Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

követően célszerű megrendezni. Mivel magyarázható ez az állásfoglalás?

— A nemzetközi kommunista mozgalom mai helyzetében mindenekelőtt a kommunistáknak kell találkozniuk. Bátran állíthatom, hogy ez nemcsak a nemzetközi kommunista mozgalom érdeke, hanem az egész anti imperialista haladó mozgalomé is.

Az 1960-as moszkvai nemzetközi értekezlet óta az idő múlása is' óh,atat!ahul szükségessé teszi egy új nemzetközi kommunista tanácskozás megszervezését. De még fontosabb az, hogy azóta a nemzetközi helyzet a világ különböző pontjain, elsősorban Vietnamban kiéleződött, bonyolultabbá vált. A vietnami háborús konfliktus magában hordja a háború továbbterjedésének és ezzel együtt egy új világháborúnak a veszélyét is. Mindez rendkívül fontossá tette, hogy a kommunista és munkáspártok kollektíván is elvégezzék azt az elemző, feladatmeghatározó munkát, amit nemzeti ■ keretekben mint önálló, független pártok folytatnak. Más szóval: vessék össze a különböző feltételek között harcoló testvérpártok. álláspontjait és a kollektív tapasztalat és bölcsesség alapján, közösen is dolgozzák ki azokat a legfontosabb tennivalókat,

amelyeket az antümperialistn harc jelenlegi feladatai megkövetelnek.

Ha a kommunisták körében megtettük ezt a fontos lépést1, akkor e tapasztalatok birtokában mondhatjuk

majd azt, hogy a telies siker reményében kezdhetünk hozzá egv antiimpcrialista víiágér.telsezlet megszervezéséhez. Elvi-politikai -.jelentősége van tehát annak, hogy először a kommunista és munkáspártok, a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozására kerüljön sor, majd ezt követően az antiimperialista világértekezletre.

— Végezetül esry olyan

kérdésre szeretnénk választ kapni, ameJv nem függ ugyan

össze a találkozóval, mégis sokat ballank és beszélünk róla. Mi a véleménye an ól a nagyfokú politikai aktivitásról, amely Csehszlovákiában figyelhető meg?

— Számunkra a jelenlegi események megítélésében a Csehszlovák Kommunista Párt Központi P;7o‘+sá"ának ez év jahuári ülésén hozott határozatai, továbbá a párt elnökségének azóta ismertté vált állásforda'ásai a mérvadó1-. mert ezekben tükröződik tesfvérná.rtiink véleménye. Ezekben az állásfoglalásokban feltárták azokat a nehézségekét, amelyek akadályozták a CSÍiP XIII. kongresszusán hozott határozatainak a végrehajtását. A párthatározatok azt célozzák, hogv a párt és a társadalom életéből kiküszöböljék az évek során felgyülemlett nehézségeket.

Ezek közül a legfontosabbak: a személyi kultusz maradványainak és az elkövetett törvénytelenségeknek a felszámolása; a pártban és a társadalomban a szocialista demokrácia érvényesítése és továbbfejlesztése; a gazdasági problémák egyértelmű rendezése; a cseh és a szlovák nép egy államban, a szocialista állam keretein belül történő együttélésének • és minden irányú fejlődésének az eddiginél eredményesebb biztosítása. Csehszlovák testvérpártunk határozatai összhangban " állnak a marxizmus—ieninízmus elvi v követelményeivel. Megvalósításuk a párt erejének nö- . vekedését, a szocialista fejlődést biztosítják. A határozatok végrehajtása nyomán a párttagság és a társadalom körében nagy politikai aktivitás vette kezdetét. Ennek alapvető jellemzője és fő iránya, hogy megerősödjön a kommunista párt, fejlődjön, önállóbbá váljon a szocialista állam szerveinek és a társadalmi szervezeteknek a munkája, s a dolgozó tömegek aktív közreműködésével egymás után kiküszöböljék az elkövetett hibákat.

Csehszlovák testvérpártunk alapvető törekvéseit a magunk részéről helyeseljük. Ezt hangsúlyozva nekem az a személyes benyomásom, hogy az alapjában jó irányú törekvéseket kifejező folyamatban bekapcsolódtak rossz irányú, szocializmusellenes, jobboldali erők is. A szocializmus építése, a dolgozó nép érdekei szempontjából csak az lehet célravezető, ha a kommunista párt központi bizottsága irányítja a demokratizálódás folyamatát, E követelménnyel osszhangoan az a kívánatos, hogy a szocializmus erői a párt vezetésével 'Ifeküzäflk a jelenlegi helyzetben szinte szükségszerűen jelentkező érzelmi indulatoktól vezetett,

anarchikus jellegű törekvéseket. Gondolva az 1956-os magyarországi tapasztalatokra, véleményem szerint, az elhatározott célok megvaló- sítása érdekében Csehszlovákiában szükségessé vált a kommunisták és a szocializmus erői részéről kétfrontos f harc' kibontakoztatása: harc a visszahúzó, konzervatív erőkkel, és harc a nacionalista, a búrzsoá köztársaságot idealizáló jobboldali erőkkel szemben.

A jelenlegi csehszlovákiai események szükségszerűen maguk után vonnak személyi vonatkozású intézkedéseket, egyes vezető emberek leváltását is. Ezen intézkedések módját és mértékét csakis a Csehszlovák Kommunista Párt vezetői határozhatják meg. A magyar kommunisták a magyar dolgozó nép bizalommal viseltetik a csehszlovák kommunisták, a testvéri munkásosztály, a csehszlovák dolgozó nép iránt. Teljesen szolidárisak vagyunk* a Csehszlovák Kommunista Párttal, a szocializmus csehszlovákiai erőivel. Szívből azt kívánjuk, hogy a mostani eseményekből győzelemmel kerüljön ki a kommunista párt, a szocialista építés nagy ügye.

Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról beszélgetést folytatott Várnai Ferenccel, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagjával, valamint Megyeri Károllyal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával. és válaszolt kér. déseikre. A beszélgetést kedd este közvetítette a rádió és a televízió. Alább közöljük a kérdéseket és Komócsin eivtárs válaszait.

— A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján ön

vezette a magyar delegációt, s így aktív részese volt a találkozó előkészítésének és lebonyolításának. Ezért kívánjuk öntől megkérdezni: hogyan érvényesült a találkozón a demokratikus, az őszinte, nyílt elvtársi eszmecsere módszere?

— A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozón részt vevő testvérpártok küldöttségei politikai, ideológiai kérdésekről, a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló gyakorlati feladatokról vitatkoztak. Valamennyi testvérpárt saját politikájának, elhatározásának megfelelően fejtette ki az álláspontját Egy kérdésben nem volt vita a részt vevő testvérpártok küldöttei között Abban, hogy a budapesti találkozón nyílt, szabad. demokratikus, elvtársi tárgyalásokat folytattak a jelenlévők. Valamennyien úgy ítéltük meg, hogy a találkozó eredményein túl, ez a budapesti légkör, ez a budapesti szellem, mindannyiunk számára maradandó és kedves emléket is jelent

— Ezt a megállapítást csupán á román testvérpárt küldöttsége vonta kétségbe. Az 5 megítélésük szerint — és ezzel a véleményükkel egyedül állnak — a találkozón nem volt elég demokratikus vitalehetőség.

A valóságban valameny- nyi testvérpárt küldöttsége a teljes és igazi jogegyenlőség alapján fejthette ki nézeteit, mindenki azt mondta. amit gondolt, mindenki arról beszélt, amit saját pártja politikájának megfelelően szükségesnek tartott elmondani, mindenféle befolyásolás és mindenféle akadályoztatás nélkül. Sokatmondó tény az is, hogy a román pártküldöttség vezetője például, amíg részt vett a találkozó munkájában, nem kevesebb, mint 30 érdemi felszólalást mondott el. Voltak küldöttség- vezetők, akik hússzor, mások huszonnégyszer szólaltak fel. Az egyik küldöttség vezetője, a találkozó utolsó plenáris ülésén, azá- róközlemenyről folytatott vitában, tizenhatszor szólt hozzá és tette meg észrevételeit. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az összes résztvevők nyílt, szabad, elvtársi igazi internacionalista vitát folytathattak egymással.

— Ismeretes, hogy a román elvtársak elhagyták a találkozót. Véleménye szerint ez a tény befolyásolja-e a Román Kummunista Párttal való kétoldalú kapcsolatokat?

— A román küldöttség álláspontja az összes lényeges kérdésben meglehetősen eltért attól az állásponttól. amelyet a mi pártunk képviselt a budapesti találkozón. A magunk részéről nem értünk egyet azzal sem, hogy a román elvtársak elhagyták a találkozót. A többi résztvevő testvérpárttal együtt azt valljuk, nem volt igazi, komoly indok arra, hogv a román elvtársak ne vegyenek részt végig a találkozó

munkájában. A testvérpár- tok egy része, köztük a mi pártunk küldöttsége is, nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében' hogy valamilyen megoldást találjunk és elkerüljük a román elvtársak kivonulását. Köztudott, hogy ez nem sikerült. Ezt őszintén sajnáljuk, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a budapesti konzultatív találkozón történtek semmilyen vonatkozásban sem vethetnek árnyékot a magyar és a román párt- és államközi kapcsolatokra. Ezeket a kapcsolatokat —■ erre széles körű lehetőségeink vannak — továbbra is fejleszteni kívánjuk. A kétoldalú párt- és állami kapcsolatok nem szenvedhetnek kárt a találkozón előfordult sajnálatos események miatt

— A mi pártunk mindent megtesz azért is, hogy a román elvtársakat megnyerje: vegyenek részt a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizottságának munkájában és novemberben vagy decemberben a moszkvai nemzetközi tanácskozáson is. Ennek érdekében, kezdeményezésünkre, a közeljövőben kétoldalú találkozóra kerül sor, amelynek keretében minden bizonnyal véleményt cserélünk a konzultatív találkozóról is, de méginkább az előttünk álló feladatokról.

— Amennyire ismerjük, hasonló az álláspontja a többi testvérpártnak is. A nemzetközi kommunista munkásmozgalomnak az az érdeke, hogy minél több testvérpártot megnyerjünk az előkészítő bizottság munkájában való részvételre, és arra. hogy részt vegyenek majd a moszkvai tanácskozáson. Ez teljes mértékben vonatkozik a Román Kommunista Pártra is.

— Hogyan értékeli a konzultatív találkozó világv.ssz- hangját?

— A kommunista és munkáspártok vezetőinek a körében, a testvérpártok sajtójában nagyon kedvező, internacionalista visszhangra talált a budapesti konzultatív találkozó. Emellett — s ez a legfontosabb, a találkozót is azért rendeztük — erősödött a nemzeti egység azok között, akik pártjaik küldötteiként részt vettek a

találkozón, és ezen tű! a testvérpártok egész tagságában is. A kedvező visszhang a testvérpártok részéről az egység erősödésének a bizonyítéka.

— Ami a negatív visszhangot illeti, abban sem volt hiány. A nyugati bur- zsoá sajtó egy része rendkívül ellenségesen írt a találkozó előkészítéséről és magáról a találkozóról. Ezek a körök nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a találkozó kudarcba fullad és nem éri el a kívánt eredményt. A burzsoá sajtó egy másik része viszont arra törekedett, hogy objektív ismertetést adjon a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről, és azokról az eseményekről is, amelyek a budapesti találkozón lejátszódtak.

■*- Nem volt hiány ellenséges hangú kommentárokban a Kínai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt Vezetői részéről sem. E két párt vezetősége, mint ez köztudott, jelenleg tagadó álláspontot foglal el az egység erősítésére irányuló törekvésekkel szemben. Ebből következik, hogy már eleve rendkívül ellenségesen írtak a budapesti találkozó létrejöttéről, és ugyanezt mondhatjuk el a találkozót kommentáló cikkeikről. Érvelésük teljesen a régi: útszéli, gvalázkodó hang a kommunista és munkáspártok döntő többségével szemben. Ez a hang természetesen csak ellenségeinknek okoz örömrt. a kommunistákat. a kommunistákhoz közel álló haladó embereket viszont csak szomorúsággal töltheti el. Ám

a kínai és az albán vezetőknek. bármennyire merev, tagadó állásponton vannak az egységgel szemben, nincs

lehetőségük áfrá, hogy az egység fejlődését megakadályozzák.

— A magunk részéről jobban szeretnénk azt, ha arról lehetne beszélni, hogy

lehetőség nyílik az egység erősítésére ezzel > két párttal is. Amikor Központi Bizottságunk nevében meghívtuk a kínai és az albán" pártot is a budapesti konzultatív találkozóra, vagy amikor most ismét meghívjuk őket az előkészítő bizottság április 24-én kezdődő ülésére, bennünket az őszinte egységtörekvés vezet: azt szeretnénk, hogy e két párt képviselői .részt vegyenek az előkészítő munkában, majd később a moszkvai nemzetközi tanácskozáson A • jelenlegi helyzetet tekintve azonban sajnos, nincs komoly remény arra, hogy úiabb meghívásunkra pozitív választ kaphatunk.

— A mi pártunk megtiszteltetésnek tekintette, hosrv a találkozó megrendezésére Budapesten került sor. Szeretnénk ezzel összefüggésben me-üté—lezni: hogyan tevelmtivkerWt a TT>n" gvar pártkfHjjöttscg a találkozó idején?

— Jobban szeretjük, ha erről a kérdésről a konzultatív találkozón r°szt vett küldöttségek nyilatkoznak. De miután a Közoonti Bizottságnak és a párttagságnak is beszámoltunk róla, kötelességünk, hogv bizonyos összefoglaló módon a maPvar közvéleménynek is számot adjunk a küldöttség munkájáról.

— Küldöttségünk pártunk

nemzetközi politikájával összhangban fejtette ki tevékenységét. Amennyiben a Magyar .Szocialista Munkáspárt sikeréről beszélünk — s erről szerénytelenség nélkül beszélhetünk a budapesti találkozóval összefüggésben —, akkor ez a siker pártunk politikájának sikere. Ez legelsősorban abban mutatkozott meg, hogy a testvérpártok méltányolták: pártunk Központi Bizottsága nagy áttekintéssel rendelkezik a nemzetközi kommunista mozgalom

helyzetéről, továbbá őszintén törekszik arra, hogy a maga szerény eszközeivel kezdeményegően lépett fel, s mindenkor a közös érdeket és célt tartotta szem előtt*. Mlhdétit egybevetve 1 tehát, a magyar pártküldöttség teljesítette megbízatását.

— A testvérpártok bizalmának Jele az is. hogy a nemzetközi kommunista tanácskozás előkészítő bizottsága április 24-én itt ülésezik majd Budapesten. Milyen jellegű lesz a bizottság munkája, és miben áll a feladata?

— A testvérpártok most dolgozzák ki álláspontjaikat, amit majd kifejtenek az előkészítő bizottság április 24-én kezdődő megbeszélésein.

A mi pártunk ugyancsak most dolgozza ki elgondolásait. Eddigi ismereteink és elképzeléseink szerint, az előkészítő bizottság ülése minden bizonnyal a szó szoros értelmében vett munkaértekezlet lesz, hogy kollektíván kialakítsuk-: a bizottságainknak a továbbiakban milyen konkrét feladatokat és milyen módon kell a nemzetközi tanácskozás sikere érdekében megoldania. A testvérpártok, amelyek részt vesznek majd az előkészítő bizottság ülésein, kifejtik álláspontjukat, és ugyanúgy, mint a konzultatív találkozón, kollektíván, egymás érveit, javaslatait megfontolva, kialakítjuk a legjobb megoldásokat. Az első ülés tehát előreláthatóan újabb előrelépés lesz azon az úton, amelynek a végén, ez év novemberében vagy decemberében eljutunk a moszkvai nemzetközi tanácskozáshoz.

— A budapesti találkozó olyan megállapításra jutott, hogy a moszkvai tanácskozásra minden kommunista és munkáspártot meghívunk, azokat is, amelyek valamilyen oknál fogva még nem vettek reszt a fővárosunkban megrendezed értekezleten. Elképzelhetőnek tartja-e. hogy á moszkvai tanácskozás szélesebb körű legven a budapesti találkozónál?

— Az összes testvérpárt meghívása a következőket jelenti: a budapesti konzultatív találkozóra még azt a nyolcvan, velünk együtt nyolcvanegy testvérpártot hívtuk meg. amelyek részt vettek az 1960-as moszkvai értekezleten Most a konzultatív találkozón olyan álláspont alakult ki, hogv hívjuk meg már az előkészítő bizottság első ülésére, majd a további ülésekre, és magára a nemze'közi tanácskozásra is az összes ma létez.ő marxista—1eumis*a pártokat. Ennek megfelelően az április 24-én kezdődő ülésre, az eml’tett 81 párton kívül, meghívjuk a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét. am°iv nem vett részt az 1960-as moszkvai tanácskozáson, továbbá azt a hat testvémártot, amely I960 óta alakult.

Mindent egybevetve, biztosra vehető, hogt a moszkvai nemzetközi tanácskozáson több testvérpárt vesz majd részt, mint a budapesti konzultatív találkozón. Lehetséges, hoev az előkészítő bizottság első. majd további ülésén hullámzást mutat majd a részt vevő pártok száma. Ez azonban a lényeget nem fogja befolyásolni.

— A munkásmozgalomban hallani olyan véleményeket, miszerint a jelenlegi helyzetben csak a kétoldalú megbeszélések járhatnak m**g"eldő eredménnyel. Ml az ön véleménye, szemheál- lfthetó-c a két. illetve többoldalú eszmecserék módszere?

Szükség van a kétoldalú találkozókra, de a nemzetközi kommunista mozgalomnak nagyon nagy szüksége van a többoldalú találkozókra is. Olyan regionális értekezletekre, amelyek már voltak az elmúlt időszakban és olyan nemzetközi tanácskozásra, amelyeknek az előkészítéséről a budapesti konzultatív találkozón szó volt. Egyik a másiknak nem mond ellent és egyik a másikat nem helyettesítheti. Biztosra vehetjük, hogy úgy, mint eddig, továbbra is gyakoriak lesznek a kétoldalú találkozók. Ugyanakkor a testvérpártok Moszkvában sorra kerülő nemzetközi tanácskozása után is bizonyosan erőfeszítéseket tesznek arra, hogy hasonló nemzetközi tanácskozásokra a továbbiakban is sor kerüljön. •

— A konzultatív találkozó úgy foglalt állást, hog> Moszkvában a kommunisla- és munkáspártok tanácskozását hívják össze. Az antiim- periaíista erők vftágértekez- Ietét pedig esetleg csak azt

Varsó (MTI)

Mint a félhivatalos PAP hírügynökség jelentette, március 25-én elbocsátották az egyetem kötelékéből a varsói egyetem hat professzorát: a bölcsészettudományi karról Bronislaw Baczko, Le- szeik Kolakowski, Stefan Morawski tanárokat és Zyg- munt Bauman, Mária Hir- szowicz magántanárokat, a közgazdasagi fakultásról pedig Wlodzimierz Bürüs professzort.

Az elbocsátás indokolásául

a hírügynökség jelentése rámutat, a nevezettek védelmezték és pártfogolták a varsói diáktüntetések megszervezőit, tevékenységükkel szembehelyezkedtek az állam és párt politikájával, revizionista álláspontra helyezkedtek s az ifjúságot Lengyelország szocialista fejlődési irányával ellentétes nézetekkel oltották be. Egyetemi munkahelyüket politikai, ellenzéki központtá tették’ s döntő módon járultak hozzá annak a politikai légkörnek kialakulásához, amelyben lehetővé vált a legutóbbi államellenes megnyilatkozások közvetlen kezdeményezőinek tevékenysége.

Az elbocsátó rendeletet a közoktatási és felsőoktatási miniszter adta ki. v Szintén a PAP jelentése szerint, a minisztertanács elnöke felmentette az állásából dr. Stefan Zolkiewskit, a Lengyel Tudományos Akadémia 1. sz. társadalomtudományi szakosztályának titkárát. felmentés okát a jelentés ne« közli.

a NépszabadsápL , a rsisttak és a is’eníziínak

Elbocsátások a varsói egyetemen