Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

Tökéletes automatika Új kenyérgyár hetvenmilliöért Évek óta hangoztatják a •zakemberek: szükség van megyénk székhelyén egy kenyérgyárra. A sütőipari vállalat 16 üzeme közül a legnagyobb napi teljesít­ménye sem haladja meg a 14 tonnát. (Kenyérgyárnak ti napi 250 mázsát vagy töb­bet termelő üzemeket ne­vezik.) A régi terv most a megva­lósulás szakaszába lépett. A megyei tanács biztosította az építkezések megkezdéséhez szükséges 8 milliót erre az esztendőre. A tervek is el­készültek az Élelmiszeripari Tervező Intézet jóvoltából. Hamarosan megteszik az első csákányvágásokat az új üzem telkén, a Nagykál- lói és az Orosi út sarkán. Hazánk tucatnyi kenyér­gyára között a nyíregyházi minden szempontból a leg­korszerűbb lesz. Hetveiföt főnyi személyzete csak ak­kor nyúl majd késztermékei­hez, amikor a szállítóreke­szekbe rakja. Addig min­denütt gépek és „fluidizá- elós” berendezések hajtják automatizált készülékeiben az anyagot fél átmos zférás Emberek állnak a bö- könyi Kossuth Tszcs irodá­ja előtt. Annak jele, hogy megindult a tavaszi munka. Az irodában az elnök, Szo- ták Mihály pétisót utalvá­nyoz. Ezért várakoznak az emberek, majd rakják a zsákokat szekerekre. Mindenben elsßk Megye és járásszerte az a hír járja, a bökönyi tszcs- sek mindenben elsők. Jó hírük a megye határán is túljutott már. Az általános fejtrágyázás Is ezt az első­séget példázza, de akad er­re más, többet mondó do­log is. A 237 hold új tele­pítésű almásukat már meg­metszették. (!) Hasonló szorgalmat nehéz találni fej­lettebb, szigorúbb munka­renddel bíró nagyüzemben is. Az elnök mindennek egy­szerű magyarázatát adja: — Az átszervezéssel an­nak idején Bökönyben volt a legtöbb baj. De miután az emberek aláírták a be­lépési nyilatkozatot azt mondták: most már csinál­junk valamit. Ma e tettrekészség gyü­mölcse a 237 hold almás, a 20 hold málna, 37 hold sző­lő, 50 hold őszibarack, cse­resznye, meggy, a 10 hold sza­móca, a két nagy pajtavá­ros, a hat erőgép, a korsze­rűen felszerelt gépjavító műhely, egyszóval mindaz amire azt mondja a Bököny. ben megforduló idegen: hihe­tetlen, hogy ez egy tszcs vagyona, tulajdona. Dohány, alma A falu határának nagy része gyenge talaj. Ahol most a törpegyümölcsös is­kolapéldát mutat, csűrhele- gelő volt Olyan legelő, hogy azon a disznó sem tudott jóllakni, mert az év nagy részében csak ördögszekeret kergetett rajta a szél. Most ez a legelő, meg azok a te­rületek, amelyeket 150 négy. szögölenként adtak össze a ta­gok, a tszcs tervei szerint idén már 3 és fél millió fo­rint értékben fog almát te­remni. Bökönyben — mióta a világ világ — dohányter­mesztéssel foglalkoznak az emberek. Ma is 580 holdon termelik a szabolcsi fajtát túlnyomással. Folyamato­san termelő, úgynevezett „Szenátor”-kemencéiben jel­zőberendezések gondoskod­nak a kifogástalan sütés hőfokáról, időtartamáról. Ismeretlen fogalom lesz benne a zsákolás és az anyagmozgatás minden ed­digi formája. A közel ötmillióért elké­szített részletes tervek úgy készültek, hogy az új ke­nyérgyár egybeépülhessen egy éleimiszeripari kombi­náttal, amely sokkal gazda­ságosabbá tehetné munká­ját. Ez azt jelentené, hogy a több mint hetvenmilliós kenyérgyári beruházás mel­lé felépüljön egy vele együtt működő tíztonnás na­pi teljesítményű malom is, egy liszttároló raktár és egy takarmányüzem. Eh­hez újabb körülbelül 35 milliónyi beruházási összeg­re volna szükség a gabona- tröszt részéről. Utóbbira még folynak a tárgyalások. A kenyérgyár először 1970- ben a ej kenyeret. Napi 4800 mázsa jó kenyér fog sülni kemencéiben. (gnz) Az 580 hold termelési érté­ke 7 és fél millió, s bár je- . lenleg a legfőbb üzemág, a! legjobban jövedelmező -kul- ! túra, lassan háttérbe szo­rul. Öttörömunka A homok még nem hódolt be teljes egészében az em­berek akaratának. — Idén 50 hold csemege- szőlőt telepítünk, ezt is egy olyan legelőrészen, amelynek egyik legfőbb terméke a ki. rálydinnye volt. A telepífés- hez a nemesített szőlövesz- szőket mi állítjuk elő. Az ez évi beruházás több mint 3 millió forintot tesz ki. Per­sze, ez csak egy része an­nak, amit 1970-ig akarunk megvalósítani. A gyümöl­csöshöz, szőlőhöz, egy olyan feldolgozó kombinátot épí­tünk, amelynek 24 millió forint lesz a bekerülési költsége. Ha a gyümölcskertészet­nek nem volt hagyománya, akkor a zöldségtermesztés­nek mégikább nem Bököny­ben. A tszcs főagronómusa Mészáros József közli, hogy e téren is „megtörik a jég”. — A tszcs jelenleg 200 hold olyan földet használ, amelyet a munkából kiöre­gedett tszcs-tagok adtak át kishaszonbérletbe. Ennek égy részére telepítettük a szőlőiskolát és most itt ren. dezkedünk be konyhakerté­szetre. 15 holdon, csak ennyi a kapacitásunk, öntözéses kertészetet létesítünk. 50 holdon szárazkertészetet. A konzervgyárnak, és jobbá­ra a község ellátására, bor­sót, paprikát, vegyes zöldsé. get termelünk. A közös vagyon A tszcs 720 tagot számlál. A közös vagyon gyarapodásá­nak legfőbb alapja ezután a közös területek utáni be­vétel. így történhetett, hogy tavaly a tszcs vagyona már 14 millió fölé emelkedett. Ez az összeg évről évre nö­vekszik. Nem túlzás azt mondani: Bököny valamikor a leg­szegényebb községek közé tartozott. Az sem túlzás, ma a leggazdagabbak egyike. Azt példázza: megfelelően élnek a lehetőségekkel. Seres Ernő „Reklamáció bútor ügy­ben” című cikkünkre a Bútorértékesítö Vállalattól kaptunk választ: „A kiskereskedelem pa­nasza jogos volt, hogy ja­nuárban a bútorok egy ré­szének nem tudtunk árat adni, s emiatt ők nem tud­ták értékesíteni. Mentsé­günk, hogy a gyártó cégek sem közölték velünk az árakat, továbbá, hogy az új árakra való áttérésünk nem volt zökkenőmentes. Ez arra vezetett, hogy sem mi, sem a kiskereskedelem nem tudta forgalomba hoz­ni a kiszállított árukat, az iparnál pedig termelési és kiszállítási fennakadásokat okozott. A cikk Szabolcs megye tavalyi — példaként a III. negyedévi — áruellátását is kifogásolja. A megállapí­tás helyes, bár a nem kielé­gítő ellátás nem teljesen vállalatunk hibája. Az tör­tént, hogy a nyíregyházi bútorbolt — a boltveziető hosszan tartó betegségére hi­vatkozva — tavaly a II. és III. negyedévben nagy mennyiségű áru átvételét visszautasította. A megyei fmsz-bútorüzletek ugyanak­kor több mint 3 millió fo­Valamennyien egyformák. Fehér fityula, mindig mo­solygós kedves arc. Fiata­lok. És mégis mindegyik más. Az egyik érettségi után or­vos szeretett volna lenni. Életét a gyógyításra tette fel. A másik öt éve maga is betegként került az egyik szanatóriumba. Teljes gyó­gyulása után döntött úgy: marad. Ö is segíti majd mások gyógyulását. A har­madik még fiatal, alig négy hónapja csöppent be­le a szigorú fegyelembe. Leendő hivatását így jel­lemzi: „Nagyon nehéz lesz. De szép és nagy munka”. A hangsúly azonban már más, mint a fél évvel ez­előtti. Ápolónők. Három mű­szakban dolgoznak. Mun­kahelyük a nyíregyházi TBC-kórház. Röntgenfilmek. Egy gyer­mek — alig van lábszár­csontja. Szinte reményte­len eset. Evek múltán egy kép: lábadozó gyerekek, csupa kis vasgyúró. Köz­tük a volt beteg. Az 6 betegük... A kívánságkoszt sajátos fogalom. A nagybetegeké. Vittek már a nővérek hé­jában sült krumplit, sava­nyú uborkát és puliszkát is. De talán akkor a leg­rint értékű árut vettek ál terven felül. A cikk foglalkozik az idei bútorigények kielégí­tési lehetőségeivel is. Most már a kereskedelemnek többféle beszerzési lehető­sége van, valószínűleg en­nek tudható be, hogy az Iparcikk Kisker Vállalat mindössze 53 millió forint értékű áru vásárlására kö­tött vállalatunkkal keret- szerződést. (A megyei fmsz j üzletekkel 27 milliós szál-1 lításban állapodtunk meg). | Felhívtuk a ltiskereske-' delem figyelmét, hogy mi- j nél gyakrabban keressék ’ fel raktárainkat, ha vásá-; rolni szeretnének. A nyír­egyházi vállalat ezzel a le­hetőséggel élt is az utóbbi időben, ami a megye jobb, választékosabb ellátását eredményezi majd. Mi mindent megteszünk, hogy mind belföldről, mind im­portból fokozzuk a beszer­zéseinket. s ha szerződé­sen felüli árut kapunk, pótajánlatunkkal elsősor­ban Szabolcs megyét fogjuk megkeresni”. A cikkre, a válaszra és a megye bútoréi1 átására hamarosan újból visszaté­rünk. boldogabbak, amikor a be­teg már nemcsak savanyú uborkát kér, hanem hozzá — rántott csirkét. Akkor már gyógyulófélben van. Mégis, nehéz munka az övék. És elsősorban nem a három műszak miatt Éjszaka csengetnek. Az egyik beteg a huszonötös- ből, a másik a kettes szo­bából. És türelmetlen, ha nem jön azonnal a hővér. Pedig egy folyosó száztíz méter hosszú. (Az egyik ápolónő jelölt első munka­napja után megszámolta: 424 mozaiklap következik egymás után. Minden beteget külön meg kell ismerni. És nem­csak a betegségét, hanem kedvének, bújának okát, érdeklődési körét is tudni kell. Segíteni, hogy beil­leszkedjen abba a körbe, ahol esetleg fél évig, egy évig, vagy még tovább gyógyul. Egy kicsit az ott­hont is pótolni kell. Ezek nem szakmai köve­telmények. Csak a plusz, amit azért adnak, hogy a betegnek jobb feltételei le­gyenek a gyógyuláshoz. Intelligenciavizsgálat az elsősöknél. Tanítás, képzés termelő munkával. Állandó kapcsolat az élettel. Kor­szerűen felszerelt munka­helyek. ismerkedés az elektronika alapelveivel... Hután — ambícióval Mindez egy iskolában Igaz, nem szakközépiskola a Nyírbátori Báthori Ist­ván Gimnázium, de felsze­reltségét és a feltételeket tekintve sok szakközépis­kolával felveszi a versenyt, így követelte az élet, hiszen a járásban az egyetlen kö­zépiskola. S ha a fejlődés­sel, az igényekkel lépést akartak tartani, akkor mo­dernebbé kellett tenni az oktató-nevelő munkát. Az érettségivel együtt valami­lyen szakmában is jártassá­got szerezzenek a gyerekek, amelyet hasznosíthatnak az életben: ezt akarták, amikor bevezették a heti ötórás gya­korlati foglalkozást. Ezek az eredmények már sejtetik, milyen feladataik vannak egy pedagógus párt- szervezetnek és milyen gon­dokkal küzdenek. A tan­testület létszáma 26. Csupa fiatal, tele ambícióval. Kö­zülük hat a párt tagja. Ok alkotják az egyik pártcso­portot. Akikre figyelnek Gondja van a pártvezető­ségnek arra, hogy a fiatal tanárok ideológiailag is ké­pezzék magukat. Hatan vé­gezték el, vagy végzik a marxista—leninista esti egyetemet. A tanultakat jól kamatoztatják az iskolai nevelő munkában. Csupán néhány példát. A pártveze­tőség féléves munkaterv alapján dolgozik, s erre épülnek a három oktatási intézményben működő párt­csoportok speciális pedagó­giai-nevelési teendői. Leg­utóbb pártcsoport ülésen számoltatták be az iskolák igazgatóit arról, hogyan se­gítik a munkás-paraszt szár­mazású tanulókat. Ennek segítésére dolgozott ki szisztematikus tervet a gimnáziumi pártcsoport. (Talán ezért lettek itt, a nyíregyházi szanatóriumban a legkiválóbb ápolónők azok a lányok, akik évek­kel ezelőtt maguk is érez­ték, mit jelent gyógyulás közben a betegnek egy hi­vatását szerető ápolónő. Néhányan Kocsordon, gyó­gyulás közben, a rehabili­tációs tanfolyamon sajátí­tották el az ápolónői is­mereteket. Nagyszerűen). A lányok, persze egyben fiatalok is. Egyik-másik szívesen viselne a mini szoknya után a kötelezőnél kicsit minibb köpenyt. Szí­vesen mennének a2 ifjú­sági klubba táncolni, szó­rakozni De az igazán jó program „hiánycikk” Nyír­egyházán. Van jó néhány színház- és hangverseny­bérletük, sokan járnak a filmklubba. Egy csoportjuk német nyelvet tanul a TIT-csoportban, mások a KISZ tollaslabda versenyé­ben vesznek részt — most éppen a játékteret építik. KISZ-gyűlés volt nem­régiben a TBC-kórházban Ott voltak a fiatal ápoló­nők is. Ezúttal nem a Ebben a tanévben a beisko­lázott 605 tanulóból 402 a munkás-paraszt származású. Felkészültségük igen kü­lönböző, s nehezíti képzésü­ket. hogy csaknem fele be­járó, naponta utazik. Biz­tosították, hogy elsősorban a munkás-paraszt gyerekek kerüljenek kollégiumi, és tanulószobai ellátásra. Ezen­kívül a tanítási órákon a szemléltetésben, a begyakor­lásban és a változatos szá­monkérésben is az elsődle­ges figyelem ezeket a tanu­lókat kíséri. így igyekeznek pótolni azokat a kifejezés­beli hiányokat, amelyek a falvakból bekerült tanu­lóknál tapasztalható. Intel litreucia* vi/>uálat Tematikailag nem előírt követelmény, hogy az első osztályba került gyerekek előképzettségét felmérések alapján vizsgálják. Itt álta­lános intelligenciavizsgáia- tot tartanak. így tudják meg, hogy a falvakból gim­náziumba került fiatalok felkészültségében milyen pótolnivalók vannak. Ezek szolgálnak alapul arra, hogy elemezzék a problémákat és felhívják a szaktanárok fi­gyelmét : melyik tanulót, miben kell segíteniük. Életre nevelni: ezt a célt tűzte maga elé az iskolai pártcsoport az igazgatóság­gal együtt Az itt tanuló fiúk például olyan színvo­nalon Ismerkednek meg az elektronikával, hogy eddig már öt komplett nyelvi la­boratóriumot készítettéit. Kiállításon bemutatták, vit­tek belőle Pestre, Kecske­métre, Jászapátiba és Nyír­egyházára. Iskolai stúdiókat a megyén kívül is használ­ják. A lánytanulók országos sikert értek el, maguknak készítenek kosztümöket. Mindez nem jelenti, hogy a bátori gimnáziumban vég­zettek szakmát is kapnak. De azt igen, hogy szíveseb­ben alkalmazzák őket a kü­lönböző iparágakban. A felmérések azt bizo­nyítják, hogy ezek a fiata­lok nem elsődleges céljuk­nak tekintik az íróasztalt. A kiválóan végzett, s főiskolá­ra, egyetemre jelentkezők pedig megállják a helyü­ket. Ezekért is dolgozik a gim­názium hattagú pártcso­portja. Farkas Kálmán munka volt a fő téma — a KISZ-szervezet éves ter­véről vitatkoztak. A sok speciális ifjúsági feladat között ilyenek is szóba ke­rültek : — Szeretnénk néhány analfabéta beteget ími-ol- vasni megtanítani, — Védnökséget vállalunk az intézet belső berendezé­seinek és parkjának meg­őrzéséért és fejlesztéséért, hogy minél otthonosabban érezhessék magukat bete­geink. Egy hozzászólás: — Ja­vaslom hogv a tervezett sóstói kirándulást anyák napjára tegyük. Es közben látogassuk meg azokat az idős asszonyokat, akik a szociális otthonban laknak, és nem lesz vendégük e napon. így dolgoznak, ilyenekről beszélt Simái Erzsébet. Mé­száros Júlia. Gáspár Valé­ria és Radvánszki Erzsébet. Azt mondják, szép az ő munkájuk. És, hogy mind­ezek elhangzottak, azt je­lenti, elkötelezték magu­kat. Mert az ápolónőnek nagyon nehéz és kellemet­len, ha csak az állásért, a pénzszerzésért dolgozik. Ha hivatásból, akkor olyan mint a szanatórium­beli KISZ-eseké. Marik Sándor Az ördögszekér helyén A Bökönybeniázó idegen csodálkozik Kedveltek a paszabi szőttesek a világ minden részén. A nyíregyházi háziipari és népművészeti szövetkezet paszabi részlegében főként exportra dolgoznak a szövetkezeti tagok, alkalmazottak. A képen: Bíró Katalin hagyományos sűrű szőt­test készít. Hammel J. íelv. VÁLASZ ClkKÍjiShRE Javult a bútorellátás Nem az íróasztal I teljes életcél kialakítását segíti a nyírbátori gimnázium pártcsoportja ÁPOLÓNŐK

Next

/
Oldalképek
Tartalom