Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-21 / 68. szám
üzemi titok A* 4 Munka Törvénykönyv 34. paragrafusa új jogi kategóriát — az üzemi titok fogalmát alkotta meg gazdasági életünkben. A szocialista társadalmi, gazdasági rendszerben valamennyi gyár érdekelt a műszaki színvonal általános emelésében, a népgazdaság gyarapodásában, mert a társadalomnak, mint tulajdonosnak érdeke, hogy egyre biztosabb és nagyobb jövedelemre tegyen szert. Miért jelenik meg akkor most az üzemi titok kategóriája gazdasági életünk- oen? A termelőeszközök változatlanul társadalmi tulajdonban vannak, miért kellene akkor most titkolózni a tulajdonos társaknak egymás előtt? E kérdések olyan embereket is foglalkoztatnak, akik egyébként tcstestől-lelkestól hívei a megreformált gazdasági mechanizmusnak. A válasz lényege abban van, — ez a további részletezésből kitűnik, — hogy ha lelkesítő céljai, alapelvei miatt elfogadjuk az új gazdaság- irányítási rendszert, akkor nem mondhatunk nemet ■sokra a konzekvenciákra! sem, amelyek a következetes megvalósítással elkerülhetetlenül együtt járnak. Az új Munka Törvény- könyv 34. paragrafusának megfogalmazása az önállóbb gazdálkodás, a fokozott anyagi érdekeltség megteremtésének természetszerű következménye, az érvényesülő anyagi ösztönzési rendszer jogi kiegészítője. Ha nálunk ugyanis egy gyár „titkolózik” és nem adja ingyen közre legjobb gyártási eljárásait, legkorszerűbb termékeinek rajzait és ezáltal a piacon olcsóbb, vagy kapósabb cikkel jelenik meg, mint versenytársai, s így ér el nagyobb nyereséget — ebből a nagyobb nyereségből többet fizet saját dolgozóinak, de többet fizet be a közös kasszába is. Ha több jövedelem jut a társadalom pénztárcájába, akkor ebből több anyagi eszköz jut esetleg annak a vállalatnak is, amelyik esetleg lemaradt a fejlődésben, s ha több anyagi segítséget kaphat, akkor lesz miből utolérni az élen haladókat. Az pedig még az éleződő verseny körülményei között is kizártnak látszik, hogv egy vállalat csak azért kerüljön kritikus helyzetbe, mert a konkurrens üzem nem osztja meg vele gyártási titkait. Az üzemi titok bevezetése egyik jogi támasza az érdekeltségnek: védettséget nyújt a kollektívák szellemi értékeire. A vállalati önállóságból fakadó nagyobb érdekeltség a jobb eredmény elérésében, megterem tette a csoport érdekeltségét így mennél nagyobbak a vállalatok —csoportok — •birtokában lévő szellemi értékek, annál nagyobb lehet a vállalat — a csoport — haszna a piacon, s annál magasabb az illető gyárnál a dolgozók jövedelme. A csoportérdekeltség hajtóerejének kibontakozásához, a versenykedv szításához szükség volt a csoportérdek védelmének megteremtéséhez. A társadalom érdekeit jogi szempontból mindig is védte az államtitok, és a szolgálati titok kategóriája, s vannak jogi szabályok, az újítók, feltalálók érdekeinek védelmére. Ez a szerzői joghoz hasonlatos. A vállalatok „szerzői jogát” pedig az új Munka Törvénykönyv 34. paragrafusa értelmében lehet megvédeni. A szabály értelmében valamennyi vállalat szabadon dönt, hogy mit óhajt titokban tartani. A nagy termelő berendezéseket készítő gyárak nem akarják túlsá gosan titkolni a megrendelők előtt a berendezések adatait, hiszen akkor költségesen nagy szervízhálózatot kellene üzemben tar- tar.iok. (Ilyen termékek előállítását egyébként sem könnyen határozza el egy más vállalat.) A textilgyá- rak. a ruha, a cipő. műszer, és tv-gyárak, közlekedési eszközöket előállító gyárak már hosszabb listákat állítottak össze az üzemi titkokról. Ezek a gyárak olyan termékeket gyártanak, amelyeknél gyors a fejlődés, a divat változásai gyakoriak, s ezek a gyárak általában nincsenek egyedül a belföldi piacon sem. Ezekben az üzemekben többnyire felkerült a listára a vállalati módszerek, kísérleti eredmények, az anyagok összetétele, célgéprajzok, üzemszervezési intézkedések, szerződések, stb. Ezek közül sok tétel eddig a tapasztalatcsere körébe tartozott A lehetőség az ingyenes tapasztalatcserére az új körülmények között vitathatatlanul szükebb lesz. Ezek után pl. egy-egy újítás átadása egy másik vállalatnak, csak az újító gyárának beleegyezésével történhet meg. Ez a beleegyezés többnyire csak akkor jön létre, ha az újítás átadása nem sérti az adott vállalat érdekeit, s ha az újítás kidolgozásában szerepet vállaló üzem költsége' t arányosan megtérítik. Lényegében ugyanez az alapelv érvényesül majd más műszaki szellemi eredmények „forgalmazásánál” is. (G. F.) I? fák nem nőnek az égig Egy kiskirályoskodó isz-vezetíség bukása és leckéje Ismét egy drámai tapasztalat arról, hogy a bábáskodó, bizalommal visszaélő vezető előbb-utóbb el kell hogy bukjon a mi társadalmunkban. így történt ez a nyíregyházi járás egyik legkisebb falujában, Tiszarádon is. A tiszarádi termelőszövetkezet vezetősége magának kiosztotta a terményt, de a fogatosoknak nem adatta ki. A sérelem orvoslását egyre határozottabban követelték. Fogatos volt az idős Csáki Gusztáv is, akit megbénult keze miatt osztottak be erre a munkára. Évek óta ő vitte orvoshoz a betegeket. Amikor számára teljesíthetetlen munkára osztották be és azt elvégezni nem tudta, a munka megtagadására hivatkozva leváltották a béna kezű embert az egyetlen munkáról, amit évek óta kifogástalanul el tudott végezni. Ezen felháborodva határozták el néhányan, hogy panaszt tesznek az önkényeskedők ellen. Rokonok „hitbizománya“ így indult a falut felzaklató ügy. A pohár kicsordult Jobb későn, mint soha. A bejelentések nyomán fény derült arra, miért zárja gazdálkodását évek óta mérleghiánnyal a tiszarádi Uj Élet, miért rosszabbak jóval termésátlagai a járási szintnél, holott földje jobb, mint a járásban általában. Hogy miért kedvetlenek a tagok, miért nem dolgoznak szívesen. Kiderült,- hogy egy rokonokból álló társaság vezetőként szinte a sajátjának tekintette a közös földet és uraságként kezdett viselkedni. Kulcsár Barna elnök durva volt az emberekhez, önkényesen megváltoztatta a közgyűlési határozatokat, nem vette figyelembe a tagok véleményét, rokonai és jó ismerősei számára kivételezéseket gyakorolt, jogtalan anyagi előnyökhöz juttatta őket mások rovására. A falu — és a járási szervek — számára ismeretes volt. hogy Hegedűs Sándor főkönyvelő, az egyik brigádvezetó. valamint a szövetkezet tanyagazdája közeli rokonai az elnöknek és kezére járnak a törvénysértésekben. (Nem is maradt el közreműködésük jutalma.) Előnyükre szolgált például, hogy a gabonát Kételyek nélkül, magabiztosan Pártiskolai hallgatók között a Sóstói úton Villa és toll — Lassan lekopnak a villanyéi törte keményedések a kezemről — mutatja tenyerét Riczu Lajos állatgondozó. Hat héttel ezelőtt még huszonhét jószágot gondozott. Tisztán^ rendben hagyta őket a tíinári Béke Tsz istállójában. — Az állatokhoz már hajnal háromkor keltem. Itt meg reggel fél hétkor kelne ki az ember az ágyból. De nem fog. Már négykor fenn vagyok. Cigarettázom, aztán fogom a könyvet és tanulok — mondja. — Nehéz a tanterem levegőjét a magunkfajtának megszokni. Hatodik hete tart ez. Villanyéi helyett toll. Előadás, jegyzetelés, foglalkozások. Tanulás reggeltől estig. Pártiskola a Sóstói úton. Nyolcvanegy lakója van. Tsz-párttitkárok, vezetőségi tagok. Van közöttük tehenész, traktoros, agronómus, gépész stb. A Nyírségből, a távoli Beregből, Szatmárból. — Ha rossz az időjárás, mégcsak marasztal a könyv. De ha látjuk, bomlik a tavasz, repülnénk, szabadulnánk — mondják többen is. Iskolalevegő. Feszes a ná- romhónapos program. Negyvenegy előadás. Minden perc ki van számítva. Reggel nyolctól a padban délig. Ebéd után kettőtől ötig újra. Utána mozi, színház, szórakozás. Tizenhét előadást hallgattak eddig. Tartalmas a program. Aktuális ideológiai és nemzetközi kérdések. Pártmunka az új gazdasági mechanizmusban. Pártépítés. Gazdaságpolitikai tudnivalók. Tervezés, hitelpolitika. Szocialista elosztás és bérezés. Az új tsz- és földtörvény. De lehetne sorolni tovább. Valamennyi fontos, hogy megismerjék. romhónapos pártiskola. Vágytam tanulni. — Főleg azok a témák érdekelnek, amelyek kapcsolatban vannak a tsz-szel. Egy biztos: már az eddig tanultak alapján is többet tudnék otthon segíteni. Nem akarok majd túl okosnak tűnni. De jól megtanultam: abban a tsz-ben, ahol nincs harmonikus együttműködés a gazdasági és pártvezetés között, gyűlnek a bajok. Úgy látom, ezen kell sürgősen segíteni nálunk Székelyben is. Tisztánlátás — Előadásról előadásra tapasztalja az ember: ebben a kérdésben tisztábban látok, mint régen — vallja meg Riczu Lajos, a gondozó. — Ez önbizalmat ad az embernek. De azt is várja, hogy amelyekkel kapcsolatban kételyei voltak, eldöntsék. Ezt éreztem legutóbb. Nálunk Tímáron egyes emberek előszeretettel hangsúlyozzák: ne gazdasági kérdésekkel foglalkozzék a pártvezetőség, hanem az emberek nevelésével. Első hallásra helyesnek tűnik. — De mi van mögötte? Hogy értik ők az önállóságöt? így: gazdálkodjon a tsz szabadon, de abba ne szóljon bele a pártszervezet. Ne ellenőrizzük harmadolásKor, ki mennyit visz. Kinek válik az előnyére és kárára? Sajnos eddig eléggé elhanyagoltuk a partellenőrzési munkát Egész embert kíván Mihálka Pál, a pátyodi Kossuth Tsz pártvezetőségc- nek tagja. Két gazdasági beosztása is van: növénytermesztési brigádvezető és gépcsoportvezető. — Pártmunkára nem jut idő. Vagy csak ott, ahol dolgozom. Reggeltől sokszor este tízig talpon vagyok. Pedig a pártmunkára a megnövekedett feladatok között nagy szükség van. Nem látom helyesnek, hogy nálunk minden pártvezetőségi tag egyben gazdasági vezető is. Valahány an le vagyunk kötve egy-egy területtel. — Egész embert kíván a párttitkárság. Jegyzetelek, közben arra gondolok, mikor jut Idő ennek a sok hasznos dolognak a megvalósítására. Mert szeretné az ember az itt tanultakat kamatoztatni a gyakorlatban. Helyes lenne az is, ha a járási pártbizottságok számonkér- nék: no elvtárs, a pártiskolán tanultakat hogyan hasznosítottad. Azért, hogy ne sikkadjon el... F. K. munkaegység szerint osszák szét. így is történt, dacára annak, hogy a közgyűlés másként határozott. Idegenek a parcellákon Kass Sándor, Berencsi György és Oláh Miklós nagyhalászi lakosoknak — akik nem tagjai a tiszarádi szövetkezetnek — az elnök föld- használatot engedélyezett. Sokan azt vitatják, hogy ezek még a termés egy részét sem szolgáltatták be, hanem a harmados kukoricaföldekrűl az egész termést hazavitték. Ugyanígy Láda Andrásnak, aki ugyan tiszarádi lakos, de szintén nem tagja a tsz-nek, 1059 négyszögöl földet adott. A beosztottak sem maradtak el főnökeiktől. Az üzemanyag raktárának kulcsát illetéktelen kezelte. A -tehergépkocsi vezetőjét Nagyhalászra látták járni udvarolni, kocsival. Sok tagnak nem jutott szalma, egy besztereci lakos idegennek jutott. S aki mindezek ellen szót mert emelni, azt lázítónak minősítették s a legdurvább eszközökkel elnyomták. A falu hangulata felforrt. Bizalmatlanságot nyilvánítottak a vezetőség iránt és új vezetőket választottak. A szigorúan titkos szavazáson a volt elnök mindössze hat szavazatot kapott, pedig ennél jóval több rokona szavazott. Abszolút többséggel — 142 szavazattal a 150-ből — a szövetkezet fiatal agronó- musát, Antonin Györgyöt választották meg elnökké. Mindez néhány napja történt. Az új vezetőségre nagy munka vár. Részt vettünk első vezetőségi ülésükön. Elsőnek a személyi ügyeket rendezték. A volt főkönyvelőre nem tartanak tovább igényt. Ez érthető. Elgondolkoztató viszont az a döntésük, hogy az egyik brigád vezetője a volt elnök legyen. („Nem tesszük földönfutóvá, mutassa meg, hogy tud dolgozni.”) Kulcsár Barnának, aki sokszor megszegte az emberséges viselkedés legelemibb szabályait, ez a próbatétel talán a legnagyobb leckéje: vele emberséggel bánnak, alkalmat adva arra, hogy megváltozzon. És ami még hátra van A figyelmes olvasó nyilván igényli a választ arra a kérdésre, mi történt azzal az emberrel, aki körül az egész elindult. Sajnos, Tiszarád még adós a Csáki Gusztáv elleni sérelem orvoslásával. Még mindig nem helyezték vissza fogatosnak. Rosszakarói azt mondják, nem tudja ellátni. Ez egyszerűen nem igaz. Reméljük, az új elnök igazságot szolgáltat neki. Gesztelyi Nagy Zoltán ! HIVATALOSAN IS ITT A TAVASZ Fadok, virágo., locsolókocsik Primőráruk a boltokban Traktorosok bizalmija Hanik Miklós traktoros, a székelyi Búzakalász Tsz-ből jött. Kilenc traktoros — kilenc kommunista bizalmija. — Életem a gép. Tizenhat éves korom óta ülök traktoron. Most a fiúkat magukra hagytam. Helyettem is teljesíteniük kell a normát. Három hónapig. Legfiatalabb párttag közöttük. — Meg is lepődtem, mert úgy informáltak, alapfokú tanfolyamra kerülök. Az értesítésből tudtam meg: háPa fika a nadrágzsebben — Mi van veled, öregem? — Szúr az oldalam. Megyek Kocsordihoz. Neki mindig van egy tucat tablettája. — Ezért ne fáradj hozzá. Nekem is van annyi, mint neki. Hol szúr? — Itt. Tapogasd meg. — Minek? Nesze, szopogass el ebből néhányat, utána kutya bajod lesz. — Hű, most meg a fejem kezd hasogatni. — Tessék, kapd be ezt a drazsét. — Ez mi? —, A hasogatás ellen. Ha_ biztos. — Lenyeltem. Hanem te... mitől. sápadtál el? — Fogalmam sincs... Rosz- szullét kerülget. — Ugyan, neked az semvedd be, öregem. Ha én mondom. így, rendben is van. — És körülbelül mikor hat? — Nem tudom pontosan, mert én még nem használtam. De mondják, nagyon Iái miség. Hamar vágy be valamit. — De mi az ördögöt? — Talán abból, amit nekem adtál. — Ne hülyéskedj, azt sem tudom, mire... szóval izé... mire beveszem, már el is múlhat. — Mindenkinek doktora vagy, csak pont magadon nem tudnál segíteni? — Arról van szó, hogy ez az izé... ez a tabletta nekem nem tett jót. — Akkor miért adtad be nekem? — Neked még jót tehet. — Jó tett helyébe jót várj. Ide süss: nekem is van egy csomó ilyesmim a nadrágzsebben. Mindig feliratok néhány gyógyszert, jó az, ha kéznél van. Rá se ránts erre a kis rosszullétre, kapd be hamar ezt ni. Nyugodtan — Hm... milyen szép is ez, hogy így gyógyitgatjuk egymást. — Úgy ám, testvéries. — Mutasd csak azt a sárga drazsét. Ez mi? — Nem tudom, de még ma kipróbálom. — Hogyan? — Frontátvonulás van, ilyenkor ez az utálatos fráter, ez a Kocsordi szédeleg, és mindent bevesz, amit kínálnak neki. — Csakugyan undok egy alak. — Megyek, és beadom neki. Majd meglátjuk, mi lesz vele. — És ha megárt neki ez a sárga vacak? — Legfeljebb majd elmegy az orvoshoz. H. J. Ma délután, pontosan 14 óra 22 perckor hivatalosan is itt a tavasz. Március 1-én már köszönthettük en. nek az évszaknak „meteorológiai” beköszöntését. A mostani: a csillagászati tavas zkezdet. Milyen is a mostani tavasz? A nyíregyházi meteorológiai állomás adataiban fél évszázadnyit lapozunk vissza. Századunk első felének leghidegebb márciusa 1929-ben volt. Ekkor mínusz 16.5 Celsiust mértek városunkban. Kilenc évvel később, éppen harminc évvel ezelőtt viszont a plusz 24-es fokig kúszott fel a higany. Ugyancsak hideg volt az 1962-es március 21: ezen a napon a hőmérséklet mínusz 7,2 fok volt. A tél utolsó napja az idén meleg tav«szkezdést ígért: tegnap déli 12 órakor 13,2 Celsiust mértek. Tavasz a parkokban. A hét elején kezdték ismét kiszerelni a padokat, s a hét végén már mindenütt ott lesznek majd a megszokott randevúzó helyek, a a nyugdíjasok tőrzspadjai. Az idén már 300 ezer négyzetméternyi városi parkterület gazdája a kertészeti vállalat. A tavasz folyamán 170 ezer egynyári virágot ültetnek köztereink parkjaink virágágyaiba. Mit ígérnek a mai napra a virágüzletek? Ibolyából 150, hóvirágból 400, barkából 200 csokomyit, valamint 500 szál szegfűt. A városgazdálkodási vállalatnál megtudtuk, hogy felébresztették téli álmukból a locsolókocsikat. A* idén négy ilyen jármű hűsíti, portalanítja a belterületet és védi egészségünket. Az egyik nyíregyházi kozmetika kulisszatitkaiból is kértünk valamit tavaszi helyzetjelentésünkhöz: ,,A februári, márciusi nap és szél kiszárítja az arcbőrt, előcsalogatja a szeplőket. Ajánlatunk: a bőr táplálásá- ra viiaminos krém, a szeplősödés ellen — fényvédő krém, a száradás ellen — sportkrém”. A diákoknak is kedveskedik ez az évszak. Ma, iskolai tanítási szünnap van, a tavaszi vakáció pedig április 4-én kezdődik és 15-ig tart. A hosszú téli hónapok vitaminhiányának pótlására a legelső alkalmat a primőrök nyújtják. A nyíregy házi Dózsa Tsz-ben már egy hete szedik a primőr hagymát, melyből eddig 1600 csomaggal szállítottak három nyíregyházi csemegeüzletnek. A gazdaság a jövő héten egv újabb primőrrel. a retekkel jelen tke>- zik. A MÉK felvette a kapcsolatot a déli megyékkel: a közeli hetekben nagyobb mennyiségű saláta, zöldhagyma és retek érkezik Szabolcsba. Jó hír a Déli Alközpont ABC-áru- házából: előre csomagolt friss zöldhagyma várja a vevőket. A tavasz premierjének megannyi „dokumentuma” ez, s aki még így js kételkedik a legszebb évszak beköszöntésében, nézze meg a karikagyűrű-vásárlók tömegét, a házasságkötő termek forgalmát, vagy pillantson végig a Zrínyi Ilona utca spontán tavaszi divat- bemutatóján... (Horváth—szilágyi) 3
