes forgalmazási eredménye 11,5 millió forint, tál növekedett az 1966. évi forgalomhoz képest, és meghaladta a félmilliárd forintot. Hálózatfejlesztésében komoly eredményeknek számított, hogy Nyírpazonyban és Kótajban ingatlant vásárolt bolt, illetve vendéglátóipart célra, s több községben korszerűsítette a boltoka. Üzleti tevékenységével „betört” a városba is: Nyíregyházán három árupavilont vásárolt és helyezett üzembe, korszerű húsboltot nyitott a Bethlen Gábor utcában. Egy kereskedelmi dolgozóra jutó forgalmi tervét átlagosan 110,7 százalékra teljesítette. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy a nyere. ségből részjegyek utáni visz. szatérítésre 65, vásárlási visszatérítésre pedig 279 ezer forintot juttasson viszsza a tagoknak. Az fmsz dolgozói 24 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. Jelentős helyet foglal el az idei feladatok között az fmsz-nek Nyíregyháza városban való működése. Ez év végére elkészül a Búza téren az fmsz ABC-áruháza; jövő évben adják át rendeltetésének a Szarvas utcán építendő étterem-presszó*. A város húsellátásának javítása érdekében, az Ilona tanyán bérelt hizlaldában BOO sertést nevel az fmsz saját húsboltja részére. Március -6-án tartotta a HNF kisvárdai járási bizottsága alakuló ülését, melyen megjelent dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fábián László, a HNF Országos Tanácsának munkatársa, Koncz Károly, a HNF megyei titkára, Jakab Miklós, a Kisvárdai Járási Pártbizottság első titkára, dr. Józsa István, a A felszólalók hangsúlyoz, ták, hogy az fmsz a városban való terjeszkedése és távolabbi tervei közepette sem feledkezzen meg a várost körül vevő tanyavilágról. Ott is fejlessze tevékenységét, javítsa a tanyai lakosság áruellátását, törődjön többet felesleges termékeik felvásárlásával, hogy ezek miatt ne kényszerüljenek gyakori városba járásra. Más hozzászólók a szövetkezeti kereskedelem színvonalának növelése érdekében a káderutánpótlás fontosságára hívták fél a figyelmet járási tanács vb. elnöke, valamint a különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A munka értékeléséről szóló beszámoló után került sor a HNF kisvárdai járási bizottságának megválasztására. Elnöknek Lipők Andrást, titkárnak Molnár Lajost választották. Megalakult a Hazafias Népfront kisvárdai járási bizottsága Lopott egyszer, lopott kétszer... A statisztikai adatok szerint az utóbbi két-három esztendőben ismét emelkedő tendenciát mutat hazánkban a bűnözés, különösen a tulajdon és az élet elleni bűntettekben. Okait keresik-ku- tatják a kriminológusok, de a választ aligha tudják egyetlen mondatban megadni: a sokrétű elemzés sokfajta okkal magyarázza ezt az emel-f'' kedést. Van azonban egy sűrűn jelentkező ok, amit valamennyien feltárnak és elfogadnak: még mindig nem érvényesül kellően az úgynevezett utógondozás, s így az első bűntényesek — letöltve büntetésüket — újabb bűntetteket követnek el. A minap találkoztam Z. Jánossal, egy 23 éves fiatalemberrel ; most szabadult harmadszor a börtönből. Elvált szülők gyermeke... Az apja disszidált, külföldön bujkál a gyerektartás fizetési kötelezettsége elől. Az anya — szerény keresetű hivatali alkalmazott — túláradó gondoskodással vette körül gyermekét: mindent «tőteremtett a számára. De arra már nem volt ideje, hogy foglalkozzék is vele, ellenőrizze útjait, amelyek rövidesen egy huligángaleribe vezettek. A banda feje — egy, a többieknél néhány évvel idősebb, börtönből szabadult alak — kezdetben csak traktálta börtönélményeivel a különben mindenre fogékony fiatalokat, később már bíztatta is őket bűncselekmények elkövetésére, így: „minek melózni, amikor könnyen, sokkal több dohányhoz juthatunk”? Egy betörés, két betörés — felelősségrevonás. Z. Jánost ha* hónapi börtönre ítélte a bíróság. Ekkor 17 éves volt. Amikor szabadult, megígérte édesanyjának, hogy elhelyezkedik, és becsületesen fog dolgozni. Csakhogy hiába járta a munkahelyeket — ami neki is tetszett volna, oda nem vették fel, „mert büntetett.” No, nem bizalmi állásról volt szó: betanított munkásnak ment volna... Ez feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy újból bandázzon, ■ ismét bűncselekményt kövessen el. A munkahelyi közösség ellenőrzésének, segítségének hiánya tovább rontott amúgy is kikezdett er- kölcsiségén. Újból lopott — s most már végiképp rájött a bűn ízére: hogy könnyen, jól is élhet, többet szerezhet magának bűncselekmények révén, mint munkával. A második büntetésnek tehát olyannak kellett volna lennie, amely elriasztja attól, hogy szabadulása után ismét bűntettet kövessen el. Ám az egyesztendős börtön- büntetés túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy — mintegy utolsó eshetőséget — észre- térítse Z. Jánost. Szabadult, s még súlyosabb bűnökre adta a fejét: másfél évet kapott. Most töltötte le a büntetését, s nevetve mondta a szabadulása előtti napon: „legközelebb ügyesebben fogom csinálni, hogy ne bukjak le...” S bizonyos, hogy Z. János újra betör, lop — hiszen már veszélyes bűnöző. Azt hiszem, ennek az esetnek bőven van tanulsága: előszöris a rosszul értelmezett anyai szeretet, aztán a rossz környezet, majd a büntetés utáni szabadulás körülményei. S ha a visszaeső bűnözőkről beszélünk, a legtöbbjüknél éppen ez a kritikus pont, amikor még visz- sza lehetne téríteni őket a tisztesség útjára, hiszen az első büntetés első börtönhónapjai szinte kivétel nélkül mindenkit önvizsgálódásra, fogadalmakra késztetnek, s éppen akkor kell segíteni rajtuk: akkor amikor első büntetésükből szabadulnak. Ilyenkor a munkaalkalom létfontosságú — különösen fiataloknál. S bár kormány- rendelet írja elő, hogy a börtönből szabadultakat fel kell karolni, biztosítani kell számukra a munkát, hogy ily módon is rendszeresen ellenőrizni lehessen őket, aztán, hogy a munkahelyi környezet jó hatása érvényesülhessen, s természetesen a megélhetésük is meg legyen — sajnos, nagyon sok vállalat, üzem a könnyebb megoldást választja: elutasítja a büntetetteket azzal, hogy nincs munka. Kétségkívül kényes dolog egy büntetett előéletű embert a tisztességesek környezetébe he- lyezni, kitéve őket annak, hogy esetleg tőlük to lop, Ülést tartott a megyei tanács vb A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken ülést tartott. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a megye közlekedési helyzetéről, a személy és teherszállítás problémáiról, valamint a vasúti kocsirako- mányú küldemények körzetesítésének, a kisforgalmú vasútvonalak racionalizálásának programjáról szóló előterjesztést. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a jelentést, az elhangzott javaslatok, észrevételek figyelembe vételével a második négy évben a megyei tanács ülése elé terjeszti. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a közgazdasági ösztönzők hatását a megye főbb mezőgazdasági termékek — kenyérgabona, alma, burgonya, dohány, abraktakarmány, sertés — termelésére és értékesítésére. Tájékoztatók szerepeltek még napirenden. NÉGYSZÁZ NO segítséget vár Van-e részükre munkalehetőség Nyírbátorban ? Naponta sokszor kopogtat, nak Kaliba Lajos községi tánács vb-elnök ajtaján, özvegy édesanyák, akik két- három gyereket nevelnek. Egyedülállók. Aztán olyanok, akiknek a férjük keresőkép. télén, vagy öt-hat gyerek van, s egy fizetés kevés. Fiatal házasok, öreg édesanyjukról gondoskodó nők. Munkát, segítséget kémek. A válasz legtöbbször az, hogy nincs, vagy némi bíztatás : várjanak türelemmel. Valóban mi a helyzet? Hány nőt érint ez a gond Nyírbátorban? Kóródi Istvánná, a járási nőtanács titkára szerint négyszázat. De legsürgősebb lenne kétszáz nő, s egyben család gondján segíteni. Többsége szakképzetlen, szeretne dolgozni, s részben családfenntartók. Zsukk Miklós, a Nyírbátori Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke adja az első bíztatást: — E problémán mi fe igyekszünk enyhíteni. Miután az új mechanizmusban módunk nyílt az alma önálló exportálására, a csomagoláshoz — ha időszakos is — húsz-harminc nőt tudunk alkalmazni áprilisig, ősszel, a szezonban már hatvan nőt tudunk foglalkoztatni. Szövetkezetünk megkezdi a szárított csigatészta készítését is, mellyel újabb 10—15 nő részére biztosítunk állandó munkát, keresetet. Ezt viszont akadályozza, hogy az általunk a földhivatalnak szívességből január elsejéig kölcsön adott helyiséget még nem kaptunk vissza. Ezek valamit enyhítenek most és a közeljövőben a nők elhelyezkedési gondjain. Segít az is, hogy a Nyfrbámégis: a visszaeső bűnözés megakadályozásának ez az alfája. Amikor viszont a társadalmi gondoskodás, segítség se használ — nem marad más hátra, mint a kemény, szigorú, elrettentő ítélet S bár igaz, hogy törvényalkalmazásunk egyik vezérfonala a szocialista humánum — ezt mégsem szabad félreérteni, tévesen magyarázni. Mert azoknál, akik háromszor, négyszer, vagy többször megjárták a börtönt — noha munkát nekik is kell biztosítani —, aligha érvényesülhetnek bármiféle nevelési elvek: ott mái- az a szocialista humánum, ha minél tartósabban — persze bűneik arányában — kirekesztik őket a tisztességes emberek társadalmából. Volt ugyan egy időszak hazánkban, amikor a jogtudomány és jogalkalmazás azt bizonygatta, hogy a nevelési elvek az elsődlegesek minden bűntett felelősségre vonásánál; így alakult ki akkor az a gyakorlat — amelynek maradványait sajnos, elég gyakran ma is megtalálni a bírói ítélkezésben —, hogy húszszor büntetett személy alig kapott valamivel súlyosabb büntetést, mint az, aki ugyantori Vastömegcikkipari Vállalatnál újra megkezdik a fénycsőarmatúrák gyártását. Nem vették azonban számításba a tsz-eket, elsősorban az Uj Barázdát, ahol az idén új helyzet áll elő. Korábban azért idegenkedtek • nők a tsz-től, mert nem kaptak pénzt Most ezen változz tatnak. A harmincöt holdas konyhakertészetbe legalább száz nőt várnak. Alkalmazottakat, akikkel szerződést kötnek, s biztosítják részükre a rendszeres havi fizetést. Ez már jelentős segítség lesz. És még így sincsenek kimerítve a lehetőségek. Kóródi Istvánná, a járási nőtanács titkára elmondta, hogy szabó-varró tanfolyamot szerveztek azoknak a részére, akik szeretnének elhelyezkedni. Igaz, hogy a nyolcvanas létszám a bizonytalanság miatt harmincra csökkent, de ezek a hat hónapos tanfolyam elvégzése után mint bedolgozók szeretnének munkát kapni. De hol? Azon kellene segíteni, hogy erre Nyírbátorban nyíljon lehetőség, hiszen itt is működik szabó ktsz. Főleg ez tudna sokat segíteni a női munkaerők foglalkoztatásán. Balogh András, a szabó ktsz párttitkára, műszaki vezető mondja: — Egyetlen gondunk, hogy nincs helyiségünk. Ha ez megoldódna, legalább nyolcvan nő részére tudnánk biztosítani munkát, keresetet Van-e munkaalkalom a nők részére Nyírbátorban? Igen. Csak a feltételek megteremtésén jobban kellene fáradozni. Ezt joggal várják el a nők. Farkas Kálmán ezt a bűncselekményt először követte el. Nem arról van szó, hogy ne tegyünk meg mindent a bűnös utakra tévedt átneveléséért — de egyszerűen nevetséges arról beszélni, s arra törekedni, hogy mondjuk egy tiz-tizen- ötszörösen büntetett, húsz évet börtönben töltött személyt át lehessen nevelni. Hogy ez mennyire így igaz, arra jó példa az az 53 éves férfi, aki 19 évet töltött már börtönben — mindahányszor zsebtolvajlásért. Szinte gúnyos nevetéssel mondta a kihallgató rendőrtisztnek, hogy az ő derekát már csak a sír egyenesíti ki; „na, mondja* és leülöm az egy évemet, azt hiszi, aztán nem ugyanezt csinálom? Ahogy magának az a szakmája, hogy engem elfogjon, az enyém az, hogy könnyítsék az emberek zsebén...” Világos, hogy a társadalom számára egyedül az a célszerű, hasznos, ha az ilyen elemek minél tovább vannak a börtönben. De a büntetésnek egyben elriasztónak is kell lennie — éppen a visszaesők számára. Mert a szigorú ítélet — legalábbis időlegesen — meggondolásra készteti őket Saabé László