Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

Olvasóinktól éffcezett\levelek között Galgóczy Istvánná Ho­dászról arról írt, hogy a hodászi nők bált ren­deztek a tiszteletükre tartott nőnapi ünnepség után, melynek teljes bevételét a szicíliai föld­rengés károsultjai segélyezésére ajánlották fel. Ugyancsak felajánlotta tászteletdíját a bálon szereplő Origó zenekar is. Szűcs Bertalanná ti- szaszentmártoni lakos panasza a tsz közgyűlé­sére tartozik. Rákóczi János gyulaházi olva­sónk édesanyja a községi, illetve a járási ta­nácshoz forduljon. Lecza Gábor Dögéről a já­rási tanács építési osztályára adja be panaszát. Jakab István napkori olvasónk panaszát saj­nos nem értettük, így csak körülbelül tudjuk, Búréi is van szó levelében. A községi tanács­nál, illetve a járási földhivatalnál kérjen ta­nácsot. E. Szabó Gyulának Kömörőre, Fülep Józsefnek Piricsére, Pataki Lászlónak Ber- keszre, Hensperger Imrcnének Gávára, Pataki Istvánnak Rakamazra, Babéj Jánosnak Nyír­egyházára, Orosz Elcknének Aranyosapátiba és Szilágyi Ferencnének Nyírbátorba már vá­laszoltunk. Türelmet kell kérnünk id. Taracz- közi János pusztadobosi, Rompa Balázs tor- nyospálcai, K. Károly nyíregyházi, Rácz László laskodi, Kiss János mátészalkai, Bállá Sándor nyíregyházi és ifj. Gyarmati Györgyné kislétai olvasóinktól. Levelüket az intézkedés­re jogosultaknak továbbítottuk, az ered­ményről levélben értesítjük. Javuló ellátás, növekvő forgalom, fejlesztések (Tudósítóink írják fmsz küldöttgyűlésekről): A Tiszavasvári Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet évi rendes kül­döttgyűlésén Rajcsányi Pál elnök ismertette az igazga­tóság beszámolóját. Ered­ményes évet zárt a szövet­kezet 1967-ben. Kiskereske­delmi forgalmuk megköze­lítette a 64 millió forintot, ami 8 és fél millióval ha­ladta meg az előző évit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Tiszavasvári minden egyes lakosa 4716 forint ér­tékű árut vásárolt az üz­letekben. Az 1967. évi nyereség megközelítette a két és fél millió forintot, amelyből 1 millió 800 ezer forintot osztottak feL Az 1968. évi feladatok kö­zött az áruforgalom 7,8 szá­zalékos emelése szerepel. A forgalom növelésével együtt korszerűsítik az üzletháló­zatot is. Az Alkaloida gyár területén készülő ABC- áruház és eszpresszó felépí­tésére 2 millió 571 ezer forintot fordítanak, és még ebben az évben megkezdik a ruházati áruház korsze­rűsítését. Az egyik termelő- szövetkezettel közösen nyit. ják meg még az idén a hal- és birkacsárdát Doszlop Miklós Tiszalök Tízezer tag képviseletében 150 küldött hallgatta meg Zsukk Miklós igazgatósági elnök beszámolóját a Nyír­bátori Körzeti Földműves­szövetkezet küldöttgyűlésén. A szövetkezet az elmúl! év­ben teljesítette feladatát, vásárlóit bő választékkal látia el áruval. A tagság vagyona és jövedelme nőtt, a vagyonvédelem megszi­lárdult, a leltárhiány és az önköltség csökkent. A la­kosság jobb áruellátását se­gítette az új ruházati áru­ház és műszaki áruház. 1967-ben ’öbb száz televí­ziót, rádiót, mosógépet, mo­torkerékpárt, hűtőszekrényt, kerékpárt adtak el és bú­torértékesítés terén az or­szágos átlagon felüli ered­ményt értek el. A burgonya, zöldség, gyümölcs és egyéb felvásárlás a korábbi évek­hez képest hatszorosra nö­vekedett. Kovács Endre Nyírbátor Ibolya és Se szándék, se pénz... Régi probléma községünk­ben, az apagyi fmsz kezelé­sében lévő 8. sz. vegyesbolt felújítása. A községi tanács és a pártszervezet sürgetésé­re 1966-ban át is költöztet­ték a boltot a kultúrházba, hogy a felújítást elvégezzek. 210 ezer forintot biztosított erre a célra az fmsz. Eltelt egy év. A munkát meg sem kezdték, s közben a bolt visz- szaköltözött. mert a kultúr- ház nem fűthető. A felújítási szándék 1967-ben is megma­radt, 170 ezer forintra csök­kentett összeggel, csak éppen a felújításból nem lett sem­mi. Már a harmadik évbe léptünk... Se szándék, se pénz. A felújítást törölték az 1908-as fejlesztési tervből. Bonyolítja a helyzetünket, hogy ezzel az intézkedéssel nem hogy boltunk nem lesz. hanem kultúrházunk se. pe­dig az utóbbihoz felsőbb szerveink, s magunk az anya­giakat előteremtettük. Ugyan­is, a művelődési házat a je­lenlegi bolt helyén alakíta­nánk ki, átépítéssel, felújí­tással. A bolt új helye pedig a jelenlegi kultúrház lenne, természetesen szintén meg­felelő átalakítással. Mi rövi­desen hozzákezdenénk az építkezéshez, de mi lesz a bolttal? Mindkettőre égető­en szüksége van községünk lakóinak. Sitku György MSZMP titkár Magy fejbendő Fedetlen búi A közelmúlt napokban a lapban megjelent egy fény­kép „Kontraszt Nyíregyhá- aa Északi Alközpontjában” címmel, amelyen egy le­bontásra kerülő földszintes épület és a toronyház lát­ható. Komoly életveszélyt rejt magában azonban az, ami nem látszik a felvéte­len. Egy fedetlenül tátongó mély kút, amely annak a háznak az udvarán van, amit lefényképeztek. Az udvaron át ösvényt tapos­Valószinű, nem mondok újat — mások is észrevet­ték, — hogy a forgalomirá­nyító „villanyrendőrünk”, a Város központjában hajla­mos rá, hogy megtréfálja a járművezetőket, de a gya­logosakat is Különösen na­pos időben tűnik úgy. mint­ha azt mutatná: mehetünk is, jöhetünk is. várhatunk is. A csiszolt üvegszeme­ken megtörik a napfény, világítani látszik mindhá­rom. Az égők nem képesek ellensúlyozni a külső csil­logást. . Műanyagfóliával borítot­ták be a melegágyakat a primőr zöldségfélék ter­mesztéséhez a vásárosna- ményi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Mini­mális költséggel termelik így a primőröket, hiszen egy ilyen melegágy elkészítése 200 forintba kerül. Szépen fejlődik a zöldhagyma, amely a hónap végére piac­iak az Alközpont lakói, így rövidebb az út a buszmeg­állóhoz. Sok százan járnak erre naponta, s nemcsak nappal. De nem egyszer lát­tam gyerekeket játszani itt a bontásban lévő ház körül. Csak egy óvatlan lépés, és kész a tragédia. Egyetlen betongyűrű elhelyezésével meg lehet előzni. H. Istvánná Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza Úgy hallottam, más vá­rosokban is jelentkezett ez a probléma az első idők­ben a forgalomirányító lám­pákkal, s aztán valamilyen módon igazítottak rajtuk, hogy félreérthetetlenül mu­tassák jelzéseiket a közle­kedőknek. A ml forgalmi lámpánkra is ráférne ez a kis Igazítás, hiszen külön­ben igen nagy szolgálatot teljesít G. Ferenc Nyíregyháza, Árpád u. ra kerül, utána sorban a hónapos retek, a nyári ká­poszta, a karalábé és a kar­fiol. Primőr áru lesz a pet­rezselyem, a sárgarépa és az uborka is. Helyet kaptak a fóliás melegágyakban a paprika, a paradicsom és a virágpalánták is. Sánta Miklós Vásárosnamény Néhány napos késéssel kö­szöntötték a nemzetközi nő­nap alkalmából az asszonyo­kat, lányokat a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben. Nem mintha megfeledkeztek volna róluk, sőt! A tsz hat asszonytagjára vártak, akik a Szovjetunió­ban tettek baráti látogatást. A nem mindennapos élmény­ről Varga Andrásné, a tsz nőbizottságának elnöke tar­tott beszámolót a tsz nőtag­jai tiszteletére rendezett ün­nepségen. A tsz elnöke me­leg szavakkal méltatta áldo­zatos, fáradtságot nem isme­rő munkájukat, amit a kö­zös gazdaságban végeznek, s közben példásan ellátják családjukat, nevelik gyerme­keiket. A honvédség nevében Sztankó Mihály alezredes virágcsokorral köszöntötte az asszonyokat. Részt vettek az A termékértékesítési szer­ződéskötések közül az utóbbi időben mennyiségileg külö­nösen a napraforgófajtáké emelkedett, mivel — tekint­ve, hogy egyik legkereset­tebb kiviteli cikkünk a mag­jából sajtolt olaj — termesz­tése az idén sokkal jobban kifizetődik, mint az előző években. Á terményforgalmi vállalat január 1-től — töb­bek között — a napraforgó felvásárlási árát is emelte, s mindemellett különböző szol­gáltatásokkal igyekszik ösz­tönözni a termelőszövetkeze­teket minél nagyobb meny- nyiségű napraforgó termesz­tésére és leszerződésére. Az idén március közepéig a me­gye közös gazdaságai már 1020 vagonra kötöttek ter­mékértékesítési szerződést. Az átvételi árak felemelé­se az év első napjaiban meg­történt. így a nagy olajtar­talmú szovjet napraforgóét 95 forinttal, az iregiét 60 fo­ünnepségen a II. kerületi nő­tanács képviselői is, akik csokoládéval kedveskedtek asszonytársaiknak. Az ünnepeiteket a tsz ve­zetősége megvendégelte, s ajándékul egy-egy ibolya­csokrot és fejkendőt kaptak a nőtagok. A családias be­szélgetés során szó került az elkövetkező hetek, hónapok tennivalóiról, a közös mun­káról is. Az asszonyok sze­retnének még jobban dol­gozni a közösért. Ezért hatá­rozta el például az a nőbri­gád, amelyben Varga And­rásné, a nőbizottság elnöke dolgozik, hogy a Tanácsköz­társaság jubileumának tisz­teletére a szocialista brigád cím elnyeréséért dolgoznak. Városi nőtanács Nyíregyháza rinttal és a kisvárdaiét 40 fo­rinttal emelték. A termény­forgalmi vállalatok bevezet­ték az írásos és helyszíni segítségadást. Rendszeresen nyomtatnak tájékoztatókat, különösen a talajelőkészíté­sekkel, az optimális vetés­időkkel, a tő- és sortávolsá­gokkal kapcsolatban. A vál­lalat szakemberei felkeresik a közös gazdaságokat, a hely­színen segítenek a nagyobb, kifizetődőbb terméshozamok elérésében. Ezen a nyáron először a terményforgalmi vállalat — minimális költségmegtérítés ellenében — már a kom­bájntól elszállítja a leszerző­dött napraforgót. Ez számot­tevő munkaerő-megtakarí­tást jelent a termelőszövet­kezeteknek, hiszen a napra­forgók betakarítása, tisztítása és elszállítása nagyjából egy­beesik a sürgős mezőgazda- sági munkák idejével. (hsj) Közülietek és magánosok részére vállaljuk minden típusú GÉPJÁRMŰ és MOTOR­KERÉKPÁR teljes FELÚJÍTÁSÁT és gépmunkáit, valamint KAROSSZÉRIA és AUTÖFÉNYEZÉST, I. és II. MŰSZAKI SZEMLÉK VÉGZÉSÉT HATÁRIDŐN BELÜL. VEGYES KTSZ — BAKTALÓRÁNTHÁZA (184) Forgalomirányítás Primőr Beregből Felemelt árakkal ezer vagonra szerződés megyénkben napraforgóból HIRDETMÉNY az aranykorona részvények kicseréléséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1967. évi 37. számú törvényerejű ren­deleté szerint a Magyar Nemzeti Bank aranykoronára szóló részvényeit forintra szóló részvényekre kell ki­cserélni. A csere végrehajtása cél­jából a részvények tulajdo­nosai részvényeiket a bank­nál letétbe helyezni kötele­sek. A határidőn belül letétbe nem helyezett részvények — az említett tvr. szerint — ér­vényüket vesztik. Ezek alap­ján többé sem kicserélésre irányuló, sem bármiféle egyéb igényt támasztani nem lehet. A törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazás alap ján a bank 1968. február 29- én tartott rendkívüli köz­gyűlése a letétbe helyezés határidejét 1968. december 31-ben állapította meg. A részvények letétbe he­lyezhetők (letétbe vétel vé­gett megküldhetők) a Ma­gyar Nemzeti Bank központ­jánál (letét főcsoport), Buda­pest, V.. Szabadság tér 8. A letétbe helyezés azonban történhetik az alábbi külföl­di pénzintézetek valamelyi­kénél is: Banco di Roma, Róma, Bank of America, San Fran­cisco, Zentral-Wechselstu- ben ag Niederlassung. Wien, Credit Lyonnais, Paris, De­utsche Bank ag, Frankfurt (Main), Schweizerische Bank- gesselschaft, Zürich, The Royal Bank of Canada, Mont­real, Westminster Bank ltd., London. A részvénycsere alá ter­mészetesen nem esnek és így nem kell letétbe helyezni azokat a hatályukat vesztett részvényeket, amelyeken nem szerepel a külföldi tulajdont az 52X0/1948. (V. 6.) korm. számú rendelet alapján ta­núsító magyar megjelölés. A részvények letétbe he­lyezése alkalmával pontosan meg kell jelölni a részvények tulajdonosának nevét és lak­címét. Magyar Nemzeti Bank AZ MTI HlRMAGYARA- ZŐJA ÍRJA: A Magyar Nemzeti Ban­kot 1924-ben alapították, és részvényeit aranykoronára szólóan bocsátották ki, mi­vel annak idején a törvé­nyes fizetőeszköz az erősen devalvált korona volt. Az az­óta bekövetkezett változások folytán az aranykoronaérték létjogosultsága megszűnt, ér­telmét vesztette. Ezért adta ki rendeletét a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, hogy a Magyar Nemzeti Bank arany­koronára szóló részvényeit fo­rintra szóló részvényekre Kell kicserélni. A bank a hirdet­ményben is lelhívja a rész­vénytulajdonosokat, hogy a tulajdonukoan lévő érvényes részvényeket csere céljából ez év végéig helyezzék letét­be, mert ellenkező esetben a részvények érvényüket vesztik. Az 1947. évi törvény álla­mosította a magyar állam­polgárok és a belföldi jogi személyek részvényeit. Ezek­nek tulajdonosa a magyar állam lett, és így az említett személyek tulajdonában ér­vényes részvény nem lehet. Az államosítás nem vonatko­zott a külföldi állampolgá­rok és jogi személyek tulaj­donában lévő részvényekre, és ezek érvényben maradtak, ha tulajdonosaik eleget tet­tek egy 1948-ban kiadott kor­mányrendeletnek, vagyis a pénzintézeti központnál vagy valamelyik magyar külkép­viseletnél bemutatták rész­vényeiket, és azok külföldi tulajdonjogát az említett szervek a részvényeken iga­zolták. A forint névértékre vonatkozó csere lehetősége tehát az így megjelölt (iga­zolt), külföldi tulajdonban lévő, érvényes részvényekre vonatkozik. Ezeket kell a cserére vonatkozó jogok ér­vényesítése érdekében letét­be helyezni. A Magyar Nem­zeti Bank részvényeinek ezek a külföldi tulajdonban lévő részvények azonban csak igen csekély hányadát teszik ki. (MTI) Falusi gyerekek az „éllovasok között" Ötvenezer szabolcsi általános iskolás tanulmányi vetélkedője Az idén is nagy érdeklő­dés előzte meg a tanulmá­nyi versenyeket megyénk­ben : az úttörőcsapatok, is­kolák versengésein mint­egy 50 ezer tanuló vett, il­letve vesz részt. Eddig a matematikai, fizikai és ké­miai szaktárgyi versenyeket bonyolították le, a járási döntők után a napokban mérték össze tudásukat a legjobbak a megyei döntőn. A kis matematikusok kö­zül Vll-esek és VlII-osok „ültek rajthoz”, hatvan­egyen. A megyei győztesek: 1. (VII. o.) Szilágyi Róza (Vállaj), 2. Tempfli József (Mátészalka 3. sz. isk.), 3. Révész Ibolya (Tuzsér), 4. Sziki Csilla (Nyíregyháza 4 sz. isk.), 5. Bakó György (Mezőladány). A VlII-osok „mezőnye”: 1. Bartha Lász­ló (Kisvárda 4. sz. isk,), 2. Nagy Bertalan (Nyíregyháza 12. sz. isk.), 3. Galambos László (Baktalórántháza), 4. M. Takács Ibolya (Nyíregy­háza 5. sz. isk.), 5. Szarka László (Nagyhalász). A legtehetségesebb fizi­kusoknak bizonyultak, a Vll-esek közül: 1. Kovács Katalin (Nyírbátor 1. sz.), 2. Ács Katalin (Nyíregyháza 5. sz.), 3. Bartha Ferenc (Kis­várda 4. sz. isk.) 4. Rácz István (Nvírbogdány), 5. Huba Péter (Nyíregyháza 4. sz. isk.). A nyolcadikosok között: 1. Lukács Sándor (Nyírbogdány), 2. Nagy Ber­talan (Nyíregyháza 12. sz.), 3. Hegyes István (Tiszate- lek), 4. M. Takács Ibolya (Nyíregyháza 5. sz. isk.), 5. Kalikin János (Tornyospál­ca). Kémiában az első ‘he­lyet — a mind a városi, mind a megyei döntőn ki­válóan szereplő nyíregyhá­zi 12. sz. iskola diákja, No- vák Miklós VIII-os nyerte, 2. a rakamazi Szabolcsi Ká­roly, 3. Pongor József a nyíregyházi 3. sz. iskola ta­nulója, 4. Deák Zsuzsanna a nyíregyházi 12. sz. isko­lából. Eddig öt szabolcsi gyerek, a matematikai, a fizikai és kémiai vetélkedők győztesei biztosították részvételüket az országos döntőre, 15-en — az első három helyezett minden kategóriában —- 10 napos csillebérci úttörő­táborozáson vesz részt. Ez­után kerül sor, március 29- én a történeti és helytörté­neti, április 2-án és 5-én az orosz nyelvi verseny megyei döntőjére, az országos ta­nulmányi versenyeket pedig júniusban bonyolítják le. 27 szabolcsi általános iskolást ér az az öröm, hogy a ki­váló helyezések jutalma­ként a csillebérci táborozá­son részt vehetnek. Megfigvelhető még. hogy az első helyezettek, az ..él­lovasok” között sok a falusi gyerek — Vállaj, Tuzsér, Mezőladány, Nyírbogdány, Tornyospálca, Tiszatelek, Nyírbátor, Nagyhalász, Kis­várda. Rakamaz — vagyis a szakrendszerű oktatás kö­vetkeztében nem kallódnak el a falusi tehetségek sem, felveszik a versenyt a váro­si iskolák tanulóival. Tehetségkutató jellege is van a tanulmányi verseny­nek. A megyeszékhelyen az­zal a tervvel foglalkoznak, hogy lehetőséget teremtse­nek egy-egy szaktárevban az átlagosnál kiemelkedőbb tel­jesítményt nyújtó gyerekek speciális képzésére. Egye­lőre matematikai tagozatos osztályokat létesítenének, ahol kiemelten foglalkozná­nak ezzel a szaktárggyal. (W

Next

/
Oldalképek
Tartalom