Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
KEREK ASZTAL-BESZÉLGETÉS Vita a termelőszövetkezeti pártmunkáról, az önállóságról Beszélgető partnereink párttitkárok. Szuhi Jánosné a mátészalkai Egyesült Erő, Szabó József, a nagyecsedi Rákóczi, Barna Sándor, az urai Hunyadi és Perpék Béla, a beregsurányi—beregda- rócl Barátság Tsz-ből. Témánk a pártmunka önállósága, hatékonyságának növelése és az ezekkel kapcsolatos problémák. Abban egységes az álláspont, hogy a jó pártmunkának igényt, szükségletet kell kielégítenie, • mindinkább megfelel ezeknek a követelményeknek, annál inkább elmondható: nem öncélú. Ezzel kapcsolatban Barna Sándor hangsúlyozza: Azelőtt éppen a felülről kapott terv, a központi irányítás kényelmessé tette a helyi pártirányítást, gátolta a kezdeményezőkészséget.” A vezetők sokszor nem igényelték a tagság javaslatait Ha a pártvezetőség össze is gyűjtötte ezeket, nem kerültek megvalósításra. Szabó József szerint az önállóság feltételezi: a párttitkár — főként politikailag — legalább olyan képzettséggel rendelkezzen, mint a gazdasági vezető. Egyezik a vélemény abban is, hogy most, az új gazdasági mechanizmus körülményei között bizonyos értelemben köny- nyebb, de ugyanakkor nehezebb is a pártmunka. Növekszik a pártszervezet önállósága, ezzel a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesítéséért is többet tudnak tenni. Szuhi Jánosné példát említ: „Ma már az a terv szent és sérthetetlen, amely a tagság véleménye alapján, körültekintéssel készül. Az emberek őszintébbek, nyíltabbak lettek. Élnek a jogaikkal, javasolnak, kezdeményeznek. Perpék Béla hangsúlyozza: „Régebben is igyekeztünk egymást segíteni, de a keretek adva voltak. Most megnőttek a lehetőségek, s a gazdaságvezetés is jobban igényli a pártszervezet támogatását. Érezzük ebből, hogy nőtt a tekintélye a helyi pártvezetésnek.” Barna Sándor, Perpék Béla hangsúlyozzák, hogy még az eddig közömbös tagok is megváltoztak. „Most ha egy istálló építése késik, követelik, hogy az építő ellen nyújtsanak be kötbért. Vagy: ne ebbe a táblába kerüljön a búza, hanem a másikba, mert itt többet ad. És ezekre az észrevételekre ma már jobban oda kell figyelni.” Vitatott téma volt, van-e függőségi viszony a pártszervezet, illetve a pártrtitkár és a gazdasági vezetők között? Perpék Béla ezt összekapcsolta a pártmunka hatékonyságának növelésével: „Az új mechanizmusban a tervek közösen készülnek. Valamennyiünk elképzelése sűrűsödik bennük. Igyekeznünk kell ezeket maradéktalanul végrehajtani. Most már nem lehet egymásra hárítani a felelősséget.” Barna Sándor a korábbi évek tapasztalatairól elmondja: „A párttitkárba — ha munkája, bírálata nem tetszett — könnyen beleköthettek. Emiatt aztán éleződött a vezetők közötti viszony.” Nem egy helyen aztán személyi torzsalkodásokká fajult a dolog, s nem a munkára, hanem a presztízsre forgácsolták el az erőt. Szabó József véleménye szerint az a helyes, ha a párttitkárt any- nyira függetlenítik, hogy idejének 70—80 százalékát a pártirányításra fordíthassa. Ezt ma már több helyen igénylik is a gazdasági vezetők. Legjobb példa erre a nemrég megjelent rendelet a tsz- és földjogi törvényről. Ebben szükséges most segítenünk a gazdaságvezetést.” Az új tsz-törvény szerint a családtagokkal tagsági, illetve munkaviszont lehet létesíteni. E tekintetben is szükséges a tsz pártszervezeteknek agi- tációt kifejteni, a pártmunka hatékonyságát fokozni. Urában 52-en kérték felvételüket, s ebből 28 a családtag. Nagyecseden 120 tag jelentkezett, melyből 50 a családtag. Mátészalkán 40 fiatallal kötöttek szerződést, akik a zöldségkertészetben dolgoznak majd. Igaz, hogy az új viszonyok között növekedett a tsz-el- nök jogköre, de a párttitkároké is. Kifogásolták, hogy erről már kevés szó esik. Pedig rendkívül fontos, hogy a tsz-pártszervezetek ezután még hatékonyabb munkát végezzenek a most már közösen meghatározott feladatok megvalósításáért. Farkas Kálmán Ipartelepítésre 22 milliós segítség — visszatérítés nélkül A megyei tanács ipari és kommunális állandó bizottságának javaslatai a fejlesztésekre Még csupán egy'éve múlt, hogy munkához látott a megyei tanács ipari és kommunális állandó bizottsága, de máris lemérhető vizsgálódásainak, javaslatainak a korábbiaknál lényegesen nagyobb haszna. A tanácsok önállóságának fokozódása szükségessé is teszi a döntések kellő megalapozását, amihez igen nagy segítséget nyújthatnak az áhandó bizottságok. Tavaly a tanácsi ipar legkritikusabb része a sütőipar volt. Az ÁB időben felfigyelt erre, s javaslatának is köze van ahhoz, hogy a tervezettnél előbb épül meg a nyíregyházi kenyérgyár. Addig is — indítványozta e testület — módot kell találni áthidaló megoldásra, főleg vidéken. Ahol a tanácsnak nincs lehetősége pékség létesítésére, ott adjanak módot a tsz-nek, a földművesszövetkezeteknek. Tarpa és Tornyospálca már élni is kíván ezzel. Hasonlóan figyelemmel kíséri az ÁB a minisztériumi vállalatok, s a ktsz-ek fejlesztési törekvését, amit igyekszik a sürgős lakossági igényekhez közelíteni. Ennek során született meg például a szervízhálózat gyorsabb tempójú kiépítése a megyében, a javító-szolgáltató körzeti felvevő helyek gyarapítása. Természetesen a legfontosabb feladatának a tanácsi ipar fejlesztése segítését tekinti a választott állandó bizottság. Tevékenyen kutatták például ők is a lehetőségeket ahhoz a már illetékesek elé került javaslathoz, hogy a harmadik 5 éves terv' végére 278 milliós fejlesztéssel tovább- bi 3500—4000 fő foglalkoztatására nyíljon lehetőség Szabolcs-Szatmár tanácsi iparában. Persze, túlzás volna azt állítani, hogy ez az érdem kizárólag az állandó bizottságé, de a tervek kidolgozása, rögzítése során észrevételeik aranyat érnek. Ezt újra és újra hangsúlyozzák a szakosztályoknál. Ez az említett több éves fejlesztési program az OT iparfejlesztési keretéből, a tanácsi fejlesztési alapból, a vállalatok saját forrásaiból és bankhitelekből valósulhatnak meg. örvendetes, hogy az idén tovább emelkedik — már 22 millió forint lesz — az az összeg, amit a vidéki ipartelepítés segítésére kapnak visszatérítési kötelezettség nélkül megyénk vállalatai. Hogy hova költsék e számottevő összeget, ennek eldöntésénél is hangoztatta véleményét az ipari kommunális állandó bizottság. Részesül belőle a ruhagyár, az üvegtechnikai üzem, a cipőgyár, ahol csarnokbővítésre van szükség. Kisvárdán a karnisgyártás feltételeihez nyújtanak támogatást, s természetesen a conveyor gyártásának mielőbbi megkezdését is segítik Nyíregyházán. A későbbiekben olyan jelentős, a foglalkoztatottságot növelő létesítményei megvalósítását támogatják az ipartelepítési keretből, mint a mátészalkai tanszer, valamint alágyújtóst termelő üzem, a baktalórántházi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem, továbbá a nyírbátori és a de- mecseri vasszerkezeti üzemek bővítése, korszerűsítése. Mindezeken túl a vállalatok saját alapjaikból történő beruházásaiknál is igénylik, felhasználják az állandó bizottság meglátásait, az egész megye érdekét szolgáló javaslatait. (a. s.) Születésnapi köszöniö Nyolcvanöt évvel ezelőtt: 1883. márciusában született dr. Westsik Vilmos akadémiai levelező tag, Kossuth- díjas tudós, nyugalmazott kísérletügyi igazgató. Nyolcvanöt évvel ezelőtt a Pozsony melletti Modor községben látta meg a napvilágot, mint egyszerű szatócs gyermeke. A kilenc gyermek közül Vilmos a negyedik volt. 1929-ben, 46 éves korában kapott megbízást Westsik Vilmos a Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság vezetésére, amit gazdasági szaktanárként töltött be. Nevéhez fűződik a homoki gazdálkodás megteremtése: a homoktalajodnak a vetésforgók útján történő javítása, a nyírségi futóhomok talajok okszerű művelése, a laza homoktalajokon a növénytermesztés fejlesztése. Ezzel az életművével bevéste nevét a nemzetközi. leg elismert, jeles tudósok névsorába. — Közel negyven éve él és dolgozik Westsik akadémikus a nyír. ségi népért, a Nyírség felvirágoztatásáért. Ma úgy tiszteljük a nagy tudóst, mint a „Nyirség fiát” a „homoki gazdálkodás nagy tudósát.” Westsik Vilmost nemcsak mint nemzetközileg elismert tudóst köszöntjük 85. születése napján, hanem mint nagy pedagógust is. Generációkat nevelt fel kitűnő szakemberekké, a gazdák ezreit tanította meg a korszerű gazdálkodásra. Sokat irt, cikkezett azért, hogy az egyszerű emberek, a dolgozó parasztok is meg. értsék tanításait, hasznosíthassák tanácsait. Megértették, szerették és követték, s szeretik, becsülik és követik ma is. Életútját eredményes harcok jelzik a tudomány Egy lány bizonyít Csiszár Márta főállattenyésztő, Új fehértó — Az első éjszaka hatszor megbántam, hogy idejöttem Ujfehértóra. Mentem volna vissza, Borsodba, ahonnan jöttem, de mégse akartam már az első nap megfutamodni. Maradtam, pedig nem volt itt akkor semmi, csak néhány rozoga épület. Azokon is keresztül fújt a szél... Nem volt könnyű Hogy nem volt leányálom, az biztos. A törékeny termetű leány, még csak alig túl a Putnoki Mezőgazdasági Technikum érettségi té. telein, maga sem hitté volna, hogy egy ragyogó gazda, ság áll majd itt az akkori búzatábla helyén. Es ebben ő lesz az egyik* első ember. Most az. Csiszár Márta, az Ujfehértói Állami Gazdaság állattenyésztési vezetője. Milliós értékekről gondoskodik. S hol van az, amikor csak úgy keresztül fújt a szél az épületeken! Központi fűtéses iroda, öltöző, fürdő. Szabályszerű állattenyésztési kombinát Belépni csak fertőtlenítő kézmosás, klórmeszes cipő- törlés után szabad. Két és fél éve van Itt, és úgyszólván csak munkájának él. Mikor volt otthon? Most vasárnap. És azelőtt? Újévkor. Különben itt lakik a gazdaság vendégszobájában. Harmadma- gával. _Itt készült a nagyon erős főiskolai vizsgákra is. Mert nem elég, hogy kora hajnalban mindennap kint van a telepen — egy héten egyszer pedig fél háromra jön — elvégezte az agrártu. dományi főiskola 5 évét is, levelező úton. És ez nem kis dolog. Segít a kibernetika Itt írta meg a szakdolgozatát is. „A tejtermelés önköltségcsökkentésének tényezői.” Ez a címe, és csak azt sajnálja, hogy nem igényeltek a főiskolán különösebb erőfeszítést. A témát korántsem merítette ki. Pedig az újfehértói állattenyésztés három évének anyagát dolgozta fel. Néhány jövőre is érvényes következtetéssel zárta le a dolgozatot. De a témát nem. Ez itt napi követelmény. Célprémium feltétel volt a 3500 literes átlag, 4 százalékos zsírtartalommal. Teljesítették, csak éppen szépséghibája volt: a megtakarítás nem volt annyi, mint szerették volna. Most frontján: óriási tudástól és szenvedélytől fűtve megza- bolázta és termékennyé tette a használhatatlannak vélt futóhomokot. Abban hogy a Nyírség ma gazdagon termő oázis, hogy több tízezer holdnyi gyümölcsös, szőlő díszük megyénkben, ebben Westsik akadémikus is sokat tett. Tíz évvel ezelőtt, hetven- ötödik életévében irta meg egyik fő művét: A homoki vetésforgókkal végzett kísérletek eredményeit, amely páratlan a világirodalom, ban. — Még most is fiatal ő. élvezi az ember szenvedéllyel elmondott hozzászólását és konstruktív javaslatait egy-egy értekezleten Szinte mindennap találkozunk vele. amikor kosárral a kézben, fürge léDtekkel megy a piacra, bevásárolni. Most a 85. szüle+ése napján azt kívánjuk Wes+sik Vilmosnak. hogy legyen élete továbbra is boldog, jó erőben egészségben, frissességben töltse el élete további esztendőit. éppen egy másfajta gazdaságossági téma foglalkoztatja. Adatokat gyűjtenek, matematikai programozáshoz. Kiváncsi, hogy a gépek mi. lyen következtetésre jutnak majd. A tapasztalati adatokat az egyetem számító- központjában dolgozzák fel. Szocialista brigádok dolgoznak itt, a Dorogi úti telepen. ők is figyelik a költségek alakulását, a hozamo. kát. Az ebédlőben kifüggesztett táblán napra kész adatok. Csiszár Márta elölt is jókora halom könyv, kimutatás, füzet. Amíg elismerik... Érdekes ez a statisztika, és talán azok az adatok is amiket kérnek. De szívesen megszüntetne belőle néhányat. Mással helyettesítené. Mert azok, amelyekből naponta dolgozik, nem előírás szerintiek. — Az állattenyésztési munka már nem a régi. A gazdaság munkásai — négy. vénén dolgoznak itt a telepen — bejönnek, leteszik kinti ruhájukat és csak átöltözve lépnek a telepre. Indulás előtt fürdés meleg vízben, átöltözés és csak azután haza. Nincs már istállószag. Majdnem minden gépesítve van. Az emberek jól keresnek az átlag két és fél ezer forint körül van. Amió. ta rendezték a fizetéseket, elégedettek. így jó velük dolgozni. Délutánonként kétezer nyárfát ültettek társadalmi munkában a telepen és rózsákat, versenyeznek a ti iz. taságért. És nem járnak részegen dolgozni. Hogy az állattenyésziés mégsem egészen női munka? Nem. Éppen ezért egy nőnek sokkal többet és sokkal becsületesebben kell dolgozni, hogy elismerjék. Ha értekezletre, tapasztalatcserére összehívják a me_ gye állami gazdaságainak főállattenyésztőit, egyedül van köztük nő. Többlet „Nemrégiben átjött egy docens a pallagi technikum, ból egy bemutató ügyében. Csiszárt kereste s mikor mutatták ott áll, ódajött hozzám. Mondtam én vagyok az, mire ő: nem magát, az állattenyésztőt Az vagyok. Alig akarta elhinni. Ő Csiszárt keresett, de hogy Márta, azt nem tudta, de nem is gondolta.” Ha igaz, hogy egy nőnek többet kell ezen a pályán dolgozni, Csiszár Márta haj. landó ezt a többletet ledolgozni. És most már nem akar elmenni, akármilyen rossz is volt az első ujfehértói nap. Marik Sándor A kedvező időjárás lehetővé tette az építőknek, hogv gyorsabb ütemben épüljön a Nyíregyházi UNIVERSIL Vállalat üzem csarnoka. Hammel J. fehr. Átadták rendeltetésének a megye legkorszerűbb autókarosszéria-javító üzemét Elkészült a XIII-as Autójavító Vállalat nyíregyházi telepének új, autókarosszé- ria-javftó üzeme. A 700 OOC forint költséggel épült üze met hétfőn adták át rendel tetésének. ahol négy szakember öt gépkocsi javításé! végezheti egyszerre. A vállalat az új üzemet a legkorszerűbb gépekkel, berendezéssel látta el. s ez jelenleg a megye legnagyobb, legjobban felszerelt karosszériajavítója. Többek között egy svéd gyártmányú karosszériaegyengető gépet is kaptak, amelyet 26 000 forintért vásároltak. A pneumatikával működő gép a legkorszerűbbek közé tartozik. Ilyen géppel még a debreceni anyavállalat sem rendelkezik. Ezenkívül kapott űj modern köszörű- ét polirozógépeket is. amelyekkel biztosítják a minőségi munkát.